Zelenszkij: Visszavesszük a Krímet, ezzel állítjuk helyre a békét

William Burns, a CIA igazgatója egy vasárnapi interjúban arról beszélt, hogy az Oroszország és Irán közötti szövetség gyorsan fejlődik. „… az irániak már több száz felfegyverzett drónt biztosítottak az oroszoknak, amelyeket arra használnak, hogy fájdalmat okozzanak az ukrán civileknek és pusztítsák az ukrán polgári infrastruktúrát. Tudjuk, hogy lőszert is szállítottak az orosz tüzérségi eszközökhöz és tankokhoz” – mondta Burns a CBS „Face the Nation” című műsorában.

Mint mondta, a CIA-nak arra utaló információi is vannak, hogy Oroszország azt javasolta Iránnak, segíti a perzsa állam rakétaprogramját, és fontolóra veszi vadászrepülők szállítását, cserébe azért, ha Irán segíti Moszkvát az ukrajnai katonai törekvéseiben.

Burns beszélt arról is, hogy találkozott az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójával, Szergej Nariskinnel. A CIA igazgatója szerint ez alapján kijelenhető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „túlságosan bízik” abban, hogy képes lesz bedarálni Ukrajnát. A Nariskinnel folytatott megbeszélést összességében „eléggé elkeserítőnek” nevezte.

„Az volt a célom, hogy világossá tegyem Nariskinnek – és rajta keresztül Putyin elnöknek –, hogy milyen súlyos következményekkel járna, ha Oroszország valaha is úgy döntene, hogy valamilyen nukleáris fegyvert is bevet. És azt hiszem, Nariskin megértette ennek a kérdésnek a súlyosságát, és azt hiszem, Putyin elnök is megértette” – mondta Burns.

Arra a kérdésre, hogy miért volt elkeserítő a beszélgetés, Burns hozzátette: „Nariskin részéről is volt egy nagyon dacos hozzáállás, egyfajta pimaszság és önteltség, ami Putyin saját nézetét tükrözi –, hogy az időt a maga javára tudja fordítani, azt hiszi, le tudja darálni az ukránokat, le tudja fárasztani európai szövetségeseinket, hogy a »politikai fáradtság« végül be fog következni”.

(CNN)

Szaúd-Arábia 410 millió dolláros (147 milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be vasárnap a szaúdi külügyminiszter Kijevben tett látogatása alkalmával. „A királyság mindent megtesz, hogy enyhítsen az ukránok szenvedésein” – hangsúlyozta Feiszal bin Farhán Ál Szaúd. A tárcavezetőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta.

„Arra összpontosítunk, hogy enyhíthessünk az ukrajnai humanitárius válság következményein, a király és a trónörökös ezért úgy döntöttek, hogy 410 millió dolláros humanitárius segítséget küldenek az országba” – tette hozzá.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője Telegram-oldalán közölte, hogy a felajánlott segélyből 100 millió dollárt fognak közvetlenül humanitárius célokra fordítani, a fennmaradó összeget pedig kőolajtermékek vásárlására költik.

A kölcsönös diplomáciai kapcsolatok létesítése óta ez az első alkalom, hogy szaúdi külügyminiszter látogatott az ukrán fővárosba.

(MTI)

A profi bokszvilágbajnok Vlagyimir Klicsko szombaton egy rövid videót tett közzé a Twitteren arról, ahogy a német páncélos hadosztály münsteri kiképzőközpontjában egy Leopard 2 tankot vezet.

Az ukrán bokszoló azt mondta: „Egy évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy majd egy ilyen macskát fogok vezetni. Egy év háború Ukrajnában, egy év szenvedés és egy év, hogy az akaraterőnket minden eddiginél erősebbé tegyük – olyan erőssé, mint ez a tank” – mondta a kijevi polgármester testvére.

Az ukránok a németektől 18 darab Leopardot kapnak majd az ígéretek szerint.

Vlagyimir Klicsko a múlt héten a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) támadta, amiért az engedélyeztné, hogy belarusz és orosz sportolók semleges zászló alatt versenyezhetnek a 2024-es nyári olimpián. Klicsko szerint nem az olimpiai értékeket, hanem az agresszort képviseli Thomas Bach NOB-elnök.

Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról az orosz támadás elleni védekezéshez, köztük 62 darabot a legmodernebbnek számító Leopard 2-esekből – mondta a német védelmi miniszter egy vasárnapi interjúban.

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: bízik abban, hogy sikerül megvalósítani azt a német-lengyel kezdeményezést, hogy az orosz agresszió elhárítását segítő nyugati országok két harckocsizó zászlóaljnyi, azaz 62 darab Leopard 2-essel segítsék az ukrán hadsereget.

