Szerte Európában 17 ukrán képviseletre érkezett véres csomag

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte a G7-csoport által megszavazott ársapkát az orosz olajra, írja az MTI. A G7 közölte, hogy bár az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

A G7-közlemény emlékeztetett: amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad.

Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik – jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak – tették hozzá.

A tanácsi határozat emellett mentességet vezetett be a fent említett tilalmak alól az Oroszországból származó vagy onnan exportált azon nyersolaj és származékai esetében, amelyeket a meghatározott árplafon szintjén vagy az alatt vásárolnak. A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „a kellő időben” ellátogat a Donbász térségébe – idézte a CNN a Kreml szóvivőjét az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai területekre utalva.

„Bizonyára megtörténik a kellő időben, mert ez a terület az Orosz Föderáció része” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASS orosz állami hírügynökségnek.

Október 5-én Putyin négy ukrán régió annektálásáról szóló intézkedéseket írt alá, szembe szegülve a nemzetközi joggal. A Moszkva által illegálisan elcsatolt területek Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsija és Herszon voltak. A nemzetközi jog szerint illegális annexió ellenőrizhetetlen tisztaságú népszavazások után következett be.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy a nyugatnak meg kellene fontolnia, hogyan kezelje Oroszország biztonsági garanciák iránti igényét, ha Vlagyimir Putyin beleegyezik az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokba, írja a The Guardian.

Macron szerint Európának foglalkoznia kell Putyin félelmével, miszerint „a NATO közvetlenül a szomszédjába kerül majd”, valamint olyan fegyverek bevetésével kapcsolatos fenntartásait, amelyek Oroszországot fenyegetik, miközben Európa előkészíti a jövőbeli biztonsági rendszereit.

Oroszország megerősítette katonai jelenlétét az elfoglalt Mariupolban egy nagy katonai bázis felépítésével, legalább is ezt mutatják a Maxar földmegfigyelő által közzétett műholdfotók – írja a BBC News.

Az új, U alakú épület a város központjának közelében található. Tetején az orosz hadsereg vörös, fehér és kék csillaga látható, „Az orosz hadseregtől a mariupoli népig” felirattal.

A moszkvai erők az év elején csaknem három hónapig ostromolták a várost. Ukrán tisztviselők a múlt hónapban úgy becsülték, hogy a csapások során mintegy 25 ezer civil vesztette életét, míg az ENSZ 1348 civil halálát erősítette meg, de elismerte: a tényleges halálos áldozatok száma „valószínűleg több ezerrel magasabb”.

A műholdképek alapján a város temetőjét is bővítik az oroszok, a hírek szerint az elmúlt hónapokban eltakarították a lerombolt házak törmelékét, és az alattuk talált holttesteket elszállítják. A múlt hónapban a BBC Panorama által elemzett képek alapján 1500 új sírt ástak a temetőben.

A város színházának maradványai köré védőfalat állítottak fel. Itt a feltételezések szerint több száz ember halt meg, miután az orosz erők március 18-án rakétával célba vették. A támadás – amelyet az Amnesty International „egyértelmű háborús bűnnek” nevezett – után a helyszín romokban hevert.

Ukrán tisztviselők becslése szerint a város infrastruktúrájának akár 90 százaléka is romokban heverhetett az orosz támadások után, és az új képek arra utalnak, hogy az oroszok elkezdték lerombolni a javíthatatlan lakóépületeket.

Más képeken hatalmas mennyiségű építőanyag látható a városi metróállomások körül. Mariupol ostroma során sok civil az állomásokon várt élelemre és egyéb ellátásra.

A képek olyan hírek után érkeznek, amelyek szerint Oroszország lassan kiépíti védelmi pozícióit Mariupolban, miközben az ukrán ellentámadások délen és keleten egyre inkább közelítik a várost.

Az ukrán hatóságok otthonaik elhagyására szólították fel a Dnyipro folyó keleti partján élőket, Herszonban. Jaroszlav Janusevics kormányzó azt mondta, hogy a szombattól hétfőig tartó evakuálásban a hatóságok segíteni fogják az embereket. A Dnyipro folyó az ukrán és az orosz frontvonal térségében húzódik, és azóta is folyamatosak a város felé irányuló lövések, amióta az orosz csapatok kivonultak a városból.

(Kijev Independent)

Dmitrij Peszkov orosz kormányszóvivő reagált szombaton a G7 és az EU által az Oroszországból származó tengeri nyersolaj exportjára kivetett árplafonra. „Nem fogadjuk el ezt a plafont” – idézte Peszkovot a Tass hírügynökség. Az orosz kormányszóvivő azt is mondta, hogy a Kreml felkészült az árplafonra, elemzi azt, ezután közlik majd, hogy Oroszország hogyan fog reagálni.

Az Európai Unió tagországai pénteken állapodtak meg a tengeren szállított orosz olaj hordónkénti árplafonjáról, amely 60 dollár lesz, ezt a G7-csoport is elfogadta.

