Leváltják az ukrán védelmi minisztert, a katonai hírszerzés vezetője kerül a helyére

Leváltják, így új minisztériumot kap Olekszij Reznyikov jelenlegi ukrán védelmi miniszter – írja a Reuters. Pozícióját Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője kapja meg. Mindezt David Arakhamia, a legnagyobb Nép Szolgája parlamenti vezetője jelentette be.

Arakhamia szerint háború idején nem politikusokra van szükség a védelmi minisztériumhoz hasonló, harci tárcák élén, hanem katonai és biztonsági szakértőkre. Azt nem árulta el, hogy mikor lép pontosan életbe a váltás, és az sem derült még ki, hogy Reznyikov melyik minisztériumot kapja meg.

Vasárnap már felmerült, hogy a minisztert leváltják, amire azt mondta, hogy egy tisztségviselő sem maradhat örökre a székében, oda megy, ahova az elnök küldi. A Kyiv Independent szerint az igazságügy minisztériumot kapja meg.

Az 56 éves Reznyikov 2021 novemberében került a védelmi minisztérium élére. A háború alatt szorosan együttműködött külföldi kollégáival, és közreműködött a sokmilliárd dolláros hadászati segély szállításának logisztikai megoldásában. Legfontosabb célja az volt, hogy bejuttassa Ukrajnát a NATO-be.

Bár többször felszólalt a korrupció ellen, az elmúlt hetekben pont egy ilyen botrány derült ki a minisztériumában. Az egyik helyetteség ki is rúgták, gyanúsított az ügyben. Egy másik lemondott azóta.

Belarusz áprilisig Mi-35M típusú harci helikoptereket kap, illetve még az idén Szu-30SzM típusú harci repülőgépek beszerzését tervezi Oroszországtól – írja Andrej Lukjanovics, a belarusz légierő és légvédelem decemberben kinevezett parancsnokának közleménye alapján az MTI.

„Szó szerint néhány hete kaptunk egy új Tor-M2-es (légvédelmi rakéta) üteget, a közeljövőben pedig a légierőnk kap Mi-35M helikoptereket. Igen, ez egy teljes század lesz, kezdetben négy gépet, vagyis egy osztagot kapunk, áprilisra már repülőtereinken lesznek”

– mondta Lukjanovics.

A parancsnok szerint a pilótákat már átképezték az új haditechnikára, és már az új személyzettel fogják a helikoptereket áthozni.

„Ebben az évben tervezzük Szu-30SzM repülőgépek vásárlását és átvételét is”

– tette hozzá.

Mint mondta a rádiótechnikai alakulatok eszköztára belarusz gyártmányú, Rosza típusú alacsony frekvenciájú rádiólokációs berendezésekkel és Vosztok típusú rádiólokátorokkal bővül. Hozzátette, hogy mindemellett jelentős mennyiségben terveznek beszerezni levegőből indítható fegyverzetet.

Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök egy podcastban beszélt az Oroszország és Ukrajna közötti mediációról. Azt mondta, hogy elérte, hogy mindkét fél fontos engedményeket tegyen, de végig egyeztetett az amerikai, francia, német és brit kormányfőkkel, akik végül (a bucsai mészárlás után) arra jutottak, hogy meggátolják a további mediációt. Az MTI szerint Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint ez egy beismerés volt.

A volt miniszterelnök azt is mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte neki, hogy nem fogja megöletni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Bennett kérésére elvileg szavát adta, bár az ukránok szerint az invázió kezdete óta több, Zelenszkij életére törő támadást is meghiúsítottak.

Repülőre rakták az első olyan Leopard 2-es tankot a kanadai Halifaxban, amit a kanadai kormány Ukrajnának ad, a szállítmány már Európa felé tart. Ezt Anita Anand, Kanada védelmi minisztere és az ukrán hadvezetés is megerősítette.