Az A4-es jelzésű modellből már össze is jött egy zászlóaljra való, és az újabb, Leopard 2 A6-os modellből is egyre többet ajánlanak fel a partnerek – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy formálódnak újabb megállapodások, amelyekről még nem közölhet részleteket.

Mint mondta, valamennyi harckocsifajtát együttvéve Ukrajna 2024 tavaszáig megkaphatja az előirányzott mennyiséget, azaz 300 darabot, „és majd meglátjuk, hogy ezután miként változik a háború menete”.

A német szövetségi kormány 18 darab Leopard 2 A6-os harckocsit ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából. Március végéig le is szállítja mindet, és a Bundeswehr befejezi az ukrán katonák első turnusának kiképzését a harckocsi használatára.

További felajánlásokra ebből a típusból egyelőre nem lehet számítani német részről, mert be kell várni, hogy a gyártó pótolja az Ukrajnának átadott darabokat. „Ha minden harckocsit átadunk, nem tudunk gyakorlatozni, és ha nem tudunk gyakorlatozni, kiképezni sem tudunk” – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy Németország Ukrajna támogatásával „közvetett módon” ugyan részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában, de nem hadviselő fél, és a részvételnek ezt a két eltérő fajtáját Vlagyimir Putyin orosz elnök is külön kezeli.

Kifejtette: érthető, hogy egy teljes évvel az orosz támadás kezdete után, amikor még egyáltalán nem látszik, hogy miként lehet vége az öldöklésnek, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Németország belesodródhat a háborúba. Ezért a szövetségi kormány Ukrajna támogatása mellet arra törekszik, hogy elkerülje a háború kiterjedését.

Ez a két alapelv együtt érvényesül, így „addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges, és mindennel, amire csak szüksége van” – mondta a szociáldemokrata politikus (SPD). Németország azért támogatja Ukrajnát, mert a nemzetközi közösség nem engedheti, hogy Oroszország támadó háborúval érvényesítse akaratát. Ez a támogatás „üzenete” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a konkrét célokat tekintve „nem feltétlenül katonai győzelemről van szó, bár ez is egy lehetőség”, de lehet akár tárgyalóasztalnál elért eredmény is, például egy megállapodás az orosz csapatok kivonásáról.

Mindez nem számít, egyedül az a fontos, hogy „olyan eredmény legyen, amelyet Ukrajna szuverén államként elfogad”. Ukrajna ugyanis nem „jó vagy gonosz hatalmak tevékenységének tárgya”, hanem szuverén állam, amely önállóan dönt, hogy mikor és milyen feltételek mellett kezdeményez tárgyalást – mondta a német védelmi miniszter.

A tárgyalásos rendezésről szóló kínai javaslatokkal kapcsolatban hozzátette, hogy üdvözli a kezdeményezést, de „nem a kínaiaknak kell eldönteniük, hogy ki tárgyal”. Kifejtette, hogy Peking részéről javaslatok megfogalmazása után a békét szolgáló tettekre is szükség lenne. Mint mondta, amikor egyszerre szólnak hírek arról, hogy Kína béketervet mutat be, és állítólag öngyilkos drónok Oroszországnak szállítását tervezi, „akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei, és ne a nyilatkozatai alapján ítéljük meg”.

(MTI)

A Krím félsziget visszatérésével helyreáll a béke Ukrajnában – fejezte ki meggyőződését Zelenszkij ukrán elnök vasárnap. Ukrajna február 26-án ünnepli a Krím orosz megszállásával szembeni ellenállás napját.

„Kilenc évvel ezelőtt kezdődött az orosz agresszió a Krím félszigeten. A Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét. Ez a mi földünk, a mi embereink élnek ott, a mi történelmünk. Visszavisszük az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe” – írta az államfő.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy sajtónyilatkozatában azt állította, hogy az ukrán hadsereg tavaszra készen áll majd az ellentámadás megindítására, és az egyik stratégiai célja az lesz, hogy „éket verjenek a déli orosz frontba, a Krím és az orosz szárazföld között”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ellenoffenzíva konkrét időpontja számos tényezőtől függ, köztük a nyugati fegyverellátásától. Nem zárta ki, hogy Ukrajna csapást mér az orosz területen található fegyverraktárakra, főként a belgorodi régióban. „Onnan indulnak az Ukrajna elleni támadások. Ezek fenyegetést jelentenek több ukrajnai területre, köztük Harkivra nézve” – tette hozzá.

„Az ellenoffenzíva célja Ukrajna összes megszállt területének felszabadítása, beleértve a Krím félszigetet is. Csak akkor állunk meg, ha az 1991-es határokon belül visszaállítottuk Ukrajna egységét” – hangsúlyozta Szkibickij. Az ukrán vezérkar közben vasárnap arról számolt be, hogy értesülései szerint az orosz megszállók a Krím védelmének további erősítésére készülnek.

