London már a vadászgépek átadását is meglebegtette Kijevnek, az orosz boltokban már megjelentek a nagyorosz térképek

Márciusban megérkezik a brit kormány által Ukrajnának ígért Challenger-2 tankok első szállítmánya – közölte Rishi Sunak. A brit kormányfő emellett azt is bejelentette az ukrán elnök londoni látogatásának napján, hogy ukrán pilóták és tengerészek kiképzését is megkezdi.

Igaz, vadászgépek átadásáról egyelőre nem beszélnek az Ukrajnát fegyverszállítmánnyal segítő országok, Sunak bejelentése a pilóták kiképzéséről már új szintet jelent.

A brit kormányfő elismerte, hogy a tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel a vadászgépekről. „Minden lehetséges” – mondta, a diplomáciában rendkívül sokat ígérően.

Némi bizonytalankodás után elkészültek az első olyan, forgalomba kerülő térképek, amelyek az Ukrajnától elvett – vagy elvenni szándékozott – területeket is Oroszország részeként ábrázolják – derült ki az Rbc.ru cikkéből.

Így Oroszország részeként jelenik meg a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigeten kívül egész Donyeck és Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye. (A nemzetközi jogra tekintettel megyék nevét ukrán átírásból és nem az oroszból vettük.)

Az orosz annexiót a külvilág nem ismeri el – ez még legközelebbi szövetségesére, Belaruszra is igaz. Oroszország jogalapnak tekinti a 2014-es krími népszavazást – amit már a jelen lévő orosz hadsereg árnyékában tartottak meg –, majd az idén szeptemberi népszavazásokat a 2014-ben létrejött, és Oroszország által tavaly február 21-én független államként elsimert Donyecki Népköztársaságban (DNR) és a Luganszki Népköztársaságban (LNR), valamint a 2022 márciusában elfoglalt Zaporizsja és Herszon megyékben.

Igaz, a térkép még annál is nagyobb területet tulajdonít Oroszországnak, mint amekkorát az orosz hadsereg megszállt: Herszon megye egykor háromszázezres központjából novemberben vonult ki az orosz hadsereg kilenc hónapnyi megszállás után, és húzódott a Dnyeperen túlra, Zaporizzsja megye északi részét – benne a névedó megyeközponttal el sem tudta foglalni. Luhanszk megye csak kevés híján, de szintán nincs teljesen orosz megszálás alatt, Donyeck megyében pedig szintén sosem sikerült elfoglalni a megye nyugati részét Kramatorszkkal, ami most az ukrán fennhatóság alatti megyeközpont – miután az egykor csaknem egymilliós acélipari központ, Donyeck 2014 óta orosz kézen van.

A térkép a Krímen túl mind a négy megyét teljes egészében Oroszország területeként mutatja. Ez összesen 136 ezer kilométer lenne. Valamiért azonban egyelőre ez az adat az orosz oldalakon is hiányzik, a már forgalomba került térképek ellenére.

Oroszország területe hivatalosan a nemzetközileg elismert határok alapján 17,098 millió négyzetkilométer. Az orosz adatok egyelőre csak a Krímet csapják ehhez hozzá, így az ország területe 17,125 millió négyzetkilométer. Olyan adat egyelőre nem lelhető fel, amely kimondaná, hogy Oroszország területe – a fenti négy, Ukrajnához tartozó megyével együtt – 17,234 millió négyzetkilométer. Pedig ezt az orosz törvényhozás már szentesítette.

Az Rbc.ru cikke az Atlasz-Print kiadó fényképeit mutatta be a térképekről. Igaz, Az Atlasz-Print oldalán jelenleg csak olyan térkép rendelhető meg Oroszországról, amelyen kizárólag az egyoldalúan elcsatolt Krím került az orosz határokon belülre, Ukrajna többi része nem.

Londoni útján Volodimir Zelenszkij találkozott III. Károllyal is, azután, hogy tárgyalt a brit kormányfővel, beszédet mondott a Westminster Hallban a parlament mindkét házának képviselői előtt – vadászgépeket is kérve a Kijevet „az első naptól segítő” Nagy-Britanniától.

