Irodájában, fejlövéssel találtak rá egy magas rangú ukrán titkosszolgálati vezető holttestére

Oroszország azt állítja, hogy a Krím félsziget közelében két vadászrepülőjük indult amerikai drónok elfogására. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint két amerikai drón sértett határt a Fekete-tenger felett.

A Telegramon a minisztérium azt állította egy közleményben, hogy a Krím közelében látott drónok „az orosz határ felé tartottak titkosszolgálati küldetésben”. A vadászrepülők hatására azonban „a drónok megváltoztatták repülési irányukat, elhagyták a területet”.

(Sky News)

Kritikák érték Ferenc pápát, miután orosz katolikus fiatalok előtt online bejelentkezve arra biztatta őket, hogy „ne adják fel örökségüket”, a „nagy, felvilágosult orosz birodalom örökségét”, írja a Politico.

„Soha ne adjátok fel ezt az örökséget, a nagy Oroszország-anya örökösei vagytok, menjetek vele előre”

– fogalmazott a pápa pénteken a szentpétervári összoroszországi katolikus találkozóra összegyűlt fiatalokhoz bejelentkezve.

A pápa beszédére az ukrán külügyminisztérium azt mondta, a pápa tudatosan vagy öntudatlanul, de az „imperialista propaganda téziseit” hangoztatta – ugyanis a putyini Oroszország gyakran hivatkozik „Oroszország anyára”, örökségre, megmentésre az Ukrajna elleni agresszió igazolásaként. Teljes cikkünk itt.

Az Északi Áramlatot ért támadás vizsgálata: Minden bizonyíték Kijevre mutat – címmel jelentetett meg a német Spiegel a ZDF közszolgálati műsorszolgáltatóval közösen oknyomozócikket, vette észre a 444.

A cikk szerint az Andromedáról, egy ócska, rozoga, 75 lóerős és szarszagú dízelmotoros hajóról rakhatták a bombákat az Északi Áramlat gázvezetékre. Az Andromeda kiváló álca lehetett a lap szerint: a nyomozás eddigi megállapításai szerint egy búvárokból és robbanóanyag-szakértőkből álló csapat bérelte ki majdnem egy éve az Andromedát. A lap szerint minden jel arra mutat, hogy Ukrajna áll a tavaly szeptember 26-i akció mögött, amelyet Németország „az állam belső biztonsága elleni támadásnak” titulált.

A Spiegel cikkéből is kiderül, hogy rengeteg kérdés van azonban az ügyben: főként, mert a nyomozásról nem kerülhet ki anyag, a nyomozás maga pedig egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik.

A Spiegel és a ZDF több mint kéttucatnyi újságírót állított rá hat hónapon keresztül arra, hogy felkutassák a meglévő bizonyítékokat. Az eredmény többfelé elvezetett, a Moldovai Köztársaságtól az Egyesült Államokig, Stockholmtól Kijeven és Prágán át Romániába és Franciaországba. A lap azt is kiemeli, hogy jelenleg minden bizonyíték Kijevre mutat: azonban több informátoruk és politikus is úgy gondolja, hogy „hamis zászló” művelet lehetett a robbantás – azaz egy olyan támadás, amely szándékosan úgy néz ki, mintha más követte volna el. „Az összes nyom túl nyilvánvalóan Kijev felé mutat (...) túl tökéletesnek tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek”, teszi hozzá a Spiegel ezt az oldalt is bemutatva.

1. A bérlés

Az oknyomozó cikk felderítette többek között, hogy a hajót 1500 eurós kaucióval könnyen ki lehet bérelni, az Andromedát a támadás időpontjában egy varsói utazási iroda fizette, amely egy 54 éves kijevi nő nevén van. A hajót román útlevéllel vették ki, de az útlevél hamisított volt, a név és a kép nem egyezett. A képet végül a rendőrök azonosították, azon a cikk szerint valószínűleg egy dnyiprói származású férfi, Valeri K. látható – aki jelenleg Ukrajnában szolgál, a 93. gépesített dandárban.

2. A kikötés

A hajó szeptember 7-én kikötött Wiekben, az itteni dolgozók öt férfit és egy nőt láttak a fedélzetén. Az Andromeda ezután eltűnt, majd napokkal később a detonáció közelében kötött ki. A hajó ezután Lengyelországba ment, majd vissza Németországba. Három nappal a detonáció előtt visszavitték az Andromedát a rostocki kikötőbe, leadták a kulcsot, és elmentek: hogy miért nem süllyesztették el a nyomokkal együtt a hajót, arról a cikk azt írja, hogy akkor hamarabb rájuk bukkantak volna. A rendőrség eleinte ugyanis gyanús nyomokat keresett a robbanás után, az Andromeda pedig így nem volt más, mint egy jacht a sok közül.

