Az oroszok megerősítették, hogy ukrán dróntámadás volt Oroszország belsejében

Vlagyimir Putyin orosz elnök áthajtott autójával a korábban megrongált krími hídon, miután kijavították a jobb oldali szakaszát, írja az MTI.

A Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át Oroszországgal összekötő 18 km hosszú hídon még október 8-án robbant fel egy teherautó, így rongálódott meg. A teljes szakasza még most sem járható. Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes azt ígérte, hogy a közúti rész bal oldalát márciusra állítják helyre teljesen. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a támadást az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportja szervezte meg.

Hétfőn Putyin a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő szárazföldi folyosó fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, hogy ukrán hivatalos személyek még most is fenyegetik a hidat. Ukrajna hivatalosan nem vállalta magára a híd megrongálását.

Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy ukrán dróntámadás történt Oroszországban, messze az ukrán határtól. Közölték azt is: valóban meghalt három orosz katona a robbanásokban.

A közlemény kitért arra is, hogy „szovjet gyártmányú, alacsonyan repülő ukrán drónok” felelősek az akciókért, amelyek két légibázison lévő orosz nagy hatótávolságú harci gépeket céloztak. A Djagilevo reptér a rjazanyi területen, az Engels légibázis pedig a szaratovi területen található, mindkettő több száz kilométerre van Ukrajnától.

A közlemény szerint „az ukrán fegyveres erők támadásában három orosz katona meghalt, további négy pedig megsebesült”. De nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan mi történt, mert azt is írták, hogy „a légvédelem elfogta a drónokat”. Hozzátették: „Az orosz légibázisokon lezuhant és felrobbant ukrán drónok darabjainak becsapódása miatt két repülőgép törzsében keletkezett kisebb sérülés”.

Más források arról számoltak be korábban, hogy üzemanyagtartályok robbanhattak fel az érintett orosz reptereken. A BBC szerint a szaratovi régióban található Engels légibázison feltételezhetően nagy hatótávolságú orosz stratégiai bombázók állomásoznak.

(BBC)

Moldova területén ért földet egy rakéta, de egyelőre nem tudni, hogy orosz támadórakétáról van-e szó, vagy egy orosz rakétára kilőtt ukrán légvédelmi rakéta eshetett-e le az Ukrajnával szomszédos országban.

Az ukrán határtól nem messze található Briceni városának közelében csapódott be az eszköz. A Moldovai Köztársaság belügyminisztériuma egy képet is megosztott a rakétáról:

Ha hiány alakulna ki a fővárosi vízellátásban, tartalék ivóvizet fognak biztosítani a kijevi lakosságnak, elsősorban szivattyú komplexumokat, amelyek többsége generátorokra csatlakoztatható – jelentette be Vitalij Klicsko Kijev polgármestere, írja a Kyivpost.

A főváros a generátorok beszerzése mellett szükség esetén ivóvizet és egyéb szükségletekre szánt vizet szállít a fűtési pontokra. A város együttműködött a szolgálatokkal a víztartályok szállításában.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy az áramellátás teljes hiánya esetén a generátorokkal működtetett kiskereskedelmi láncok és üzletek működni fognak. Ezekben lehet majd ivóvizet vásárolni.

Az orosz erők hétfőn ismét rakétatámadásokat indítottak, Ukrajna teljes területén légiriadó van érvényben – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzókra hivatkozva.

Az MTI beszámolója szerint a légiriadót előbb az ország középső, déli és keleti részeiben rendelték el, majd délután egy óra tájban kiterjesztették az ország nyugati régióira is, így az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget kivételével Ukrajna teljes területére kiterjedt.

Helyi beszámolók szerint robbanások hallatszottak több régióban, köztük Kijev megyében is. Olekszij Kuleba, Kijev megye kormányzója közölte, hogy az ukrán légvédelem „dolgozik” a régió fölött.

