NATO-főtitkár: Nincs meghatározott időpontja Ukrajna csatlakozásának

Litvánia, Lettország és Észtország korlátlan hozzáférést biztosítanak NATO-partnereiknek a légterükhöz a balti országok jobb védelme érdekében. A három balti állam nem rendelkezik saját harci repülőgépekkel, a NATO ezért 2004 óta biztosítja légterüket az észak-atlanti szövetséghez tartozó más államok harci repülőit és személyzetét állomásoztatva területükön.

Jelenleg a litván Siauliai, valamint az észtországi Amari támaszpontokról működnek ezek az egységek, jövőre pedig a lettországi Lielvardéból is ellenőrizni fogják a légteret.

Augusztusban indul Dániában az ukrán pilóták kiképzése az amerikai F-16-os harci repülőgépeken, létesítenek egy kiképzőközpontot Romániában is, a képzés fél évet vehet igénybe. A kiképzés azonban még nem jelenti azt, hogy Ukrajna valóban kap majd F-16-os gépeket, döntés ugyanis erről még nem született.

Hollandia és Dánia egy tizenegy országból álló szövetség élén állnak, amely elkötelezett ukrán pilóták kiképzése mellett. Az összefogás májusban jött létre. Románia a múlt héten jelentette be, hogy be akar rendezni egy pilótaképző központot a NATO-partnerországok, valamint Ukrajna számára.

A dél-oroszországi Krasznodar városában kocogás közben lelőttek egy magas rangú orosz sorozótisztet, volt tengeralattjáró-parancsnokot. A 42 éves Sztanyiszlav Rzsickijt hétfőn reggeli futása közben egy sportközpont melletti parkban egy ismeretlen fegyveres lőtte le – közölte a helyi rendőrség. A hírek szerint négy golyóval lőtték hátba.

Az ukrán hadsereg kedden egy Telegram-üzenetben közölte, hogy Rzsickij volt a parancsnoka annak a tengeralattjárónak, amely 2022 júliusában rakétatámadást hajtott végre az ukrajnai Vinnyica város ellen, a csapásban 23 civil halt meg.

Az ukrán hírszerzési, a GUR nem vállalta a felelősséget Rzsickij haláláért. Egy rejtélyes üzenetben azonban a GUR egy sor részletet osztott meg a gyilkossággal kapcsolatban, többek között a támadás időpontját (reggel 6 óra) és azt, hogy az eső miatt nem voltak szemtanúk.

Az orosz FSZB biztonsági szolgálat közölte, hogy az esettel összefüggésben letartóztattak egy 64 éves férfit, akinél pisztoly és hangtompító is volt.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez.

A keddi zárónyilatkozat szerint ez majd akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek „egyetértenek benne, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesültek” – a meghívást ebben az esetben fogják megtenni.

A dokumentum azonban nem említ konkrét ütemtervet.

„Ukrajna jövője a NATO-ban van. Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozónkon vállalt kötelezettségünket, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz” – olvasható a zárónyilatkozatban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte, hogy az észak-atlanti szövetség el fog tekinteni az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv alkalmazásától, amely a tagjelöltek közelítését szolgálja a szervezethez, így a folyamat kétlépcsős helyett egylépcsős lesz. Stoltenberg szerint most a legfontosabb azt biztosítani, hogy Ukrajna megnyerje a háborút „mert e nélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni”.

A csatlakozás feltételei között a dokumentum egyebek között „további szükséges reformokat említ a demokrácia és a biztonság területén”. Ez utóbbi korlátozás egyebek között Németország és az Egyesült Államok aggályait hivatott orvosolni. A tárgyalások során Berlin és Washington is szorgalmazta, hogy bármely ország NATO-csatlakozását bizonyos feltételek teljesítésétől tegyék függővé, így például attól, hogy a hadsereg civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.

Mindemellett a NATO már most jelentősen fokozni kívánja az együttműködést Ukrajnával. A meglévő NATO-Ukrajna-bizottságot felminősítik NATO-Ukrajna-tanáccsá. Az elképzelések szerint ez lehetővé tenné, hogy egyenrangú felekként vitassák meg a kulcsfontosságú biztonsági kérdéseket, és közösen hozzanak döntéseket.

Az új testület először szerdán fog összeülni a 31 NATO-tagország állam- és kormányfőinek, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a részvételével.

Ezenfelül egy többéves programot is elindítanak, amelynek célja a zökkenőmentes együttműködés biztosítása lesz a NATO és az ukrán hadsereg között.