(MTI)

Kína még nem döntötte el, hogy szállítson-e fegyvereket Oroszország ukrajnai háborújához, de az Egyesült Államok zárt ajtók mögött világossá tette, hogy egy ilyen lépésnek komoly következményei lennének – mondta vasárnap Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

„Pekingnek magának kell döntést hoznia arról, miként jár el, nyújt-e katonai segítséget, de ha erre az útra lép, annak meg fogja fizetni az árát” – mondta Sullivan a CNN „State of the Union” című műsorának adott interjújában.

(Guardian)

Belarusz akár 1,5 millió katonát is ki tud állítani a fegyveres erőin felül – idéztek szombaton egy magas rangú tisztviselőt.

Putyin szövetségese, Alekszandr Lukasenko elnök többek között azzal támogatta Oroszországot az Ukrajna ellen vívott háborújában, hogy Belarusz területről engedte indítani a támadást, majd megengedte az oroszoknak, hogy az újonnan mozgósított csapataikat is az Belaruszban képezzék ki.

Lukasenko februárban elrendelte egy új, 150 ezer fős önkéntes területvédelmi erő felállítását. Állítása szerint csak akkor vetnék be, ha valaki megtámadná az országot.

„A fegyveres erőinken felül akár 1,5 millió embert is ki tudunk állítani a hadiállapot kihirdetése és a gazdaság háborús üzemmódra való átállása esetén” – mondta Alekszandr Volfovics, a Biztonsági Tanács államtitkára az állami BelTA hírügynökségnek.

Belarusz lakossága mintegy 9,3 millió fő, az ország hivatásos hadseregének mintegy 48 ezer katonája és mintegy 12 ezer határőr lát el szolgálatot.

(Reuters)

Boris Pistorius német védelmi miniszter vasárnap szkeptikusan reagált az ukrajnai háborúra vonatkozó kínai tűzszüneti javaslatra.

„Amikor olyan híreket hallok – és nem tudom, hogy igazak-e –, amelyek szerint Kína kamikaze drónok szállítását tervezi Oroszországnak, közben pedig béketervet terjeszt elő, arra azt kell mondanom, hogy Kínát a tettei és ne a szavai alapján ítéljük meg” – mondta a miniszter a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban.

Az Egyesült Államok és Németország korábban már figyelmeztette Kínát, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak. A legfrissebb jelentések szerint Peking és Moszkva állítólag 100 kamikaze drónról tárgyal, amelyeket akár már áprilisban leszállíthatnak.

(Guardian, Sky News)

A brit felnőttkorú lakosság több mint egyharmada, majdnem 40 százaléka támogatta már az ukrajnai humanitárius erőfeszítéseket – derül ki egy új közvélemény-kutatásból, amely szerint a lakosság túlnyomó többsége egy év után is aggódik a háború miatt.

A Christian Aid megbízásából készült új felmérés szerint a felnőtt lakosság 37 százaléka adott már valamilyen adományt a háború rászorultjai számára, míg a válaszadók 81 százaléka mondta, hogy továbbra is aggódik a háború hatásai miatt.

A jótékonysági szervezet szerint 17,7 millió ukrán szorul segítségre, és több mint 13 millió ember továbbra sem tud visszatérni otthonába. A gyorssegélyek eddig több mint 770 ezer érintetthez jutottak el, a Christian Aid elnöke szerint a brit lakosság „hatalmas nagylelkűségéről tett tanúbizonyságot az ukrán nép iránt”.

A brit jótékonysági szervezetek által működtetett DEC Ukraine Humanitarian Appeal egy év alatt már több mint 400 millió fontot gyűjtött össze, ebből 25 millió fontot az Egyesült Királyság kormánya adott. Több más, vallási alapon működő jótékonysági szervezet arra figyelmeztetett, hogy a brit kormány Ukrajnának nyújtott támogatása nem mehet a világ más, válságban lévő területei támogatásának a rovására, miután aggályok merültek fel, hogy a brit segélyalapot jelentősen kimerítették a Nagy-Britanniába érkező ukrán menekülteket támogató projektek.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin a méltán népszerű „Moszkva. Kreml. Putyin.” című tévéadásban fejtette ki nézeteit a háborúval, a Nyugattal, a jövővel kapcsolatban. Az adásból a Taszsz orosz állami hírügynökség idézett részeket, mi az ő cikkeik alapján szedtünk csokorba tíz gondolatot, amelyek talán segíthetnek megérteni, miként látja a világban lejátszódó folyamatokat az orosz elnök:

