Oroszország felfüggesztette részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai egyezményben

Köszönjük, hogy nálunk követték a háború mai híreit! A szerdai hírfolyamunk reggel indul.

Finnország megkezdte egy kétszáz kilométer hosszú kerítés építését az Oroszországgal közös határán – írja az ABC News a finn határőrség bejelentése alapján. A kerítés célja, hogy megállítsa az illegális orosz határátkelőket.

A közlemény szerint már neki is kezdtek egy három kilométer hosszú kísérleti szakasznak az ország délkeleti részén fekvő Imatra melletti határátkelőnél. Az erdőirtás után remélhetőleg márciusban el is tudják kezdeni az útépítést és a kerítéstelepítést is, ami várhatóan június végére lesz kész – tették hozzá. Majd egy további hetven kilométeres szakasz is épül Finnország ugyanezen részén 2023 és 2025 között. Finnország összesen kétszáz kilométeren tervezi felhúzni a kerítést, ami mintegy 380 millió euróba (több mint 143 milliárd forintba) fog kerülni.

A kerítés több mint három méter magas lesz, a tetején szögesdróttal, és bizonyos részeit még éjjellátó kamerákkal, lámpákkal és hangszórókkal is felszerelik majd. Finnország határait jelenleg fából készült kerítések biztosítják, amelyeket elsősorban azért építettek, hogy az állatokat az országhatárokon belül tartsák.

Bár a finn–orosz határ a múltban „jól működött”, Jari Tolppanen tábornok novemberben az AFP-nek azt mondta, hogy a határkerítés „nélkülözhetetlen” ahhoz, hogy megállítsák az illegális belépéseket az orosz területről.

Sok orosz menekült Finnországba tavaly szeptemberben, miután Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el. Észtország, Lettország és Lengyelország szintén tervezi az Oroszországgal közös határainak megerősítését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Európa Tanács (ET) nemzetközi szerződéseinek Oroszországra vonatkozó hatályát megszüntető törvényt – írja az MTI. Az orosz ET-tagság megszűnése értelmében

hatályát veszítette Oroszországnak az Európa Tanáccsal megkötött mind a 21 nemzetközi szerződése.

Ezek között van a tanács alapokmánya, a szervezet kiváltságokról és mentességekről szóló általános egyezménye, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény, a helyi önkormányzatok európai chartája és az Európai Szociális Charta.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Oroszország Ukrajna ellen indított háború miatt 2022. február 25-én határozatot fogadott el, miszerint felfüggesztik az orosz képviseleket a tanács szerveiben.

Oroszország 2022. március 15-én hivatalosan értesítette a tanács főtitkárát arról, hogy önkéntesen lép ki az Európa Tanácsból, valamint felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt. Egy nappal később a tanács határozat fogadott el, amelyben Oroszország ET-tagságát megszüntette.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi kedden közleményt adott ki, amiben leírta, hogy aggasztó helyzet alakult ki a zaporizzsjai atomerőműnél, írja a CNN.

Az ukrajnai erőmű közelében zajló harcok miatt sürgős és fontos lenne egy védelmi övezet létrehozása – írta Grossi. A NAÜ közölte, hogy az erőműnél állomásozó katonák hétfő délután mintegy húsz detonációt hallottak. Grossi szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a helyszínen tartózkodó szakértők és katonák helyére az új csapatok nem érkeznek meg időben. „A jelenlegi csapatot már több mint három hete le kellett volna cserélni” – tette hozzá az NAÜ vezetője, aki reméli, hogy a lecserélésükre még ezen a héten végre sor kerülhet.

Az ENSZ atomenergia-ügynöksége azt is megerősítette, hogy vasárnap délután helyreállt az erőmű tartalék áramellátása, miután szombat reggel kétszer is elment az áram. Az ügynökség közölte, hogy a megszakítás a Dnyeper folyó túloldalán történt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy komoly következményei lesznek annak, ha Kína továbbra is támogatja Oroszországot az Ukrajna ellen folytatott invázióban. „Nem fogunk habozni, ha szükséges, célba veszünk olyan kínai vállalatokat és személyeket, akik megsértik a szankcióinkat, vagy más módon támogatják Oroszországot” – közölte Blinken egy, a kazah fővárosban, Asztanában tartott találkozón, amin az amerikai külügyminiszter mellett részt vett öt volt szovjet köztársaság – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – vezető diplomatája is.

„Kína nem állhat mindkét oldalon. Nem teheti meg, hogy egyrészt békejavaslatokat terjeszt elő, másrészt pedig táplálja az Oroszország által kirobbantott tüzet” – fogalmazta meg a Biden-kormányzat álláspontját Blinken, aki múlt héten személyesen is beszélt az ügyről a kínai külügyminiszterrel, Vang Jivel. Az amerikai külügyminiszter szerint birtokukban lévő információk aggodalomra adnak okot. Ha Kína azt fontolgatja, hogy továbbra is támogatja Oroszországot a háborúban, az végzetes kimenetelű lehet – tette hozzá Blinken.

