Dróntámadás érte az oroszországi Kurszk repülőterét

A Donyeckben található Bahmut májusban vált frontvárossá; a békeidőben 70 ezer lakosú város ugyanis pont a régió kulcstelepülései, Szlovjanszk és Kramatorszk felé nyomuló orosz erők útjában állt. Augusztusig csak az orosz tüzérség rendszeres csapásaitól kellett tartani, onnantól kezdve azonban a várost szárazföldi csapatok – előbb főleg a Wagner zsoldosai, majd a Herszonból kivont orosz csapatok bevonásával – is folyamatosan nyomás alatt tartották a védelmi vonalaikban kitartó ukránokat. A város körzetében decemberre lényegében állóháború alakult ki, a hideg sár, a megszaggatott fák és a több hónapos harcba belefásult katonák miatt a bahmuti csatát sokan az I. világháború legborzasztóbb ütközeteihez hasonlítják. Bahmut polgármestere, Olekszij Reva kedden videóban mutatta meg, hogy magát a várost sem kímélték a harcok:

Oroszország már két-három héttel ezelőtt kifogyott az Irántól a nyáron beszerzett drónokból, és jelenleg az új szállítmányt várja.

– mondták el kedden nyugati „illetékesek” a Guardian tudósítójának. Moszkva októberben kezdte el támadni saját gyártású robotrepülőivel, irányított rakétáival, illetve iráni kamikáze-drónokkal az ukrán civil infrastruktúrát – elsősorban az elektromos hálózat elemeit. Azonban a nem különösebben gyors, sérülékeny, ellenben olcsó és nagy számban bevethető drónok száma már november végén kezdett csökkenni az ukrán légtérben, bár ezt az ukrán hadvezetés nem a készlet kimerülésével, hanem a drónok szerkezetét kikezdő téli hideggel magyarázta.

Korábban az is felmerült, hogy a távolsági csapásmérő erejét évek óta – részben az anyagi források szűkössége és a technológiai hátrány miatt – ballisztikus rakétákra és drónokra alapozó Irán az előbbi fegyvertípusból is szállítani fog Oroszországnak. Azonban Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint ez a Teheránra nehezedő diplomáciai nyomásnak köszönhetően nem történt meg.

A 2020-as évek sztárfegyverének számító drónok ukrán háborúban betöltött szerepeiről és jelentőségéről itt írtunk részletesen.

Az orosz állami tulajdonú VTB bank közölte, hogy „példátlanul mértékű, külföldről érkező” kibertámadás érte őket. Állításuk szerint ez eddigi történetük legnagyobb kibertámadása volt. Nyilatkozatukban azt írták, hogy sikerült elhárítani terheléses támadást, de figyelmeztettek, hogy a mobilalkalmazásuk és webhelyük elérésével is átmeneti nehézségek lehetnek.

Közleményük szerint a terheléses támadás elemzése azt mutatja, hogy tervezett és nagyszabású akcióról van szó, aminek célja a banki szolgáltatások működésének megzavarása volt. Hozzátették: a támadás során a banki szolgáltatásokat ért terhelés többsége külföldről érkezett, de szokatlanul nagy támadás érkezett néhány orosz IP-címről is.

(Reuters)

Dánia és Románia ukrán nagykövetségei is kaptak véráztatta csomagokat – számolt be az ukrán külügyminiszter. Előző héten több ukrán nagykövetség és főkonzulátus is kapott állatszemeket tartalmazó, véres csomagokat, köztük a budapesti is. Ezek eredete azóta is ismeretlen. Nem sokkal a véres csomagok kiküldése előtt levélbomba robbant Ukrajna madridi nagykövetségén.

„Arra kérem mindazokat, akik folyamatosan küldik ezeket a csomagokat és terrorizálják követségeinket, hogy nyugodjanak meg, és ne pazarolják az idejüket és a pénzüket a postai bélyegekre. Ezzel semmit nem érnek el” – reagálta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, az ukrajnai román nagykövetség által közzétett videóban.

