A Wagner-vezér szerint az oroszok teljesen elfoglalták Bahmutot

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részes államai aggódnak és közös közleményükben megfélemlítésnek nevezték, hogy Oroszország körözést adott ki a büntetőbíróság főügyésze és több bíró ellen. Az ICC államai elfogadhatatlannak tartják, hogy az oroszok aláássák az ICC mandátumát a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményeket vizsgálatában, szankcionálásában és megelőzésében.

Az orosz belügyi adatbázisban pénteken megjelent bejegyzés szerint Karim Khant, az ICC brit főügyészét az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik, de a konkrét vádat nem nevezték meg.

A Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A szervezet szerint az orosz elnököt közvetlen és személyes felelősség terheli azokért a bűncselekményekért, amelyeket az orosz erők vagy ahhoz kötődő csoportok követtek el Ukrajnában, amelyet Oroszország tavaly február 24-én támadott meg. (MTI)

Ferenc pápa megbízta Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét, hogy vezesse azt a békemissziót, amellyel a katolikus egyházfő megpróbálná elősegíteni az ukrajnai konfliktus lezárását – írja az MTI.

A hivatalos közlemény szerint Zuppi bíboros küldetésének célja, hogy „hozzájáruljon a feszültség enyhítéséhez Ukrajnában, abban a – Ferenc pápa által soha fel nem adott – reményben, hogy ez békefolyamatot indíthat meg”. A küldetés pontos részletei még kidolgozás alatt állnak.

Vatikáni diplomáciai források úgy tudják, a tervek szerint Zuppi külön folytatna tárgyalásokat Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ferenc pápa április 30-án, miután visszatért a Vatikánba magyarországi látogatásáról, utalt arra, hogy a pápai állam békemisszió létrehozásán munkálkodik azzal a céllal, hogy véget érjen a háború Ukrajnában.

„Folyamatban van egy misszió (kialakítása), de ez még nem nyilvános”

– mondta akkor Ferenc pápa újságíróknak.

Ferenc pápa egy hete fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki akkor azt mondta, hogy Vlagyimir Putyinnal lehetetlen tárgyalások útján békét kötni.

Volodimir Zelenszkij a G7-ek találkozóján új szövetségeseket keresett, és tárgyalt több európai és ázsiai vezetővel is. Ahogy írtuk, beszélt Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, és a Reuters szerint Luiz Lula da Silva brazil elnökkel is találkozik majd Hirosimában. Az ukrán elnök pénteken az Arab Liga találkozóján is részt vett.

A G7-csúcson való részvétele eredményes volt. A résztvevők új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg, és zárónyilatkozatukban felszólaltak az orosz agresszió ellen. Az európai vezetők szerint fontos volt, hogy Zelenszkij személyesen is részt vegyen a találkozón, hogy felvázolhassa, hogy Ukrajna szerint hogyan érhetne véget a háború.

Modi mellett találkozott még Giorgia Melonival, Rishi Sunakkal, Charles Michellel, Emmanuel Macronnal és Olaf Scholzcal is.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezetője egy videóban kijelentette, hogy helyi idő szerint szombat délre teljes Bahmutot orosz irányítás alá vonták – írja a Reuters. Ezt független forrásból egyelőre senki nem erősítette meg, és az ukrán hadsereg szóvivője szerint ez nem igaz, még mindig harcolnak a városban.

Prigozsin katonai felszerelésben, kezében egy orosz zászlóval, egy Wagner-zászló előtt állva jelentette ki, hogy bevették Bahmutot, ami – ha igaz – a több mint 15 hónapja dúló orosz invázió leghosszabb csatájának végét jelentené. A háttérből több robbanás zaja is hallatszik. A Wagner-főnök azt mondta, hogy katonái 25-én kivonulnak a városból, hogy pihenjenek és további kiképzéseken essenek át.