(Guardian)

Jens Stoltenberg közölte, hogy a NATO tagállamai megállapodtak abban, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, ugyanakkor ez egy hosszú távú cél – mondta a NATO-főtitkár a finn miniszterelnökkel, Sanna Marinnal tartott közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Stoltenberg szerint az elsődleges prioritás a két északi ország, Finnország és Svédország csatlakozása, ami a főtitkár szerint a „leggyorsabb csatlakozási folyamat az észak-atlanti szövetség történetében”. Ezért is jelentette ki, hogy itt az ideje, hogy a hiányzó tagországok, Magyarország és Törökország is ratifikálják a két ország NATO-csatlakozását.

Stoltenberg mondatai egy nappal azután hangzottak el, hogy Törökország külügyminisztere, Mevlüt Çavuşoğlu közölte, hogy március 9-én folytatódnak Helsinkivel és Stockholmmal a tárgyalások. Az Egyesült Államok és más NATO-tagországok azt remélik, hogy Finnország és Svédország a július 11-én Vilniusban tartandó NATO-csúcson a katonai szövetség tagjává válhatnak.

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz államfő azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai Új START-szerződésben – írja az MTI. A jogszabály értelmében az elnök dönthet arról, hogy Oroszországnak ismét részt vegyen a programban. Putyin múlt kedden jelentette be a szerződésben való részvétel felfüggesztésének szándékát, majd az erről rendelkező törvénytervezetet maga terjesztette be. Ezt szerdán a törvényhozás mindkét kamarája egyhangúlag megszavazta. (MTI)

Német gyártmányú Leopard harckocsikat láttak az ostromlott kelet-ukrajnai város, Bahmut közelében – írja a Guardian a Donyecki Népköztársaság tanácsadója, Jan Gagin kijelentései alapján.

A tanácsadó az Oroszország 1 állami műsorszolgáltatónak azt nyilatkozta, hogy „nem kell felhajtást csapni a Leopard 2-es tankok körül”, amiket állítólag láttak Bahmut közelében. „Ugyanolyan célpontok, mint minden más harckocsi. A mostani esős időjárás miatt a földek sárosak, ami pedig megnehezíti az olyan nehéz járművek mozgását, mint a Leopardok” – tette hozzá Gagin.

Az orosz Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin vasárnap azt mondta, hogy értesültek a Leopard 2-es harckocsik érkezéséről, ugyanakkor a harctéren még nem találkoztak a német tankokkal.

Oroszország nyitott a háborút lezáró tárgyalásokra, de nem hajlandó lemondani az annektált ukrán régiókról – írja a Guardian a Kreml szóvivőjének, Dmitrij Peszkov kijelentései alapján.

„Moszkva nem mond le a szeptemberben annektált négy ukrajnai régióra vonatkozó igényeiről” – mondta az orosz elnöki szóvivő egy sajtótájékoztatón. Putyin tavaly szeptemberben írta alá az elcsatolt területekről – Herszon, Zaporizzsja, Luhasznk és Donyeck – szóló rendeletet, amiket az orosz hadsereg február elején hivatalosan is integrált.

Preszkov szerint a „népszavazások” útján megszerzett területek már az Orosz Föderáció realitásának részei, és Oroszország ebből soha nem fog engedni.

„Moszkva nyitott a tárgyalásokra, ha Kijev elfogadja, hogy teljes mértékben orosz ellenőrzés és irányítás alá kerülnek az annektált területek”

– tette hozzá a Kreml-szóvivő.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az elmúlt éjszaka folyamán két ukrán dróntámadási kísérletet hiúsítottak meg Oroszország területén. Azt írják, hogy Ukrajna polgári infrastruktúrát próbált támadni a Krasznodari területen és Adigeföldön. Az oroszok szerint az egyik drón egy mezőre zuhant, a másik pedig letért a röppályáról, így nem okozott kárt. A Guardian kiemeli, hogy minisztérium állításait független források nem erősítették meg.

Eközben az Oroszországban betiltott Meduza hírportál arról írt, hogy kedden kora reggel tűz ütött ki egy olajterminálban a Fekete-tenger partján, Tuapsze városánál. A lakók arról számoltak be, hogy néhány másodperc különbséggel két robbanást hallottak a Rosznyeft olajvállalat tulajdonában lévő finomítónál. Az orosz mentőszolgálat egyik forrása a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek azt mondta, hogy egy drónt észleltek a terminál közelében. A tuapszi városvezetés és a regionális katasztrófavédelmi minisztérium arról számolt be, hogy a tűzben nem sérült meg egyetlen olajtartály sem, és nincsenek áldozatok.

