Augusztusig vakációzik a Wagner, Belaruszba költözésükre már készül Lengyelország is

Népünnepély köszöntötte az Ukrajnába hazatérő Azov-parancsnokokat a nyugat-ukrajnai Lvivben, írja a Sky News. A Törökországból hazaengedett Azovsztal-védők még tavaly szeptemberben kerültek ki az orosz hadifogság alól, az orosz–ukrán fogolycsere-megállapodás keretében viszont török földön kellett volna maradniuk egészen a háború végéig.

A lépéssel Törökország megsértette a fogolycsere-megállapodást Oroszország szerint, erről szintén a Sky News írt Dmitrij Peszkov nyilatkozata alapján. Az MTI is idézi a Kreml szóvivőjét, aki szerint Törökországra „nagy nyomás helyezkedik” a július 11-12-i NATO-csúcs előtt.

Az orosz felháborodás hangja persze nem hallatszódott el Lvivig, ahol több ezren fogadták álló tapssal a mariupoli acélgyár védőit:

Tovább erősíti keleti határai védelmét Lengyelország a Belaruszba telepítendő Wagner-csapatok miatt, írja a Sky News. Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter szerint ezzel szeretnék demonstrálni azt, hogy „bármilyen destabilizációs lépésre reagálni tudnak az országhatár közelében”.

Eddig közel ezer katonát küldtek a lengyel–belarusz határra, 200 egységnyi felszereléssel együtt. Korábban Mariusz Kamiński lengyel belügyminiszter 500 fős kontingenst küldött a belarusz határ megerősítésére, köztük terrorelhárítókat is.

Ahogy arról beszámoltunk, a június 24-i Wagner-lázadás után Alekszandr Lukasenko belarusz vezető arról állapodott meg a zsoldossereg vezérével, Jevgenyij Prigozsinnal, hogy Belaruszba költöztetik a Wagner-csoportot. Igaz, egyelőre nem tudni, hol lehet Prigozsin, mert Belaruszban biztosan nincs. De azért még a zsoldosok is vakációznak egyet augusztusig.

Rakétatámadások érték Ukrajna felől a nyugat-oroszországi Belgorod régiót, írja a CNN a régió orosz kormányzójának egy szombati Telegram-posztjára hivatkozva. Vjacseszlav Gladkov állítása szerint több mint 100 rakéta érkezett az ukrán-orosz határ orosz oldalára, amelyek elérték többek között a Belgorodi, a Boriszovkai, a Valujkai, a Krasznaja Jarugai és a Sebekinói járást is.

Gladkov állítása szerint az áramrendszer is megsérült a Krasznaja Jarugai járásban, a Sebekinóiban pedig több épület megrongálódott. Áldozatokról egyelőre nem tudni, az ukrán fél pedig egyelőre nem kommentálta a fejleményeket.

Május végén érték először rakétatámadások az Ukrajna közelében fekvő oroszországi régiót, június eleje óta azonban nem érkezett újabb beszámoló támadásokról. Az akkori csapásokat egy Putyin-ellenes orosz milícia vállalta magára.

Kézzelfogható az ukrán erők haladása Bahmutban a város visszafoglalására – erről ír a CNN helyszíni beszámolója. A hírcsatornának nyilatkozó ukrán katonák szerint az oroszok folyamatosan húzódnak vissza a kelet-ukrajnai városban, amit május végére egy tíz hónapos csata után foglaltak el a megszállók.

Az ukránok viszont az ellentámadás kezdete óta ismét nyomulnak a város felé, pénteken pedig ukrán tisztviselők azt közölték, hogy egy kilométert haladtak előre a város irányába. A stratégia szerint az ukránok északról és délről kerítenék be a várost, miközben folyamatosan rakétázzák a Bahmutban állomásozó orosz csapatokat.

A CNN riporterének az ukrán katonák azt mondták, naponta akár 300 lövést is leadnak az oroszok felé. Ezt a mennyiséget nem tudják csak a nyugati fegyverszállítmányokból fenntartani, így pakisztáni lőszereket is bevetnek. Ezekkel viszont óvatosabban bánnak, mert előfordultak már sérülések bevetésük közben.

