Lelassulhat az orosz-ukrán háború üteme a következő hónapokban

Oroszország olyan rendkívüli mértékben éli fel lőszerkészleteit az ukrajnai hadműveletekben, hogy nincs elegendő gyártási kapacitása a fogyóban lévő eszközök pótlására – írja Avril Haines, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatójának nyilatkozata alapján az MTI.

Azt mondta, hogy mivel Oroszország saját forrásból nem képes újragyártani azokat a fegyvereket és lőszereket, amiket elhasznál, ezért fordul más országokhoz utánpótlásért.

A hírszerzési vezető szerint Észak-Koreából eddig csak némi tüzérségi lőszerhez jutott Oroszország, de „jelen pillanatban ennek mennyisége nem sok”. Irántól precíziós eszközöket próbál beszerezni az orosz katonai vezetés, mint a már bevetett iráni drónokat.

Megjegyezte, hogy a háború üteme az utóbbi időszakban – a tél beálltával és az orosz erők herszoni visszavonulásával – lelassult, és arra számítanak, hogy a következő hónapokban is marad az alacsony intenzitású konfliktus. A jelenlegi várakozások szerint a következő ukrán ellenoffenzíva tavasszal lehet, addig a szemben álló felek újrendezik soraikat, feltöltik készleteiket – hangoztatta az amerikai hírszerzés igazgatója és hozzátette, hogy meglátása szerint ez a helyzet inkább az ukrán erőknek kedvezhet.

Avril Haines azokra a korábbi híresztelésekre utalva, hogy Vlagyimir Putyin környezete nem közli vele a rossz híreket, megjegyezte, hogy az orosz elnöknek mára sokkal pontosabb képe van azokról a kihívásokról, amelyekkel az orosz hadsereg szembesülni kényszerül.

Hadgyakorlaton vesznek részt ukrán katonák Csehországban, írja az MTI. Azt biztonsági okokból nem közölték, hogy pontosan hány katonáról van szó, illetve pontosan hol és mikor gyakorlatoznak. A helyi parlament novemberben döntött arról, hogy 4000 ukrán katonának biztosítanak speciális kiképzést.

A korábbi közlések szerint a csehek az ukrán harckocsizó egységeket és a speciális egységeket képzik ki. Ennek a költsége 16 milliárd forintnyi koronára saccolják, de a pénzt állja az Európai Unió. A védelmi miniszter egyébként hasznosnak tartja a közös munkát, mert így megismerhetik az ukránok oroszok ellen szerzett tapasztalataikat.

Ezen kívül 55 szakértőt küldenek különböző EU-s országokba, ahol szintén ukrán katonák kiképzésében segítenek.

Az egyházfő a vatikáni Szent Péter téren, a vasárnap déli úrangyala imádság után mondott olasz nyelvű beszédében közölte, hogy az idei ünnepnapon Szűz Mária közbenjárására bízza a békéért mondott imát. Hozzátette, hogy a december 8-i ima „különösképpen a mártír ukrán népért” szól.

Ferenc pápa a háború kirobbanása óta több alkalommal mondott már imát a békéért az általános audienciákon. Egy hónappal a háború kezdete után, március 25-én a Szent Péter-bazilikában bemutatott bűnbánati szertartás keretében felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Mária szeplőtelen szívének.

A szeplőtelen fogantatás hittétele IX. Piusz pápa idején vált egyházi dogmává 1854. december 8-án. Egyik utódja, XII. Piusz pápa 1957-ben az ünnepen ellátogatott a Szeplőtelen fogantatás szobrához, amely Róma központjában, a Spanyol-lépcső szomszédságában található. Attól kezdve a pápák szokásává vált, hogy december 8-án a szobornál mondanak imádságot.

Ferenc pápa a koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben teljesen egyedül, a hajnali órákban kereste fel a szobrot a csoportosulás elkerülése érdekében. A Vatikán még nem közölte, hogy az idén a pápa hívők kíséretében keresi-e fel a szobrot, ahogyan a pandémia előtt volt szokás.

(MTI)

Egyelőre nem változtatnak eddigi kitermelési politikájukon a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország sem – az erről szóló döntés az úgynevezett OPEC+ csoportba tartozó országok online formában tartott tanácskozásán született vasárnap.

Bécsi közlés szerint a 13 OPEC-tag mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló csoport megerősítette októberi határozatát, miszerint novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.

Az OPEC egyik szakbizottsága kéthavonta fogja felülvizsgálni a kitermelési politikát. Amennyiben a piaci helyzet azt indokolttá teszi, haladéktalanul összehívják a szervezet miniszteri szintű tanácskozását. Egyelőre azonban a következő tervbe vett, tárcavezetői szintű ülést 2023. június 4-re tűzték ki.

Az indoklás szerint jelenleg jelentős a bizonytalanság a piacon. Ennek egyik oka a hétfőn hatályba lépő, a tengeri szállítású orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó, amely a várakozások szerint az olajárak emelkedését vonja maga után. Az Európai Unió és a G7 csoport szombaton megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról is.