Később Moszkva megye kormányzója a Telegramon jelentette be, hogy lezuhant egy drón száz méternyire a Gazprom gázkompresszor-állomásától a Kolomnai járásban lévő Gabasztovo községben. Andrej Vorobjov szerint a drón lezuhanását követően nem történt robbanás, a földön sérülés nem történt, kár nem keletkezett. A helyszínen tűzszerészek, az Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), és más szervek munkatársai dolgoznak. A drón eredetéről egyelőre nem adtak ki tájékoztatást.

(Guardian, Meduza)

Vlagyimir Putyin orosz elnök Barátságért Érdemrenddel tüntette ki Steven Seagal amerikai színészt. Az elnöki rendelet szerint Segalt „a nemzetközi kulturális és humanitárius együttműködés fejlesztéséhez való nagyszerű hozzájárulásáért” tüntették ki. 2021 végén Szijjártó Péter külügyminiszter is ilyen kitüntetést kapott Szergej Lavrovtól Moszkvában.

Seagal évek óta visszatérő vendég Oroszországban, Putyin elkötelezett támogatója. 2016-ban személyesen tőle kapta meg orosz útlevelét, 2018-ban az orosz külügyminisztérium az orosz-amerikai humanitárius kapcsolatokért felelős különmegbízottnak is kinevezte.

(Anadolu Agency)

A brit védelmi minisztérium keddi jelentése is arról ír, hogy belarusz partizánok valószínűleg megrongáltak és működésképtelenné tettek egy orosz Berijev A–50-es típusú légtérellenőrző repülőgépet Minszk közelében.

Azt írják, hogy amatőr spotterek január 19-én figyelték meg, hogy a Minszk melletti Macsuliscsi légi támaszpontról egy orosz A-50-es gép, valamint két MiG-31 vadászgép szállt fel. Megjegyzik, hogy január 16. és február 1. között közös orosz-belorusz légi hadgyakorlatot tartottak Belaruszban.

Aztán Február 26-án a BYPOL belarusz partizáncsoport és száműzött ellenzéki vezetők azt jelentették, hogy drónnal megrongáltak egy orosz A-50-es repülőgépet a Macsuliscsi légibázison. A BYPOL két robbanásról, a radarantennák, valamint a gép első és középső részének sérüléséről számolt be.

„A károkat hivatalosan nem erősítették meg, azonban egy A-50-es elvesztése jelentős kár lenne, mivel az orosz légi műveletek szempontjából kritikus fontosságú a légi harctér képének biztosítása. Így valószínűleg hat üzemképes A-50-es marad szolgálatban, ami tovább korlátozza az orosz légi műveleteket” – állapítja meg a brit védelmi minisztérium.

„Bahmutnál a helyzet egyre nehezebbé válik. Az ellenség folyamatosan rombol mindent, ami az állásaink védelmére alkalmas. A bahmuti szektort védő harcosaink igazi hősök” – mondta hétfő esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az orosz erők már több mint hat hónapja próbálják elfoglalni a Donyeck megyei Bahmut városát, az elmúlt hetekben itt folytak a háború legintenzívebb harcai.

Zelenszkij azt mondta, a hétfői nap iráni drónok támadásával kezdődött. „A legtöbbjüket lelőtték. Tizennégyből tizenegyet. Sajnos találatok is voltak, a hmelnyickiji mentőszolgálat három munkatársa megsebesült, kettő meghalt. Részvétem a családoknak. A második drón éppen akkor csapódott be, amikor az első találat utáni tüzet oltották” – tette hozzá.

„Valójában ezért van szükségünk a légvédelem légi komponensére – a modern harci repülőgépekre –, hogy megvédjük országunk egész területét az orosz terrortól. A légvédelem csak akkor teljes, ha modern repülőgépek is támogatják. (…) Akkor leszünk képesek teljes mértékben megvédeni az eget, ha a partnereinkkel való kapcsolatokban feloldjuk a vadászgépek szállításának tabuját” – mondta az ukrán elnök.

• Belarusz partizánok robbantottak fel egy orosz katonai felderítőgépet Minszk közelében.
• Február 21. óta tizennégy robbanás történt az oroszok Mariupol közelében lévő bázisain.
• Zelenszkij kirúgta a Donbasz védelméért felelős ukrán erők parancsnokát.
• Medvegyev ismét nukleáris katasztrófát vizionált a nyugati fegyverszállítmányok miatt.
• Kína törvénytelennek minősítette az oroszokat ukrajnai műholdképekkel ellátó kínai céggel szemben hozott szankciókat.
• Az orosz csapatok megsemmisíthettek egy ukrán lőszerraktárat Bahmut közelében.
• Az amerikai pénzügyminiszter Ukrajnába látogatott.
• A Wizz Air március 14-től nem repül Moldova fővárosába, Chișinăuba.

A hétfői eseményeket ide kattintva böngészheti végig részletesen.