Egyelőre nem világos a posztokból, hogy a harckocsi már Ukrajnába tart, vagy még csak Németországba vagy Lengyelországba, hogy az ukrán személyzet kiképzése elkezdődhessen. Inkább ez utóbbira van nagyobb esély.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter sajtótájékoztatót tartott vasárnap, amiben több fontos kérdésre is kitért. Sok újságíró kérdezte, hogy igaz-e, hogy leváltják tisztségéből. Erről vasárnap az Ukrainska Pravda írt. A Kyiv Independent szerint azt mondta, hogy egy tisztségviselő sem maradhat örökre a székében, úgyhogy Volodimir Zelenszkijn múlik. A lapnak egy kormányzati forrás azt mondta, hogy Reznyikov nem kerül ki a kormányból, valószínűleg igazságügyi miniszter lesz belőle.

A védelmi miniszter azt mondta, hogy az orosz erők egy szimbolikus támadásra készülhetnek februárban, amit az invázió évfordulója környékére ütemezhetnek.

„Februárban mindenesetre egy esetleges orosz offenzívára számítunk. Ez csak a szimbolizmus szempontjából fontos, katonai szempontból nem logikus, mert nem minden erőforrásuk áll készen. De ettől függetlenül megteszik”

– idézi a Reuters.

Az orosz erők kisebb előrelépéseket tettek a donbaszi Bahmut bekerítésére tett kísérleteikben. Reznikov szerint az új támadás keletre vagy délre összpontosulhat majd, de a miniszter szerint – bár még nem érkeztek meg a nemrég beígért nyugati fegyverek – az ukrán védelmi erők készen állnak az offenzíva visszaverésére.

Északról, Belaruszból érkező támadástól egyelőre nem tart, mert nagyjából 12 ezer orosz katona állomásozik a szomszédos országban, ami kevés egy nagyszabású támadáshoz és egy új front megnyitásához.

Szóba kerültek az érkező, nagy hatótávolságú amerikai rakéták is. Ezekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy nem fogják azokat oroszországi célpontok ellen bevetni, csak az elfoglalt ukrán területeken állomásozó orosz egységeket lövik majd velük.

Zelenszkij több korábbi befolyásos politikus állampolgárságát is megvonta. Az ukrán elnök bejelentette, hogy vasárnap aláírt „arra vonatkozó dokumentumokat, hogy újabb lépéseket tegyünk államunk védelmében, megtisztítsuk azt az agresszor oldalán állóktól”, írja a Guardian.

Zelenszkij nem említett neveket, csak azt mondta, hogy kettős állampolgársággal (ukrán-orosz) rendelkeztek. Az ukrán állami média szerint a listán több olyan vezető politikus is szerepel, akik Viktor Janukovics hivatalában dolgoztak – Janukovics 2010-től 2014-ig Ukrajna oroszbarát elnöke volt. Az ukrán média szerint szerepel a listán például az egykori oktatási miniszter, belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes is.

Ukrajna a háború kezdete óta több száz orosz és belarusz céget szankcionált, illetve számos oroszpárti embert megfosztott ukrán állampolgárságától.

Az orosz Wagner-féle milícia vezetője vasárnap azt közölte, hogy továbbra is heves harcok folynak az ukrán Bahmut város északi részein. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója szerint az ukrán erők nem vonulnak vissza Bahmutnál.

A Kreml-közeli Prigozsin ezzel ellent mondott az orosz propagandában megjelent híreknek, melyek azt állították, hogy az ukrán csapatok elhagyták Bahmutot. „Az ukrán erők nem vonulnak vissza sehova, a végsőkig harcolnak”, írja Prigozsin a Telegramon.

Az oroszok hetek óta próbálják bekeríteni és elfoglanni a donbászi Bahmutot, Zelenszkij az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy nehéz a helyzet a városban. Az oroszoknak Bahmut elfoglalása fontos stratégiai előrelépést jelentene a háborúban.

(guardian)

Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök ismét értekezett Twitteren az ukrajnai háborúról: Medvegyev azt írta, a „nemzetközi jog tiszteletben tartja az emberek akaratát”,

„A Krím orosz. A Krím megtámadása Oroszország megtámadását jelenti, egyben a konfliktus eszkalációját. Az ukrán kábítószer-kartellnek meg kell értenie, hogy az ilyen támadásokat megtorlás követi.”