Vitalij Kim, a mikolajivi régió kormányzója arról számolt be, hogy ellenséges robotrepülőgépeket észleltek a megye fölött. Vitalij Maleckij, a Poltava megyei Kremencsuk polgármestere arra figyelmeztetett, hogy infrastrukturális létesítmények elleni csapás várható. Felhívta a lakosokat, hogy zárják be az ablakokat, és a lehető legnagyobb mértékben tartsák bent a hőt a helyiségekben. Hétfőre virradó éjjel a Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih városban mértek az orosz erők rakétacsapást az ArszelorMittal helyi acélipari vállalat telepére.

Több városban, köztük Odesszában nincs se víz, se áram. Zaporizzsjában két ember meghalt egy rakétacsapásban.

(CNN)

Két ember meghalt, ketten pedig megsebesültek a zaporizzsjai területeket ért orosz rakétacsapásokban. A városvezetés több robbanásról számolt be – írja a CNN.

Több magánház is megsemmisült a csapásokban Zaporizzsja várostól 20 kilométerre nyugatra – írta a Telegramon az ukrán elnöki adminisztráció helyettes vezetője.

Korábban több robbanást jelentettek Zaporizzsja városából, amik közül néhány a külvárosokbaa csapódó találatok visszhangja, másik része pedig a légvédelmi erők sikeres munkája – írták. A rakéták célpontjairól nem árultak el részleteket.

Oroszország újabb rakétatámadást indított, emiatt Ukrajna több pontján, köztük Kijevben is megszólaltak a légvédelmi szirénák. „A rakétákat már kilőtték” – mondta Jurij Ihnat, a légierő szóvivője. Károkról vagy áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

(Guardian)

Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat „plafont” szabott az orosz olaj árának – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn. „A döntések előkészítése folyamatban van, de természetesen egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni” – mondta Peszkov újságíróknak.

Hétfőn lépett életbe az EU eddigi legsúlyosabb szankciója, ami tizedére csökkenti az orosz olajimportot, az embargóról itt írtunk részletesen.

Hárman meghaltak és hatan megsérültek, amikor felrobbant egy üzemanyagtartály a Moszkvától délkeletre fekvő Rjazany közelében lévő repülőtéren, és robbanás történt egy másik repülőtéren, a Szaratov régióban is, ott két ember sérült meg. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a robbanásokat. Mindkét terület több száz kilométerre van az ukrán határtól.

A BBC szerint a szaratovi régióban található Engels légibázison feltételezhetően nagy hatótávolságú orosz stratégiai bombázók állomásoznak, a térség kormányzója azt mondta, ellenőrzik a „katonai létesítményeknél történt incidensről szóló jelentéseket”.

(BBC)

Egy ukrán tévécsatornának (Suspilne Uzhhorod) adott interjúban mesélt arról Fábián Tímea, a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes hegedűművésze, hogy több mint három hónapot töltött a fronton. Elmondta, hogy magyar származású, magyar az anyanyelve is, de Ukrajnát mindig a hazájának érezte, a háború kitörésekor pedig olyan dühöt érzett, ami még jobban megerősítette a hazaszeretetét.

„Szíven ütött az egész, és akkor arra gondoltam: Én is fegyverrel fogom megvédeni a hazámat.”

Fábián Tímea történetéről itt olvashat bővebben.

Egyes előrejelzések szerint az EU orosz olajimportja tizedére csökken az olajembergó hatására, de brüsszeli remények szerint jelentősen csökkenti majd Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjének keményvaluta-bevételeit, és ezzel megnehezíti az ukrajnai háborúzás finanszírozását. Az egyelőre kérdéses, hogy ezek a lépések mennyire lesznek hatékonyak, részletes cikkünket az olajembargóról itt találja.

Kilenc ember meghalt az ukrajnai Luhanszk keleti részén – közölték az oroszok által támogatott katonai tisztségviselők. Ez azután történt, hogy Ukrajna ágyúzta Alcsevszk városát – jelentette a Reuters az állami TASZSZ hírügynökségre hivatkozva.

