Az amerikai pénzügyminiszter Ukrajnába látogatott

Az elnyomás és az emberi jogok visszaszorulásának példájaként említette beszédében az ukrajnai orosz inváziót az ENSZ októberben hivatalba lépett emberi jogi főbiztosa, Volker Türk, a negyvenhét tagú tanácsban elmondott egyik első beszédében. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a háború tömeges jogsértéseket idézett elő, köztük nemi erőszakot, az emberek gyanús körülmények közötti eltűnését, az önkényes fogva tartást és a hadifoglyok jogainak megsértését említette.

Az április 4-ig tartó ülésszakon számos tagállam megpróbálja elérni, hogy hosszabbítsák meg az ENSZ Ukrajnában elkövetett atrocitásokat vizsgáló bizottságának mandátumát. Kijev különbíróság felállítását is szorgalmazza, amely felelősségre vonná az orosz politikai és katonai vezetést, illetve fontosnak nevezte az ENSZ-testületet, hogy Oroszországot felelősségre lehessen vonni. A bizottságnak március 20-án kell jelentést benyújtania egyéves munkájáról.

Kijev és szövetségesei bírálták, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes is részt vesz a tanácskozáson, sőt, csütörtökön felszólal. A német külügyminiszter kiemelte, hogy jelentések szerint az orosz hatóságok fondorlatos módon Oroszországba szállítanak ukrán gyerekeket.

A Wizz Air március 14-től felfüggeszti Moldova fővárosába, Chișinăuba tartó járatait, derül ki a légitársaság közleményéből, amit a 24.hu vett észre. „A Wizz Air a közelmúltbeli moldovai fejlemények és a különböző helyi és nemzetközi hatóságokkal és ügynökségekkel való folyamatos egyeztetés alapján azt a nehéz, de felelősségteljes döntés hozta meg, hogy március 14-től felfüggeszti chișinăui járatait. Jelenleg az ország légterében fokozott, de nem fenyegető kockázat áll fenn, a légitársaság folyamatosan nyomon követi az eseményeket, és ha szükséges, utasai, illetve személyzete biztonsága érdekében további lépéseket hoz” – olvasható a közleményben.

Az ügy előzménye lehet, hogy Maia Sandu moldáv elnök puccskísérlet előkészítésével és az ország destabilizálásával vádolta meg Oroszországot február közepén. Bár konkrét bizonyíték még nem került elő a puccskísérletről, az Egyesült Államok és több nyugati ország is aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt, miközben Oroszország mindent tagad. A helyzetet tovább bonyolítja az egekbe szökő infláció, amelybe a másfél éve hivatalban lévő EU-barát miniszterelnök is belebukott, így az általános elégedetlenség mellé kormányválság is társult.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hétfőn Ukrajnába látogatott, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint más kulcsfontosságú ukrán kormánytisztviselőkkel, írja a Guardian. A találkozás célja, hogy megerősítse Washington támogatását Kijev iránt.

Yellen azt mondta: Amerika Ukrajna mellett fog állni, amíg csak szükséges. A pénzügyminiszter elmondta: tervben vannak további Oroszország-ellenes gazdasági szankciók, többek között az atomenergia területén is, de itt figyelembe kell venni, hogy ezek a lépések milyen következményekkel járnának a Nyugatra nézve.

Az orosz hadsereg megtámadta az ukránok egyik rádióelektronikai felderítő központját a Kijev megyei Brovari közelében, valamint a Zapad különleges műveleti központját Hmelnyickij városnál – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A RIA hírügynökség hétfő este azt jelentette, hogy a Wagner katonai magánvállalat rohamalakulatai elfoglalták Artemivszk (Bahmut) város Sztupki nevű negyedét, és behatoltak Illinivka negyedbe is. Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének katonapolitikai tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az oroszok elvágták az Artemivszkben lévő ukránok minden utánpótlási útvonalát.

