Az oroszok légicsapásokat mértek Kijevre hajnalban

Mintegy 1,2 milliárd eurónyi (443 milliárd forint), Cipruson bejegyzett vállalkozások által kezelt orosz vagyont zároltak az Oroszország elleni nyugati szankciók keretében Cipruson – közölte kedden a nicosiai pénzügyminisztérium.

Az MTI szerint a vagyon túlnyomó részét uniós hitelintézeteknél zárolták, illetve további 105 millió eurót (39 milliárd forint) maguk a ciprusi bankok fagyasztottak be.

A minisztérium az adatokat Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos múlt heti bírálatát követően tárta fel. Reynders ugyanis kifogásolta, hogy Ciprus elmarad a többi tagállam mögött, ami a szankciók hatálya alá eső orosz vagyon befagyasztását illeti.

Az uniós biztos úgy fogalmazott, hogy miközben más EU-tagországok 2-4 milliárd euró orosz vagyont zárolnak, addig Ciprus esetében mintegy 100 millió euró zárolása „kissé kevésnek tűnik”.

A ciprusi pénzügyminisztérium szerint ez arra vezethető vissza, hogy az Európai Bizottság hiányos információkat kapott, de ezt a hibát időközben helyrehozták a vonatkozó adatbázis frissítésével.

A minisztérium hangsúlyozta: a ciprusi vezetés fokozza pénzügyi felügyeleti képességeit, hogy összhangban legyen a nemzetközi szankciókkal, s ennek érdekében egy szakosodott testületet is létrehoznak a brit Pénzügyi Szankciók Végrehajtásának Irodája (OFSI) mintájára. Hozzátette: Nicosia csatlakozni szeretne az Európai Bizottság programjához, amely a büntetőintézkedések egységes és hatékony végrehajtását hivatott elősegíteni.

Ramzan Kadirov csecsen elnök Csehországban ellopott lova már úton van gazdájához – jelentette kedden a CTK hírügynökség Kadirovnak a Telegram közösségi platformon megjelent bejegyzésére hivatkozva.

A márciusban ellopott angol telivér versenyló értéke a cseh rendőrség szerint mintegy 16 600 euró (mintegy 6,3 millió forint) – közölték tavasszal a cseh hatóságok. A 16 éves versenyló a Prágától észak-nyugatra fekvő Krabcice településen lévő méneshez tartozott, írja az MTI.

Ramzan Kadirov most azt állítja, hogy a Zazu névre hallgató versenylovat az ukrán titkosszolgálat lopta el a cseh rendőrséggel együttműködve. Azt is közölte, hogy 18 ezer dollár váltságdíjért vásárolta vissza az ukránoktól. A cseh fél eddig nem nyilatkozott Kadirov állításával kapcsolatban.

„A ló igazi értékéhez és családfájához képest ez csak aprópénz. Kedves barátaim! Ha valamire szükségetek van Európából, szóljatok az ukrán titkosszolgálatoknak. Gyorsan, professzionálisan és a szankciók megkerülésével kiszolgálnak” – idézte a csecsen vezető ironikus nyilatkozatát a cseh hírügynökség.

A csecsen elnök 2012-ben vásárolta meg Csehországban a Darhorse névre hallgató ménest, amelyet még abban az évben nyilvántartásba vett a cseh Jockey Club. A Krím félsziget orosz elfoglalását, és az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit követően 2014-ben a cseh pénzügyminisztérium korlátozta Ramzan Kadirov hozzáférését a méneshez.

A méneshez tartozó, Zazu nevű angol telivér eddig 36 versenyen vett részt, s ebből kilenc alkalommal győzött, amiért összesen több mint 1,2 millió eurót nyert tulajdonosának. Az uniós szankciók miatt azonban Ramzan Kadirov a pénzhez nem juthatott hozzá.

Észak-Rajna-Vesztfália tartomány a továbbiakban nem kíván együtt dolgozni Soyeon Schröder-Kimmel, Gerhard Schröder volt német kancellár feleségével. Az 55 éves nő részt vett az orosz nagykövetségen tartott ünnepségen, írja a Spiegel, ezután bocsátották el azonnali hatállyal.

Schröder-Kim az állami NRW.Global Business cégnél veszítette el az állását, ahol állítólag többször figyelmeztették már, hogy ne tegyen nyilvános megjegyzéseket politikai témákban. A szóban forgó fogadáson az orosz nagykövetségen ott volt még a volt német kancellár, illetve a szélsőjobboldali AfD politikusai, Alexander Gauland és Tino Chrupalla is.

Schröder-Kim az NRW.Global Business dél-koreai képviselőjeként dolgozott, amely egy Észak-Rajna-Vesztfália külkereskedelmét előmozdító vállalat. A szerződése normál keretek között 2023 végéig volt érvényes.