3. Németországnak fáj, ha Ukrajna volt

A robbanás előtt a holland katonai hírszerzés levelet küldött a német hírszerzésnek, arról szólt a bizalmas anyag, hogy az Északi Áramlat ellen támadást terveznek – hat ukrán katona, hamis személyazonossággal és hajóbérléssel, Zelenszkij tudta nélkül. A figyelmeztetés úgy szólt, hogy a robbanást a NATO-gyakorlat idejére tervezik, azonban mivel a gyakorlat után érkezett meg a levél – és a németek úgy vélték, sok pontatlanságot tartalmaz –, nem intézkedett a német hírszerzés.

A német diplomáciának ez azonban nehéz helyzetet teremthet: Németország egy ekkora kaliberű támadást nem hagyhat figyelmen kívül, Kijev támogatását Oroszországgal szemben viszont nem függesztheti fel. Az indítékok világosak, a bizonyítékok is Ukrajnára mutatnak – bár vannak elméletek, amelyek szerint Oroszország rendezte meg az egészet, itt vannak pró és kontra érvek is. Mindenesetre a Spiegel cikke szerint Oroszország tudott a támadásról. Ukrajna kormánya viszont saját bevallása szerint sem.

Korábban amerikai és német nyomozások is arra jutottak: Ukrajnához köthető az Északi Áramlat felrobbantása – erről itt írtunk részletesen.

A világ egyik vezető páncélosgyártója, az Uralvagonzavod hétfőn közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel, hogy kivonják az aktív frontszolgálatból a T–14-es Aramta harckocsikat, a típust „az ukrajnai különleges hadműveletben történő felhasználási eredményei alapján” fogják véglegesíteni.

Az új generációs, távirányítású lövegtoronnyal és reaktív páncélzattal felszerelt Aramatát a 2010-es években az orosz hadiipar nagy dobásának szánták, azonban annak ellenére, hogy az orosz hadsereg 2020-ig eredetileg 2300 darab T–14-es hadrendbe állítását tervezte, a típus kiforratlansága, gyerekbetegségei miatt 2021-ben is csak 40 darab gyártását rendelték meg.

A típus néhány példányát az orosz média szerint először idén áprilisban vetették be éles helyzetben, de már júliusban érkeztek arról hírek, hogy rövid manőverezést és tűzcsapást követően visszavonják őket teljesítményértékelésre – a döntésben minden bizonnyal az a szempont is közrejátszhatott, hogy Oroszország igyekszik elkerülni azt, hogy egy még nem is véglegesített csúcstechnológiás harcjárműve esetleg lerobbanjon, és a NATO szakértőinek kezei közé kerüljön.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai kormányfő hétfőn telefonált egymással, ebben a beszélgetésben többek között megerősítették a két ország gazdasági kapcsolatait.

Putyin arról is beszélt, hogy a következő hónapban nem megy el a G20-csúcsra, aminek India ad helyet. Az elnök helyett a külügyminiszter, Szergej Lavrov képviseli majd Oroszországot. India közleményében azt mondta, „miközben megértését fejezte ki Oroszország döntése iránt, a miniszterelnök megköszönte Putyin elnöknek, hogy Oroszország támogatja az összes kezdeményezést India G20-elnöksége alatt”.

Holtan találták kijevi irodájában az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik ezredesét

– erősítette meg hétfőn az SZBU az Ukrajinszka Pravda hírportál értesülését, mely szerint a titkosszolgálati tisztre saját irodájában találtak rá, „fején lőtt sebbel”. A szűkszavú közleményben a tiszt nevét nem hozták nyilvánosságra, a halál körülményeinek és okainak tisztázására rendőrségi nyomozás indult.

Nem ez az első botrány, ami megrázza a diverzánsakcióiról is elhíresült SZBU-t: a legfelsőbb vezetés tagjaival szemben is felmerült az oroszokkal való kollaboráció vagy a korrupció gyanúja – már ha egyszerű korrupciónak lehet nevezni, hogy Andrij Naumov, az SZBU volt parancsnoka néhány órával a 2022-es orosz invázió előtt dobbantott Ukrajnából, és csak Szerbiában sikerült utolérni őt, ahol egy német sofőr, 600 ezer euró, 120 ezer dollár és két smaragd társaságában próbált átjutni az északmacedón határon.