„Artemivszket végleg bekerítettük, erőink teljes ellenőrzésük alá vonták a városba vezető utakat. Az ukrán fegyveres erők helyőrségének lőszerellátása megszakadt (…) – mondta Jan Gagin.

(MTI)

Oroszország azt állítja, hogy lelőtt öt ukrán drónt, és megsemmisített egy lőszerraktárt a kelet-ukrajnai Bahmut város közelében.

Hónapok óta heves harcok folynak a donyecki Bahmut közelében. Zelenszkij többször is nehéznek és fájdalmasnak nevezte a keleti régió helyzetét. Bahmut lakossága a háború előtt 70 ezer volt, de mára nagyjából 5 ezer főre apadt a civil lakosság létszáma. Zelenszkij korábban azt mondta: „Fontos számunkra, hogy megvédjük, de nem mindenáron, nem mindenki élete árán.”

A július óta ostromolt városnak több szakértő szerint inkább csak szimbolikus, mintsem stratégiai jelentősége van, és ha elesik, nem feltétlenül nyílik kapu a donyecki régió nyugatabbra fekvő városai felé.

(SkyNews)

A Kreml figyelemre méltónak tartja és alapos elemzésnek veti alá az ukrán válság megoldására a Kína által előterjesztett tervet – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn. Azt azonban hozzátette, jelenleg nem látják az Ukrajna körüli helyzet békés rendezésének előfeltételeit, ami a „különleges hadművelet” – a Kreml több mint egy évvel azután sem hajlandó háborúnak nevezni a háborút, hogy az orosz erők megtámadták Ukrajnát – folytatását teszi szükségessé.

Kína február 24-én, az ukrajnai háború évfordulóján hozta nyilvánosságra 12 pontos béketervét. A javaslatcsomag első pontja szerint minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani. Kijev a tervre reagálva kijelentette, hogy a béke csak akkor jöhet létre, ha Moszkvai csapatait visszavonják Ukrajna 1991-es, a Szovjetunió összeomlásakor fennálló határain belülre. Moszkva ezzel szemben mindenáron meg akarja tartani a 2014-ben elfoglalt Krím félszigetet és az újonnan annektált négy ukrajnai régiót is. Peszkov a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: „Oroszország a kitűzött célok elérése felé halad”.

Az unió tizedik szankciócsomagjáról megjegyezte, hogy Nyugaton hiány lépett fel az új büntetőintézkedések célpontjainak tekintetében. Mint mondta, ez magyarázza egyes magánszemélyek vagy jogi személyek „logikátlan” lajstromba vételét. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy feketelistára került Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos is, aki kulcsszerepet játszik az orosz-ukrán hadifogolycserék megszervezésében.

Peszkov újságírói kérésre válaszolva azt mondta, nem látja értelmét, hogy külön kommentálja a kínai drónok és egyéb haditechnika állítólagos oroszországi exportjára vonatkozó állításokat, mert Peking ezt már megtette. Kína korábban hazugságnak minősítette a kijelentéseket, amelyek szerint támogatást nyújtana Moszkvának.

A legfrissebb jelentések szerint Peking és Moszkva állítólag 100 kamikaze drónról tárgyal, amelyeket akár már áprilisban leszállíthatnak.

(MTI, SkyNews)

Kína törvénytelennek minősítette azokat a szaknciókat, amelyeket az Egyesült Államok a Changsha Tianyi Space Science and Technology Research Institute, más néven Spacety China nevű kínai vállalat ellen hozott.

A vállalat az Egyesült Államok szerint Ukrajnáról készített műholdképeket osztott meg az orosz Wagner-csoporttal, így támogatva az orosz zsoldossereg ukrajnai műveleteit.

Kína nyílt zsarnokoskodással és kettős mércével vádolja az Egyesült Államokat. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning azt mondta: „Az intézkedések súlyosan sértik Kína érdekeit, és Kína határozottan elutasítja és elítéli azokat, ezért panaszt nyújtott be az amerikai félnek”.

