Az ukránok azt állítják, lehallgatták az orosz titkosszolgálatok terveit Moldova bekebelezésére

Zelenszkij tájékoztatta Maia Sandu moldovai elnököt, hogy elfogták az orosz hírszerzés Moldávia bekebelezésére irányuló terveit, mondta az ukrán elnök Brüsszelben az EU vezetőinek, írja a Sky News.

Zelenszkij szerint a dokumentumokból kiderül, hogy „ki, mikor és hogyan” tervezi „megtörni a moldovai demokráciát és átvenni az ellenőrzést Moldova felett”, a terv nagyon hasonlít ahhoz, amelyet Oroszország Ukrajna elfoglalására dolgozott ki.

Zelenszkij ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy még nem tudni, Moszkva végül elrendelte-e a terv végrehajtását.

A múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a Nyugat fontolgatja, hogy Moldovából „egy újabb Ukrajnát” csinál. Lavrov szerint a Nyugat támogatta Maia Sandu elnök megválasztását 2020-ban, hogy az országpoot a NATO tagjává téve egyesítse Romániával.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel a 2024-es párizsi olimpia bojkottfenyegetésével.

Az ukránok, a lengyelek, a balti és az északi államok az ukrajnai háború miatt nem engednék az orosz és belarusz sportolókat az olimpián indulni, és ha ez megtörténne, akkor a fentebb említett államok maradnának távol.

Bach ez ügyben levelet küldött Vadim Hutcajtnak, az Ukrán Olimpiai Bizottság elnökének – aki egyben országa ifjúsági és sportminisztere –, amelyben hangsúlyozza: még konkrétan nem is tárgyaltak arról, hogy miként engednék a párizsi szereplését olyan semleges színekben induló sportolóknak, akik orosz vagy belarusz útlevéllel rendelkeznek. Újra kitért rá, hogy a bojkott sértené az Olimpiai Chartát, és a nemzeti olimpiai bizottságok felelőssége, hogy betartsák az ebben foglalt alapvető értékeket.

A NOB-elnök rendkívül sajnálatosnak nevezte azt a levelet, amelyet Hutcajt küldött nemrégiben más nemzeti olimpiai bizottságokhoz, nemzetközi szövetségeknek, NOB-tagoknak és a közelgő olimpiai házigazdáknak, mert az ukrán vezető nyomást akart gyakorolni, hogy támogassák az oroszok és belaruszok eltiltását.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság január 25-én bejelentette: vizsgálja annak a lehetőségét, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén Oroszország és közvetlen szövetségese, Belarusz sportolói visszatérjenek a nemzetközi, főleg ázsiai versenyekre, semleges színekben, azaz nem használhatnák zászlajukat, címerüket és himnuszukat. A másik ilyen előfeltétel, hogy a két ország versenyzői nem támogatják aktívan az ukrajnai háborút.

Az ukrán elnöki iroda rosszallásának adott hangot csütörtökön amiatt, hogy a SpaceX űripari vállalat korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez.

„Ukrajna ellenállása egy éve tart, a cégeknek maguknak kell eldönteniük:

vagy a szabad élethez való jog és Ukrajna oldalán állnak, így nem találnak ki olyasmit, amivel ártanak neki, vagy az Oroszország oldalán,

támogatva ezáltal területek elfoglalását és emberek megölését” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-üzenetében. Podoljak azt tanácsolta a SpaceX-nek és a cég elnökének, Gwynne Shotwellnek, aki bejelentette a döntést, hogy „válasszon” az általa felvázolt két lehetőség közül.

A SpaceX szerdán jelentette be, hogy lépéseket tett annak megakadályozására, hogy az ukrán hadsereg a Starlink műholdas rendszert használja a drónok irányítására. A cég szerint elfogadták, hogy az ukrán hadsereg kommunikációra használja a technológiát, de dróntámadásokra is felhasználták, ami ellenkezik a vállalat és Kijev között született megállapodással. Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa is azt mondta, hogy nem fogják engedni, hogy az ukrán csapatok nagy hatótávolságú dróncsapásokat hajtsanak végre a technológia segítségével.

