Előre figyelmeztethették az ukrán hírszerzést a belgorodi támadásról

Hollandia a lehető leghamarabb el akarja kezdeni az ukrán pilóták F–16-os vadászgépek vezetésére való kiképzését – közölte szerdán Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a parlamentnek írt levelében. A kiképzést összehangolnák Belgiummal, Dániával és Nagy-Britanniával, és ehhez még más országok is csatlakozhatnak – tette hozzá a miniszter.

Kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy az ukrán pilóták kiképzése nem teszi a NATO-t az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus közvetlen részesévé.

(Guardian)

A NATO-országok de jure részesei az ukrajnai konfliktusnak, ami növeli az atomhatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy Moszkva közelében megrendezett nemzetközi biztonsági találkozón.

„Ténylegesen és de jure a NATO-országok közvetlenül részt vesznek a konfliktusban Kijev oldalán. Ez a felelőtlen irányvonal lényegesen megnöveli a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét” – mondta Lavrov az orosz biztonsági tanács által megrendezett fórumon. Lavrov szerint a NATO „kíméletlen keleti terjeszkedése lényegében ugyanazokat a szándékokat tükrözi, mint amelyek Hitler Drang nach Osten politikájának alapját képezték”.

„A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt” – mondta az orosz külügyminiszter, aki szerint a nyugati országok a G7-csoport hirosimai csúcstalálkozóján megmutatták, hogy Oroszországot és Kínát stratégiai, a dominanciájuk szempontjából szinte egzisztenciális fenyegetést jelentő stratégiai ellenfélnek tekintik.

(MTI)

Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, amíg háború dúl az országban – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár.

„Azt hiszem, mindenki belátta az, hogy valaki a háború közepette tag legyen, az nem szerepel a napirenden” – mondta az amerikai German Marshall Fund of The United States által szervezett brüsszeli rendezvényen. „A kérdés az, hogy mi történik, ha a háború véget ér” – tette hozzá.

A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij várhatóan személyesen vesz majd részt. Az ukrán elnök korábban azt mondta, hogy ez lenne az alkalmas pillanat arra, hogy a szövetség politikai nyilatkozatot tegyen Ukrajna NATO-tagságának kilátásairól.

(Reuters)

Kijevet előre figyelmeztette a Szabadságot Oroszországnak Légió és az Orosz Önkéntes Hadtest a határon átnyúló belgorodi rajtaütéséről – mondta egy ukrán hírszerzési forrás szerdán a CNN-nek.

A forrás a lapnak azt mondta, a külföldi harcosokat Ukrajna határain belül az ukrán belföldi hírszerzés koordinálja, de a határon túli támadásokban nem volt szerepe.

„Ami ezt a konkrét műveletet illeti [a belgorodi régióban], az Ukrajnán kívül volt, de Ukrajnát figyelmeztették a szándékról” – mondta.

Az Ukrajnával határos oroszországi régiót hétfőn támadták meg fegyveres csapatok, akik a jelentések szerint több falun is rajtaütöttek és egy határátkelőhelyet is elfoglaltak. Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy a fegyvereseket sikerült „visszaszorítani Ukrajnába”.

A fegyveresek a régió két pontján támadtak, a harcokban egy civil halt meg a belgorodi kormányzó jelentése szerint. Több száz helyi lakost ideiglenesen evakuáltak.

A támadást kedden magára vállalta a Kreml-ellenes orosz milícia, a Szabadság Oroszországért Légió. A támadást a szintén kormányellenes Orosz Önkéntes Hadtesttel együtt hajthatták végre.

A milícia a Telegramon közzétett üzenetben azt írta, Oroszország felszabadításáért dolgoznak, és az a céljuk, hogy létrehozzanak egy demilitarizált zónát Ukrajna és Oroszország között. „Itt az ideje, hogy véget vessünk a Kreml diktatúrájának” – írták.

Az orosz védelmi minisztérium továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a támadást „ukrán fegyveresek” hajtották végre. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán úgy nyilatkozott: „Az ukrán fegyveresek ilyen akcióira továbbra is azonnal és rendkívül keményen fogunk reagálni”. Az orosz hadsereg azt állítja, 70 „ukrán nacionalistát” öltek meg Belgorodban.

A Kreml szerdán azt is közölte, hogy a fegyveresek nyugati gyártmányú haditechnikai eszközöket használtak és több amerikai gyártmányú harckocsit is hátrahagytak.

A Kreml szerint ez újabb bizonyíték arra, hogy a Nyugat egyre jobban beleavatkozik a konfliktusba.

