- Joe Biden a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy Ukrajna nem áll készen arra, hogy NATO-tag legyen. Az amerika elnök szerint Ukrajnának nehéz megszereznie a szövetség tagjainak egyhangú támogatását, amíg tart a háború.
- Az ukrán védelmi miniszterhelyettes elismerte Kijev felelősségét a krími híd tavaly októberi felrobbantásért. Hanna Maljar szerint a hidat „az orosz haderő logisztikájának megtörése” miatt vették célba.
- Az orosz légvédelem kilőtt több ukrán rakétát is: egyet a Krím félszigetén fekvő Kercs városának közelében, egyet a rosztovi régió felett, valamint kettőt Brajnszk megye felett.
- Kambodzsa miniszterelnöke felszólította Ukrajnát, hogy ne használjon kazettás lőszereket, és arra figyelmeztette az országot, hogy az „igazi áldozatok” az ukránok lesznek.
A jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás lőszereket szállítson az ukrán hadseregnek – mondta Frank-Walter Steinmeier német elnök a ZDF tévécsatornának adott interjúban.
„Ha Ukrajnának többé nem lesznek eszközei ahhoz, hogy megvédje magát, vagy ha azok, akik segítik őt abban, hogy megvédje magát, felhagynak ezzel a segítséggel, az Ukrajna végét jelenti”
– fogalmazott Steinmeier.
Az Egyesült Államok pénteken jelentette be, hogy kazettás bombákat is küld Ukrajnának. A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket. Washington döntése heves nemzetközi vitát váltott ki.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, és a vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.
Steinmeier felidézte, hogy külügyminiszterként annak idején ő írta alá ezt a megállapodást Németország nevében. Ugyanakkor most úgy gondolja, hogy „kétség sincs afelől (...), hogy ki az agresszor és ki az áldozat, és hogy ki kell állnunk az áldozatok mellett”. (MTI)
Kaiser Orsolya
Joe Biden szerint Ukrajna még nem áll készen arra, hogy NATO-tag legyen.
Az amerikai elnök a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy hosszú út vezet odáig, hogy valaki a szövetség tagja lehessen, ezt a folyamatot pedig nem lehet sürgetni, és a kritériumok mellett egy sor más kérdést is meg kell vizsgálni, mielőtt döntenek a tagságról. Másrészről Biden szerint Ukrajnának nehéz megszereznie a szövetség tagjainak egyhangú támogatását, amíg tart a háború. Majd azt is hozzátette, hogy az USA felajánlja a katonai segítségét addig, amíg Ukrajna azon dolgozik, hogy teljesítse a tagság minden feltételét.
Ukrajna NATO-tagsága feltehetően fontos napirendi pont lesz jövő héten a litván fővárosban, Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozón. Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajnának újra kell gondolnia a stratégiáját, ha a vilniusi találkozón nem születik döntés, vagy elutasítják Ukrajna csatlakozási kérelmét.
Kaiser Orsolya
Az ukrán védelmi miniszterhelyettes, Hanna Maljar szombat este a Telegramon elismerte, hogy Kijev a felelős a krími híd tavaly októberi felrobbantásért. A Kercsi-szorosan átívelő 18 kilométer hosszúságú híd a Krím félszigetet és Oroszországot köti össze. Kijev eddig tagadta, hogy ő állt volna a támadás hátterében. A miniszterhelyettes azt írt a hidat „az orosz haderő logisztikájának megtörése” miatt vették célba.
2022. október 8-án egy teherautót robbantottak fel a krími hídon. Az incidensben négy ember meghalt, és egy közelben lévő tehervonat dízelolajat szállító tartálykocsijai is kigyulladtak. A robbanás miatt a híd közúti szakaszának két pillére összeomlott. A vonat és gépjárműforgalom közlekedésének helyreállítása a hídon viszonylag gyorsan megtörtént. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság vezetője, Alekszandr Basztirkin terrorcselekménynek minősítette az incidenst, és azt állította, hogy az ukrán különleges szolgálatok állnak a háttérben.
(MTI, SkyNews)
Kaiser Orsolya
Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán cirkálórakétát a Krím félszigeten lévő Kercs városának közelében – közölte a félsziget oroszok által kinevezett vezetője, Szergej Akszjonov a Telegramon. A rakéta miatt egy rövid időre felfüggesztették a közlekedést az Oroszországot és a félszigetet összekötő Krími hídon. A támadásnak nincsenek áldozatai, és a rakéta nem okozott károkat sem – tette hozzá Akszjonov.
Mindeközben az orosz légvédelemnek sikerült egy másik rakétát is kiiktatnia a rosztovi régió felett. A helyi kormányfő, Vaszilij Golubev a Telegramon azt írta, áldozatok nincsenek, viszont a kilőtt rakéta roncsai megrongálták több épület tetejét is.