A szóvivő szerint az Egyesült Államok „megragadta az alkalmat”, hogy ok nélkül szankcionáljon kínai vállalatokat, miközben végtelen háborút eredményez azzal, hogy fegyvereket szállít a konfliktusban álló felek egyikének.

(Guardian)

Két ember meghalt az éjszakai orosz dróntámadásokban – közölték az ukrán hatóságok. Az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint éjjel 14-ből 11 iráni gyártmányú Shahed drónt lőttek le. Hmelnyickijben a mentőszolgálat két tisztje halt meg. Az első híradások szerint egy ember halt meg, négy sérültet pedig kórházban ápoltak, később közölték, hogy az egyik sebesült a kórházban életét vesztette.

A legtöbb drónt, kilencet, Kijev felett lőttek le, de onnan nem jelentettek se áldozatokat, se károkat az infrastruktúrában.

(Guardian)

Dimitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke az Izvesztyija című orosz napilapban közzétett véleménycikkében azt írta, nukleáris katasztrófával fenyeget az Ukrajnának biztosított nyugati fegyverellátás.

A volt orosz elnök Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta egyre vadabb elméletekkel áll elő, apokaliptikus retorikájának feltehetően az a célja, hogy elrettentse Ukrajna nyugati szövetségeseit a további fegyverszállítmányok jóváhagyásától.

Arról, hogy hogyan vált Medvegyev a Kreml legvadabb megmondóemberévé, ebben a cikkben írtunk bővebben.

„A fegyverek pumpálása természetesen folytatódhat.... és megakadályozhatja a tárgyalások újraélesztésének minden lehetőségét. Ellenségeink éppen ezt teszik, és nem akarják megérteni, hogy a céljaik minden bizonnyal teljes fiaskóhoz vezetnek. Veszteséghez. Összeomláshoz. Apokalipszishoz. Ahol az ember évszázadokra elfelejti korábbi életét, amíg a törmelék megszűnik sugározni” – írta hétfőn megjelent cikkében.

(Guardian)

Felmentették tisztségéből Ukrajna egyesített erőinek egyik műveleti parancsnokát – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök egy vasárnapi rendeletben.

Eduard Mihajlovics Moszkaljov a Donbasz védelméért felelős összevont katonai és rendvédelmi alakulatok főparancsnoka volt. Moszkaljovot tavaly március 15-én nevezték ki a posztra, miután Olekszandr Pavljuk altábornagyot a kijevi regionális katonai közigazgatás vezetőjévé nevezték ki.

Zelenszkij az egysoros rendeletben nem adott magyarázatot Moszkaljov menesztésére.

Az elnök legutóbb a pénteki napi beszámolójában említette a parancsnokot, akkor annyit mondott, aznap egyeztettek a donbaszi helyzetről.

Az orosz erők az elmúlt hetekben komoly erőfeszítéseket tettek a kelet-ukrajnai Donbasz maradék, ukrán kézen lévő területeinek elfoglalására. Zelenszkij többször is nehéznek és fájdalmasnak nevezte a donbaszi helyzetet.

Az orosz haderő már hét hónapja próbálja elfoglalni a Kelet-Ukrajnában található Bahmutot, itt folynak a leghevesebb harcok.

Az utóbbi időben az ukrán kormány több magas rangú vezetőt is leváltott a posztjáról, ezek nagy része a korrupcióellenes tisztogatás következménye volt.

(Reuters, CNN)

A brit védelmi minisztérium hétfői hírszerzési tájékoztatójában azt írja, február 21. óta legalább 14 robbanásról számoltak be az oroszpárti tisztviselők az oroszok által megszállt Mariupol város környékén.