A NATO-tagállamok megerősítették, hogy „addig fogják Ukrajnát segíteni, amíg szükséges”. „Megingathatatlanul kiállunk elkötelezettségünk mellett, hogy tovább növeljük Ukrajna politikai és gyakorlati támogatását mindaddig, amíg függetlenségét, szuverenitását és a nemzetközileg elismert határai között területi épségét védelmezi” – olvasható tovább a zárónyilatkozatban.

„Ma a döntésekbe vetett hittel indultam el ide, a partnerekbe, egy erős NATO-ba vetett hittel. Egy olyan NATO-ba, amely nem tétovázik, nem kell vesztegetnie az idejét az agresszorra” – írta Twitteren Zelenszkij.

„Szeretném, ha ez a hit bizalommá válna – bizalommá olyan döntésekben, amelyeket megérdemlünk, amelyeket minden harcosunk, polgárunk, az anyák, gyermekek is elvárnak. Olyan nagy kérés ez?” – utalt az ukrán elnök arra, hogy csalódott a szövetség döntése miatt, mely szerint nem határozták meg Ukrajna taggá válásának pontos ütemezését.

„A NATO ad biztonságot Ukrajnának. Ukrajna pedig erősebbé teszi a szövetséget” – írta.

A NATO-tagság mindig is feltételeken alapult, emiatt nincs pontos ideje Ukrajna felvételének – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, ezzel utalva sajtótájékoztatóján Zelenszkij elnök egy korábbi megjegyzéseivel kapcsolatos újságírói kérdésre.

Az ukrán elnök ugyanis abszurdnak nevezte, hogy „sem a meghívás, sem Ukrajna tagságának ideje nincs még meghatározva”.

Stoltenberg a kedd délutáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „soha nem küldtek még ennél erősebb üzenetet a NATO részéről”. A szövetség vezetője szerint a tagok megállapodtak egy több elemet tartalmazó csomagban, de „ha megnézzük az eddigi tagsági folyamatokat, soha nem voltak megszabott határidők, azok mindig is feltételeken alapultak”.

A NATO keddi, vilniusi csúcstalálkozóján Franciaország és Németország is újabb fegyverszállítmányokat jelentett be Ukrajnának.

A német védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Berlin közel 700 millió euró értékben szállít fegyvereket a háborúban álló országnak. Németország két Patriot-indítórakétát, 40 Marder típusú páncélozott járművet, 25 Leopard 1 A5-ös harckocsit és 20 ezer tüzérségi lövedéket küld – közölte az MTI-vel a védelmi tárca.

A listán ezen felül szerepelnek még felderítő és védelmi drónok, egy Luna taktikai felderítő és elektronikus hadviselési drónrendszer, aknák és egy tábori kórház részei.

Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország nagy hatótávolságú SCALP (Storm Shadow) rakétákat szállít Ukrajnának. A francia államfő hangsúlyozta: fontos, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek Oroszországnak Ukrajna támogatásáról, a NATO egységéről, valamint arról az eltökéltségéről, hogy Moszkva nem nyerheti meg a háborút, emellett azt is leszögezte, hogy a SCALP-ot azzal a céllal szállítják, hogy Ukrajna megvédhesse területét. Ezzel hallgatólagosan azt is kizárta, hogy a fegyvert Oroszország elleni támadásra használják.

A norvég kormány is további támogatásról tájékoztatta a résztvevőket: 2,5 milliárd koronával tízmilliárd koronára növelte az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó katonai segély összegét. Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök azt mondta, országa öt évig évente 300 millió koronával járul hozzá a NATO Ukrajnát támogató alapjához.

Az európai vezetők nem látják be, hogy a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden. Peszkov a Vilniusban kedden kezdődő NATO-csúcs fejleményeiről úgy vélekedett:

az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett.

A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra. Noha Peszkov csalódott Törökország döntése miatt, nem voltak illúzióik, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával. Peszkov elítélte Emmanuel Macron francia elnök keddi bejelentését is, amely szerint Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása „hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve”.

A Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcstalálkozón történteket, és egyúttal elítéli a csúcstalálkozó erősen oroszellenes jellegét. (MTI)

A vilnius NATO-csúcstalálkozón csoportkép is készült a megjelent elnökökről és miniszterelnökökről. A Bloomberg tudósítója a Twitteren közzétett egy rövid felvételt arról, ahogy Joe Biden amerikai elnök beáll a csoportképbe.

A felvételen látszódik, hogy Biden egyetlen emberrel fog kezet, mielőtt elfoglalja a helyét: Orbán Viktorral.

A kézfogásról, és arról, mit csinál Orbán Vilniusban, itt írtunk bővebben >>>

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Hvg.hu-nak azt mondta, Orbán Viktor kedden biztosan egyeztet majd Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel Svédország NATO-csatlakozásáról a vilniusi csúcstalálkozón.