Medvegyev a háborús időszak alatt az orosz vezetés legradikálisabb hangadójává vált, megszólalásai általában az orosz propaganda felhangosított változatai, de voltak gondolatai korábban atomháborúról is, illetve arról, hogy „ha Washington akarná, egy perc alatt befejezhetné a háborút”.

„Biztosíthatom önöket, hogy a válasz gyors, durva és meggyőző lesz”, reagált ezzel Medvegyev akkor, amikor Ukrajna újabb fontos fegyvert kapott. Egy olyat, amivel akár 150 km-re tudnak lőni, így a Krímet is el tudják érni. Arról, hogy kicsoda is Medvegyev, itt írtunk hosszan.

Olaf Scholz, Németország kancellárja a Bildnek adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnával „konszenzus van abban a kérdésben”, hogy a nyugat által szállított fegyvereket nem használják fel az ukrán erők Oroszország területén. Ukrajna nyugati szövetségesei tankokat, rakétarendszereket, precíziós rakétákat ígértek az ukrán erők segítésére a keleti fronton.

Putyin korábban a második világháborúhoz hasonlította az országok beavatkozását, Scholz azonban elutasította ezt az összehasonlítást, mondván, „Putyin szavai egy sor olyan abszurd történelmi összehasonlítás részét képezik, amellyel Ukrajna elleni támadását akarja igazolni. De ezt a háborút semmi nem tudja igazolni”.

Scholz arról is beszélt, hogy a Putyinnal való telefonbeszélgetései alatt az orosz elnök „nem fenyegette meg őt vagy Németországot”. A német kancellár elmondta azt is, hogy a Putyinnal folytatott beszélgetések világossá tették: egészen más az értelmezésük az ukrajnai háborúról. Scholz hozzátette, ő nyomatékosította Putyin felé, hogy „Oroszország a kizárólagos felelőse ennek a háborúnak, mert ok nélkül támadta meg szomszédját”.

Scholz beszélt Németország helyzetéről is, arról, hogy a háború elején voltak „horror forgatókönyvek”, amiket többen (például egyébként a magyar propagandamédia is) hangoztattak Németország jövőjével kapcsolatban. Ide tartoztak a kancellár szerint például a „téli dühös tömegtüntetésekről, hideg lakásokról és megfagyó németekről, elképzelhetetlen méretű gazdasági válságról” szóló szcenáriók, azonban Scholz úgy látja, „a jó hír az, hogy ebből semmi nem történt meg.”

A brit védelmi minisztérium szerint az elmúlt héten Oroszország kisebb előrelépéseket tett a donbászi Bahmut bekerítésére tett kísérleteiben. A városba vezető két főúton, az M03-ast és a H32-es utakon az orosz előrenyomulás miatt harcokra számíthatnak az ukrán védők. Az oroszok valószínűleg elfoglalták azt az útvonalat is, amely Bahmutot összeköti Sziverszkkel. „Bahmut egyre inkább elszigetelődik”, írja a hírszerzés.

Vasárnap két orosz rakéta találta el az északkeleti Harkiv központját, az egyik rakéta egy lakóépületbe csapódott, mondta a város polgármestere vasárnap a Reutersnek. Úgy tudják, jelenleg tűz van az egyik lakóépületben, egy személy pedig megsérült.

Zelenszkij szombat este arról beszélt, hogy az ország keleti részén, a fronton egyre keményebb a helyzet, Oroszország egyre több katonát vet be. „Nagyon nehéz a helyzet Bahmutban, Vuhledarban, Lymanban és másfelé is”, mondta az ukrán elnök.

• Az orosz hadsereg hivatalosan is integrálta az annektált ukrán területeket
• Bekerül a Microsoft repülőszimulátorába a világ legnagyobb repülőgépe, amely megsemmisült a háborúban
• Egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el
• Véglegesen jóváhagyták, vasárnaptól életbe is lép az orosz finomított kőolajtermékek ársapkája
• Zelenszkij: Újabb 116 ukránt szabadítottak ki orosz hadifogságból

A szombati nap történéseit pedig itt tudja visszaolvasni.