Zelenszkij szerint nehéz a hadihelyzet Donyeck megyében, Svájc igazolta, hogy az orosz egyház feje KGB-s volt

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője légi párbajra hívta ki Zelenszkijt, a tét Bahmut lenne. Prigozsin, aki Putyin közeli bizalmasa, közzétett egy videót Telegramján, amelyen egy katonai repülőgép pilótafülkéjében látható, és ami alá ezt írta::

„Volodimir Olekszandrovics [Zelenszkij], leszálltunk. Bombáztuk Bakhmutot.”

A videóban azt mondja, hogy a következő nap egy MiG-29-essel fog repülni, és szívesen találkozna a levegőben Zelenszijjel.

„Ha te győzöl, a tietek Bakhmut. Ha nem, akkor előrenyomulunk a Dnyipróig.”

Prigozsin az utóbbi időbe több olyan videót is közzétett, amiben magát és magánhadseregét a kelet-ukrajnai orosz katonai műveletek vezetőjeként igyekszik beállítani. Prigozsinról ebben a portrécikkben írtunk bővebben.

Közzétette szokásos, napi jelentését a brit védelmi minisztérium az ukrajnai háborúról, azt rják:

• 2023. február 1-én Valentina Matvijenko, az Orosz Föderációs Tanács elnöke bejelentette, hogy szeptember 10-én helyi választásokat tartanak az újonnan elcsatolt ukrajnai területeken.
• Az, hogy a választásokat szerte Oroszországban ugyanazon a napon tartják, kiemeli az orosz vezetés törekvését, hogy ezeket a területeket Oroszország szerves részeként mutassa be.
• A választások a megszállt területek folyamatos oroszosítását követik, amely során felülvizsgálják az oktatási, kommunikációs és szállítási rendszereket.
• Miközben Oroszországban még a helyi választásokon sem lehet demokratikus körülmények között szavazni, a vezetők valószínűleg erre hivatkoznak majd, hogy az új választásokkal még inkább igazolják a megszállást.

Az ukrán elnök a háború kitörése óta második külföldi útjára készül, a tervek szerint Brüsszelben szólalna fel egy uniós csúcstalálkozón. A Financial Times információi szerint Zelenszkij a héten személyesen is felszólalhat az Európai Parlament rendkívüli ülésén, valamint részt vehet az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján is, amelyen Magyarországot Orbán Viktor képviseli.

Az utazás azonban biztonsági okok miatt akár meg is hiúsulhat. A múlt héten Zelenszkij a brüsszeli látogatás lehetőségével kapcsolatban azt mondta: „Őszintén szólva, nagy kockázatot jelent, ha elmegyek valahová. Ez így van.”

Ukrajna szeretne minél előbb csatlakozni az Európai Unióhoz, az uniós országok pedig Ukrajna fő támogatói közé tartoznak. A múlt héten Zelenszkij Kijevben fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét.

Zelenszkij ukrán elnök javasolta, hogy három hónappal hosszabbítsák meg a hadiállapotot és az általános mozgósítást az országban – derült ki a parlament honlapján hétfőn közzétett törvénytervezetekből.

A dokumentum szerint Ukrajnában a tavaly február 24-én elrendelt hadiállapotot, valamint az általános mozgósítás időtartamát február 19-től 90 napos időtartamra meghosszabbítanák. A hadiállapotot tavaly február 24-én rendelték el, majd pedig a parlament az általános mozgósítás időtartamával együtt többször is meghosszabbította.

Norvégia a következő öt évben összesen 75 milliárd norvég koronával (6,6 milliárd euró) támogatja majd Ukrajnát – jelentette be hétfőn Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök az ellenzéki vezetőkkel való találkozója után.

„A célunk, hogy az Ukrajnának nyújtandó támogatásról egységes megállapodást kössünk a parlamentben” – közölte a miniszterelnök. A 2023-ban esedékes összeg fele katonai támogatásra megy majd, míg a többi humanitárius segélyre, ez a felosztás a következő években változhat.

A skandináv ország a világ egyik vezető földgáz- és kőolajexportőre. Az ukrajnai háború hatására nagymértékben emelkedtek a gázárak, így Norvégia jelentős bevételekre tett szert. Ennek összege a háború miatt tavaly elért történelmi csúcsok után jelenleg is magas. Emiatt Støre kormányára erős nyomás nehezedett, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott támogatást. A miniszterelnök korábban visszautasított minden olyan feltételezést, hogy az ország hasznot húzott volna a háborúból.

Eddig sem volt titok, hogy az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka az 1970-es években Svájcban az egyház külkapcsolatokért felelős tagjaként a szovjet hírszerzésnek dolgozott, most viszont mindezt titkosítás alól feloldott svájci dokumentumok is megerősítik.