A videóban Volodimir Zelenszkijnek azt üzente, hogy ha találkozik Joe Bidennel a G7-es találkozón, adjon egy puszit a feje bújára, és adja át Prigozsin üdvözletét. Ahogy mindig, most is kitért arra, hogy az orosz vezetés hibái és a gyenge ellátási láncok miatt ötször annyi katonájuk esett el a harcokban, mint amennyinek szerinte kellett volna. A brit védelmi minisztérium szombati jelentésében arról írt, hogy az oroszok valószínűleg több zászlóaljat is átvezényeltek Bahmuthoz, hogy végre valami sikert is fel tudjanak mutatni. Prigozsin is elismerte, hogy a városnak stratégiai jelentősége nincs, a győzelem valójában szimbolikus dicsőség lenne – mindkét fél számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is találkozott szombaton Hirosimában a G7-csúcstalálkozón – derül ki abból a képből, amit az indiai miniszterelnök a Twitteren tett közzé.

Narendra Modi a találkozó után azt mondta: közvetítette országa egyértelmű támogatását a párbeszéd és a diplomácia iránt, hogy megtalálják a továbblépés útját, írja a Sky News. Az ukrán elnök a tárgyaláson felkérte az indiai miniszterelnököt, hogy csatlakozzon a tízpontos béketervéhez.

Diplomáciai szempontból azért lehetett jelentősége ennek a találkozásnak, mert az indiai miniszterelnök korábban már személyesen fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert. Eközben például a kínai és a brit külügyminiszter nem kapott időpontot az indiai kormányfőtől.

Az oroszok mindenki mással ellentétben nem arra akarják rávenni az indiai vezetést, hogy valamit másképp csináljanak, mint eddig, hanem éppen azért hálásak, hogy az ukrán háború ügyében nem tesznek semmit.

Az üzleti kapcsolatok fenntartása, amelyek az olaj importra és a haditechnikai együttműködésre fókuszálnak, az orosz magatartás elítélésétől való tartózkodás mellett Moszkvának éppen elegendők.

A nyugati országok és az ő álláspontjukat osztó partnereik természetesen ennek az ellenkezőjét várják, az orosz agresszió elítélését szorgalmazzák.

A nyugati országok „kolosszális kockázatokat” vállalnának, ha F–16-os vadászrepülőgépeket szállítanának Ukrajnának – idézte ma Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettest a TASZSZ hírügynökség.

„Azt látjuk, hogy a nyugati országok továbbra is ragaszkodnak az eszkalációs forgatókönyvhöz. Ez kolosszális kockázatokkal jár számukra” – mondta Grusko.

Grusko arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen következményekkel járna a repülőgépek biztosítása, amelyeket Ukrajna a NATO-országoktól kért. Az ukránok egyelőre nem kaptak kötelezettségvállalást a gépek szállítására, de Joe Biden amerikai elnök tegnap azt mondta, hogy Washington támogatja az ukrán pilóták F–16-os vadászgépekre való közös szövetséges képzési programjait – közölték magas rangú amerikai tisztviselők.

(Sky News)

Andrzej Duda lengyel elnök egyik tanácsadója szerint a tavaly Lengyelország légterébe behatoló és áprilisban megtalált tárgy egy orosz gyártmányú rakéta volt – írja a Guardian.

Az objektumot, ami decemberben lengyel területen zuhant le, áprilisban egy civil találta meg a Bydgoszcz város melletti erdőben.

Az Associated Press jelentése szerint a tanácsadó, Pawel Szrot pénteken az RMF FM rádióban azt mondta, hogy megtalálták a rakéta orrát, ami furcsa mód betonból készült. Szrot szerint „orosz technológiáról” lehet szó, és valószínűleg az volt a célja, hogy súlyt adjon az orrnak, és a lövedék megpróbálja megzavarni az ukrán légvédelmi rendszereket, amikor megpróbálják visszaverni a csapást. A szakértők még vizsgálják a fegyver darabjait.

A rakéta orra nem tartalmazott robbanóanyagot – jegyezte meg Szrot.

A légi közlekedés biztonságának kérdése, miközben a szomszédos Ukrajnában háború dúl, különösen érzékennyé vált Lengyelországban, miután novemberben két lengyel férfi meghalt, amikor egy rakéta Kelet-Lengyelországban landolt.

A G7-ek a Japánban tartott csúcstalálkozójuk záróközleményében „a lehető leghatározottabban” elítélték Oroszország „brutális” háborúját szomszédja, Ukrajna ellen, és azt a „nemzetközi jog súlyos megsértésének” nevezték – írja a Guardian.

A nyilatkozat részeként a világ vezetői „igazságos és tartós béke” megkötésére szólították fel a feleket, és ismételten kinyilvánították azon szándékukat, hogy katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújtanak Ukrajnának.

