Március végén érkezhetnek meg Ukrajnába a Leopard 2-es harckocsik

Svédország, Dánia, Finnország, Izland és Norvégia olimpiai testülete felszólította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy az orosz-ukrán háború miatt tiltsa el az orosz és belarusz sportolókat, illetve hivatalos személyeket a nemzetközi sporteseményektől. „Szilárdan kitartunk álláspontunk mellett” – fogalmaztak közös közleményükben.

A NOB a háború kitörése után azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg az orosz és belarusz sportolók részvételét a versenyeiken. A NOB idén január 25-én új ajánlást adott ki, amelyben azt indítványozta, hogy azok a sportolók, akik nem vesznek részt aktívan a háború támogatásában, – és dopping nélkül készülnek – semleges státuszban indulhassanak a nemzetközi versenyeken.

A NOB új álláspontjával azonban több ország, többek között Ukrajna, Lengyelország, Lettország és Litvánia sem ért egyet, és azt követelik, hogy az oroszok és belaruszok ne szerepelhessenek a 2024-es párizsi olimpián. Ellenkező esetben a bojkottot sem tartják kizártnak. A NOB ugyanakkor elutasított mindenféle bojkottal való fenyegetést.

Az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága a Fehér Házzal együtt abban az esetben támogatja a NOB szándékát, ha az orosz és belarusz versenyzők csak semleges színekben indulnak. A párizsi olimpia rendezői közleményükben leszögezték, hogy tiszteletben tartják a NOB döntését, amely lehetővé teszi az orosz és belarusz sportolók újbóli indulását a nemzetközi versenyeken. Az európai sportminiszterek várhatóan pénteken tárgyalnak a kérdésről nagy-britanniai találkozójukon.

(MTI)

A német védelmi minisztérium bejelentette, hogy a Leopard 2A6 harckocsik március végétől lesznek elérhetők Ukrajna számára. Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel is találkozott.

Pistorius arról beszélt, hogy Ukrajna több mint száz régebbi, Leopard 1A5 típusú harckocsit kap európai országoktól. Legalább három zászlóaljat kell felszerelni velük 2024 első vagy második negyedévére – mondta Pistorius, majd nem sokkal később a német védelmi minisztérium bejelentette, hogy Németország akár 178 Leopard 1A5 harckocsi exportját is jóváhagyja.

„Ami a Leopard 2 harckocsik leszállítását illeti, Németország tartja magát az ígéretéhez: Március végéig képesek leszünk leszállítani a hozzájárulásunkat” – mondta a német védelmi miniszter, hozzátéve, hogy a vadászgépek szállítása viszont nem volt része a Zelenszkij elnökkel folytatott tárgyalásoknak.

Ahogy arról részletesen írtunk, a háború jelenlegi szakaszában a harckocsik és páncélozó szállítójárművek nélkülözhetetlennek tűnnek az oroszok által megszállt területeken kiépített védelmi vonalak áttörésére, illetve az áttörés mélységi kiaknázására. A nyugati típus harckocsik szállításáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

(FAZ)

Csak idő kérdése, hogy Ukrajna megkapja a kért F-16-os vadászbombázókat, de addig sajnos még rengeteg ember hal meg az ország függetlenségének védelmében.

– jelentette ki magabiztosan Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Az elnököt védelmi intézkedéseit koordináló testület vezetője a CNN-nek adott interjújában (amit több részre bontva rejtettek el a csatorna hírfolyamában) azt állította, Ukrajna az F-16-osok érkezésétől függetlenül rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyek képesek csapást mérni „nem csak az ideiglenesen megszállt ukrán területeken lévő orosz erőkre, hanem Oroszországra is”

Ahogy arra a CNN is emlékeztetett, az Ukrajnát fegyverrel ellátó nyugati országok megtiltották pártfogoltjuknak, hogy Oroszország területén is csapást mérjen az általuk biztosított fegyverekkel, hogy így kerüljék el az eszkalációt (mondjuk Moszkva a konfliktust így is következetesen a NATO Oroszország elleni agressziójaként tálalja). Ukrajna ráadásul a háború alatt többször is végrehajthatott Oroszország területén szabotázsakciókat és támadásokat, ezekért azonban egyszer sem ismerte el nyilvánosan a felelősségét, így értelemszerűen az sem derült ki, hogy nyugati fegyvereket bevetettek-e orosz területen.