(Sky News)

Oroszország „nukleáris terrorizmussal” vádolja Ukrajnát zaporizzsjai atomerőmű környékén zajló harcok miatt. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Ukrajna folytatja a zaporizzsjai atomerőmű támadását, mindezzel pedig egy esetleges „nukleáris katasztrófát” kockáztatnak.

Sojgu szerint az orosz erők minden intézkedést megtesznek Európa legnagyobb erőművének biztonsága érdekében, szemben a „nukleáris terrorizmustüöp” folytató Kijevvel – írja a Reuters. Az orosz védelmi miniszter azt is elmondta, hogy szerintük Ukrajna 33 nagy kaliberű lövedéket lőtt ki az üzemre az elmúlt két hétben. Hozzátette: a legtöbbet az orosz légvédelem elfogta, bár „néhány olyan tárgyakat talált el, amelyek befolyásolják az atomerőmű biztonságos működését”.

Ukrajna tagadja, hogy lőtte volna az atomerőművet, ami a háború első napjai óta az orosz erők ellenőrzése alatt áll. Az ukránok egyébként Oroszországot vádolják a létesítmény támadásával, Kijev szerint Moszkva fegyverraktárnak is használta az erőművet.

(Guardian)

A Kreml az Egyesült Államok külügyminiszterének mondataira reagálva azt mondta, hogy igazságos és hosszútávú békére van szükség, de hozzátették: jelenleg nincs esély a tárgyalásokra.

Tegnap az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken arról beszélt, hogy Oroszország annak keresheti a módját, hogy visszavonuljon Ukrajnából anélkül, hogy tartós békemegállapodást kötne. Blinken szerint Moszkva azért folyamodhat ilyen megoldáshoz, hogy megpihenjen, újra felszerelje és átcsoportosítsa katonáit, majd ezt követően ismét megtámadja Ukrajnát.

„Ameddig Oroszország nem mutat érdeklődést az értelmes diplomácia irányába, addig nem lesz előrelépés”

– tette hozzá az amerikai külügyminiszter. „Amit látni akarunk, az igazságos és tartós béke, nem pedig egy hamis béke.” Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Blinken utóbbi mondatával egyet is értett, kijelentette, hogy „igazságos és tartós békének kell lenni az eredménynek”. Majd hozzá is tette: jelenleg nem látnak semmiféle tárgyalásra esélyt.

„Ahhoz, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a potenciális partnerekkel, Oroszországnak teljesítenie kell ”különleges katonai művelete„ céljait.”

– mondta Peszkov. A múlt héten Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra Vlagyimir Putyinnal, ha az orosz vezető érdekelt a háború befejezésében. A Kreml-szóvivője még aznap leszögezte, hogy nem fogadják el Joe Biden tárgyalási feltételeit.

(Sky News)

Hétfőn két orosz katonai reptéren is történt robbanás. Ezekről az oroszok később azt mondták, hogy ukrán támadás történt, ezt azonban maguk az ukránok egyelőre nem ismerték el. A támadások ráirányították a figyelmet Ukrajna nagyobb hatótávolságú harci drónjainak fejlesztésére.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az eltalált két légibázis több száz kilométerre van Oroszország területén belül, közlésük szerint ezek Ukrajna bejelentett drónarzenáljának hatókörén kívülre esnek.

Bár az ukránok nem ismerték el, hogy ők állnak a támadások hátterében, az elmúlt hetekben az állami tulajdonban lévő Ukroboronprom fegyvergyártó többször jelezte, hogy közel áll egy új, nagy hatótávolságú drón befejezéséhez – írja a CNN. Októberben a fegyvergyártó vállalat Facebook-oldalán információkat is közzétett a készülő drónról:

„Hatótávolság 1000 km, a harci egység súlya 75 kg. Az utolsó simításokat végezzük rajta.”

November végén pedig már a tesztelésről tettek közzé képeket. Szombaton pedig az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint a cég szóvivője arról beszélt, hogy már sikeresnek minősített teszteken is lezajlottak. Arra azonban egyelőre nincs nyilvános bizonyíték, hogy a szóban forgó drónt bevetették már volna.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

Robbanásokról számoltak be az oroszországi Szaratov területen található Engels légibázison és a Moszkvától délkeletre, a Rjazáni területen található Djagiljajevói repülőtéren december 5-én. A jelentések szerint két Tu–95 (NATO-kódja: Bear) stratégiai bombázó repülőgép megsérült Engelsnél, Djagiljajevónál pedig egy egy üzemanyagtartály felrobbanása három katona halálát okozta.