Korlátozta a SpaceX az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, miután egyes hírek szerint a szolgáltatást harci drónok irányítására is felhasználták – írja BBC a vállalat elnökére hivatkozva. A döntést Gwynne Shotwell szerdán Washingtonban jelentette be, nem részletezte a korlátozás jellegét, de azt mondta, hogy a Starlink-technológiát eredetileg sosem offenzív célokra szánták, a megállapodás elsősorban humanitárius célokat szolgált.

Shotwell azt mondta, a elfogadták, hogy az ukrán hadsereg kommunikációra használja a technológiát, de dróntámadásokra is felhasználták, ami ellenkezik a vállalat és Kijev között született megállapodással.

Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa is posztolt arról a Twitteren, hogy nem fogják engedni, hogy az ukrán csapatok nagy hatótávolságú dróncsapásokat hajtsanak végre a technológia segítségével. Kijevből még nem kommentálták a döntést.

(BBC)

Legalább egyperces álló tapssal fogadták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Európai Parlamentben csütörtök délután. Egyes képviselők még éljeneztek is, amikor Zelenszkij elfoglalta a helyét az ülésteremben Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke mellett.

Metsoal szólalt fel elsőként, és azt mondta, hogy az uniós országoknak „meg kell fontolniuk”, hogy biztosítják-e a nagy hatótávolságú rakétarendszereket és repülőgépeket, amelyekre Ukrajnának szüksége van, hogy megvédje „a szabadságot, amelyet olyan sokan természetesnek tartanak”. „Ukrajna Európa, és az önök nemzetének jövője az Európai Unióban van” – mondta Metsola az ukrán elnökhöz fordulva.

Zelenszkij a beszédét azzal kezdte, hogy kijelentette: Oroszország az európai életformát és értékeket akarja megsemmisíteni az Ukrajna elleni háborújában. „Mi ezt nem fogjuk hagyni. Ez a mi Európánk, ez a mi életmódunk, Ukrajna számára ez egy út hazafelé” – mondta. Arról is beszélt, hogy szerinte az orosz rezsim gyűlöl minden társadalmi igazságosságot és sokszínűséget, az idegengyűlöletet táplálja, az 1930-as és 1940-es évek embertelen valóságát próbálja ma is valósággá tenni – mondta.

„Csak Ukrajna győzelme védheti meg az európai értékeket. Ukrajna egy olyan Európai Unió tagja lesz, amely győzedelmeskedik” – mondta Zelenszkij a képviselőknek. Kijelentette, hogy az EU-hoz való csatlakozás víziója motiválja az ukránokat, hogy erősek maradjanak és kitartsanak. Szerinte Európa megvédi magát az orosz titkosszolgálatoktól, és megszabadul az orosz gáztól való függőségtől is.

(Guardian, Politico)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai londoni és párizsi útjai után csütörtök délelőtt megérkezett Brüsszelbe, ahol az Európai Parlament plenáris ülésén fog felszólalni. Zelenszkij ezután az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján is részt vesz, ahol személyesen találkozhat Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az orosz erők jelentősen fokozták támadásaikat és ágyúzásukat Kelet-Ukrajnában – közölte Luhanszk megye ukrán kormányzója, Szerhij Haidai. A orosz csapatok Kreminna város közelében próbálják áttörni az ukrán védelmet. A kormányzó hozzátette, hogy az ukrán hadsereg tartja magát, de több fegyverre és lőszerre van szükségük.

„Megerősíthetem, hogy jelentősen megnőtt a támadások és a lövések száma. Éppen Kreminna irányában próbálnak áttörni. Eddig nem értek el jelentős sikert, a védelmi erőink szilárdan tartják magukat ott. Szükségünk van nehézfegyverekre és tüzérségi lőszerre, akkor nemcsak a védelmet tudjuk fenntartani, hanem egy ellentámadó hadműveletet is végre tudunk majd hajtani” – mondta Haidai az ukrán televíziónak.

Ha az orosz erők áttörnék az ukrán vonalakat Kreminna közelében, az közelebb vinné őket Szlavjanszk és Kramatorszk városokhoz.