A CIA Telegram-csatornát indított, egy arra feltöltött orosz nyelvű videóban pedig arra buzdítja az oroszokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az amerikai hírszerzési ügynökséggel – írja a Reuters.

A videó melletti leírásban azt írják, az ügynökség olyan tiszteket, hírszerzési szakembereket, diplomatákat, tudósokat és civileket keres, akiknek információik vannak Oroszország gazdasági helyzetéről és a vezetés belső köreiből.

„Lépj kapcsolatba velünk. Lehet, hogy az emberek körülötted nem akarják hallani az igazságot. Mi igen” – hirdeti a CIA.

„A CIA tudni akarja az igazságot Oroszországról, és olyan megbízható embereket keresünk, akik ismerik és el tudják mondani nekünk ezt az igazságot. Az Ön információi értékesebbek lehetnek, mint gondolná” – áll a felhívásban.

A videót a CIA hivatalos YouTube-csatornáján is közzétették:

A videóban egy férfi hang azt mondja:

„Könnyen befolyásolnak minket a hazugságok. De tudjuk, mi a valóságunk. A valóság, amelyben élünk. És a valóság, amiről suttogva beszélünk.”

A videó végén egy férfi és egy nő látható, amint készülnek megnyomni a „Kapcsolatfelvétel a CIA-val” gombot a mobiltelefonjukon.

„Ez az én Oroszországom. Ez mindig az én Oroszországom lesz. Ki fogom bírni. A családom ki fog tartani. Méltósággal fogunk élni a tetteim miatt” – mondja a narrátor.

A videót kísérő szöveg szerint egy anonim online kommunikációs rendszeren, a Toron keresztül biztonságosan fel lehet venni a kapcsolatot az amerikai hírszerzéssel.

Amikor a CIA kampányvideójáról kérdezték, Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, biztos benne, hogy az orosz biztonsági szolgálatok kiemelt figyelmet fordítanak a nyugati kémtevékenységekre az országban.

„Mindannyian pontosan tudjuk, hogy a CIA és más nyugati titkosszolgálatok nem csökkentik tevékenységüket országunk területén” – tette hozzá.

Többnapos európai körútja után kedden visszatért az ukrán fővárosba Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök szombaton a Vatikánban találkozott Ferenc pápával, majd az olasz miniszterelnökkel tárgyalt Rómában. Ezután Németországba utazott, ahol a német köztársasági elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral is találkozott. Vasárnap este még tárgyalt Párizsban Emmanuel Macron elnökkel, majd hétfő délelőtt az Egyesült Királyságban találkozott Rishi Sunak brit miniszterelnökkel.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a hazaérkezése után összehívta a haditanácsot.

„Meghallgattam a stratégiai-műveleti csoportok vezetőinek beszámolóját a harci cselekmények állásáról a területükhöz tartozó frontvonalon. Áttekintettük az általános műveleti helyzetet és a hírszerzési adatokat” – írta az államfő a Telegramon.

Az értekezleten módosították a fegyver- és lőszerellátás menetrendjét, a harci egységek és tartalékos erők közötti elosztását is. Ezenkívül Zelenszkij tájékoztatása szerint meghallgatták az újonnan létrehozott dandárok harckészültségi ellenőrzésének eredményeit.

Az ukrán légierő parancsnoksága közölte, hogy számításai szerint több mint 120 millió dollárba került Oroszországnak az Ukrajna ellen keddre virradóan végrehajtott nagyszabású légicsapás. Szerhij Najev, a Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka hozzátette, hogy május eleje óta ez volt a nyolcadik légitámadás, amelyet az orosz erők Kijev ellen intéztek.

(MTI)

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök kedden bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megállapodtak abban, hogy találkoznak afrikai vezetők egy csoportjával, hogy megvitassák a háború lehetséges béketervét.

„A két vezetővel folytatott megbeszéléseim azt mutatták, hogy mindketten készek fogadni az afrikai vezetőket, és megbeszélést folytatni arról, hogyan lehet véget vetni ennek a konfliktusnak” – mondta Ramaphosa egy keddi fokvárosi sajtótájékoztatón. „Hogy ez sikerül-e vagy sem, az a megbeszéléseken fog múlni” – tette hozzá.

Az orosz és az ukrán elnökkel is megállapodtak abban, hogy a missziót saját fővárosukban, Moszkvában és Kijevben fogadják – áll a dél-afrikai elnökség közleményében. A béketervet Szenegál, Uganda, Egyiptom, a Kongói Köztársaság és Zambia vezetői is támogatják. Ramaphosa azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia „óvatos” támogatásáról biztosította a tervet, és az ENSZ főtitkárát is tájékoztatták a kezdeményezésről.