(via MTI)

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt hétfőn Szlovéniában, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy 2030-ra új tagállamokat fogadjon be: „úgy gondolom, 2030-ra készen kell állnunk a bővítésre”, fogalmazott.

Michel szerint egyértelmű cél kitűzésére van szükség, „most a bővítés az egyik legnagyobb kihívásunk mind az EU, mind a leendő tagállamai számára”. Michel hozzátette, 2030-ra mindkét félnek készen kell állnia, „ez ambiciózus, de szükséges. Ez mutatja azt, hogy komolyan gondoljuk.”

Michel a bledi fórumon beszélt erről, ahol olyan tagjelölt országok vettek részt, mint Moldova, Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Korábban Olha Sztefanyisina, az euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy Ukrajna októberig nem fogja teljesíteni az EU-kritériumokat, de a tárgyalásokat meg fogják kezdeni. Nyár elején az EU jelezte, úgy látják, Ukrajna két feltételt már teljesített, de előrelépéseket mutat a másik ötben is.

(via Європейська правда)

A Kreml is kiemelte, hogy Putyin részvétét fejezi ki a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin családja felé – majd hozzátették,

„A Kremlnek nincs még pontos információja Prigozsin temetésének formátumáról és időpontjáról, így nem tudni még azt sem, hogy az orosz elnök részt vesz-e majd rajta.”

A Kreml szerint Putyin mindenesetre csak a család jóváhagyásával vesz majd részt a temetésen, ha úgy alakul. „Az ilyen döntéseket mindig a hozzátartozókkal közösen hozzák meg, de amint megszületik a döntés, közöljük a nyilvánossággal”, nyilatkozta a Kreml szóvivője.

Az orosz nyomozóbizottság vasárnap megerősítette, hogy Prigozsin rajta volt a múlt hét szerdán lezuhant repülőn. „Nehéz sorsú ember volt, súlyos hibákat követett el életében”, mondta Putyin Prigozsinról, amikor pár napja kifejezte részvétét a Wagner-vezér családjának. Hogy Prigozsin gépének lezuhanása mit jelent, azt itt elemeztük Rácz András szakértővel.

A Bloomberg arról ír, hogy Putyin és Erdoğan török elnök következő héten találkozik azért, hogy megvitassák a fekete-tengeri gabonaszerződés visszaállítását. Erdoğan a lap értesülései szerint következő héten Oroszországba repül.

A Bloomberg két török tisztségviselői informátorra hivatkozva azt írja, Erdoğan a G20 indiai csúcstalálkozó előtt látogat Moszkvába Putyinhoz – a források szerint szeptember 8-án.

A török elnök magyarországi látogatása után nyilatkozott újságíróknak: elmondta, hogy Hakan Fidan, török külügyminiszter már korábban Moszkvába látogathat, ahol a tervek szerint az előző hónapban felmondott fekete-tengeri gabonamegállapodásról tárgyalnának. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon Törökország korábban jelentős szerepet vállalt – beszélt akkor Erdoğan arról is, hogy ő is tervez szeptemberben Putyinnal találkozni.

Oroszország fokozta az ukrán mezőgazdasági és kikötői infrastruktúra elleni támadásokat, miután nem hosszabbította meg az ukrán gabona exportját lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaszerződést. A gabonapaktum elég jelentős, hiszen Ukrajna az egyik legnagyobb gabonaexportőr – így a területén dúló háború súlyosan hatott a globális élelmiszerválságra is.

Az Oroszország által 2014-ben annektált Krím esetében „előnyösebb és lehetséges politikai megoldásról tárgyalni” – mondta Zelenszkij az 1+1-nek adott interjújában. Az ukrán elnök szerint ha eljutnak a Krím közigazgatási határaihoz, akkor politikailag kell kikényszeríteni a terület demilitarizációját.

Zelenszkij szerint ez azért is lenne fontos, mert így lényegesen kevesebb véráldozatot követelne a kérdés rendezése. Az elnök nem felszabadításról, hanem demilitarizációról beszélt, de az nem tisztázott, hogy ez azt jelenti: az ukránok akár egy névleges orosz fennhatósággal is kiegyeznének, vagy csak azt, hogy az oroszokat nyomásgyakorlással rá lehetne venni, hogy elhagyják a területet.

(Corriere della Sera)

Litvánia belügyminisztériuma javasolni fogja a kormánynak, hogy az ország Belarusszal fennmaradó négy határátkelőhelye közül további kettőt zárjanak le – jelentette hétfőn Agne Bilotaite litván belügyminiszter.