A brit uralkodó – aki épp most jelent meg egy bélyegen, kérésére korona nélkül –, a zöld pulóverében érkező Zelenszkijt a Buckingham palotában fogadta.

A zöld ruha – poló vagy pulóvelr – elválaszthatatlan lett Zelenszkijtől, aki az Oroszország által indított háború kezdete óta így jelenik meg a nyilvánosság előtt. Ez nem a dress code érzéketlen felrúgásáról szól, hanem nehéz, háborús helyzetben való kitartás üzenetét hordozza.

Zelenszkij londoni látogatásának egyik kiemelten fontos célja hogy Ukrajna újabb fegyverszállítmányokat kapjon az országra támadó orosz hadsereggel szemben. A nyugati tankokra és mozgólövegekre hosszas vívódás után Németország is rábólintott, így nem csak onnan érkeznek német gyártmányű Leopard-1 és Leopard-2 típusú tankok, hanem azokból az országokból is, ahol ilyenek hadrendben vannak: többek között Lengyelországból, Csehországból, Portugáliából. Emellett Nagy-Britannia saját Challenger-2-es tankjaiból tett felajánlást.

Kijev szerint azonban nélkülözheteten lenne az is, hogy Nyugatról vadászgépeket is az ukrán erők rendelkezésére bocsássanak. Erre Zelenszkij többször egyértelműen utalt beszédében, például, amikor azt kérte a Westminster Hallban a parlament két házának összegyűlt képviselői előtt, hogy „adjanak szárnyakat” ahhoz, hogy Ukrajna megvédhesse szabadságát. Ezen kívül az ukrán elnök egy vadászpilóta sisakját is odaajándékozta az alsóház elnökének, Sir Lindsay Hoyle-nak.

A francia BFMTV úgy tudja, hogy Zelenszkij London után közvetlenül Párizsba utazik, ahol találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel.

A RFE/RL (Szabad Európa Rádió és testvérszervezete, a Szabadság Rádió) munkatársa szerint ezután az ukrán elnök Brüsszelben vesz részt az EU-csúcson, miután felszólal az Európai Parlamentben – írta az Unian.

A Westminster Hallban, a parlament mindkét házának képviselői előtt tartott beszédében Volodimir Zelenszkij nevetést aratva felidézte, hogy két évvel ezelőtt járt itt, akkor köszönetet mondott az ízletes angol teáért.

„Most pedig előre is köszönöm az erős angol repülőket” – mondta az ukrán elnök, tapsot kiváltva.

Ukrajna az britektől majd a kontinensről is konkrét felajánlásokat kapott tankokra és mozgólövegekre. Emelett az ukrán vezetés egyre határozottabban kéri, hogy vadászgépeket is kaphasson az orosz hadsereggel szembeni harchoz.

Újabb katonai eszközök reményében és az Egyesült Királyság eddigi segítségét megköszönni érkezett Londonba Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a brit törvényhozás mindkét házának képviselői előtt mondott beszédet a Wetsminster Hallban.

Az angolul felolvasott beszédben Zelenszkij elmondta: „London az első naptól Kijev mellé állt…az első pillanattól kezdve” – idézte őt a Guardian. Az ukrán elnök külön köszönetet mondott Rishi Sunak elődjének, Boris Johnson miniszterelnöknek is.

„A világnak szüksége van Nagy-Britannia vezető szerepére, éppúgy, ahogyan Ukrajna bátorságára.”

A látogatás – amely során a kormányfővel való tárgyalás után III. Károly királlyal is találkozik Zelenszkij – arra is irányul, hogy Ukrajna újabb nyugati fegyvereket kapjon az országot egy éve támadó Oroszországgal szemben.

„A szabadság a kezünkben van, adjatok szárnyakat, hogy megvédhessük azt” – mondta Zelenszkij, a szárnyakra talán szó szerint is utalva, miután Ukrajna korábban már jelezte, hogy a tankok és önjáró lövegek után vadászgépekre is szüksége lenne az ellenállás fenntartásához.