Ukrajna évek óta tartó, az orosz invázióval felgyorsult felfegyverzésének legújabb szakaszában a nyugati szövetségesek korszerű harckocsik szállítására tettek ígéretet, Kijev azonban a tervezett felszabadító offenzívák légitámogatására vadászbombázókat is kér. Az F-16-os a legtöbbet kért-követelt típus (a szlovák és lengyel elfekvő Mig-29-esek mellett), mely annak ellenére, hogy már egy fél évszázados konstrukció, ma is számos ország légierejében teljesít szolgálatot, Szlovákia és Horvátország is 2018-ban adott le rendelést az F-16-os korszerűsített exportváltozatára.

Heteken át tartó huzavona után a Sanremo-i fesztivál szervezői kedden úgy döntöttek, hogy nem kívánják sugározni Volodimir Zelenszkij videóüzenetét, melyet az olaszországi esemény résztvevőinek, vendégeinek és persze a fesztivált várhatóan néző sokmilliónyi nézőnek címzett volna. Az élő bejelentkezés helyett az ukrán elnök üzenetét az egyik műsorvezető olvassa fel.

Zelenszkij szereplése ellen először Matteo Salvini szólalt fel, a Lengyelországban a „Putyin Hadserege” pólóban való 2014-es pózolásával való megalázó szembesítésbe belefutó jobboldali populista politikus szerint nem illene a fesztivál könnyed hangvételéhez az ukrán elnök videós bejelentkezése.

A Sanremó-i fesztivál talán a legfontosabb olasz szórakoztatóipari esemény, az 1951-ben indult „dalfesztivál”-t több mint tízmillióan szokták követni a Rai közszolgálati adón, így értelemszerűen fontos fórumnak számítana Ukrajna számára is. Az őszi olasz választásokon győztes jelenlegi miniszterelnök, Giorgia Meloni egyébként több koalíciós partnerével ellentétben a NATO-tagság és Ukrajna támogatásának híve.

(via Guardian)

Ukrajna tavaly novemberig mintegy 19 millió példányban vont ki könyvtáraiból szovjet időkből származó vagy orosz nyelvű könyveket, mondta Jevhenyija Kravcsuk, az ukrán parlament humanitárius és információs politikával foglalkozó bizottságának helyettes vezetője. A Reuters jelentése szerint a 19 millió könyvből 11 millió orosz nyelvű volt. Olyan ukrán nyelvű könyveket is eltávolítottak, amelyek a szovjet korszakból származnak, derül ki a parlament honlapján közzétett nyilatkozatból.

Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, Ukrajna a „rusztalanítás” jegyében elkezdte korlátozni az orosz könyvek használatát. Ez a folyamat felgyorsult azután, hogy Oroszország tavaly február 24-én támadást indított az ország ellen. A kijevi hatóságok ezzel ellensúlyozni akarják azt a politikát, amely álláspontjuk szerint évszázadok óta elnyomta az ukrán identitást. Kravcsuk szerint az ukrajnai könyvtárakban nagyon aránytalan az orosz és ukrán nyelvű könyvek aránya, ezért „minél hamarabb meg kell újítani a forrásokat és ukrán nyelvű könyveket kell vásárolni”. Az ukrajnai könyvtárakban található könyvek mintegy 44 százaléka orosz nyelvű, a többi ukrán vagy az Európai Unió országainak nyelvein van.

Az ukrán az ország egyetlen hivatalos nyelve. A lakosság mintegy fele beszél többnyire vagy kizárólag ukránul, és mintegy 30 százalék beszél többnyire vagy kizárólag oroszul – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2019-es felméréséből. Az orosz és az ukrán egyaránt keleti szláv nyelv, de míg az ukránok többsége beszél oroszul, az ukrán nyelvet nem ismerő oroszok nehezen értik meg azt. Az orosz nyelv közben még mindig nagy szerepet játszik az üzleti életben, a kultúrában és a médiában. Sok városban, köztük Kijevben is széles körben beszélik, bár az orosz nyelv használatát egyre inkább korlátozzák. A jogszabályok kötelezik a vállalkozásokat és más intézményeket az ukrán nyelv használatára.