A terv részleteit nem hozták nyilvánosságra, Ukrajna már korábban kinyilvánította, hogy bármiféle békemegállapodás előfeltétele az, hogy az orosz csapatok teljesen vonuljanak ki Ukrajna területéről.

Az elmúlt napokban Dél-Afrika vitába keveredett azzal kapcsolatban, hogy engedélyeztek-e egy orosz fegyverszállítmány indítását Fokvárosból. A dél-afrikai kormány tagadta, hogy fegyvert szállítottak volna Oroszországba.

(Reuters)

Meghalt hétfőn a prágai Katonai Kórházban az a cseh orvos, aki márciusban súlyos sérülést szenvedett Ukrajnában – közölte a Phoenix Projekt képviselője kedden Prágában. Az orvos május 15-én, többhetes küzdelem után halt bele súlyos sérüléseibe – olvasható a Phoenix közleményében. A Phoenix Projekt létrehozását szóvivője szerint Taylor kezdeményezte, és ennek fő célja az ukrán katonákat bevezetni a katonai orvostudomány rejtelmeibe.

A többségében cseh orvosokból és mentőkből álló csapat eddig mintegy 5000 ukrán katonát képezett ki orvosi elsősegélynyújtásra. Másfelől a cseh orvosok és mentők konkrét segítséget nyújtanak a háborúban megsebesült ukránoknak is. A prágai külügyminisztérium korábbi közlései szerint Ukrajnában az oroszok elleni harcokban eddig két cseh állampolgár vesztette életét, az egyik tavaly júniusban, a másik idén márciusban. Az ukránok oldalán jelenleg több mint száz cseh állampolgár harcol az oroszok ellen. (MTI)

Oroszország azt állítja, hogy a Kijevre mért éjszakai csapások során egy hiperszonikus Kinzsal rakétával megsemmisített egy amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszert.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy „nagy pontosságú” támadásokat hajtottak végre ukrán egységek és lőszerraktárak ellen. „A célokat teljesítettük” – közölték.

Ukrajna a reggeli támadások után azt közölte, hogy a légvédelmük 18 orosz rakétát lőtt le, köztük hat Kinzsal típusút.

(Sky News)

Magyarország megakadályozta az Európai Békekeret (EPF) nyolcadik részletének folyósítását az Ukrajnának szánt fegyverekre – értesült az ANSA olasz lap.

A folyósítani kívánt részlet értéke 500 millió euró, ezt jövő hétfőn kellett volna kifizetni. A olasz lap szerint Magyarország azért nem hagyta jóvá a támogatást, mert garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy az EPF nem kizárólag Kijev felfegyverzésére fordítja a pénzt, hanem a jövőben is megtartja „globális horizontját”. Az Európai Békekeretet azért hozta létre az Európai Tanács, hogy ezzel a tagállamok jobban megerősítsék a nemzetközi biztonságot. Az orosz-ukrán háborúban a tagállamok az EPF-en keresztül veszik a fegyvereket Ukrajnának is.

Az orosz kormány jóváhagyta, hogy a Volkswagen akár 125 millió euróért eladja oroszországi eszközeit az Avilon autógyártó csoportnak – jelentette kedden az orosz Interfax hírügynökség. A Volkswagen Group Rus, a német autógyártó orosz leányvállalata egyelőre nem kívánta kommentálni a hírt.

Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy a külföldi befektetéseket felügyelő kormánybizottság jóváhagyta a Volkswagen fő oroszországi gyárának eladását az Avilonnak. A Volkswagen 2007-ben nyitotta meg a kalugai gyárat, amelynek kapacitása évi 225 ezer jármű. Az üzem 2022 márciusában állt le a nyugati szankciók miatt.

A Reuters megjegyzi, hogy amennyiben a Volkswagen pénzt vonna ki Oroszországból a kivonulás során, az ellentétes lenne a többi nagy autógyártó trendjével, amelyek többsége csupán névleges összegért adta el oroszországi érdekeltségeit. A francia Renault a jelentések szerint egy rubelért adta el többségi részesedését az Avtovazban, de hatéves visszavásárlási opcióval. A japán Nissan pedig egy euróért adta át oroszországi üzletágát egy állami tulajdonú szervezetnek.

A szankciók utáni, nyugati márkák nélküli orosz autóiparról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az éjszakai támadásnál buszok gyulladtak ki egy parkolóban, a tűzoltók ezeket próbálják eloltani.

Az ukrán fővárosban az emberek megpróbálják a megszokott rendben folytatni az életüket, miután éjszaka az oroszok bombázták az ukrán fővárost, írja a Guardian. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a Telegramon azt írta, hogy az éjszaka a kijevi állatkertre hullott törmelékektől nem sérültek meg dolgozók vagy állatok, de néhány fa megrongálódott. Az állatoknak most foglalkozásokat tartanak az őket ért stressz miatt, de a szokásos módon, délelőtt 10 órakor nyit az állatkert a látogatók előtt.