Vlagyimir Putyin jóváhagyásával jutottak a donyecki szeparatisták azokhoz a rakétákhoz, amelyek egyikével lelőtték az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Malysia Airline MH-17-es repülőgépét 2014. július 17-én, fedélzetén csaknem 300 emberrel – írta a Reuters a nemzetközi vizsgálóbizottság nyomán.

A hollandiai bejelentés szerint meggyőző bizonyíték van arra, hogy a rakéták átadásáról szóló utasítást az orosz elnök aláírta.

A repülőgépet a donyecki szeparatisták lőtték le, amikor a gép 10 ezer méter magasságban áthaladt a harcokban álló térség felett. A folyosót ekkor már több légitársaság elkerülte, ajánlás azonban csak arra szólt, hogy 10 ezer méter alacsonyabban ne repüljenek az itt áthaladó gépek.

A kiszivárgott hangfelvételek alapján és a szeparatisták akkori vezetője, Igor Girkin (ismertebb nevén Sztrelkov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat egykori tagja, aki ma már Moszkvából kritizálja a Kreml kelet-ukrajnai politikáját, nem elég határozottnak tartva azt) korábbi posztja alapján feltehető, hogy a szeparatisták abban a hitben voltak, hogy egy ukrán katonai szállító gépet szedtek le. Csak a helyszínre érkezve, a roncsok és a szétszóródott csomagok, iratok és holttestek láttán szembesültek azzal, hogy civil, külföldi utasszállítót semmisítettek meg.

Londonba érkezett Volodimir Zelenszkij. A repülőtéren a brit kormányfő fogadta. Rishi Sunak fényképet is közölt saját Facebook-oldalán a találkozásról. Az ukrán elnök másodszor hagyta el Ukrajnát azóta, hogy Oroszország tavaly február 24-én megtámadta. Decemberben az Egyesült Államokban járt, Joe Bidennel találkozott.

Zeleszkij a nap folyamán találkozik III. Károllyal, és hamarosan beszédet tart a brit parlamentben is.

Az Egyesült Királyság az egyik legaktívabb támogatója Ukrajnának, élen jár a katonai szállítmányok eljuttatásában és ukrajnai katonák kiképzésében is, ami komoly szerepet játszott abban, hogy Ukrajna képes az ellenállásra Oroszországgal szemben.

„Azért vagyok ma itt Londonban, hogy személyesen köszönjem meg Nagy-Britannia népének támogatását és Rishi Sunak kormányfő állásfoglalását” – írta Zelenszkij a Telegramon.

Pár nap alatt több mint 10 millió forintot adtak össze a fronton harcoló kárpátaljai zászlóalj támogatására magyar adományozók – írja a kiszo.net.

A felajánlásokról Sándor Fegyir számolt be a közösségi oldalán. Az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora egyike a kárpátaljai magyarokból is álló 101. önálló területvédelmi dandár 68. zászlóaljának katonáinak.

Sándorról tavaly májusban jelent meg egy fotó és a hozzá kapcsolódó hír, miszerint a harcok szüneteiben a lövészárokból, fegyverrel a kezében tart előadásokat a hallgatóinak. Civilben turisztikai szakértő, szociológus, városi és regionális projekteken dolgozik.

A befolyt összegből generátorokat, külső akkumulátorokat, éjjellátókat, termoruházatot, zoknikat, polár felsőket, lábmelegítőket és hét darab drónt is vásároltak.

Az adományok több részletben érkeztek meg az ukrán frontra.

„Hatalmas segítség a magyar támogatás a barbárokkal folytatott közös küzdelemben – köszönjük” – írta Sándor a Facebookon.