Ennek alátámasztására az orosz védelmi minisztérium egy képet is közzétett két amerikai harckocsiról, amiket állításuk szerint az harcosok hagytak hátra Belgorodban. Egyes vélemények szerint a képek megrendezettek, a SkyNews viszont műholdképek alapján megállapította, hogy a képek valóban a régióban készültek, a katonai támaszpont közelében és a harckocsik nem voltak ott korábban.

Elemzők szerint a támadás váratlanul és felkészületlenül érte az orosz haderőt. Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője egy keddi interjúban azt mondta, „az orosz önkéntes alakulat csoportjai szégyentelenül behatolnak a Belgorod területére, az orosz védelmi erők pedig egyáltalán nem álltak készen arra, hogy bármilyen formában ellenálljanak nekik”.

Addig módosítottak egy, eredetileg Fidesz-KDNP-s előterjesztést a baloldali frakcióvezetők az ukrajnai háború ügyében, amíg végül azt a Fidesz-KDNP-sek nem szavazták meg, sőt, a módosítók nyomán egészen más értelmet nyert, mint korábban – írja az MTI a Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről.

Az elvi állásfoglalás végső változata magáévá teszi az Európai Tanács nyilatkozatát is, ami elítéli „az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszív háborút”.

A nyilatkozatról ebben a cikkben írtunk bővebben >>>

Szerdán Kijevbe látogatott Ben Wallace brit védelmi miniszter, ahol az ukrán védelmi miniszterrel, Olekszij Reznyikovval találkozott.

Reznyikov a találkozó után azt mondta, tartalmas megbeszélést tartottak Kijev védelmi kapacitásairól és további nagy hatótávolságú fegyverek szállításáról.

Wallace a minisztérium vendégkönyvébe azt írta: „Dicsőség a bátor férfiaknak és nőknek, akik a szabadságért és hazájuk védelméért harcolnak. Az ő harcuk a mi harcunk”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt héten látogatott el az Egyesült Királyságba, ahol Rishi Sunak brit miniszterelnökkel tárgyalt, a találkozó után pedig bejelentették, hogy Nagy-Britannia további több száz légvédelmi rakétát és drónt ad át Ukrajnának.

(SkyNews)

Két holttestet emeltek ki egy épület romjai alól a donyecki Avdijivkában – közölte az ukrán védelmi minisztérium.

A kilencemeletes társasház egy orosz rakétacsapásban semmisült meg. A romok alatt két halottat találtak, egy nőt pedig válságos állapotban szállítottak kórházba.

Avdijivka 2014 óta a donbászi konfliktus frontvonalában van, a város mára nagyrészt elpusztult.

Denis Pushilin, az önhatalmúlag kikiáltott, szakadár Donyecki Népköztársaság oroszok által megbízott vezetője kedden Bahmutban járt, amiről az oroszok azt állítják, az ellenőrzésük alatt tartják.

Pushilin a Telegramon azt írta, a városra kitűzték a Donyecki Népköztársaság zászlaját, és visszakapja a szovjet nevét, a jövőben Artemovszknak fogják nevezni.

„Bahmutnak az volt a szerencsétlensége, hogy ukrán volt. Most már nem ukrán, hanem orosz. És már nem Bahmut – Artemovszk” – mondta Pushilin a Telegramra feltett videóban.

Pushilin a videóban a szinte porig rombolt város utcáin sétálva azt ígéri, újjá fogják építeni, iskolákat, lakóépületeket és munkahelyeket fognak létrehozni.

Moszkva hétvégén az állította, hogy az orosz erők több mint kilenc hónapnyi harc után teljes egészében elfoglalták a várost, de Ukrajna ezt cáfolta, azt állítva, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tart egy területet Bahmut városának délnyugati részén.

A Telegramon közzétett üzenetben Pushilin a Wagner-csoport harcosainak is köszönetet mondott, amiért „teljesítették a legnehezebb harci küldetést a kijelölt területen”. A Wagner-csoport vezetője négy napja jelentette be, hogy elfoglalták a várost, és május 25-én el is hagyják azt, a további harcokat az orosz hadseregre hagyva.

(SkyNews)

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője kedden Konsztantyin Dolgov Moszkva-barát orosz bloggernek adott interjút – írja a CNN.

Prigozsin az interjúban arról beszélt, az ukránok „rendkívül jól szervezettek, magasan képzettek és a hírszerzésük a legmagasabb szinten van, bármilyen katonai rendszert képesek ugyanolyan sikerrel működtetni, legyen az szovjet vagy NATO-rendszer”.

