A NATO terveket fogadott el arra az esetre, ha Oroszország megtámadná

A NATO-szövetségesek hétfőn megállapodásra jutottak azokról a regionális katonai tervekről, amelyek részletezik, hogy a szövetség hogyan reagálna egy orosz támadásra – közölte három diplomata a Reuters hírügynökséggel.

Az északatlanti katonai szövetség évtizedek óta nem látta szükségét nagyszabású védelmi terveknek, mivel kisebb háborúkat vívott Afganisztánban és Irakban, és biztos volt abban, hogy a posztszovjet Oroszország már nem jelent egzisztenciális fenyegetést.

Most azonban, hogy 1945 óta Európa legvéresebb háborúja dúl a határai mellett Ukrajnában, a NATO arra figyelmeztet, hogy minden tervnek készen kell állnia, még jóval azelőtt, hogy esetleg egy olyan ellenféllel, mint Moszkva, konfliktus törne ki.

A NATO vezetői július 11-12-én a litvániai Vilniusban gyűlnek össze, hogy Svédország tagságáról és a szövetség Ukrajnával való jövőbeli kapcsolatáról tárgyaljanak.

A regionális tervek ismertetésével a NATO útmutatást is ad a nemzeteknek arra vonatkozóan, hogyan korszerűsítsék erőiket és logisztikájukat.

A vezetők várhatóan Vilniusban megemelik a szövetség katonai kiadási célját, és a jelenlegi, a nemzeti GDP 2 százalékát kitevő célt minimális követelménnyé teszik.

A NATO tisztviselői úgy becsülik, hogy a tervek teljes körű kidolgozása néhány évet vesz igénybe, bár hangsúlyozzák, a szövetség szükség esetén azonnal harcba tud vonulni.

A Rheinmetall a következő 12 héten belül páncélozott járműveket gyártó üzemet nyit Ukrajnában, írja a CNN.

Németország legnagyobb fegyvergyártó vállalata ukránok kiképzését is vállalja, az Ukrajna nyugati részén található gyárban gyártott harckocsik és más páncélozott járművek karbantartására – mondta Armin Papperger vezérigazgató.

A vállalat év elején azt közölte, évente mintegy 400 páncélozott jármű gyártására lesz majd képes az ukrajnai üzem. Papperger azt mondta, a gyár leendő dolgozói a TPz Fuchs 2 páncélozott személyszállító harcjárművet fogják gyártani és javítani, német licenc alapján.

A Rheinmetall a gyárat az Ukroboronprom ukrán állami védelmi konszernnel partnerségben fogja üzemeltetni, amely egyben a létesítmény tulajdonosa is lesz.

Dmitrij Medvegyev, Vlagyimir Putyin közeli szövetségese korábban azt mondta, Oroszország csapást fog mérni minden olyan létesítményre, amelyet a Rheinmetall Ukrajnában épít fel. Papperger szerint a gyárat meg lehetne védeni egy orosz támadástól. „Jelenleg is sok olyan gyár van Ukrajnában, ami katonai termékeket gyárt. Ez csak egy újabb lenne, és meg fogjuk tudni védeni” – mondta.

Az ukrán ellentámadás lassan halad, és ennek egyik oka, hogy Ukrajnának jóval kevesebb tüzérségi lőszere van, mint Oroszországnak. Papperger szerint egyelőre a lőszerek beszerzése nagyobb prioritást élvez, mint a harckocsibeszerzés.

A Rheinmetall jövőre 100 ezerről 600 ezer darabra emelné a tüzérségi lövedékek éves termelését, és ennek a többlettermelésnek a nagy részét Ukrajnába szállítanák – mondta. Elméletileg – tette hozzá – a Rheinmetall a szükséges tüzérségi lőszerek 60 százalékát tudná biztosítani Ukrajna számára.

Az Orbán-kormányok néhány évvel ezelőtt jókora haderőfejlesztésbe kezdtek, de emellett a hazai hadiipar fejlesztését is elindították. Hat új hadiüzem is létrejön az országban, pontosabban kettő már működik, négy pedig kivitelezési vagy tervezési fázisban van. Egy német óriáscéget, a Rheinmetallt választott partnerül a kormány a legjelentősebb beruházásokhoz, és kiemelt cél, hogy a felépülő gyárak a hazai igények kielégítése mellett exportra is termeljenek.

A Kreml „kemény” válaszreakciót ígért a NATO-nak arra az esetre, ha Ukrajna csatlakozik a szövetséghez.

Kedden és szerdán NATO-csúcstalálkozó lesz a litván fővárosban, Vilniusban, ahol fontos napirendi pont lesz Ukrajna tagsága. Ukrajna külügyminisztere szerint a szervezet úgy döntött, elengedi a tagsághoz szükséges bürokratikus követelményeket – amikben a kérelmezőnek olyan programokat kell bemutatnia, hogyan tervez a szövetség politikai-, gazdasági-, védelmi- és jogi szféráiba beintegrálódni –, így Ukrajnának lehetősége lenne gyorsabban csatlakozni a NATO-hoz, ha a háború véget ér.