(MTI)

Oroszország nem fogadja el a kőolajára vonatkozó árkorlátozást, és lehetséges válaszlépéseket elemzi – közölte a Kreml szombati kommentárjában. Ezt az álláspontot Mihail Uljanov, Moszkva bécsi nemzetközi szervezetekhez delegált nagykövete szombaton a közösségi médiában is megerősítette. „Ettől az évtől kezdve Európa orosz olaj nélkül fog élni” – közölte.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Reuters jelentése szerint szintén azt fogalmazta meg: „Oroszország dolgozik azon a lehetőségen, hogy betiltsa a nyugati árkorlátozás alá eső olajszállításokat”.

Bővebben ebben a cikkben.

Több mint 500 ukrán település maradt áram nélkül vasárnap a hetek óta tartó orosz légicsapások következményeként – közölte az ukrán belügyminiszter-helyettes.

„Az ellenség továbbra is támadja Ukrajna létesítményeit. Jelenleg az ország nyolc régiójában 507 település en nincsen áram” – mondta Jevgenyij Jenin az ukrán televíziónak. „A legsúlyosabban – 112 településsel – a Harkivi régió érintett” – tette hozzá Jenin, aki szerint a mindennapossá váló áramkimaradások miatt emberek milliói maradtak fűtés és világítás nélkül, miközben a kinti hőmérséklet az elmúlt napokban már fagypont alá süllyedt.

Mivel a hálózatot valószínűleg újabb csapások érik majd, az ukránok nehéz, elhúzódó télre, valamint a háború elől menekülők újabb tömegére számítanak.

Az Egyesült Királyságban kiképzett ukrán újoncok megkapták azt a felszerelésüket, amivel visszatérhetnek hazájukba harcolni, erről a brit védelmi minisztérium közölt fotókat. Az újoncok a szokásos felszerelésen túl téli ruházatot is kapnak.

Az orosz Duma elnöke azt üzente az oligarcháknak, hogy Oroszországban biztonságban lennének, bezzeg Nyugaton zárolják a vagyonukat, és még le is tartóztatják őket, adta hírül a TASZSZ állami orosz hírügynökség.

Az orosz üzletembereknek az ország fejlesztésébe kellene befektetniük, ezzel megspórolhatnák azt a pénzt, amit Nyugaton lefoglalnak tőlük, ahol ráadásul akár le is tartóztathatják őket – fejtette ki gazdaságélénkítő elképzeléseit Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke vasárnap a Telegram csatornáján.

Cikkünket itt olvashatják.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, a következőket írják:

• Csökkent a háború – vagy ahogy Oroszországban nevezik, a „különleges katonai művelet” – támogatása egy független orosz közvéleménykutatás szerint.
• Egy független orosz médium azt állítja, hogy hozzáfért az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat által belső használatra gyűjtött adatokhoz. Az adatok szerint az oroszok 55 százaléka támogatja a béketárgyalásokat, és csak 25 százalékuk a háború folytatását.
• Ezek az eredmények ugyanazt mutatják, mint egy másik, 2022 októberében végzett felmérés, ahol a válaszadók 57 százaléka a tárgyalások mellett foglalt állást. 2022 áprilisában még az oroszok mintegy 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja a háborút.

• Az orosz hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy teljes ellenőrzésük alá vonják az állampolgárokhoz eljutó híreket, de a harcok a szeptemberi „részleges mozgósítás” óta rengeteg orosz számára váltak kézzelfoghatóvá.
• Mivel Oroszország a következő hónapokban valószínűleg már nem ér el jelentős sikereket a fronton, a Kreml egyre nehezebben tudja majd fenntartani a lakosság körében a háború hallgatólagos jóváhagyását.

Az amerikai hírszerzés szerint a következő hónapokban lelassulhat az orosz-ukrán háború menete, a tél beálltával a konfliktus csökkentett tempóra vált majd át – mondta szombaton Avril Haines, az amerikai hírszerzés vezetője. Szerinte a következő időszakban mindkét fél az utánpótlásszerzésre koncentrál majd.

Haines szerint azzal, hogy az oroszok az ukrán civil infrastruktúrát támadják, a polgári lakosság ellenállását próbálják meg megtörni, ez azonban nem tűnik sikeres stratégiának. A hírszerzési vezető arról is beszélt, hogy az ukránok valószínűleg jobban ki fogják használni a következő hónapokat, a harcok pedig tavasszal újulhatnak majd ki.

(Guardian)

• A G7-csoport elfogadta az EU javaslatát az orosz olajra kivetett ársapkáról.
• Oroszország nem fogadta el az orosz olajra kivetett ársapkát.
• A Kreml szóvivője szerint Putyin a megfelelő időben el fog látogatni az annektált területekre.
• Műholdképeken látszik, hogyan alakítják át Mariupolt az oroszok.
• Herszon keleti részén elkezdték evakuálni a lakosságot.
• Az ukrán külügyminiszter szerint 17 ukrán diplomáciai képviseletre érkezett véres csomag szerte Európában.

A háború szombati történéseit itt lehet visszaolvasni.