(Sky News)

Az orosz Wagner zsoldoscsoport nem toboroz több elítéltet az ukrajnai harcokhoz – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója. „A Wagner katonai magáncég teljesen leállította az elítéltek toborzását. Most már minden kötelezettségünket teljesítjük azokkal szemben, akik nekünk dolgoznak” – mondta a Putyin „szakácsaként” ismert Prigozsin, akiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A Wagner 2022 nyarán kezdett el elítélteket toborozni Oroszország kiterjedt büntetés-végrehajtási rendszerében, Prigozsin kegyelmet ajánlott azoknak, akik hat hónapot túlélnek Ukrajnában. A Wagner nem adott tájékoztatást arról, hogy hány elítélt csatlakozott a soraikhoz, de a novemberben közzétett orosz büntetés-végrehajtási adatok szerint augusztus és november között több mint 20 ezerrel csökkent az ország börtönlakossága, ami több mint egy évtizede a legnagyobb mértékű csökkenés. A januárban közzétett adatok szerint ez a csökkenés nagyrészt megállt.

Decemberben a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés szerint a Wagner negyvenezer elítélt zsoldost állomásoztat Ukrajnában, ami a csoport személyzetének túlnyomó többségét teszi ki. A Wagner-csoport az elmúlt hónapokban egyre fontosabb szerepet játszott a háborúban, a zsoldoscsapat állt a donyeck megyei Bahmut bevételére irányuló támadás élére.

(Sky News)

Az orosz erők visszaszerezték a kezdeményezést Ukrajnában, és megkezdték következő nagy offenzívájukat Luhanszk régióban – áll az Institute for the Study of War (ISW) amerikai elemzőintézet legfrissebb jelentésében.

Legalább három nagy orosz hadosztály jelentős elemeinek részvétele a támadó hadműveletben azt jelzi, hogy az orosz offenzíva megkezdődött, még akkor is, ha az ukránok egyelőre megakadályozzák, hogy az orosz erők jelentős előnyöket szerezzenek. Az orosz hadműveletek üteme a nyugat-luhanszki Szvatove-Kreminna vonal mentén jelentősen megnőtt az elmúlt héten – tette hozzá az ISW.

Orosz források széles körben jelentik, hogy reguláris orosz csapatok támadják az ukrán védelmi vonalakat, és csekély előrenyomulást hajtanak végre Harkiv és Luhanszk megye határának mentén, különösen Szvatovétól északnyugatra, Kupjanszk közelében, valamint Kreminnától nyugatra.

(Guardian)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint semmi jele annak, hogy Oroszország békére készülne. Az amerikai külügyminiszterrel, Antony Blinkennel tartott szerdai közös sajtótájékoztatón Stoltenberg azt mondta: „Sajnálatos módon nem látjuk jelét annak, hogy Oroszország készülne a békére. Éppen ellenkezőleg, Moszkva újabb katonai offenzívákra készül. Ezért továbbra is biztosítanunk kell Ukrajnának azokat a fegyvereket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy visszaszerezze területeit, és szuverén, független nemzetként érvényesüljön.”

„Ha Putyin győz, az tragédia lenne Ukrajnának, de mindannyiunk számára is veszélyes lenne. Világos üzenetet küldene más önkényuralmi rezsimeknek is,
hogy ha erőszakot alkalmaznak, akkor elérhetik a céljaikat. Ez veszélyesebbé tenné a világot, és mindannyiunkat sebezhetőbbé tenne. Peking szorosan figyel és levonja a tanulságokat, amelyek befolyásolhatják jövőbeli döntéseit. Tehát ami ma Európában történik, az holnap Ázsiában is megtörténhet” – mondta Stoltenberg.

A NATO-főtitkár arról is beszélt, hogy megvitatta Antony Blinkennel a finn és a svéd NATO-csatlakozás befejezésének fontosságát. Stoltenberg azt mondta, hogy a tavaly júliusi madridi csúcstalálkozón a szövetségesek történelmi döntést hoztak arról, hogy mindkét országot meghívják a NATO-ba. „Valamennyi szövetséges aláírta a csatlakozási jegyzőkönyveket, és 28 szövetséges már ratifikálta a megállapodást. Finnország és Svédország most integrálódik szövetségünk polgári és katonai struktúráiba. Ez máris megerősítette biztonságukat, és elképzelhetetlen, hogy a szövetségesek ne cselekednének, ha Finnország vagy Svédország nyomás alá kerülne.