Az oroszoknak ez viszont nem annyira tetszik, a Kreml szerint már mindenki ismeri Oroszország álláspontját a témában, és Ukrajna NATO-csatlakozása „abszolút veszélyt és fenyegetést jelentene az országunknak, és kellően világos és határozott reakciót követelne tőlünk”. (Sky News)

Mindössze 40 perces megbeszélést tartott hétfőn a Downing Streeten Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök, akinek repülőgépe, az Air Force One hétfőre virradó éjjel szállt le a londoni Stansted repülőtéren.

Biden a 40 perces találkozón sziklaszilárdnak minősítette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok viszonyát, azzal együtt is, hogy a két szövetséges ország között nem sokkal az amerikai elnök londoni érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki. Ennek közvetlen előzményeként a Fehér Ház pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára – a csomagban pedig ezúttal kazettás bombák is szerepelnek.

Az ENSZ 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott, köztük Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, ugyanakkor Oroszország és Ukrajna nem.

Az amerikai döntés után Rishi Sunak – bár nyíltan nem bírálta az amerikai kormányt – kijelentette, hogy Nagy-Britannia a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezmény aláírójaként nem szorgalmazza ezeknek a fegyvereknek a használatát.

A brit kormányfő az amerikai elnökkel tartott rövid hétfői megbeszélésen remek fejleménynek nevezte, hogy „folytatódik a két ország párbeszéde” az együttműködés és a gazdasági biztonság erősítéséről.

Joe Biden és Rishi Sunak az elmúlt öt hónapban ötször találkozott egymással különböző nemzetközi rendezvényeken, de az amerikai elnök hivatali idejének kezdete óta most először tett hivatalos látogatást a Downing Streeten. Biden és Sunak még a héten újból találkozik, mivel mindketten részt vesznek a kedden kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozón.

A Biden hétfői látogatását megelőző kb. fél órában a Guardian végig forgatott a helyszínen, ahol a vörös szőnyeg kihelyezését követően, az elnök érkezése előtt kiült a Downing Street 10 ajtajába Larry, a Downing Street macskája is. Őt azért később inkább bevitték.

Elutazása előtt Joe Biden hétfő délután felkeresi III. Károly királyt és feleségét, Kamillát a windsori kastélyban. (MTI)

Putyin háromórás megbeszélést folytatott Prigozsinnal napokkal a Wagner zsoldoscsoport lázadása után – erről Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő beszélt. Peszkov szerint a Prigozsin június 29-én találkozott Putyinnal egy 35 fős találkozón, ahol két Wagner-egység parancsnoka azt mondta Putyinnak, hogy továbbra is harcolni fognak érte.

Prigozsinnak a Kremllel kötött megállapodás értelmében Belaruszba kellett volna távoznia, de a belarusz elnök, Lukasenko a múlt héten azt mondta, hogy a Wagner vezetője visszatért Oroszországba, miután harcosai nem fogadták el a határon túli áttelepülésre vonatkozó ajánlatot.

Lord Owen volt brit külügyminiszter szerint Prigozsin „nagyon komoly függetlenségi kirohanása” még nem kapott „komoly támadást Putyintól”.

Szerinte „egyértelmű, hogy Putyin nem meri cenzúrázni őt, biztosan nem emel ellene vádat lázadás miatt, és mindvégig tárgyal és beszél vele. Ez olyan gyengeség, amit korábban nem láttunk Putyinnál” – mondta. (Sky News)

A Meduza és a Mediazona orosz oknyomozó újságíró szervezetek hétfő reggel közzétett közös vizsgálata szerint az ukrajnai háború kezdete óta mintegy 47 000 orosz katona és szerződéses harcos halt meg. A számokat a háború kezdetétől 2023. május 27-ig terjedő időszak adatai alapján számították ki, és állításuk szerint 95 százalékos valószínűséggel állapították meg, hogy a tényleges szám 40 és 55 ezer között van.

Oroszország 2022 szeptembere óta nem közölt hivatalos számokat az Ukrajnában elesettekről. Akkor azt közölte, hogy 5937 katona halt meg a Moszkva által „különleges katonai műveletnek” nevezett akcióban. A számokat széles körben valószínűtlenül alacsonynak tartották. Az ukrán hadsereg azt állította, hogy több mint 230 ezer ellenséges harcossal végzett.

Ha a 47 000-es szám viszonylag pontos lenne, az azt jelentené, hogy 15 hónap alatt háromszor annyi orosz katona halt meg Ukrajnában, mint amennyi szovjet katona az afganisztáni háborúban egy évtized alatt. (Guardian)

Négy ember meghalt, 11 pedig megsebesült, amikor támadás érte az ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvő Orikhiv egyik lakónegyedét, miközben humanitárius segélyek szétosztása zajlott – jelentette hétfőn a régió kormányzója, Jurij Malasko.