Frissítés 16.30.: Lelőttek további két ukrán rakétát az oroszországi Brjanszk megye felett. Az egyik kiiktatott rakéta egy fűrésztelepen ért földet, ami a becsapódástól teljesen megsemmisült – osztotta meg a hírt Telegramon a brjanszki kormányzó, Alekszandr Bogomaz.
Iván-Nagy Szilvia
Kambodzsa miniszterelnöke felszólította Ukrajnát, hogy ne használjon levegőben szétszóródó, ún. kazettás lőszereket, és figyelmeztette az országot, hogy az „igazi áldozatok” az ukránok lesznek. Kambodzsában az 1970-es években dobott le kazettás bombákat az Egyesült Államok, azok maradványaival még mindig küzd az ország.
„Az ukránok számára hosszú évek vagy akár száz év óta a legnagyobb veszélyt jelentené, ha kazettás bombákat használnának Ukrajna oroszok által megszállt területein” – írta Hun Sen miniszterelnök, üzenetét Joe Bidennek és Volodimir Zelenszkijnek címezve. „Már több mint fél évszázad eltelt. Még nem volt mód arra, hogy mindet megsemmisítsék” – utalt Kambodzsa helyzetére. (Sky News)
Iván-Nagy Szilvia
Nyolcvan éve annak, hogy 1943. július 11-én, a ma nyugat-ukrajnai Volhínia (Voliny) területén található községekben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) mintegy 8 ezer lengyelt meggyilkolt. A volhíniai mészárlásoknak azonban nem ez volt az egyetlen eseménye: a kezdetektől összesen 110-130 ezer ember eshetett áldozatául, a támadások során nagyrészt gazdákat, nőket, gyermekeket, öregeket gyilkoltak meg. Július 11-ét Lengyelországban hivatalos emléknappá nyilvánították, a mészárlást pedig 2016-ban népirtásnak minősítette a lengyel szejm.
Ukrajna és Lengyelország között a történtek miatt hosszú ideje feszültség húzódik, ám Varsó az orosz–ukrán háború kezdete óta szorosan Ukrajna mellett áll – így történhetett meg, hogy Volodimir Zelenszkij és Andrzej Duda lengyel elnök együtt emlékeztek meg a második világháborúban az ukrán nacionalisták által a lengyelek ellen elkövetett mészárlások évfordulójáról.
A megemlékezésről készült felvételeken látható, amint Zelenszkij és Duda a nyugat-ukrajnai Luck városának egyik templomában részt vesznek vasárnap az áldozatok emlékére tartott istentiszteleten. „Együtt tisztelgünk Volhínia összes ártatlan áldozata előtt! Az emlékezés összeköt bennünket!” – írta Duda hivatala a Twitteren. „Együtt erősebbek vagyunk.” (Guardian)
Babják Zoltán polgármester meghívásának eleget téve ismét az ukrajnai Beregszászra, Budapest testvérvárosába látogatott Karácsony Gergely, a főváros polgármestere. Karácsonyt Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is elkísérte.
A látogatásról Karácsony a Facebookon azt írta: „Részt vettem a »Megtörhetetlenség 500 napja« rendezvénysorozaton és szimbolikusan átadtam a testvérvárosunk kórházának és a frontról hazatérők rehabilitációjára szánt fővárosi adományt, amelyet a Lánchíd régi kandelábereinek elárverezéséből fedezünk. Vittem egy személyes ajándékot is Babják Zoltán polgármester úrnak. Egy szegecset a Lánchídból: kifejezve azt a szolidaritást, ami szegecsként összetartja városainkat a háború által szétszakított világban.”
Molnár Réka
Furcsa hatással van az orosz-ukrán háború a legújabb TikTok-trendre is, aminek az a lényege, hogy két streamer élőben méretteti meg magát, a nézők pedig eldönthetik, ki a jobb. Alapesetben ez azt jelenti, hogy a streamerek belépnek afféle duettként a TikTok véget nem érőnek tűnő live funkciójával, élőben csinálnak valamit, akinek pedig több mindent küldenek a nézők, az nyeri meg a csatát.
A streamereknek ez egyébként azért éri meg, mert pénzt szerezhetnek belőle. A nézők ugyanis nem pénzt, hanem pénzen vásárolt virtuális dolgokat (például rózsát, vagy Zeusz-matricát küldenek, a saját TikTokom szerint a párezertől több mint 200 ezer forintig terjedő ársávban), a TikTok pedig ennek akár 70%-át is elteszi, a többi a streameré a BBC szerint. Hogy a néző mit nyer? Ő valószínűleg könnyebb pénztárcát.
A magát pár másodperces rövidvideókból kiforró platformon megjelent a háború is, egészen pontosan az, hogy ilyen élő meccset játszanak rajta katonák, mondván, a háború miatt gyűjtenek támogatást.