A litván kormány augusztus 16-án jelentette be két másik belarusz határátkelőhely bezárását, hatról négyre csökkentve ezzel az átkelők számát. „Ez a döntés egyike azoknak a megelőző intézkedéseknek, amelyek célja a nemzetbiztonságot fenyegető új veszélyek és a határon történő esetleges provokációk kezelése” – indokolták a döntést.

A szomszédos Lengyelország idén egy lengyel származású újságíró bebörtönzése és lengyel diplomaták kiutasítása után egy kivételével az összes határátkelőhelyet lezárta Belarusszal. A lengyel belügyminiszter hétfőn azt közölte: Lengyelország és a balti államok teljesen lezárják határaikat Belarusszal, amennyiben egy „kritikus incidensre” kerül sor.

(Guardian)

Egy orosz származású svéd állampolgárt azzal vádolnak, hogy közel egy évtizeden keresztül információkat gyűjtött az orosz katonai hírszerző szolgálatnak – írja az AP.

A svéd ügyészség közölte, hogy a 60 éves Szergej Szkvorcovot illegális hírszerzési tevékenységgel vádolják. A férfit még novemberben tartóztatták le feleségével együtt a Stockholm melletti Nackában. Szkvorcov letartóztatása óta őrizetben van, és védőügyvédje, Ulrika Borg szerint tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. Feleségét azóta már szabadon engedték.

Az Associated Press által megszerzett vádirat szerint Szkvorcov 2014. július 1. és tavaly november 22. között titokban illegális tevékenységet folytatott az orosz államnak: célja olyan információk megszerzése volt, amiknek közlése „veszélyeztetheti Svédország biztonságát”.

Az ügyészek szerint Szkvorcov import-export vállalkozását is arra használta, hogy illegálisan olyan technológiákhoz jusson hozzá, amit átadhat az orosz katonai hírszerzésnek. Ezeket az oroszok az érvényes exportszabályok, illetve a szankciók miatt nem tudták beszerezni.

(Guardian, AP)

Az orosz légvédelem hétfőn két ukrán drónt lőtt le az Oroszországhoz csatolt Krím felett – állítja Telegram-csatornáján Szergej Akszjonov, a régió Oroszország által kinevezett vezetője.

A kormányzó elmondása szerint az egyik drónt a Fekete-tengeri félsziget északi részén lőtték le, a másikat pedig nyugaton. Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától a Krímet, így Ukrajna háborús céljainak része a Krím visszafoglalása is. Az utóbbi időben egyre több támadásról számolnak be a félszigeten, azonban ezek jelentős részét Ukrajna nem vállalja magára. Néhány hete viszont ukránok drónokkal támadtak egy orosz logisztikai központot a félszigeten, ezt például nem tagadta az ukrán hadsereg.

(Reuters)

Két ember meghalt egy éjszakai orosz támadásban, kettő pedig eltűnt az ukrajnai Poltava területén – közölték a helyi hatóságok.

„Egy ellenséges támadás következtében két ember meghalt, két embert könnyebb sérülésekkel kórházba szállítottak, további két ember holléte jelenleg ismeretlen” – közölte Dmitro Lunin kormányzó a Telegramon. Lunin szerint a támadás egy ipari létesítményt vett célba.

Az ukrán hadsereg külön közölte, hogy Oroszország az éjszaka folyamán négy rakétát indított a Fekete-tengerről, ezek közül kettőt lelőttek. A helyi hatóságok szerint több magánház megrongálódott, de áldozatokról nem számoltak be.

Az ukránok eközben sikerekről is beszámoltak: azt állítják, hogy felszabadították a délkeleten található települést, Robotyne-t. Múlt héten az ukrán hadsereg azt közölte, hogy csapatok már felvonták a nemzeti lobogót Robotyne-ban, de ezután ismét tűz alá vették őket. Hétfőn ukrán részről hivatalosan is megerősítették a falu felszabadítását.

(Sky News)

Volodimir Zelenszkij azt mondta az 1+1 csatornának adott interjújában, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén demokratikus választásokra is sor kerülhet Ukrajnában jövőre.

Az országban jelenleg nem lehet választásokat kiírni, mivel hadiállapot van érvényben, amit 90 naponként hosszabbítanak meg. Jelen állás szerint november 15-én járna le a hadiállapot, miközben a parlamenti választásokat októberben, az elnökválasztást 2024 márciusában kellene megtartani Ukrajnában.