Nagy teljesítményű elektromos erőmű-turbinát küld Ukrajnába az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) – közölte a szervezetre hivatkozva az MTI. A mobil gázturbina összeteljesítménye 28 megawatt, ezzel mintegy 100 ezer otthont képes árammal ellátni. Az eszközt Ukrajna területén ott vetik majd be, ahol a leginkább szükség van kiegészítő áramforrásra a kritikus infrastruktúra ellen folytatódó orosz légitámadások közepette. A mobil erőművet lakások mellett kórházak, iskolák és egyéb fontos létesítmények áramellátására használják majd.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának tavaly februári kezdete óta az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége 1700 áramfejlesztőt szállított Ukrajna 22 megyéjébe.

Ma érkezik meg Londonba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ahogy a BBC is írja, ez az első alkalom, hogy az orosz katonai invázió óta Ukrajna első embere Nagy-Britanniába látogat. A tervek szerint Zelenszkij találkozik Rishi Sunak brit miniszterelnökkel és beszédet is tart a parlamentben.

Roger Waters, a Pink Floyd alapítója az ukrajnai orosz katonai megszállás óta hasonló véleményen van, mint a magyar kormánysajtó, vagyis a háborúról valójában a NATO és az amerikaiak tehetnek, a valódi háborús bűnös Joe Biden, és minden orosz erőszakos cselekedet valójában hazugság, ahogy ezeket elmondta tavaly a CNN-nek. Most a Reuters szerint Waters oroszpártisága szintet léphet, ugyanis felkérték az oroszok, hogy képviselje az országot az ENSZ Biztonsági Tanácsán.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó képviselőjének első helyettese megerősítette, hogy Waters délelőtt 10 órakor fog felszólalni az ENSZ-ben. „Megerősíthetem: az ENSZ Biztonsági Tanácsának holnapi tájékoztatójára az Ukrajna körüli válság békés rendezésének kilátásairól az országba irányuló növekvő nyugati fegyverszállításokkal kapcsolatban Roger Waterst hívtuk meg” – nyilatkozta Poljanszkij.

Az esetre Waters egykori zenésztársa a Pink Floydból, David Gilmour és felesége, Polly Samson is meglehetősen erősen reagált Twitteren. Samson szerint Waters a velejéig romlott és antiszemita, tolvaj, képmutató, adócsaló, soviniszta, féltékeny és megalomániás, amire Gilmour csak annyit reagált, hogy feleségének minden szava igaz.

Jóváhagyta Washington, hogy Lengyelország 3700 milliárd forint értékben rakétarendszereket vásároljon tőlük, írja az MTI.

A lengyelek 18 HIMARS, mozgékony tüzérségi rakétarendszert, nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszerhez (ATACMS) való rakétákat és több mint 1000 darab irányított rendszerbe illeszkedő rakétát vásárolnak majd. Lengyelország ezzel Amerikával és a szövetségeseivel fűzné szorosabbra a katonai együttműködést.

A Pentagon kiemelte, hogy nincs még szerződés a vásárlásról, ezzel csak a potenciális együttműködésnek ágyaztak meg a felek. Lengyelország éppen modernizálja a hadászatát, a régi katonai eszközeit pedig az ukrán hadseregnek adja az orosz megszállók elleni védelemhez.

A keddi hírfolyamot itt tudja visszaolvasni.

• Az északi országok felszólították a NOB-ot, hogy tiltsák ki az orosz sportolókat a párizsi olimpiáról.
• Március végén érkezhetnek meg Ukrajnába a Leopard 2-es harckocsik.
• A legnézettebb olasz fesztivál lemondta Zelenszkij élő bejelentkezését. Helyette az ukrán elnök üzenetét egy műsorvezető olvassa majd fel.
• A „rusztalanítás” jegyében 19 millió orosz könyvet vontak ki Ukrajna könyvtáraiból.
• Az orosz csapatok azt tervezik, hogy átcsoportosítanak, és öt helyen támadnak.
• A kelet-ukrajnai fronton már most érezhető az orosz túlerő. Oroszország folyamatosan újabb erőket vezényel a kelet-ukrajnai frontra, az ott védekező ukrán csapatok pedig érzik a túlerőt. A brit hírszerzés szerint azonban az oroszoknak nincs elég katonájuk és hadianyaguk.