Ma életbe lép a G7-országok által az orosz tengeri olajra kivetett ársapka, amivel a Nyugat csökkentené Oroszország fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeit, így korlátozva az Ukrajna ellen vívott háború anyagi hátterét.
Az Egyesült Királyság, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok, valamint az EU-tagállamok és Ausztrália 60 amerikai dollárban határozták meg az orosz kőolaj felső árhatárát, miután az addig ellenkező Lengyelország is rábólintott megállapodásra. A lengyelek eredetileg ennél szigorúbb határérték mellett érveltek. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy az orosz olajat a G7-ek és az EU tartályhajói, biztosítótársaságok és hitelintézetek segítségével harmadik országba szállítsák, de csak abban az esetben, ha a rakományt a hordónkénti 60 dolláros árplafonon vagy az alatt vásárolják meg.
Az árplafon „azonnal elvágná Putyin legfontosabb bevételi forrását” – mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Az intézkedés kritikusai – például Ukrajna – azonban azt mondják, hogy az árplafon fabatkát sem ér, mivel a jelenlegi hordónkénti orosz olajár ennél alacsonyabban, 52 dollár körül van.
„Csak idő kérdése, hogy mikor kell úgyis erősebb eszközöket alkalmazni, kár, hogy ez az idő viszont elveszik”
– mondta Zelenszkij. A G7 közölte, hogy az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre.
Oroszország nem fogadja el a kőolajára vonatkozó árkorlátozást, és lehetséges válaszlépéseket elemzi – közölte a Kreml szombati kommentárjában. Ezt az álláspontot Mihail Uljanov, Moszkva bécsi nemzetközi szervezetekhez delegált nagykövete szombaton megerősítette. „Európa orosz olaj nélkül fog élni” – közölte. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Reuters jelentése szerint szintén azt fogalmazta meg: „Oroszország dolgozik azon a lehetőségen, hogy betiltsa a nyugati árkorlátozás alá eső olajszállításokat”.