Az ukrán elnök elmondta, hogy a választások kérdéséről Lindsey Graham amerikai republikánus szenátorral tárgyalt, aki múlt héten Kijevbe látogatott. Zelenszkij szerint a választásokra sor kerülhet, amennyiben a partnerek megosztják a költségeket, a törvényhozók jóváhagyják, és mindenki elmegy az urnákhoz. Az ukrán elnök elmondta Grahamnek, hogy békeidőben mennyibe kerül egy választás megtartása, de hozzátette: háborús időkben biztos magasabbak lesznek a költségek.

„Nem fogok pénzt elvonni a fegyvervásárlásoktól és választásokra adni, ezt törvény is előírja”

– mondta. Zelenszkij arról is beszélt, hogy a választási megfigyelőknek még a lövészárkokba is el kellene menniük, hogy ott is biztosítsák a törvényes választásokat. Graham arról beszélt, hogy jövőre választásokra van szükség Ukrajnában. „Azt akarom, hogy ebben az országban szabad és tisztességes választások legyenek, még akkor is, ha támadás alatt áll.”

(Reuters)

Megsemmisítették a Moszkvát és az orosz határt támadó drónokat – írták orosz tisztségviselők hétfőn reggel.

Az orosz hatóságok azt állítják, hogy hétfőn kora reggel a légvédelem megsemmisített egy Moszkva felé repülő drónt, valamint két másikat az egyik Ukrajnával határos régióban. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin azt írta, hogy a légvédelem a fővárostól délkeletre fekvő Ljuberczi kerületben lőtte le a drónokat. A polgármester egyelőre nem nevezte meg, hogy ki volt a támadó.

„Az első jelentések szerint áldozatok és károk nincsenek, de a mentőszolgálatok a helyszínen vannak”

– írta Szobjanyin. A moszkvai Domogyedovói és Vnukovói repülőtereken felfüggesztették a légi forgalmat – ezt már a TASZSZ állami hírügynökség közölte az orosz légügyi szolgálatra hivatkozva. Később egy részletes közleményt is kiadtak, amiből kiderült, hogy ideiglenesen három repülőtéren is korlátozták a járatokat, de később visszatértek a normál működéshez.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a légvédelem két másik drónt is megsemmisített az Ukrajnával határos Brjanszk régió felett.

Moszkvát és más orosz, leginkább Ukrajnával határos régiókat az elmúlt napokban, illetve hetekben egymás után érik a dróntámadások. Támadónak Oroszország általában Ukrajnát nevezi meg, de az ország tagadja, hogy köze lenne ezekhez a támadásokhoz.

(Guardian, TASZSZ)

Oroszország nagy valószínűséggel törölte a Zapad (Nyugat) 23 gyakorlatot, ami egy közös stratégiai gyakorlat, a katonai kiképzési év csúcspontjának számító esemény – írja a brit védelmi minisztérium napi jelentése.

Oroszország 2010-től kezdve négyévente, rotációs rendszerben tartotta a gyakorlatot az ország különböző részein, idén a tervek szerint szeptemberben tartották volna. 2021 óta viszont minden második évben volt ilyen gyakorlat, amit direkt Nyugat-Oroszországban tartottak, mivel ahogy fogalmaztak: „prioritásként kezelték a NATO általi fenyegetést”.

A brit védelmi minisztérium azt írja, hogy az orosz hadsereg ukrajnai teljesítménye rávilágított arra, hogy a gyakorlatnak korlátozott volt a kiképzési értéke, az leginkább a látszat kedvéért zajlott. Hozzátették: szerintük Oroszország azért mondta le a Zapad 23-at, mert kevés csapat és felszerelés áll rendelkezésre.

• Meghalt Ukrajna egyik leghíresebb vadászpilótája egy légi balesetben.
• Az orosz ortodox főpap szerint a diszkózó orosz drogosokat kéne frontra küldeni, akkor nem lenne baj.
• Ha Oroszország nem fizeti a Wagnert, lehet, hogy Belarusz fogja, állítják a britek.
• Újabb dróntámadások érték Oroszországot.
• 96 svájci tank bukkant fel Olaszországban.
• Megnevezte Ukrajna a légibalesetben elhunyt három pilótát.
• Hivatalos Jevgenyij Prigozsin halála, a genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy rajta volt a repülőn.
• Támadás Herszon és Harkiv ellen, két nő meghalt, egy férfi pedig válságos állapotban került kórházba.
• Ukrán kamikaze drónok semmisítettek meg orosz vadászgépeket a kurszki repülőtéren.
• Zelenszkij szerint Ukrajnának nem érdeke, hogy a háború átterjedjen orosz területekre.

Az orosz-ukrán háború vasárnapi híreit itt tudja visszaolvasni.