Az orosz csapatok átcsoportosítják erőiket a kelet-ukrajnai frontvonal különböző részein, és öt területen folytatnak offenzívát – olvasható az ukrán fegyveres erők vezérkarának reggeli tájékoztatójában.

A vezérkar szerint Oroszország fő erőfeszítései a harkivi területen lévő Kupjanszk közelében, valamint az ukrajnai Donyeck keleti részén fekvő Liman, Bakmut, Avdijivka és Novopavlivka közelében folytatott támadásokra összpontosulnak.

A vezérkar azt is közölte, hogy Oroszország továbbra is jelentős veszteségeket szenved, és egy újabb katonai kórházat állított fel az ukrajnai Herszon terület déli, oroszok által megszállt részén (Kyiv Independent)

Bár Oroszország nagy offenzívára készül Ukrajnában, az orosz erők hetente csak néhány száz méternyit tudnak előre haladni. Ez szinte bizonyosan azért van, mert a sikeres offenzívához nincs elég hadianyag és manőverező egység – áll a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentésében.

A rövid összefoglaló szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Oroszország 2023. január eleje óta megpróbálja újraindítani a nagy támadó hadműveleteket Ukrajnában. A műveleti cél szinte bizonyosan Donyeck megye megmaradt ukrajnai részeinek elfoglalása.

Az orosz vezetők valószínűleg továbbra is jelentős előrelépéseket követelnek majd meg, de továbbra is valószínűtlen, hogy Oroszország a következő hetekben fel tudja építeni a háború kimenetelének érdemi befolyásolásához szükséges erőket. A jelentés szerint a magas rangú parancsnokok a politikai és szakmai nyomás miatt valószínűleg olyan terveket készítenek, amelyek a szükségesnél kevesebb katonával, tapasztalatlan egységekkel próbálnak elérni irreális célokat.

Oroszország a készülő offenzíva előtt folyamatosan újabb erőket vezényel a kelet-ukrajnai frontra, az ott védekező ukrán csapatok pedig érzik a túlerőt, és kimerülten készülnek az összecsapásra, írja a New York Times. A több száz kilométer hosszú keleti frontszakaszon állomásozó ukrán erők az amerikai lap szerint úgy látják: az oroszok már most túlerőben vannak, pedig még be sem vetették a 200 ezer újonnan mozgósított katonát. A kórházakban dolgozó orvosok közben egyre nagyobb ukrán veszteségekről számolnak be.

A helyzet az itt maradt civileknek sem könnyű. Újra dilemma elé kerültek, hogy menjenek vagy maradjanak, és valahogy megpróbálják túlélni a közelgő orosz támadást. Azt máig nem lehet tudni, hogy a mindenki által biztosra vett orosz offenzíva hol kezdődik meg. Ukrajna tavaly sikeresen verte vissza az orosz támadást, annyi viszont már most látszik, hogy az orosz hadsereg ismét akkora erőt készül bevetni, mint amennyivel tavaly február 24-én több irányból lerohanta Ukrajnát.

• Több feketelistán is szerepelnek magyar vállalatok oroszországi jelenlétük miatt, ilyen cég például a Mol, a Richter Gedeon, az OTP is.
• A svájci dokumentumok is megerősítik, hogy az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka a KGB-nek dolgozott.
• Volodimir Zelenszkij februári orosz támadásra figyelmeztetett, az ukrán elnök szerint Oroszország bosszúra készül az Ukrajnában elszenvedett vereségek miatt.
• Zelenszkij a hadiállapot és az általános mozgósítás három hónappal való meghosszabbítását javasolta.
• Kilenc év börtönt kapott Veronyika Belocerkovszkaja orosz blogger, amiért nyilvánosan elítélte a Kremlt az Ukrajna elleni támadásért.
• 6,6 milliárd euróval támogatja Norvégia a következő öt évben Ukrajnát.
• A brit védelmi minisztérium szerint ősszel tarthatnak választásokat az Oroszország által megszállt területeken.

A hétfői hírfolyamot itt tudja visszaolvasni.