A robbanások helyszínei között volt egy lőszerraktár a repülőtéren, két üzemanyagraktár és egy acélmű, amelyet Oroszország katonai bázisként használ. Mariupol legalább 80 kilométerre fekszik a frontvonaltól.

Oroszországot valószínűleg aggasztja, hogy megmagyarázhatatlan robbanások történnek egy olyan övezetben, amelyről korábban feltehetően azt hitte, az ukrán csapások hatótávolságán kívül esik. A hosszú ostrom alatt gyakorlatilag teljesen elpusztított Mariupol azért is fontos Oroszország számára, mert ez volt a legnagyobb ukrán város, amit 2022-ben el tudott foglalni. A várost, ami egy kulcsfontosságú logisztikai útvonalon fekszik, továbbra is ellenőrzésük alatt tartják az oroszok – áll a jelentésben.

Mielőtt a friss híreket olvasná, ebben a cikkünkben visszapörgetheti, hogy milyen fontosabb eseményei voltak vasárnap az orosz-ukrán háborúnak.

Belarusz kormányellenes aktivisták vállalták magukra a felelősséget egy orosz A–50-es felderítő repülőgép elleni dróntámadásért, amelyet állítólag vasárnap hajtottak végre a belarusz főváros, Minszk közelében – írja a Reuters.

A BYPOL nevű ellenzéki szervezet vezetője, Aliakszandr Azarov a Telegramon írta meg, majd a lengyelországi székhelyű ellenzéki belarusz hírszolgáltató, a Belsat is beszámolt róla, hogy belarusz partizánok dróntámadást hajtottak végre egy, az országban állomásozó orosz katonai repülőgép ellen.

A BYPOL ellenzéki politikusokat támogató, volt rendfenntartó tiszteket tömörítő csoport. A szervezetet Belaruszban terrorszervezetnek bélyegezték.

A Minszk melletti Macsuliscsi légi támaszponton állomásozó Berijev A–50-es repülőgép elülső és középső része, valamint a radarantennája sérült még két robbanás következtében – jelentette a BYPOL.

„Drónok voltak. A művelet résztvevői belaruszok. Biztonságban vannak, az országon kívül” – írták.

Szvetlana Tyihanovszkaja volt belarusz elnökjelölt és ellenzéki vezető tanácsadója, Franak Viacorka a Twitteren azt írta, ez lehet a belarusz ellenzék legsikeresebb szabotázsakciója 2022 eleje óta.

Egyelőre Oroszország és Belarusz sem erősítette meg hivatalosan a támadást, és független források sem erősítették meg azt.

A Reuters jelentése szerint Oroszország egy évvel ezelőtti ukrajnai inváziójának kezdete óta számos szabotázsakció történt Belaruszban és az Ukrajnával határos orosz régiókban. Különösen a vasútvonalakban tettek károkat eddig.

Bár Belarusz továbbra sem vesz részt közvetlenül az ukrajnai háborúban, Oroszország stratégiai partnereként engedélyezte, hogy az orosz erők állomáshelyként használhassák a területét, és közös hadgyakorlatokat is tartanak az országban.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt várja, hogy az Európai Unió tizedik szankciós csomagja komoly hatással lesz Oroszországra.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök a köztelevízóban fejtette ki nézeteit a háborúról és a Nyugatról. Szerinte a Nyugatnak az a legfőbb célja, hogy felszámolja Oroszországot a jelenlegi formájában.
• Belarusz azt állítja, akár 1,5 millió katonát is ki tud állítani a fegyveres erőin felül.
• Zelenszkij szerint akkor lesz béke, ha Ukrajna visszafoglalja a 2014-ben elcsatolt Krímet. Ukrán főtisztek szerint akár már tavasszal ellentámadást indíthatnak.
• A német védelmi miniszter 300 nyugati harckocsit ígért az ukránoknak, ezek közül 62-t a legmodernebbnek számító Leopard 2-esekből.
• Szaúd-Arábia 410 millió dolláros (147 milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának.