Oroszország kitiltotta Barack Obamát

Válaszul az amerikai szankciókra, Oroszország 500 amerikai állampolgárt tiltott ki, köztül Barack Obama egykori amerikai elnököt is.

Az orosz külügyminisztérium azt is közölte, hogy visszautasították az amerikaiak kérését, hogy konzuli hozzáférést kapjanak a Wall Street Journal újságírójához, Evan Gershkovichoz, akit kémkedéssel vádolnak az orosz hatóságok.

Ez válaszreakció arra, hogy múlt hónapban az Egyesült Államok megtagadta a vízumot orosz újságíróktól, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkba utazott az ENSZ-ülés miatt. „Ezt nem fogjuk elfelejteni, nem bocsátjuk meg” – nyilatkozta akkor Lavrov.

Az orosz külügyminisztérium szerint Washingtonnak régen meg kellett volna tanulnia, hogy egyetlen Oroszország elleni ellenséges lépés sem marad büntetlenül.

(Guardian)

Joe Biden amerikai elnök G7-ek vezetőivel már közölte, hogy Washington támogatni fogja, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki F-16-os vadászgépekre.

A CNN azt írja, hogy erre a kiképzésre vélhetően nem az Egyesült Államokban, hanem Európában kerülhet sor. Az szintén újdonság, hogy amerikai pilóták is részt vesznek majd ezeken a képzéseken. Egy CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei arra összpontosítotanak, hogy Ukrajnának a tavaszi és nyári támadó műveletek végrehajtásához szükséges rendszereket, fegyvereket és kiképzéseket is biztosítsák.

„Üdvözlöm az Egyesült Államok és Joe Biden történelmi jelentőségű döntését. Ez nagymértékben megerősíti majd égi hadseregünket” – reagálta Zelenszkij. Dánia pedig már be is jelentette, hogy vállalja az ukrán pilóták F-16-os vadászgépekre való kiképzését.

(Guardian, CNN)

Erős ország vagyunk és pozitív kapcsolatunk van Oroszországgal – nyilatkozta Recep Tayyip Erdoğan török elnök a CNN-nek. Erdoğan elmondása szerint Törökországnak „különleges kapcsolata” van Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és ez tette lehetőve a gabonaszállítmányokról szóló megállapodást, amivel sikerült elkerülni a globális élelmezési válságot. Ugyanakkor elutasította, hogy hasonló szankciókat vessenek ki Oroszországra, mint a nyugati országok. Szerinte Oroszországnak és a Törökországnak minden területen szüksége van egymásra. Úgy látja, hogy a nyugat viszonyulása Oroszországhoz nem elég kiegyensúlyozott, ami nem szerencsés.

Az interjúban Erdoğan kritizálta Joe Biden amerikai elnöket, amiért korábban autokratának nevezte őt. Egy diktátor részt venne egy választás második fordulójában? – kérdezte a riportertől.

Recep Tayyip Erdoğan 49,51, a kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu pedig 44,88 százalékot kapott az elnökválasztás első fordulójában, így két hét múlva, május 28-án egy második fordulóban választják meg Törökország következő elnökét.

(CNN)

Életét vesztette három ukrán energetikai szakember pénteken az északkelet-ukrajnai Szumi megyét ért orosz dróntámadás következtében – közölte az ukrán energetikai minisztérium a Facebookon.

A közleményben azt írják, hogy a megyei áramszolgáltató vállalat három dolgozójának autóját egy orosz drón találta el, miközben egy nem megnevezett létesítménybe tartottak.

A támadással kapcsolatban az ukrán védelmi miniszter helyettes, Hanna Maljar közölte, hogy Oroszország több ezer katonát vezényelt át a Donyeck megyei Bahmuthoz, emiatt az ukrán előrenyomulás lelassult. Hozzátette, hogy az orosz erők igyekezek kihasználni nehéztüzérségi fölényüket a térségben. „Az orosz csapatok továbbra is súlyos veszteségek árán támadnak, amelyek aránytalanul nagyobbak a mi veszteségeinknél” – írta Maljar. Állítása szerint Bahmutban az orosz erők hamuvá égetik az épületeket, az alapokig rombolják a várost, amit így lehetetlen megvédeni.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy sikeresen visszavertek egy orosz rohamot Bahmutban. Kézigránátokkal két orosz katonát megöltek, hármat megsebesítettek, az orosz támadócsoport pedig rövid időn belül visszavonult – derül ki a közleményből.