Legalább nyolcan meghaltak és 13-an megsérültek a Donyeck megyei Limanban egy orosz rakétatámadás miatt, írja ukrán hivatalos források alapján a CNN.

Helyi idő szerint 10 órakor, magyar idő szerint délelőtt 9-kor érte a várost támadás több orosz rakétarendszerrel, közölte a Donyeck megyei ukrán katonai közigazgatás vezetője, Pavlo Kirilenko. Az orosz rakéták egy lakóövezetet értek el, egy lakóépület, egy bolt és három autó is megsérült a jelentések szerint.

Az Ukrajna elleni teljes körű háború 500. napján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közzétett egy videót, amiben a Kígyó-szigetre látogatott, írja a Guardian.

Ez volt az a hely, ahol az orosz hadihajóknak azt üzenték az ukránok: „Húzz a faszba!” Bár a szigetet egy időre megszállták az orosz csapatok, tavaly júliusban kivonultak onnan – a sziget viszont így is az ukrán ellenállás szimbólumává vált.

„A Kígyó-szigetet soha nem fogják tudni elfoglalni a megszállók, akárcsak Ukrajna egészét, mert mi a bátrak országa vagyunk. Szeretném megköszönni minden egyes katonánknak az elmúlt 500 napot innen, a győzelem helyszínéről”

– mondta Zelenszkij a videóban.

Hazatérhetnek Törökországból Ukrajnába a mariupoli Azovsztal üzemet védő parancsnokok – írja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése alapján a Kyiv Independent.

A dél-ukrajnai Mariupolt hosszú ostrom után még tavaly májusban foglalta el Oroszország, az utolsó ukrán bástyaként megmaradt Azovsztal gyár védői pedig hadifogságba kerültek. Tavaly szeptemberben viszont egy fogolycsere keretében elengedték az Azov ezred vezetőit, az orosz-ukrán megállapodás részeként azonban az ukrán parancsnokoknak Törökország területén kellett volna maradniuk a háború végéig.

Zelenszkij bejelentése után viszont az elnökkel együtt térhet vissza Ukrajnába Törökországból többek között Denisz Prokopenko, Szerhij Volinszkij, Szvjatoszlav Palamar, Denisz Sleha és Oleh Homenko.

Az ukrán elnök péntek este repült Törökországba, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel tárgyalt. Erdoğan az egyeztetés után kijelentette, hogy Ukrajna „kétségtelenül megérdemli a NATO-tagságot”.

Közzétett egy térképet az Ukrán Katonai Hírszerző Szolgálat arról, hogy állításuk szerint hogyan helyeztek el aknákat az oroszok a zaporizzsjai atomerőműnél.

„Az ellenség folyamatosan telepíti az aknákat és a robbanóanyagokat az atomerőmű területére. Műszaki helyiségekben és gépházakban távirányítású és nem távirányítású, gyalogsági aknákból álló aknarobbanó kerítéseket szerelnek fel”

– állítja az ukrán katonai hírszerzés, hozzátéve, hogy szerintük főleg szovjet típusú aknákról lehet szó, főleg MON-50, MON-90, MON-100 és MON-200-as típusúakból.

Az ukránok szerint az oroszok további aknákat és robbanóanyagokat szállítanának még az üzem területére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még június végén beszélt arról, hogy az oroszok terrortámadásra készülnek a zaporizzsjai erőmű területén – erről pedig minden birtokukba került információt megosztanak majd a világgal.

Csak az oroszok által megszállt ukrajnai területeken fogják bevetni az ukránok az Egyesült Államoktól kapott kazettás bombákat – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

„Egyszerű az álláspontunk: fel kell szabadítanunk az ideiglenesen megszállt területeinket, és meg kell mentenünk az embereink életét. Ukrajna ezeket a lőszereket csak arra fogja használni, hogy felszámolja a nemzetközileg elismert területeink megszállását”

– idézi Reznyikov nyilatkozatát a Sky News, hozzátéve, hogy a lőszereket nem fogják használni Oroszország nemzetközileg elismert területein.