(Guardian)

Két orosz rakéta csapódott be az éjjel a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja térségében. Olekszandr Sztaruh kormányzó azt mondta, hogy a rakéták épületeket rongáltak meg a régió fővárosa, Zaporizzsja közelében, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

(Guardian)

Az elmúlt napokban 17 ukrán nagykövetségre vagy diplomáciai képviseletre érkeztek levélbombák vagy állati testrészeket, köztük disznó- és tehénszemeket tartalmazó csomagok szerte Európában – mondta Dimtro Kuleba ukrán külügyminiszter a CNN-nek.

„Az egész Ukrajna spanyolországi nagykövetségén történt robbanással kezdődött. De ami ezt a robbanást követte, az még furcsább volt, sőt, azt mondanám, beteges” – mondta Kuleba. A riporternek arra a kérdésére, hogy kinek állhat ez érdekében, Kuleba Oroszországra utalt.

„Talán ez az orosz válasz arra a diplomáciai borzalomra, amit mi okoztunk Oroszországnak a nemzetközi színtéren, és így próbálnak visszavágni, miközben a valódi diplomáciai csatákat egymás után elveszítik” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte vagy közvetlenül Oroszország a felelős, vagy valaki, „aki szimpatizál orosz ügyekkel, és megpróbál félelmet kelteni”.

A CNN megkereste az orosz külügyminisztériumot is, hogy kommentálják Kuleba mondatait, de az orosz tárca szóvivője egyetlen szót küldött válaszul a csatornának, ez pedig az volt, hogy „pszichó”.

Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, több ukrán képviselet, köztük a budapesti is, jellegzetes színű és szagú, folyadékba átitatott csomagokat kapott, bennük állatok, például tehén- és disznószemekkel.

(CNN)

Spanyolország elküldte első légvédelmi rakétarendszerét Ukrajnának, írja a Twitteren a Kijev Post. Az ország összesen hat darabot ígért Ukrajnának.

(KijevPost)

A G7-csoport Ausztráliával együtt elfogadta az EU által pénteken javasolt, az orosz olajra kivetendő árplafon összegét – közölte pénteken késő este a G7-csoport. Az uniós tagállamok nagykövetei pénteken állapodtak meg az Oroszországból importált olaj hordónkénti 60 dolláros (23 ezer forint) árplafonjáról.

A javaslattal az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia alkotta G7-csoport Ausztráliával kiegészülve állt elő, péntek éjjel pedig mindannyian elfogadták az EU által javasolt árplafon összegét. Ahhoz, hogy az intézkedés a tervek szerint hétfőn hatályba léphessen, a hétvégén az uniós országok kormányainak még jóvá kell hagyni a javaslatot.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóházának, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke az EU pénteki bejelentésére reagálva arra figyelmeztette az uniós országokat, hogy az ársapka bevezetésével saját biztonságukat veszélyeztetik.

(MTI)

A brit védelmi minisztérium friss jelentése szerint az orosz erők továbbra is a teljes tűzerő nagy részét a Donyecki területen fekvő Bahmut városa körüli, mintegy 15 kilométer hosszúságú területre koncentrálják. A jelentés szerint az orosz csapatok valószínűleg a város bekerítését tervezi.

(Skynews)

Összesen 7042 robbanóanyagot távolítottak el és semlegesítettek Herszon területéről – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat. Az orosz csapatok kivonulása óta folyamatosan zajlik a terület csapda- és aknamentesítése. Az ukrán katasztrófavédelem munkatársai elmondták, hogy csaknem 700 hektár nyílt területet, 60 kilométernyi vasúti pályát és 326 háztartást vizsgáltak át. Ennek ellenére a hatóságok arra kérnek mindenkit, aki visszatér Herszonba vagy a környékére, hogy legyen rendkívül óvatos.

(Guardian)

• Biden beszélne Putyinnal, ha azt mondja, hajlandó véget vetni a háborúnak
• Az ukrán elnöki tanácsadó szerint megközelítőleg 13 ezer katonát vesztettek el eddig a háborúban
• A Nézőpont Intézet felmérése alapján a kormánypárti szavazók 22 százaléka gondolja úgy, hogy Ukrajna érdekeit szolgálja a háború folytatása
• Hárman meghaltak egy Herszon régió elleni orosz támadásban
• Ukrajnában letiltják a moszkvai patriarchátushoz kötődő szervezetek működését, ezt az ukrán nemzetbiztonsági tanács javasolta
• Több ukrán nagykövetség – köztük a budapesti is – állatszemeket tartalmazó véres csomagokat kapott
• Árverésre bocsátanák Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán oligarcha 200 millió dollárt érő szuperjachtját, amelyet még korábban foglaltak le a horvát hatóságok
• Szlovéniával közös gázvezetékről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök

A háború pénteki történéseit itt lehet visszaolvasni.