„Orbán Viktor nemrég, reggel indult útnak Vilniusba a NATO-csúcstalálkozóra, és a miniszterelnök nyilvánvalóan egyeztet erről Erdoğan elnök úrral, aztán közli majd a kormány álláspontját. Nem tudok egyelőre rendkívüli ülésről, de okosabbak leszünk, miután Orbán Viktor és a török elnök egyeztet ma” – válaszolta Németh arra a kérdésre, hogy a kormány vagy a Fidesz-frakció tervez-e rendkívüli parlamenti ülést összehívni azért, hogy ratifikálják a svédek NATO-csatlakozását.

Rendkívüli parlamenti ülést a kormány előterjesztésére összehívhat Kövér László házelnök, de a képviselők négyötödének írásos kezdeményezésére ezt kötelező is megtennie.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter élőben jelentkezett be a vilniusi NATO-csúcstalálkozóról. A néhány perces videóban azt mondta, van egy tábor, amely az elmúlt hetekben határozottan érvelt amellett, hogy Ukrajnának ezen a csúcstalálkozón világos időpontot és menetrendet kell kapnia, hogy mikor és hogyan válhat a NATO tagjává. „Ezzel szemben azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak, folyamatosan óvatosságra intettek. Így voltunk ezzel mi is” – mondta, hozzátéve, hogy egy háborúban álló ország nyilván nem válhat azonnal a NATO tagjává.

Szijjártó szerint jó esély kínálkozik arra, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságáról „felelősségteljes döntés” szülessen. Azt mondta, a mostani csúcstalálkozó záródokumentumának aktuális tervezete sem időpont, sem időponthoz között menetrendet nem tartalmaz Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozóan. „Gyakorlatilag a 2008-ban, Bukarestben elfogadott nyilatkozatra utal vissza a mostani csúcs nyilatkozata, amelyben az állt, hogy Ukrajna majd, egyszer, valamikor a NATO-tagja lehet adott esetben” – mondta Szijjártó.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Ukrajnának éves nemzeti programokat kell készítenie, amiket aztán a NATO-külügyminiszterek értékelnek majd. „Az is világos, hogy a NATO nemcsak egy katonai szövetség, hanem egy értékalapú integráció is. Ilyen fontos érték például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és ezen jogok folyamatos erősítése. Ukrajnának éves nemzeti programjában szerepel is ez a kitétel mint elvárás” – mondta.

„Ukrajna akkor kaphat meghívást a NATO-ba, hogy ha teljesítik a feltételeket, és a csatlakozásukkal minden szövetséges egyetért. Tehát itt semmifajta elköteleződés nem történik Ukrajna jövőbeni NATO-tagsága kapcsán” – mondta a külügyminiszter.

Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban azt mondta, hogy a magyar kormány már „hosszú hónapokkal ezelőtt” benyújtotta a ratifikációról szóló előterjesztést az Országgyűlésnek. „Nyilvánvalóan ezt azért tettük, mert támogatjuk a ratifikációt. Hogy ha nem támogatnánk, akkor nem terjesztettük volna be. Tehát az egy technikai kérdés, hogy a ratifikációs folyamatot a parlament mikor zárja le.”

Nagy István agrárminiszter kedd reggel a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Ankarába utazik, hogy a frontországok nevében İbrahim Yumaklı török mezőgazdasági és erdészeti miniszterrel tárgyaljon a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbításáról és kiterjesztéséről. A miniszter hozzátette, hogy Törökország kulcsszereplő az ukrán gabonaimport okozta piaci nehézségek hosszú távú kezelésében. Nagy István délután Vahit Kirişcivel, a Török Nagy Nemzetgyűlés Mezőgazdasági, Erdészeti és Faluügyi Bizottságának elnökével is tárgyalni fog.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. A megállapodást legutóbb május 17-én hosszabbították meg 60 nappal.

A vilniusi NATO-csúcs legfontosabb témái az ukrajnai háború és Svédország NATO-csatlakozása lesznek – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó szerint Magyarország álláspontja egyértelmű: „Minél előbb béke kell Ukrajnában, mert csak így lehet emberéleteket menteni. Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása” – írta.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfő este bejelentette, hogy mos már a sokáig ellenálló Törökország is támogatja Svédország NATO-csatlakozását. Stoltenberg a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson társaságában hétfőn találkozott Recep Tayyip Erdoğannal, ahol a török elnök beleegyezett abba, hogy továbbítja a svédek csatlakozási kérelmét a török parlamentnek, és biztosítani fogja, hogy az majd ratifikálja azt.