A rendőrségi dokumentum szerint a „Kirill őexcellenciája” (Monsignore Kirill) néven említett pátriárka „a KGB-hez tartozik”. Kirill az 1970-es években a moszkvai patriarkátust képviselte az Egyházak Világtanácsának (WCC) genfi székhelyén, és a svájci rendőrség szerint Mihajlov fedőnéven az volt a feladata, hogy befolyásolja a szervezetet – írta az MTI.

A tanácsba a hatósági dossziék szerint a hetvenes és nyolcvanas években a KGB több embere beszivárgott. A szovjet hírszerzés célja az volt, hogy csitítsák a Szovjetunióban tapasztalható vallásüldözés miatti bírálatokat, és a szervezet az Egyesült Államokat és szövetségeseit kritizálja inkább – jelent meg a dokumentum kapcsán svájci lapokban,

A most 76 éves Kirill pátriárka az orosz állammal szorosan összefonódó egyház élén 2009 óta áll. Az Ukrajna elleni orosz invázió mellett is kiállt, betöltött szerepe miatt az EU fel kívánta tenni arra a személyekre vonatkozó szankciós listára, amely az orosz állammal szorosan együttműködő, a háborút aktívan támogatók körére vonatkozik.

Az egyházvezető végül Magyarország lobbizása nyomán került le a listáról. A magyar kormány arra hivatkozott, hogy a béketárgyalások előkészítéséhez nélkülözhetetlen csatorna lehet az egyház, de csak akkor, ha annak vezetőjére nem vonatkoznak szankciók.

Az országot elhagyta, így távollétében szabott ki kilenc év börtönt a moszkvai bíróság Veronyika Belocerkovszkajára, álhírterjesztésben bűnösnek találva – írta a Meduza.io. Az odesszai születésű, Szentpéterváron élt blogger és újságíró az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdetén nyilvánosan elítélte a Kremlt a támadásért.

Az ítélet szerint „tudatosan hamis híreket terjesztett arról, hogy az orosz haderő gyerekeket gyilkolt meg, hogy Mariupolban szülészeti osztályt bombázott, valamint, hogy civileket ölt meg Bucsában” – idézett az ítéletből a Svoboda.org.

Belocerkovszkaja nem sokkal később elhagyta Oroszországot – ahogyan rengetegen tették, miután az életbe lépő új törvények már azért is büntetőjogi felelősséget róttak ki bárkire, hogy háborúnak nevezték a háborút –, 153 millió rubel (kb. 800 millió forint) értékű vagyonát viszont lefoglalták.

Beloverkovszkaja üzletasszonyként is sikeres volt, ismertségét és vagyonát kulináris írásokkal alapozta meg. Közéleti szereplőként, aktív volt, nem volt tőle idegen, hogy szerepeljen az ironikus hangvételéről ismert Leningrad együttes Patriotka (Honleány) című számának klipjében 2014-ben.

Jelenleg Franciaországban él, Instagramjának 1,3 millió követője van.

Több feketelista kering azokról a cégekről, amelyek az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése után sem hagyták el Oroszországot, ezeken magyar cégek is szerepelnek, írja a 444.hu.

A nagyobb magyar cégek közül ott van a listán a Mol, a Richter Gedeon, az OTP is.

A listák megbízhatósága valamelyest megkérdőjelezhető, mivel olyan cégek is rajta vannak (Rába, Zwack), amelyek korábban már jelezték: semmilyen üzleti viszonyban nem állnak Oroszországgal. A magyar magatartás az Oroszországban maradást illetően inkább a kínaira vagy az indiaira hasonlít. A témáról bővebben ebben a cikkben írtunk >>>>

Bosszúra készül februárban Oroszország azután, hogy az előző év folyamán több vereséget is szenvedett az Ukrajne ellen indított háborújában – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij vasárnap esti videóüzenetében. Az ukrán elnök szerint különösen a Donbasz térségében nehéz a helyzet, de „bármilyen nehéz is, ki kell tartanunk” – idézte Zelenszkijt az Unian.

Arról, hogy a háború kezdete után egy évvel, februárban Oroszország újabb, nagyszabású támadásra készülhet a most távozó védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov is beszélt korábban.

• Rakétatalálat érte Harkiv központját.
• A brit védelmi minisztérium szerint Bahmutot egyre inkább elszigetelik az oroszok.
• Elvették a régi, oroszpárti ukrán rezsim néhány politikusának ukrán állampolgárságát.
• Oroszország nagy támadásra készülhet az évforduló, az február 24-e alkalmából.
• A volt izraeli miniszterelnök szerint a bucsai mészárlás után a Nyugat gátolta meg az orosz-ukrán egyezkedést.
• Leváltják, és új tárcát kap Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Posztját a 37 éves Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője kapja meg.

A vasárnapi hírfolyamot itt lehet visszaolvasni.