(MTI, Ukrinform)

A nyugat-lengyelországi Bydgoszcznál április végén megtalált rakétában nem volt robbanótöltet, betonfeje volt, ami orosz technológiára utal – jelentette be pénteken Pawel Szrot államtitkár.

Az államtitkár azt mondta, hogy a roncsok között megtalálták a rakétafejet is, amit még vizsgálnak. „Különleges rakétafejről van szó, mert betonból készítették, az orosz technológiai gondolkodásnak megfelelően”. Megítélése szerint a rakétát az ukrán légvédelem lőtte ki megtévesztés céljából. A betonfejre azért volt szükség, mert nem volt robbanótöltet, viszont üresen nem repülhetett, mert túl könnyű lett volna – mondta Szrot.

(MTI)

Nemkívánatosnak nyilvánította pénteken az orosz főügyészség a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet oroszországi tevékenységét.

A hatóság szerint a Greenpeace tevékenysége veszélyezteti az ország alkotmányos rendjének alapját és biztonságát.

A döntés vonatkozik a nemzetközi- és a nonprofit szervezetre is. A bíróság szerint a Greenpeace úgy végez környezetvédelmi tevékenységet, hogy közben politikai álláspontot népszerűsít, illetve beleavatkozik az ország belügyeibe is. A főügyészség szerint a szervezet információs kampányokkal és nem engedélyezett akciókkal negatívan befolyásolja a közvéleményt, gyakran akadályozza az orosz kormányzati programok, „az ország számára előnyös infrastrukturális és energetikai projektek megvalósítását”.

Az orosz igazságügyi minisztérium idén márciusban külföldi ügynökké minősítette a Természetvédelmi Világalapot (WWF), a Transparency International pedig szintén nemkívánatos szervezet lett.

(MTI, Guardian)

Az orosz elnök szerint a Nyugat megpróbálja Oroszországot etnikai és nemzeti alapon különböző államokra bontani.

„Megpróbálnak éket verni országunk népei közé. Azt mondják, hogy Oroszországot tíz különböző államra kellene felosztani”

– mondta Putyin pénteken, a Reuters beszámolója szerint. Az elnök arról is beszélt, hogy szerinte a szankciók épp az orosz népet egyesítik és nem megosztják. „Minél több szankcióval sújtja a Nyugat Oroszországot, annál nagyobb az orosz társadalmon belüli kohézió”.

A Biden-kormányzat az elmúlt hetekben jelezte az európai szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok engedélyezné, hogy az F-16-os vadászgépeket küldjenek Ukrajnának. A Fehér Ház eddig többször is leszögezte: az Egyesült Államok nem küld vadászgépeket Ukrajnának.

Amerikai kormányzati tisztviselőkhöz eddig állítólag nem érkezett olyan kérelem, amiben ilyen exportok jóváhagyását kérelmezték volna. Európában néhány ország már eleve rendelkezik ilyen F-16-osokkal, köztük Hollandia is, akik már jelezték is: hajlandóak lennének néhány F-16-ost Ukrajnába exportálni. Az átadás előtt viszont az USA jóváhagyása is kell, mivel a gépek érzékeny amerikai technológiákat is tartalmaznak.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora arról beszélt, hogy az F-16-osok nem szerepelnek a G7-ek napirendjén, de vélhetően szóba kerül majd a téma. Különösen, hogy az amerikai kongresszusban több csoport is sürgeti a kormányt, hogy szállítsanak vadászgépeket az ukránoknak.

Az elmúlt hónapokban vezető ukrán tisztviselők egyre hangosabban lobbiznak azért, hogy fejlett F-16-osokat kapjon Ukrajna. Azzal érvelnek, hogy az orosz rakéta- és dróntámadások elleni védekezéshez szükségük van ilyen gépekre is.

(CNN)

Egy nő súlyosan megsérült abban a támadásban, ami az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szülővárosát érte csütörtökön éjjel. Az elnöki hivatal közleménye szerint több robbanás történt Krivij Rihben, egy ipari magánvállalatot támadtak meg. „Egyszerre több épület kapott lángra” – áll a közleményben. Egy 64 éves nő súlyosan megsérült a támadásban.