„Oroszország brutális agressziós háborúja az egész világra nézve fenyegetést jelent, és sérti a nemzetközi közösség alapvető normáit, szabályait és elveit. Ismét hangsúlyozzuk, hogy rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát mindaddig, amíg az átfogó, igazságos és tartós béke nem születik” – írja a közlemény. Emellett jelezték, hogy készek fokozni a nyomást, hogy a háború minél fenntarthatatlanabb és költségesebb legyen Moszkva számára.

Oroszország nagy valószínűséggel zászlóaljat is átcsoportosított Bahmut körüli csapatainak megerősítésére – közölte a brit védelmi minisztérium legutóbbi hírszerzési jelentésében.

A minisztérium szerint az, hogy Oroszország több zászlóalját is átcsoportosította Bahmut körül, nyilvánosan kétségeket fogalmazott meg a Wagner-csoport erőinek elkötelezettségével kapcsolatban. A jelentés szerint miután az orosz fél viszonylag kevés és gyenge harcértékű egységet tart Ukrajnában, az új egységek bevetése azt is mutatja, hogy az orosz vezetés kulcsfontosságúnak tartja a város elfoglalását ahhoz, hogy „bizonyos fokú sikert könyvelhessen el a konfliktusban.”

Joe Biden „alig várja”, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkijjel Hirosimában – közölte a Fehér Ház, megerősítve, hogy az amerikai és az ukrán elnök találkozik majd a G7-csúcstalálkozón.

„Biztosra vehető, hogy Biden elnök találkozni fog vele” – mondta szombaton Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, anélkül hogy részleteket közölt volna arról, hogy a megbeszélésre mikor kerül sor.

Az ukrán elnököt szombatra várják Japánba, miután korábban Szaúd-Arábiában is részt vett egy találkozón.

Zelenszkij meglepetésszerű megjelenése a G7-ek találkozóján közvetlenül azután jött, hogy a Fehér Ház bejelentette: engedélyezi, hogy a szövetséges országok amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket szállítsanak Ukrajnának

(Guardian)

Az ukrán hadsereg szerint az oroszok nagyszabású dróntámadást intéztek Kijev ellen, de a légvédelmi rendszerekkel sikerült kivédeniük a csapást – írja a Guardian.

A lehulló törmelék tüzet okozott egy lakóházban Darnyickij kerületben, de azt áldozatok nélkül eloltották – közölte Szerhij Popko, Kijev polgári és katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon. A törmelék három másik kerületben is okozott némi kárt, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az ukrán hadsereg helyi idő szerint szombaton 12 óra 45 perckor közölte, hogy drónok tartanak Kijev térsége felé. Popko elmondta, hogy május eleje óta ez volt a 11. légitámadás Kijev ellen.

A hatóságok robbanásokról számoltak be ott és a Kijevtől északkeletre fekvő Csernyihiv városában is. Az oroszok által megszállt Mariupol száműzött tanácsa szintén robbanásokról számolt be az Azovi-tengeren fekvő városból.

Az ukrán hadsereg szerint Kijev és Csernyihiv térségében aktívak voltak a légvédelmi rendszerek.

• Válaszul az amerikai szankciókra, Oroszország 500 amerikai állampolgárt tiltott ki, köztük Barack Obama egykori amerikai elnököt is.
• A Greenpeace tevékenységét is nemkívánatosnak minősítette Moszkva.
• Putyin szerint a nyugati országok kisebb államokra bontanák szét Oroszországot.
• Az USA nem fogja megakadályozni, hogy szövetségesei F–16-os vadászgépeket küldjenek Ukrajnába, és támogatni fogják az ukrán pilóták kiképzését is.
• Háborúnak hívta a háborút, komoly pénzbírságot kapott egy korábbi orosz polgármester.
• Az ukránok szerint több mint 480 gyerek halt meg a háború kezdete óta.
• Újabb Oroszország elleni szankciókról állapodtak a G7-ek, amik a feldolgozóipart, az építőipart, a szállítást és az üzleti szolgáltatásokat érintik majd.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint Törökországnak különleges kapcsolata van Vlagyimir Putyinnal.

Az előző napi hírfolyamot itt tudja visszaolvasni.