A védelmi miniszter üdvözölte az Egyesült Államok pénteki döntését, szerinte ugyanis a kazettás bombákkal meg tudják menteni katonáik életét. Reznyikov szerint Ukrajna szigorú nyilvántartást vezet majd a 123 országban betiltott fegyver használatáról, az erről szóló információkat pedig partnereikkel is megosztják majd.

Nem ajánlja Rishi Sunak brit miniszterelnök, hogy Ukrajna bevesse azokat a kazettás bombákat, melyeket az Egyesült Államoktól kaptak – írja a Sky News.

Pénteken jelentették be, hogy az Egyesült Államok több tucat, vagy akár több száz kisebb robbanótöltetet tartalmazó, úgynevezett kazettás bombát küld Ukrajnának. Mivel a fegyver fel nem robbant egységei komoly kockázatot jelenthetnek a civil lakosság számára, a fegyvertípust a világ 123 országában már betiltották – többek között az Egyesült Királyságban is.

Sunak kiemelte, hogy Nagy-Britannia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát tankokkal és nagy hatótávolságú fegyverekkel, és erre kérte más országok vezetőit is. A brit miniszterelnök hétfőn Londonban találkozik majd a NATO csúcstalálkozója előtt Joe Biden amerikai elnökkel. Biden korábban hangsúlyozta, hogy nehéz döntés volt engedélyezni Kijev felé a kazettás bombák leszállítását.

A Wagner-zsoldosok arra készülnek, hogy Belaruszba költöznek, előbb viszont augusztusig kicsit szabadságolnak Prigozsin parancsára, állítja a csoport egyik magas rangú parancsnoka.

Anton Jelizarov – becenevén „Lótusz” – szerint bázisokat, gyakorlóterepeket kell kialakítaniuk Belaruszban, valamint egyeztetniük kell a helyi önkormányzatokkal és a rendvédelmi szervekkel is, írja a Reuters.

Korábban a CNN ehhez azt írta, a Wagner egy hónapra felfüggeszti az új zsoldosok toborzását, ugyanis ennyi időre van szükségük, amíg átállnak a belaruszi működésre.

Jevgenyij Prigozsin június 23-án este fegyveres felkelést indított seregével Ukrajnából Moszkva irányába, de néhány kilométerrel az orosz főváros előtt megegyezett abban Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel, hogy inkább áttelepül az orosz segítséggel fenntartott bábállamba. Ahogy arról elemzésünkben írtunk, ez így is nagy arcvesztés volt Putyin számára, cserébe pedig a belarusz diktátor növelheti a mozgásterét – és persze saját biztonságát is a Wagner zsoldosaival.

Lukasenkónak olyan vad gondolatai is támadtak, hogy a Wagner zsoldosaival képeztesse ki a belarusz hadsereget – erre hivatalosan is felkérte a Wagnereseket a belarusz függetlenség napján. Persze ennek nem mindenki örül az országban: a helyiek féltik a gyerekeiket az erőszaktevőkből összetoborzott társaságtól.

Putyin még nem tűzött ki időpontot a törökországi látogatására, állítja a Kreml szóvivője. Dmitrij Peszkov szerint lehetséges egy ilyen látogatás, hiszen már korábban is szóba jött ez a két elnök között, de pontosan még semmi sincs leütve. Recep Tayyip Erdoğan török elnök korábban arról beszélt, hogy Putyin augusztusban Törökországba látogathat. (CNN)

Recep Tayyip Erdoğan szerint „Ukrajna kétségtelenül megérdemli, hogy a NATO tagja legyen”. Ezt azután jelentette ki, hogy Volodimir Zelenszkij elutazott hozzá Törökországba. Az ukrán elnök pedig nagyon örült a török elnök kijelentésének.