Hosszú interjút adott a Financial Timesnak Volodomir Zelenszkij, akit az év emberének választott a lap. Az ukrán elnök többek között arról is beszélt, hogy hogy az Oroszországgal folytatott kilenc hónapos harc után hiányzik neki a fiával való horgászat. Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy inkább „felelősségteljes, mint bátor”, és utál csalódást okozni az embereknek.

(Financial Times)

Ma életbe lép a G7-országok által az orosz tengeri olajra kivetett ársapka, amivel a Nyugat csökkentené Oroszország fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeit, így korlátozva az Ukrajna ellen vívott háború anyagi hátterét.

Az Egyesült Királyság, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok, valamint az EU-tagállamok és Ausztrália 60 amerikai dollárban határozták meg az orosz kőolaj felső árhatárát, miután az addig ellenkező Lengyelország is rábólintott megállapodásra. A lengyelek eredetileg ennél szigorúbb határérték mellett érveltek. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy az orosz olajat a G7-ek és az EU tartályhajói, biztosítótársaságok és hitelintézetek segítségével harmadik országba szállítsák, de csak abban az esetben, ha a rakományt a hordónkénti 60 dolláros árplafonon vagy az alatt vásárolják meg.

Az árplafon „azonnal elvágná Putyin legfontosabb bevételi forrását” – mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Az intézkedés kritikusai – például Ukrajna – azonban azt mondják, hogy az árplafon fabatkát sem ér, mivel a jelenlegi hordónkénti orosz olajár ennél alacsonyabban, 52 dollár körül van.

„Csak idő kérdése, hogy mikor kell úgyis erősebb eszközöket alkalmazni, kár, hogy ez az idő viszont elveszik”

– mondta Zelenszkij. A G7 közölte, hogy az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre.

Oroszország nem fogadja el a kőolajára vonatkozó árkorlátozást, és lehetséges válaszlépéseket elemzi – közölte a Kreml szombati kommentárjában. Ezt az álláspontot Mihail Uljanov, Moszkva bécsi nemzetközi szervezetekhez delegált nagykövete szombaton megerősítette. „Európa orosz olaj nélkül fog élni” – közölte. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Reuters jelentése szerint szintén azt fogalmazta meg: „Oroszország dolgozik azon a lehetőségen, hogy betiltsa a nyugati árkorlátozás alá eső olajszállításokat”.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Az elmúlt hónapokban egyre kevesebbszer vetették be taktikai harci repülőgépeiket Ukrajna fölött az oroszok. Az orosz repülőgépek most naponta pár tucat bevetést hajtanak végre, szemben a 2022 márciusi napi akár 300-as csúcsértékkel.
• Oroszország már több mint 60 merevszárnyú repülőgépet veszített el a háborúban, a múlt héten egy újabb Szu–24-es (NATO-kódja: Fencer) vadászbombázót és egy Szu-25-ös csatarepülőgépet.
• A bevetések csökkenésének hátterében több dolog is állhat. Az ukrán légvédelem is erős fenyegetést jelent, de az időjárás romlása is szűkíti a bevetési időt.
• Mivel Oroszország földi célpontok elleni támadási taktikája nagyrészt a vizuális azonosításra épül, nem pedig irányított lövedékekre, az orosz légierő a téli időjárás miatt továbbra is kevés ilyen támadási műveletet hajt majd végre.

• Az amerikaiak szerint Oroszország olyan gyorsan használja el a lőszerkészletét, hogy nem tudja pótolni
• Ukrán katonákat képeznek Csehországban
• Ferenc pápa bejelentette, hogy a mártír ukrán népnek szenteli imádságát
• Nem változtat kitermelési politikáján sem az OPEC, sem Oroszország
• Európa orosz olaj nélkül fog élni, közölték az oroszok
• 500 ukrán településen nincs áram, miközben a hőmérséklet már fagypont alá csökkent
• Téli felszerelést kapnak az Egyesült Királyságban kiképzett ukránok
• A duma elnöke tárt karokkal várná haza a milliárdosokat
• Már csak az oroszok negyede támogatja a háborút
• Lelassulhat a háború az amerikai hírszerzés szerint

A háború vasárnapi híreit itt tudja visszaolvasni.