Az éjjel a fővárosban és az ország nagy részén légvédelmi szirénák jelezték a támadást. Kijevben a légvédelem drónok után kutatott. Az ukrán hadsereg közölte, hogy a kilőtt hat cirkálórakétából hármat, a kilőtt 22 támadó drónból pedig 16-ot lelőttek. (Sky News)

1,1 millió forintnak megfelelő pénzbírsággal, 260 ezer rubel megfizetésével sújtották az ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij szimpatizánsaként is ismert Jevgenyij Roizmant. Roizman 2013 és 2018 között volt Jekatyerinburg polgármestere, akkor lemondott tisztségéről.

A korábbi polgármestert az orosz hadsereg lejáratásáért ítélték el, miután egy YouTube-videóban háborúnak nevezte az ukrajnai akciókat. Ezután Roizmant őrizetbe vették. Oroszország a háborút „különleges katonai műveletnek” nevezi, a „háború” és „invázió” kifejezések büntetőjogi következményekkel járnak.

Ukrajna tavalyi megszállása óta Oroszország több tucat embert vont felelősségre az új törvények alapján, amelyek célja a háború kritikusainak megbüntetése és a másként gondolkodók visszaszorítása. (Sky News)

Legalább 482 gyermek vesztette életét Ukrajnában, több százan pedig eltűntek a háború kirobbanása óta – állítják az ukrán hatóságok.

Ezen túl több mint 1461 gyerek megsérült, közülük 979-en súlyosan

– jelentette a főügyészség. Kiemelték, hogy az aktív harcok miatt Ukrajna területének egyes részein gyakorlatilag lehetetlen megállapítani a sérült gyerekek pontos számát. A kiskorú áldozatok, illetve az eltűnt és sérült gyerekek számát az ukrán kormány megbízásából létrehozott Children of War nevű honlapon gyűjtik, aminek célja a fiatalok nyomon követése.

Az ukrán rendőrség nyilvántartása jelenleg 401 kiskorút eltűntként tart nyilván, 12 561-et pedig megtaláltként.

(Sky News)

„Oroszország kezdte ezt a háborút, mi pedig véget vethetünk neki” – fogalmaztak a G7-tagállamok a hirosimai G7-csúcstalálkozón, ahol eldöntötték: további szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, és ezzel párhuzamosan további támogatást nyújtanak Ukrajnának. Az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat, Japánt, Olaszországot, Németországot, Franciaországot és Kanadát tömörítő csoport szerint az új szankciócsomag „növeli majd Oroszország kiadásait”, de nemcsak az övéket, hanem azokét is, akik „támogatják háborús erőfeszítéseit”.

A szankciók a feldolgozóipart, az építőipart, a szállítást és az üzleti szolgáltatásokat érintik majd. A G7-ek már 2022. február óta alkalmaznak szankciókat, azóta, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.

„Felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a folyamatban lévő agresszióval, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki csapatait és katonai felszerelését Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről” – áll a csoport közös nyilatkozatában. „Oroszország kezdte ezt a háborút, és véget is vethet ennek a háborúnak.” A G7-ek ugyan határozottan fogalmaztak, a találkozó során nem tettek említést Ukrajna legjelentősebb kéréséről, azaz a nyugati vadászrepülőgépekről. (Sky News)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz az Arab Liga szaúd-arábiai találkozóján, a gépe péntek délben szállt le Dzsiddában – közölte a Reuters hírügynökség. Zelenszkij egy francia kormánygéppel utazott, és a hétvégén Hirosima városában részt vesz a G7-csoport vezetőinek csúcstalálkozóján is.

A Reuters forrása szerint a szaúdi látogatás egy lehetőség az ukrán elnök számára, hogy lobbizzon azoknál az országoknál, amelyek eddig semlegesek maradtak az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban. Az Öböl menti országokra nagy nyugati nyomás nehezedik, hogy ők is vezessenek be szankciókat, még inkább elszigetelve ezzel Oroszországot, az OPEC+ egyik tagját.

Szaúd-Arábia tavaly közölte, hogy 400 millió dolláros humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának, miután az Egyesült Államok hevesen bírálta az OPEC+ olajtermelés csökkentéséről szóló határozatát, ami megemelte az olaj árát, és így végső soron Oroszországnak kedvezett.