A Kijevet ért hajnali légitámadások miatt többen az óvóhelyekre menekültek.

Ukrajna lelőtte az összes rakétát, amelyet hajnalban az oroszok indítottak az ország ellen – közölte az ukrán fegyveres erők vezetője a Telegrammon.

Összesen 18 „különböző típusú légi, tengeri és szárazföldi rakétát” lőttek ki az országra – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. „Mind a 18 rakétát megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének erői és légvédelmi eszközei”.

A Pentagon bejelentette, hogy 31 amerikai Abrams harckocsi érkezett meg a németországi Grafenwöhr katonai támaszpontra, ahol hamarosan megkezdik az ukrán személyzet kiképzését a használatukra.

Pat Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője azt mondta, hogy az ukrán katonák egy átfogó képzési programban fognak részt venni, ami felkészíti őket a kritikus helyzetekre. Hozzátette: a kiképzésen használt harckocsik különböznek azoktól, amelyeket az USA később a harctérre küld. „A tankok, amelyeket Ukrajnának fogunk szállítani, jelenleg felújítás alatt állnak. Frissítésre, korszerűsítésre és az Ukrajnába történő exportálhatóságra készítik fel őket” – mondta Ryder.

A felújított Abrams harckocsik várhatóan még az év folyamán megérkeznek Ukrajnába.

(Sky News)

Oroszország kedden a kora reggeli órákban rendkívül intenzív légitámadást indított Kijev ellen, drónokat és valószínűleg ballisztikus rakétákat is bevetve, írja a Reuters. A légvédelmi szirénák kedden hajnalban szinte egész Ukrajnában megszólaltak, és több mint három órán át hallatszottak Kijev és térsége felett.

„Az előzetes információk szerint a Kijev légterében lévő ellenséges célpontok túlnyomó többségét felderítették és megsemmisítették” – mondta Szerhij Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője a Telegrammon.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester elmondta, hogy a lezuhanó törmelék több autót is felgyújtott és megrongált egy épületet a főváros nyugati részén fekvő Szolomjanszkij kerületben. Három ember megsérült. Boriszpiltől délre a légvédelmi rendszerek visszavertek egy dróntámadást. A Kijevtől délkeletre fekvő Boriszpilben található a főváros fő utasszállító repülőtere, ez most zárva van. A többi kerületben a károk nem voltak jelentősek, és ott nincs információ áldozatokról – közölte a katonai közigazgatás.

Oroszország hetekig tartó szünet után április végén folytatta a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat, és az elmúlt napokban sorozatos támadásokat indított, amelyek gyakran Kijevet vették célba. Ukrajna eddig a támadások túlnyomó többségét vissza tudta verni.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a Telegram-csatornáján közölte, hogy az ukrán fővárosban és a régióban ismét riadókészültség van. A lakosokat felszólította, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

A polgármester azt írta, hogy az előzetes információk szerint a Szolomjanszkij kerületben legalább három ember megsebesült a csapásokban. Ebben a városrészben több autó is kigyulladt a lehulló rakétaszilánkok miatt, valamint egy 200 négyzetméteres épület is megrongálódott, a mentők jelenleg is a helyszínen dolgoznak.

A külvárosi Darnyickij kerületben két autó megrongálódott a rakétaszilánkok miatt, egy parkos részen pedig egy drón roncsai zuhantak le – számolt be erről Vitalij Klicsko. Hozzátette: Boriszpiltől délre az ukrán légvédelmi rendszerek visszavertek egy dróntámadást. A többi kerületben a károk nem voltak jelentősek, és ott nem volt azonnali információ az esetleges áldozatokról – közölte az ukrán katonai közigazgatás.

A légvédelmi szirénák kedden kora reggel szinte egész Ukrajnában megszólaltak, Kijevben és környékén több mint három órán át hallatszottak.

(Guardian)

• Az orosz zsoldossereg, a Wagner-csoport alapítója még januárban felajánlotta: felfedik az orosz csapatok helyét Ukrajnának.
• Vadászgépekről és hosszútávú védelmi stratégiákról tárgyalt Zelenszkij a brit miniszterelnökkel, és arról állapodtak meg, hogy Nagy-Britannia több száz légvédelmi rakétát és drónokat ad át Ukrajnának.
• Lukasenko beteg, ezért hagyta ki a belarusz állami ünnepséget vasárnap.
• Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy „megnyitotta a kaput” ukrán vadászpilóták kiképzése előtt, egy nappal azután, hogy munkavacsorán fogadta hivatalában Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
• Ungváron szombaton és vasárnap is gyásznapokat tartottak hét olyan kárpátaljai katona emlékére, akik a 68-as területvédelmi alakulat tagjaiként estek el.

Az előző nap történéseit ide kattintva tudják visszaolvasni.