„Ma Wagner-csoport a világ legjobb hadserege, és utána persze azt kell mondanom, hogy az orosz hadseregnek kellene következnie – hogy politikailag korrekt legyek –, de úgy gondolom, hogy az ukránok ma a világ egyik legerősebb hadserege” – jelentette ki a legjelentősebb orosz magánhadsereg vezetője.

A Wagner-vezér azt is kijelentette, az orosz invázió csak azt érte el, hogy militarizálja Ukrajnát, az orosz hadsereg pedig arra sem áll készen, hogy a saját területén verjen vissza támadásokat.

Az interjúról ebben a cikkben írtunk bővebben >>>

Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régió kormányzója szerda reggel két újabb incidensről adott jelentést a Telegramon.

A kormányzó közölte, hogy egy dróntámadás kudarcot vallott a Novaja Tavolzhanka nevű település felett, amikor a ledobott robbanószerkezet nem robbant fel. Terezovkában a lövések egy embert megsebesítettek, aki emiatt kórházba került – írta.

„Az éjszaka nem volt teljesen békés. Nagyszámú dróntámadás történt. A légvédelmi rendszerek többsége megbirkózott vele, de Belgorodban vannak károk: autók, magánházak, irodaházak” – írta. Áldozatok nincsenek.

A kormányzó arról is beszámolt, hogy a hétfői támadások miatt kilenc ember továbbra is kórházban van (hárman súlyos állapotban), a közműellátás továbbra is akadozik, és több mint 500 embernek kellett elhagynia lakóhelyét, akik a terület megtisztításáig nem térhetnek vissza az otthonaikba. Őket ideiglenes szálláshelyeken helyezték el.

Az orosz–ukrán határ orosz oldalán történt támadást egy Putyin-ellenes milícia tagjai vállalták magukra. Oroszország viszont Kijevet okolja a támadásokért. Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy a fegyveres csoportok a határon túlra, Ukrajnába szorultak. Az oroszok azt írják, hogy több mint 70 támadót öltek meg – ezt más forrás egyelőre nem erősítette meg.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök megköszönte a boszniai Szerb Köztársaság semlegességét, amikor kedden Moszkvában fogadta Milorad Dodikot, a szerb entitás elnökét.

„Hálásak vagyunk önöknek az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos semleges álláspontjukért, csak egy ilyen álláspont vezethet el valamilyen pozitív megoldáshoz. Hálásak vagyunk önöknek a visszafogottságukért” – mondta Putyin.

Milorad Dodik kedden arról beszélt, hogy az orosz „különleges hadműveletet” nem egy Oroszország és Ukrajna közötti háború, hanem egy olyan összecsapás, amelyet a Nyugat váltott ki, amely Oroszországot próbálja eszközként felhasználni a háború felszításához. Hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság – amely miatt Bosznia és Hercegovina nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – következetesen kitart álláspontja mellett.

„Egyes politikusok megpróbálják csak az egyik oldalra hárítani a felelősséget, mi viszont úgy gondoljuk, hogy az Oroszországi Föderáció, amely keményen küzdött a biztonságért és megpróbált garanciákat biztosítani [a békére], kénytelen volt elindítani ezt a hadműveletet. Mindannyian azt akarjuk, hogy béke legyen” – mondta.

Dodik évek óta jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal, és a magyar kormánnyal is. A magyar kormány boszniai szerb kötődéseiről, illetve a magyar és boszniai szerb üzleti és politikai érdekekről ebben a cikkben írtunk részletesen.

(MTI)

A nyugati szövetségesek készek évekig támogatni Ukrajnát – jelentette ki Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden, írja a Financial Times.

Sunak egy londoni védelmi konferencián mondott beszédet, amiben kijelentette: Oroszország stratégiája, hogy „kivárja... amíg az emberek [nyugaton] belefáradnak, megunják... nem fog működni”.

„Most tárgyalunk a szövetségesekkel arról, hogy milyen hosszabb távú, többoldalú és kétoldalú biztonsági megállapodásokat köthetünk Ukrajnával” – tette hozzá.

A NATO-tagországok várhatóan a júliusi vilniusi csúcstalálkozón vitatják meg ezeknek a megállapodásoknak a végleges formáját.

Sunak szerint a hosszú távú támogatásra tett nyugati ígéretek célja egyrészt az, hogy Ukrajna bízzon abban, hogy képes megvédeni magát, másrészt pedig az, hogy elrettentse Oroszországot a háború folytatásától.

„A helyes és egyetlen lépés, amit [Oroszországnak] meg kell tennie, hogy visszavonul és leállítja a konfliktust” – szögezte le Sunak.