• A Nyugat bűnrészes a háborúban, a fegyverszállításokkal Kijev cinkosává vált.
• A nyugati államok egyetlen célja, hogy jelenlegi formájában felszámolja Oroszországot.
• Ezek a tervek papíron vannak rögzítve, minden le van írva egy papírra.
• Erről eddig is tudott, de a jó viszony fenntartása érdekében nem beszélt róla.
• Most viszont olyan helyzetbe hozták Oroszországot, hogy kénytelen lesz reagálni.
• Ha a Nyugatnak sikerül elpusztítania Oroszországot, nem biztos, hogy megmarad az orosz nép.
• A Nyugat csak részben, külön-külön fogadhatná be az ország maradékát a „civilizált népek” közé.
• Azt is csak azért, hogy ezeket a részeket elnyomják, és irányításuk alá vonják.
• Amerika szándékai önzőek, a formálódó új világot a maga képére akarja formálni.
• De hiába, Putyin biztos benne, hogy végül az oroszok által óhajtott, többpólusú világrendszer jön majd létre.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

A lenti képeken rengeteg kilőtt orosz jármű látható a donyecki Vuhledar környékén. Ezek a járművek valószínűleg a nemrégiben költséges offenzívákat vezető orosz 155. tengerészgyalogsági dandár (Naval Infantry, NI) gépei voltak, ezt az alakulatot az orosz hadseregen belül elit erőként tartják számon. A légierő hasonlóan nagy tekintélyű csapatával ellentétben a NI egyetlen nagy alakulat bevetése helyett egyes egységeit a szárazföldi erők haderőcsoportjaihoz vezényelte.

Így az NI-re a háború legnehezebb műveleteit bízták, emiatt rendkívül magas veszteségeket szenvedett el. Az NI-brigádok feljavított képességei mostanra szinte biztosan jelentősen csökkentek, mivel újonnan besorozott, tapasztalatlan személyzettel töltötték fel sorait. A tapasztalat hiánya valószínűleg tovább fokozza az orosz tisztek hajlanóágát, hogy helyi szinten döntsenek, ez viszont csökkenti a csapatok mozgékonyságát. Reális az esélye, hogy az így leépült NI-egységeket újabb támadásokra vezényeljék Vuhledar környékén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta az állami televízióban, hogy Oroszországnak nincs más választása, mint hogy figyelembe vegye a NATO nukleáris képességeit is.

Putyin arról beszélt, hogy a vezető NATO-nemzetek mind kinyilvánították, hogy stratégiai vereséget akarnak mérni Oroszországra, és azt akarják, hogy szenvedjen az orosz nép. Az a céljuk, hogy feloszlassák a volt Szovjetuniót és annak alapvető részét, Oroszországot. A Nyugat szerinte közvetett cinkostársa volt az Ukrajna által elkövetett „bűnnek”.

(via Reuters)

Már hét hónapja próbálja elfoglalni az orosz haderő a Kelet-Ukrajnában található Bahmut várost, de egyelőre nem járt sikerrel. A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin azt állítja, hogy a várostól északra található falut, Jahidnét elfoglalták katonái, míg az ukránok azt mondták, hogy még ellenőrzésük alatt tudják ezt a települést is.

A Reutersnek több forrás is megerősítette, hogy orosz erők hatoltak be Jahidnéba, egyre nehezebb helyzetbe hozva az ukrán védőket. Míg az orosz erők a város déli részén rekedtek, addig északon több mint egy kilométert előrenyomultak Jahidne külvárosába. Az oroszok a várost nyugat felől is el akarják vágni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti beszédében üdvözölte az Európai Unió tizedik szankciós csomagját, ami szerinte jelentős hatású lesz orosz cégek működésére.

„Most új, erőteljes szankciós lépések vannak a tizedik csomagban, a terrorista állam védelmi ipara és pénzügyi szektora, valamint a propagandisták ellen, akik hazugságba fojtották az orosz társadalmat, és megpróbálják hazugságaikat az egész világra terjeszteni. Biztosan nem fognak sikerrel járni” – mondta.

• Oroszország leállította a Lengyelországba irányuló olajszállításokat a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
• Szombaton reggel országszerte légiriadó volt Ukrajnában.
• Robbanásokat lehetett hallani az oroszok által megszállt Mariupol közelében, az ukrán tüzérség több mint 100 kilométer távolságból is eléri ezt a területet.
• Kifogyhattak az oroszok a drónokból a brit védelmi minisztérium jelentése szerint, február 15. óta nem érkezett jelentés arról, hogy Ukrajnában dróntámadást hajtottak volna végre.
• Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója irreálisnak nevezte Kína 12 pontos béketervét az ukrán-orosz konfliktus lezárására, melynek első pontja szerint minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani.
• Magyarországon élő oroszok álltak ki Ukrajna mellett az orosz nagykövetség előtt tartott tüntetésen.
  

Mielőtt a friss híreket olvasná, ebben a cikkünkben visszapörgetheti, hogy milyen fontosabb eseményei voltak szombaton az orosz-ukrán háborúnak.