A magyar kormány az eredeti tervek szerint már tavaly ősszel jóváhagyta volna a svédek és a finnek csatlakozási kérelmét is, ám ez végül nem történt meg. Aztán változatos magyarázatokkal álltak elő, hogy miért nem szavazták meg a javaslatokat, február végén pedig felmerült, hogy a Fidesz–KDNP-frakcióban többen nehezményezik, hogy a svédek és a finnek „sértegették” Magyarországot. Emiatt tárgyalódelegációt küldtek a két országba. Ezután úgy tűnt, rendeződött a dolog, végül azonban csak a finnek kérelmét hagyta jóvá márciusban az Országgyűlés.

Májusban Orbán Viktor arról beszélt, hogy borzasztóan rosszak a magyar–svéd politikai kapcsolatok, és a svédek NATO-tagságra vonatkozó kérelmet csak akkor hagyhatja jóvá a magyar Országgyűlés, ha javul a két ország viszonya.

Szijjártó július elején arról beszélt, hogy a svéd ratifikációval kapcsolatos „döntés teljes egészében az országgyűlési képviselők kezében van, a kormány készen áll, hiszen rég benyújtotta az előterjesztést”. Azt is mondta, hogy az utóbbi napokban többször is konzultált a török kollégájával, és a kommunikáció ezután is szoros lesz, mivel Ankara egyeztetni fog Svédországgal és a NATO-val is. „Amennyiben elmozdulás történik, akkor természetesen az ígéretünket, miszerint Magyarország nem fog késleltetni egyetlen országot sem a tagság vonatkozásában, be fogjuk tartani” – mondta.

Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország kedden a kora reggeli órákban legalább 28 iráni gyártmányú Sahed támadó drónt indított el odesszai és kijevi célpontok ellen. Az ukránok állítása szerint 26 drónt még azelőtt lelőttek, hogy azok becsapódtak volna.

A dél-ukrajnai kikötőváros, Odessza fölött 22-t lőttek ki, két drón pedig a kikötő egyik közigazgatási épületét találta el – közölte a helyi kormányzó, Oleh Kiper a Telegramon. Azt írta, a kikötőben kigyulladt egy terminál és egy gabonatároló, de a lángokat gyorsan eloltották, így csak kisebb károk keletkeztek.

A Kijevet célzó drónokat mind megsemmisítették – közölte az ukrán hadsereg. A kijevi régióban 12 lakóház és egy többszintes épület szenvedett kisebb károkat a lehulló törmelékektől – közölte Ruszlan Kravcsenko, a régió katonai vezetője. Sérültekről nem érkeztek jelentések.

A támadások néhány órával a litvániai NATO-csúcstalálkozó kezdete előtt történtek.

(Sky News)

Orbán Viktor kedd reggel elindult a NATO vilniusi csúcstalákozójára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A litván fővárosba utazó magyar delegáció tagja még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is. Orbán Viktor várhatóan kétoldalú tárgyalásokat is folytat majd Vilniusban – tette hozzá Havasi.

A NATO vezetői július 11-12-én Vilniusban gyűlnek össze, hogy Svédország tagságáról és a szövetség Ukrajnával való jövőbeli kapcsolatáról tárgyaljanak. A regionális tervek ismertetésével a NATO útmutatást is ad a tagoknak arra vonatkozóan, hogyan korszerűsítsék erőiket és logisztikájukat.

A vezetők várhatóan Vilniusban megemelik a szövetség katonai kiadási célját, és a jelenlegi, a nemzeti GDP 2 százalékát kitevő célt minimális követelménnyé teszik. A NATO tisztviselői úgy becsülik, hogy a tervek teljes körű kidolgozása néhány évet vesz igénybe, bár hangsúlyozzák, a szövetség szükség esetén azonnal harcba tud vonulni.

• Lakónegyedet ért támadás a zaporizzsjai régióban, négyen meghaltak.
• Orosz oknyomozók szerint 47 ezer orosz katona halhatott meg a háborúban május végéig.
• Brit védelmi minisztérium szerint Oroszországnak szinte biztosan gondjai vannak a katonák egészségügyi ellátásával.
• Lengyelország azt állítja, hogy nemrég újabb orosz kémet vettek őrizetbe, ő a tizenötödik ezzel gyanúsított személy.
• Putyin háromórás megbeszélést folytatott Prigozsinnal napokkal a Wagner zsoldoscsoport lázadása után – legalábbis Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő erről beszélt.
• A Rheinmetall három hónapon belül páncélozott járműveket gyártó üzemet nyit Ukrajnában.
• A NATO-szövetségesek regionális védelmi tervekben állapodtak meg egy esetleges orosz támadással szemben.

A hétfői híreket ide kattintva érheti el.