Az Egyesült Királyság az elmúlt időszakban többször is megerősítette hosszú távú elköteleződését Ukrajna mellett. Sunak legutóbb Volodomir Zelenszkij londoni látogatása után jelentette be, hogy Nagy-Britannia további több száz légvédelmi rakétát és drónt ad át Ukrajnának.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök Oroszország Ukrajna elleni agresszióját kommentálva azt mondta, mindegy, ki kit támadott meg. Meggyőződése, hogy Ukrajna nem képes megnyerni ezt a háborút. A Kreml örülhet: a magyar kormányfő levette Oroszországról a felelősséget az Ukrajna elleni agresszióért” – írta Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő kedden a Facebookon.

Orbán Viktor kedden a katari gazdasági fórumon beszélgetett a Bloomberg főszerkesztőjével. A magyar miniszterelnök arról beszélt, az ukrán katonai erőfeszítések kudarcra vannak ítélve, és a még több segély csak még több halálhoz vezetne.

„Emberileg ez tragikus, és a szívünk az ukránokkal van. De most politikusként beszélek, akinek az a feladata, hogy emberéleteket mentsen. Esélytelen, hogy megnyerjék ezt a háborút.”

A háborút a beszélgetésben Orbán „diplomáciai kudarcnak nevezte”, hozzátette, hogy szerinte nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem hogy „mi fog történni a következő reggel: újabb emberek fognak meghalni”. Megismételte sokat hangoztatott álláspontját, miszerint tűzszünetre van szükség, majd el kell kezdeni az „új európai biztonsági rendszer” tárgyalását.

A magyar miniszterelnök kijelentéseire reagálva Nyikolenko azt írta:

„Egyes európai politikusok tavaly még azzal érveltek: Ukrajnának nincs esélye 72 óránál tovább kitartani. Tévedtek akkor is, és most is tévednek. Ellentétben az ellenállás nélküli kapituláció híveivel az ukránok folytatják a harcot területeik orosz megszállás alóli teljes felszabadításáig. Ez az egyetlen módja a béke helyreállításának, és nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságának szavatolása érdekében is. Most rendkívül fontos az erőfeszítések összefogása annak érdekében, hogy Ukrajnának mindene meglegyen Oroszország mielőbbi legyőzéséhez.”

(MTI, Bloomberg)

A Gazprom nyeresége tavaly 41 százalékkal csökkent az előző évihez képest – közölte kedden az orosz gazdaság egyik alappillérének számító földgázipari vállalat, írja az MTI. Az éves nyereség 2022-ben 1226 milliárd rubel (5360 milliárd forint) volt.

A Gazpromban az orosz állam több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. A hírre a cég részvényei mintegy 4 százalékkal gyengültek a moszkvai tőzsdén. A Sinara Investbank a részvények eladását tanácsolja a tulajdonosoknak.

A Gazprom a visszaesés okaként a különadót jelölte meg, amelyet a költségvetési bevételek növelése érdekében kellett fizetni az év második felében. Ráadásul a cég az ukrajnai háború miatt elvesztette európai ügyfeleinek javát. A közvetlen nyugati szankciók ugyan nem sújtották az exportját annyira, mint a legtöbb orosz állami vállalatét, de a kivitele volumenben így is csaknem a felére, 101 milliárd köbméterre csökkent. A cég Kínába és más piacokra irányuló szállítások növelésével próbálta erősíteni exporttevékenységét.

(MTI)

• A kormányzó azt kérte a megtámadott orosz település lakóitól, hogy még ne térjenek vissza.
• Oroszország terrorizmus miatt indít nyomozást a belgorodi támadások után, kedden pedig állításuk szerint „sikerült Ukrajnába visszaszorítani a támadókat”.
• A brit védelmi minisztérium szerint május 19. és 22. között az orosz biztonsági erők legalább három helyszínen csaphattak össze az oroszországi Belgorod régióban.
• Moszkva szerint a G7-országok vezetői által alkalmazott „nukleáris retorikának” egyetlen célja, hogy „pszichológiai, katonai és politikai nyomást” gyakoroljanak Oroszországra és Kínára.
• Az ukránok szerint az oroszok hétfőn húsz rakétacsapást hajtottak végre Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Harkiv régiókban.
• Az ukrán védelmi miniszter szerint az oroszok még mindig nem vették át teljesen az ellenőrzést Bahmutban.
• Zelenszkij és Beregszász polgármestere is ellátogattak a frontvonalra, hogy üdvözöljék a harcoló csapatokat.

A keddi hírfolyamunkat ide kattintva olvashatja el.