Orbán Viktor kicsit másképp gondolkodik török szövetségesénél: a magyar miniszterelnök már többször beszélt arról, hogy egy olyan országot, ami háborúban áll, nem lehet behozni a NATO-ba, mert akkor a többi tagország is arra kényszerülne, hogy segítsen neki. Orbán inkább azt javasolná, hogy a NATO-n kívül hozzanak létre valamiféle katonai szövetséget, mert a NATO egy védelmi szövetség, nem pedig háborús. (CNN)

A brit hírszerzés legfrissebb jelentése szerint az elmúlt hét napban Bahmutban voltak a leghevesebb harcok, ezen a környéken is zajlik az ukránok ellentámadása. Az ukránok folyamatos előnyre tettek szert az oroszok által tartott várostól északra és délre.

A britek szerint az orosz védők nagy valószínűséggel rossz morállal küzdenek, szétszórt egységekből állnak, és korlátozottan képesek megtalálni és csapást mérni az ukrán tüzérségre. Az orosz vezetés politikailag elfogadhatatlannak tartja Bahmut feladását, hiszen szimbolikus jelentőséggel bír, mivel a háború kitörése óta ezt a várost sikerült elfoglalniuk. Ugyanakkor az oroszoknak kevés tartalékuk lehet, amit itt még bevethetnek.

Joe Biden amerikai elnök szerint nehéz döntés volt, hogy kazettás bombákat küldjenek Ukrajnának, de szerinte Kijev „kifogy a lőszerből” – amiből egyébként az Egyesült Államoknak is már kevés van –, és az ukránoknak szükségük van fegyverekre, hogy Oroszország ne tudja megállítani az ellentámadásukat.

Biden szerint ezzel a védelmi minisztérium ajánlását fogadta meg, és ez egy átmeneti időszakra szól, addig, amíg az USA nem gyárt le több 155 mm-es lőszert.

Az Egyesült Államok több tucat, vagy akár több száz kisebb robbanótöltetet tartalmazó úgynevezett kazettás bombát küld Ukrajnának egy újabb, 800 millió dolláros fegyvercsomag részeként. A világ 120 országában betiltott fegyvertípus akár egy futballpályányi terület is képes beteríteni, ezért többek véleménye szerint komoly kockázatot jelentenek a fel nem robbant egységei a civil lakosság számára. (CNN)

Recep Tayyip Erdoğan szerint Vlagyimir Putyin augusztusban Törökországba látogathat. A török elnök szombaton azt mondta, továbbra is tárgyal a fogolycserékről Oroszországgal és Ukrajnával, a személyes találkozóig pedig telefonon tartja a kapcsolatot az orosz elnökkel. A két elnök rendszeresen beszél telefonon, Putyin akkor is felcsörgette Erdoğant, amikor június 24-én Prigozsin akciózásba kezdett Oroszországban. Pénteken Volodimir Zelenszkij is Isztalbumba repült, hogy a török elnökkel tárgyaljon. (TASZSZ)

Oroszország pontosan 500 napja, 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát.

Az ENSZ szerint eddig körülbelül 9000 civil, köztük több mint ötszáz gyerek halt meg, de a valós számok ennél valószínűleg magasabbak lehetnek. (Guardian)

• Zelenszkij szerint ideje konkrét lépéseket tenni annak érdekében, hogy Ukrajna is csatlakozhasson a NATO-hoz
• Folytatódott az ukrán ellentámadás a bahmuti, a donyecki és a zaporizzsjai frontokon
• A szlovák elnök további fegyvereket ígért a Pozsonyba látogató Zelenszkijnek
• Az FSZB-t is megtévesztette az orosz propagandisták filmforgatása
• Az Egyesült Államok kazettás bombákat küld Ukrajnának
• A volt amerikai NATO-nagykövet szerint a kazettás lőszerek segíteni fognak Ukrajnának megnyerni a háborút
• Isztambulba repült Zelenszkij, hogy Erdoğannal tárgyaljon
• A Pentagon szerint a vártnál lassabban halad az ukrán ellentámadás

A háború pénteki híreit itt találják.