Malasko tájékoztatása szerint az áldozatok között három nő és egy férfi van, mindannyian 40 év körüliek voltak. A területen tíz települést ért támadás Malasko szerint. (Guardian)

Oroszország „szinte bizonyosan egészségügyi ellátási válsággal küzd a katonákat, háborús eseteket illetően, miután 17 hónapon keresztül naponta átlagosan 400 sebesültje volt” – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében. A brit védelmi minisztérium szerint könnyen lehet az is, hogy emiatt az ellátási nehézségek a lakossági, civil szintre is bekúszhattak, különösen az Ukrajnához közeli régiókban.

A Kalasnyikov cég harcászati orvosképző részlegének vezetője azt állítja, hogy vélhetően orosz háborús halálesetek akár 50 százaléka is megelőzhető lett volna megfelelő elsősegélynyújtással. A jelentések szerint a nagyon lassú a sérültek mentése. (Guardian)

Joe Biden amerikai elnök 45 perces telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel vasárnap, miközben az Egyesült Királyságba repült – közölte a Fehér Ház egyik tisztviselője a CNN-nel. A vezetők megállapodtak abban, hogy a litvániai Vilniusban esedékes NATO-csúcstalálkozón személyesen is találkoznak, és itt részletesen megvitatják majd a török-amerikai kapcsolatokat és a regionális kérdéseket – áll a török elnökség közleményében.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó újságíróknak azt mondta, hogy Biden és Erdoğan igen sok mindenről beszéltek, „beleértve az ukrajnai háborút és Törökország valóban erőteljes és kitartó támogatását, köztük Ukrajna védelmi szükségleteinek egészen konkrét katonai támogatását” – mondta.

Szóba került Svédország NATO-csatlakozása is, amit Törökország továbbra is blokkol, és ez komoly kellemetlenséget és gyengeségforrást jelenthet a szövetség számára. A telefonbeszélgetésen Erdoğan azt mondta Bidennek, hogy Svédország tett néhány lépést a helyes irányba annak érdekében, hogy Törökország támogassa a pályázatát. Ilyennek érzik „a terrorizmusellenes törvények megváltoztatását”, csakhogy ezek a lépések szerintük nem voltak hatékonyak, mert „a terrorszervezet támogatói” továbbra is „szabadon tarthatnak a terrorizmust dicsőítő tüntetéseket”. (CNN)

Az Ukrajnába induló nyugati katonai szállítmányok csomópontja Lengyelország, amely azt állítja, hogy az orosz kémek egyik fő célpontjává vált. Nemrég újabb orosz kémet vettek őrizetbe, ő a tizenötödik ezzel gyanúsított személy. Lengyelország azzal vádolja Moszkvát, hogy destabilizálni próbálja az országot.

„A belbiztonsági hivatal őrizetbe vette az orosz hírszerzésnek dolgozó kémhálózat egy újabb tagját” – közölte Mariusz Kamiński lengyel belügyminiszter a Twitteren közzétett bejegyzésében. „A gyanúsított katonai létesítményeket és tengeri kikötőket tartott megfigyelés alatt. Az oroszok rendszeresen fizettek neki”.

Júniusban Lengyelország kémkedés vádjával őrizetbe vett egy orosz profi jégkorongozót, előtte márciusban pedig azt közölték, hogy felszámoltak egy orosz kémhálózatot, és őrizetbe vettek kilenc embert, akik szerinte szabotázsakciókat készítettek elő, és megfigyelték az Ukrajnába vezető vasúti útvonalakat. (Guardian)

• Joe Biden a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy Ukrajna nem áll készen arra, hogy NATO-tag legyen. Az amerika elnök szerint Ukrajnának nehéz megszereznie a szövetség tagjainak egyhangú támogatását, amíg tart a háború.
• Olha Stefanishyna ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajnának újra kell gondolnia a stratégiáját, ha a vilniusi találkozón elutasítják Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmét, és több biztonsági garanciát kell elérnie.
• Az amerikai elnök vasárnap este megérkezett Nagy-Britanniába a NATO litvániai csúcstalálkozója előtt, ahol a szövetség kibővítése és a kazettás lőszerek amerikai jóváhagyása lehet a legfontosabb téma. Biden Nagy-Britanniában Rishi Sunak miniszterelnökkel és Károly királlyal is találkozik.
• A német elnök szerint a jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás lőszereket szállítson az ukrán hadseregnek. „Kétség sincs afelől (...), hogy ki az agresszor és ki az áldozat, és hogy ki kell állnunk az áldozatok mellett” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier.
• Kambodzsa miniszterelnöke felszólította Ukrajnát, hogy ne használjon kazettás lőszereket, és arra figyelmeztette az országot, hogy az „igazi áldozatok” az ukránok lesznek.
• Az ukrán védelmi miniszterhelyettes elismerte Kijev felelősségét a krími híd tavaly októberi felrobbantásért. Hanna Maljar szerint a hidat „az orosz haderő logisztikájának megtörése” miatt vették célba.
• Az orosz légvédelem kilőtt több ukrán rakétát is: egyet a Krím félszigetén fekvő Kercs városának közelében, egyet a rosztovi régió felett, valamint kettőt Brajnszk megye felett.

A háború vasárnapi híreit itt találják.