Hasonló élőzés futott például hétvégén is, a Вечныи́ nevű orosz tiktoker hívta ki az ukrán Anubis nevű felhasználót. A többórás videóban „hajrá Oroszország”, „az oroszok fognak nyerni” és „éljen Ukrajna” kommenteket küldtek a nézők a virtuális rózsák mellé – miközben a két katona egymással duettezve ukrán és orosz zenékre bólogatott, egyikőjük orosz zászlót és Z betűt, a másik pedig ukrán zászlót viselve.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a vilniusi NATO-csúcson foglalkozni kellene az ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőmű helyzetével. A NATO-tagországok vezetői kedden és szerdán a litván fővárosban, Vilniusban találkoznak.
Az orosz szóvivő a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű rendszeres megrongálásával vádolva azt írta, hogy „a NATO-csúcstalálkozónak kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a kérdésnek”. Hozzátette: a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen hatásövezetben lesz, ha valami történne. Vilnius kb. ezer kilométerre van a legnagyobb európai atomerőműtől.
Oroszország és Ukrajna azzal vádolják egymást, hogy támadást terveznek az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található. (MTI)
Az orosz médiát kezdetben szinte biztosan meglepte a Wagner-lázadás, és nem voltak felkészülve rá – írta a brit védelmi minisztérium legújabb hírszerzési jelentésében. „Az orosz, állami ellenőrzés alatt álló média három szakaszban reagált a 2023. június 24-i Wagner-csoport lázadásra (…) Az orosz tévé fenntartotta a szokásos műsorát. A felkelés hatástalanítása után az orosz állami irodák igyekeztek helyesbíteni azokat az állításokat, amelyek szerint a biztonsági erők passzívak voltak” – írták.
Az állami ellenőrzés alatt álló média narratívája az volt, hogy Vlagyimir Putyin elnök diadalmaskodott, amikor meghiúsította a felkelést, közben pedig elkerülte a vérontást. Majdnem egy héttel később az állam elkezdte megkérdőjelezni Prigozsin és a lázadás jelentőségét, a Wagner-zsoldoscsapat Telegram-csatornái pedig nagyrészt elhallgattak, „szinte biztosan az állami beavatkozás miatt”, közben pedig Putyin több megjelenést is vállalt, vélhetően azért, hogy az erőt sugározza. (Guardian)
Iván-Nagy Szilvia
Joe Biden amerikai elnök Európába tart, hogy találkozzon a brit miniszterelnökkel, majd részt vegyen a NATO litvániai csúcstalálkozóján, ahol valószínűleg a szövetség kibővítése és a kazettás lőszerek amerikai jóváhagyása lesz a legfontosabb téma.
Pénteken jelentették be, hogy az Egyesült Államok több tucat vagy akár több száz kisebb robbanótöltetet tartalmazó, úgynevezett kazettás bombát küld Ukrajnának. Mivel a fegyver fel nem robbant egységei komoly kockázatot jelenthetnek a civil lakosságnak, a fegyvertípust a világ 123 országában már betiltották – többek között az Egyesült Királyságban is.
Biden korábban hangsúlyozta, hogy nehéz döntés volt engedélyezni Kijev felé a kazettás bombák leszállítását.
Bakró-Nagy Ferenc
- Erdoğan szerint Putyin augusztusban Törökországba mehet
- Biden szerint nehéz döntés volt, hogy kazettás bombákat küldjenek Ukrajnának
- A brit hírszerzés szerint az oroszoknak politikailag elfogadhatatlan feladni Bahmutot, ahol most heves harcok vannak
- Erdoğan azt mondta, hogy Ukrajna kétségtelenül megérdemli a NATO-tagságot
- A Wagner augusztusig kicsit vakációzik, aztán áttelepül Belaruszba
- Nem ajánlja a brit miniszterelnök Ukrajnának a kazettás bombák bevetését
- Csak a megszállt területeken vetnék be a kazettás bombákat az ukránok
- Térképet közölt az ukrán hírszerzés arról, hogyan aknázhatják alá a zaporizzsjai atomerőművet az oroszok
- Zelenszkijjel mentek haza Ukrajnába a mariupoli acélgyárat védő parancsnokok
- Zelenszkij a háború 500. napján a Kígyó-szigetre látogatott
- Nyolcan meghaltak egy orosz rakétatámadásban Limanban
- Folyamatosan nyomulnak Bahmut felé az ukrán csapatok
- Rakétacsapások érték az oroszországi Belgorod környékét
- Tovább erősíti keleti határait Lengyelország a Belaruszba költöző Wagner-csoport miatt
- Lvivben népünnepéllyel, Moszkvában felháborodással fogadták az Azovsztal-védők hazatérését