A robbanások okait egyelőre nem erősítették meg. Amennyiben azonban Oroszország úgy értékeli, hogy szándékos támadások voltak, akkor valószínűleg az ukrajnai háború kezdete óta a legjelentősebb védelmi kudarcnak tekinthetők.

A helyszínek sokkal mélyebben találhatóak Oroszország belsejében a korábbi hasonló robbanások helyszíneinél: Engels több mint 600 km-re van az ukránok ellenőrizte területtől. Engels az orosz nagy hatótávolságú légierő (LRA) fő működési bázisa Nyugat-Oroszországban, ahol több mint 30 nehézbombázónak állomásozik. Ez az orosz légierő egyik ága, amely a rakéták helyett repülőgépekkel hajt végre nagy hatótávolságú nukleáris vagy hagyományos csapásokat, gyakorta használták őket például arra, hogy hagyományos robotrepülőgépeket indítsanak Ukrajna ellen. A légierő most valószínűleg úgy fog reagálni, hogy a bombázókat átmenetileg egymástól messzebb költözteti.

Az orosz vezetés valószínűleg megpróbálja majd beazonosítani a támadásért felelős orosz tiszteket, akik súlyos retorzióra számíthatnak.

Dróntámadás érte az oroszországi Kurszk repülőteret – közölte a helyi kormányzó kedden. A támadás következtében egy olajtároló tartály is kigyulladt.

„Nincsenek áldozatok. A tüzet körbezártuk. Az összes segélyszolgálat a helyszínen dolgozik” – közölte Roman Sztarovoit, a régió kormányzója a Telegramon. Előző héten a régió kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán erők többször is csapást mértek egy erőműre a térségben, ami áramkimaradásokat okozott. Ukrajna nem vállalta a támadást.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy ukrán drónok két légi támaszpontot támadtak meg Rjazanyban és Szaratovban. A támadásban három katona életét vesztette, négyen megsebesültek, két repülőgép pedig megsérült. Ukrajna közvetlenül nem vállalta a felelősséget a támadásért.

(Guardian)

Oroszország az éjszaka folyamán csapásokat mért Zaporizzsja területére – jelentette be Olekszandr Sztaruk, Zaporizzsja regionális katonai közigazgatásának vezetője. Sztaruk december 6-án, kedden, a hajnali órákban fényképeket is közzétett a Telegramon:

A támadások többnyire a kritikus infrastruktúrát vették célba, de lakóépületek is sérültek – mondta. Személyi sérülésről és halálesetről egyelőre nem tudnak. Az oroszok hétfőn is rakétacsapásokat mértek Zaporizzsjára, ezekben a támadásokban két ember meghalt, ketten megsebesültek, és több magánház megsemmisült Zaporizzsja városától 20 kilométerre.

• A brit védelmi minisztérium szerint egyre kevesebbszer vetik be vadászgépeiket Ukrajnában az oroszok.
• Életbe lépett az orosz tengeri olajra kivetett ársapka, amivel a Nyugat csökkentené Oroszország fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeit, így korlátozva az Ukrajna ellen vívott háború anyagi hátterét.
• Zelenszkij lett az év embere a Financial Timesnál.
• Három hónapig harcolt a fronton egy kárpátaljai magyar hegedűművésznő.
• Moldova területén ért földet egy rakéta, de egyelőre nem tudni, hogy orosz támadórakétáról van-e szó, vagy egy orosz rakétára kilőtt ukrán légvédelmi rakéta eshetett-e le az Ukrajnával szomszédos országban.
• Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy ukrán dróntámadás történt Oroszországban, messze az ukrán határtól.
• Vlagyimir Putyin áthajtott autójával a korábban megrongált krími hídon. A teljes szakasza még most sem járható, a közúti rész bal oldalát márciusra próbálják teljesen helyreállítani.

A háború hétfői híreit itt lehet elolvasni.