Fontos, hogy ezt a csatlakozási folyamatot minél hamarabb lezárjuk. Ez erősíteni fogja valamennyi szövetséges biztonságát”

– mondta a NATO-főtitkár.

(NATO)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök London után Párizsban folytatta az európai útját, ahol szerda éjjel Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral is találkozott. Zelenszkij a látogatását arra használta fel, hogy felszólítsa Európát, hogy minél hamarabb szállítsanak harci repülőgépeket és nehézfegyvereket Ukrajnának. „Minél hamarabb kap Ukrajna nagy hatótávolságú nehézfegyverzetet, minél hamarabb kapnak pilótáink repülőgépeket, annál hamarabb ér véget ez az orosz agresszió, és annál hamarabb térhetünk vissza a békéhez Európában” – mondta az ukrán elnök az Elysée-palotában.

Macron kiállt Zelenszkij mellett, mondván, hogy Franciaország eltökélt abban, hogy segítse Ukrajnát a győzelem elérésében és az európai béke helyreállításában. Közölte, hogy a francia kormány „folytatja az erőfeszítéseket”, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának, és hozzátette: „Oroszország nem győzhet, és nem is szabad hagyni, hogy győzzön”. Macron szerint most Európa jövője forog kockán Ukrajnában.

A Le Figaro című lapban szerda este megjelent interjúban Zelenszkij azt mondta, hogy Macron jelentősen megváltoztatta az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, miután a francia elnök a háború korai szakaszában igyekezett nyitva tartani a csatornákat Oroszország felé. Zelenszkij az elmúlt évben időnként türelmetlenséget mutatott Macronnal szemben, aki az invázió kezdete után is gyakran folytatott telefonbeszélgetéseket Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és aggodalmát fejezte ki, hogy Oroszországot nem szabad megalázni egy esetleges végső rendezés során. Macron azonban az elmúlt hónapokban jelezte, hogy Franciaország „a győzelemig” támogatni kívánja Ukrajnát, és könnyű harckocsikat küldenek Ukrajnába.

Scholz az európai család részének nevezte Ukrajnát. „Németország és partnerei anyagilag, humanitárius segélyekkel és fegyverekkel támogatták Ukrajnát. Addig folytatjuk ezt, amíg szükséges” – mondta a német kancellár. Németország nemrégiben zöld utat adott a Leopard harckocsik Ukrajnának történő szállítására, miután Zelenszkij és a szövetséges országok intenzív kampányt folytattak emellett. A héten a német védelmi miniszter azt mondta, reméli, hogy az első harckocsizászlóaljat március végére, áprilisra szállíthatják le Ukrajnának.

(Guardian)

Márciusban megérkezik a brit kormány által Ukrajnának ígért Challenger-2 tankok első szállítmánya – közölte Rishi Sunak. A brit kormányfő emellett azt is bejelentette az ukrán elnök londoni látogatásának napján, hogy ukrán pilóták és tengerészek kiképzését is megkezdi.

Igaz, vadászgépek átadásáról egyelőre nem beszélnek az Ukrajnát fegyverszállítmánnyal segítő országok, Sunak bejelentése a pilóták kiképzéséről már új szintet jelent.

A brit kormányfő elismerte, hogy a tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel a vadászgépekről. „Minden lehetséges” – mondta, a diplomáciában rendkívül sokat ígérően.

• Átszámítva körülbelül 3700 milliárd forintért vásárol fegyvereket az Egyesült Államoktól Lengyelország.
• Roger Waters, a Pink Floyd alapítója fogja Oroszországot képviselni az ENSZ-ben.
• Megint egy rakat zoknit, éjjellátót és drónt vásároltak magyar civilek a fronton harcoló magyar katonáknak, elsősorban Sándor Fegyir csapatának.
• Londonba látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki többek között a brit parlamentben mondott beszédet, majd találkozott III. Károly királlyal.
• Az ukrán elnök ezután Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral.
• Megjelentek Oroszországban azok a térképek, amelyeken már az országhoz tartozónk mutatják a négy (félig elfoglalt) ukrán régió egészét.

A szerdai hírfolyamunk itt olvasható.