Az orosz erők „némi területet” szereztek Bahmutban – erősítette meg Ukrajna védelmi minisztere. Ez azután történt, hogy Ukrajna közölte: az elmúlt napokban visszaszereztek területeket a keleti városban.

Hanna Maliar elmondta, hogy térnyerése ellenére Oroszország még mindig nem tartja ellenőrzése alatt Bahmutot, és a harcok folytatódnak. Hozzátette, hogy a moszkvai csapatok megpróbálják visszafoglalni a város körül elvesztett területeket, de az ukrán erők visszaverték támadásaikat. Bahmut a háború egyik legsúlyosabb csatájának helyszíne volt. (Sky News)

2023. május 18-án kisiklott egy vonat Szimferopol közelében, amely így elzárta az egyetlen vasúti vonalat Szevasztopol kikötője felé, az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisára. A vasúti hatóságok szerint a vonat kisiklása „kívülállók beavatkozásának” következménye volt – írja pénteki jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A hírszerzés szerint Oroszország igyekszik gyorsan megjavítani a vonalat, de az incidens megzavarta a flottának szánt utánpótlás-szállítást, és a fegyverek, így a Kalibr cirkálórakéták szállítását is. A tájékoztatás szerint bármilyen szabotázs ezen az érzékeny területen tovább növeli a Kreml aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy képes-e megvédeni a többi kulcsfontosságú infrastruktúrát a Krímben. A félsziget továbbra is létfontosságú szerepet tölt be Oroszország ukrajnai háborújában.

Kedden három év börtönbüntetésre ítélt egy orosz bíróság egy orosz informatikust, amiért részt vett az orosz kormányzati honlapok elleni Ukrajna-barát DDoS-támadásokban. Jevgenyij Kotikov az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint „a kijevi rezsim” támogatására hajtotta végre támadásait a „különleges katonai művelet” 2022. februári kezdetén, a szankcionált kifejezéseket használva az ukrán kormányra és a nyugati tisztviselők által Oroszország illegális inváziójának nevezett Oroszországra.

Az FSZB szerint a DDoS-támadásokat, amelyekben Kotikov részt vett, Ukrajna szervezte. A bíróság 800 000 rubel, azaz kb. 3,5 millió forint pénzbírsággal sújtotta, és letöltendővel sújtották, amit egy büntetőtelepen kell letöltenie. (The Record)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen jelenhet meg Japánban a G7 csúcstalálkozón – közölte egy, a terveket ismerő tisztviselő. A háromnapos hirosimai csúcstalálkozó fő témája az ukrajnai háború, és a G7-országok vezetői várhatóan az Ukrajna melletti egységről fogalmaznak meg közös állásfoglalást, és új intézkedések is születhetnek, melyek célja, hogy beszűkítsék Oroszország finanszírozási lehetőségeit.

Zelenszkij először látogatna Ázsiába azóta, hogy Moszkva 2022 februárban támadást indított Ukrajna ellen. A G7-tagországok – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – Ukrajna legnagyobb támogatói közé tartoznak. Zelenszkij várható ázsiai útja négy országot érintő európai körútját követi.

A japán külügyminisztérium csütörtökön azt közölte, hogy Zelenszkij virtuálisan részt vesz a G7-ek vasárnapi ülésén, miután Fumio Kishida japán miniszterelnök korábban meghívta. (CNN)

• Éjszaka megint rakétázták az oroszok Ukrajnát. A rakéták egy részét a védekezők légvédelme megsemmisített, Odesszában viszont meghalt egy ember a támadásokban.
• Egy becslés szerint legalább 200 ezer embert vesztett már az orosz haderő (ebben a halottak és a súlyos sérültek vannak benne).
• Az oroszok szerint megsemmisítettek egy ukrán Patriot-rendszert.
• Lukasenko fehérorosz elnök nem hisz az ukrán ellentámadásban, félretájékoztatásnak tartja azt.
• Jevgenyij Prigozsin szerint stratégiai hiba, hogy az oroszok több helyen néhány száz métert visszavonultak Bahmut környékén.
• Putyin ellen-olimpia szervezésén gondolkodik.

A csütörtöki közvetítésünk itt olvasható.