Ukrajna kérte a felvételét a NATO-ba, Oroszország a saját területe elleni támadásnak tekinti az annektált megyék támadását

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Északi Áramlatnál történt robbanások megszervezésével vádolta meg a Nyugatot, miután aláírta a megszállt ukrán területek annexióját. Beszédében úgy fogalmazott:

„A szankciók nem elegendőek a Nyugat számára, átálltak a szabotázsra.”

Az orosz elnök szerint egyértelmű, hogy ki járt jól a hétfői robbanásokkal, amelyek komoly szivárgást okoztak a két gázvezetéknél.

Ugyanakkor Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy Oroszországnak nincs birtokában olyan információ, ami alapján a nyugati titkosszolgálatoknak köze lenne a robbanásokhoz.

Sokak szerint az, hogy az orosz gázt Európába szállító vezeték pár nappal azután menjen tönkre, hogy Putyin az orosz–ukrán háború kiélezésébe kezdett, világosan mutatja, hogy szándékos akcióról lehet szó. És bármennyire is irracionálisnak tűnik, de elképzelhető, hogy Moszkva szándékosan felrobbantotta a saját gázvezetékét. Bár Oroszország ostobaságnak nevezte, hogy ő állna a szabotázs mögött.

(Guardian)

Német külügyminisztériumi forrásra hivatkozva arról ír a Reuters, hogy az oroszországi részleges mozgósítási rendelet óta Németországban megugrott az orosz állampolgárok vízumkérelmeinek száma.

Az Oroszországgal szomszédos országokban működő német nagykövetségek „erőteljes növekedést” tapasztaltak a vízumkérelmek terén – mondta a forrás. A Der Spiegel korábban arról számolt be, hogy a jereváni, asztanai, tbiliszi, bakui és minszki német külképviseletek több ezer beutazási engedély iránti kérelmet regisztráltak Németországba a mozgósítás kezdete óta.

A grúz fővárosban, Tbilisziben több mint 300 vízumkérelmet adtak orosz állampolgárok a német nagykövetségen, miközben az elmúlt hónapokban havonta csak 10-20 ilyen kérelem érkezett.

Eközben a négy ukrán megye annexiója miatt az EU éppen újabb szankciós csomagban gondolkodik Oroszország ellen. Ez tartalmazza a korábban nagy vitát generáló vízumtilalom részleges bevezetését, amelynek értelmében az Oroszországon kívül tartózkodó oroszoknak nem adnának ki vízumot. Ez alól kivételt képeznének a humanitárius vagy családi okokból jelentkezők, egyebek mellett.

(via The Guardian)

Eddig az USA, az Egyesült Királyság és az Európai Unió jelentett be újabb szankciós terveket, ezekről ebben a cikkben írunk bővebben.

A Daily Mail révén a YouTube-on is megtekinthető az annexiós buli a moszkvai Vörös téren, amelyet Vlagyimir Putyin a néphez intézett győzelmi beszéde utánra szerveztek. Sok zászlólengetés, korosodó orosz popsztárok érzelemdús előadásai, lelkes és kevésbé lelkes arcok a tömegben.

Az élő közvetítésnek háromnegyed 7-kor vége szakadt, de aki utólag belekóstolna a hangulatba, az itt megteheti:

Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, a Vörös téren tartott beszédet, miután aláírta az négy megszállt terület annexióját. Arról beszélt a tömegnek, hogy minden megtesz azért, hogy növelje Herszon, Luhanszk, Donyeck és Zaporizzsja régiók biztonságát.

„Kedves barátaink, mindent megteszünk a Zaporizzsjában és Herszonban, valamint Donyeckben és Luhanszkban élő testvéreink támogatásáért.”

Azt ígérte, mindent megtesznek azért, hogy helyreállítsák az Oroszországhoz csatolt területek gazdaságát, infrastruktúráját, és hogy új iskolákat, intézményeket és kórházakat építsenek.

Azzal zárta a beszédét, hogy:

„Erősebbek lettünk, mert együtt vagyunk. Miénk az igazság. És az igazság hatalmat jelent, ami pedig győzelmet. Miénk lesz a győzelem.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „bohózatnak” nevezte az orosz megszállás alá került ukrán területek elcsatolását, amit pénteken jelentett be Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az előre rögzített pénteki beszédében Zelenszkij megígérte, hogy az összes orosz fennhatóság alatt álló ukrán területet felszabadítják.

„Hazánk egész területét visszafoglaljuk az ellenségtől, ami nemcsak Ukrajna, hanem az élet, az emberiség, a jog és az igazság ellensége is.”

Zelenszkij szerint az oroszok tudják ezt, érzik Ukrajna erejét, ezért sietettek a „népszavazások” megszervezésével, amelyekre hivatkozva most Oroszországhoz csatolták a négy ukrajnai régiót. Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy az oroszok így próbálnak ellopni valamit, ami nem az övék, így próbálják átírni a történelmet és gyilkosságokkal, hazugságokkal és zsarolással átrajzolni az országhatárokat. Csak azzal állítható helyre a béke, ha kiszorítják Ukrajnából a megszállókat, tette hozzá. Arról is beszélt, hogy fair és tisztességes feltételek mellett készek tárgyalni Oroszországgal, de nem Putyinnal.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a pénteki nap folyamán kijelentette, hogy a megszállt területek annexiója nem változtat semmin, továbbra harcolnak az ország felszabadításáért és Ukrajna területi integritásának megőrzéséért. Szerinte az annexió bejelentése még nem jelenti azt, hogy az oroszok ténylegesen ellenőrzésük alatt tartják ezeket a területeket.

(CNN)

Sorban jelennek meg a világ vezető szervezeteinek és tisztségviselőinek reakciói, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország négy ukrán régiót csatol saját területéhez.

Többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elsők között írta ki Putyin beszéde után a Twitterére, hogy „az illegális annexió” semmin nem változtat, az orosz megszállók által illegálisan elfoglalt minden terület Ukrajna földje, és „mindig is ennek a szuverén országnak a része lesz”. A bejelentésre az amerikai elnök Joe Biden és kormánya is reagált, akik újabb szankciók és vízumkorlátozások bevezetését latolgatják Oroszországgal szemben. Ezután Joe Biden egy külön nyilatkozatot is kiadott, amiben azt fogalmazta meg, hogy Oroszország annexiós kísérletének nincs legitimitása, és az Egyesült Államok mindig tiszteletben fogja tartani Ukrajna nemzetközileg elismert határait.

A reakciókról bővebben ebben a frissülő cikkben írunk.

Vélhetően új szankciókkal lép fel az amerikai elnök Joe Biden és kormánya, miután Putyin orosz elnök magyar idő szerint péntek délután fél háromkor bejelentette, hogy Oroszország négy ukrán megyét csatol saját területéhez – írja az CNBC. Továbbá az USA szerint a G7 minden olyan országot is szankciókkal súlyt majd, akik támogatják Oroszország annexiós kísérleteit – számolt be erről az AFP hírügynöksége.

A beszédet követően Putyin, a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői aláírták a csatlakozási szerződést.

A Putyin által aláírt dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell, de ez nyilván csak formalitás. A nemzetközi hatalmak előre jelezték, hogy nem ismerik el az Ukrajnához tartozó területek „népszavazásokat” követő elcsatolását, az ENSZ szerint ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal. Putyin beszédéről ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Ukrajna hivatalosan is beadta kérelmét a NATO-hoz való csatlakozásra – közölte Volodimir Zelenszkij, az ország elnöke a Guardian beszámolója szerint.

A kérelem benyújtása azután történt, hogy péntek délután Oroszország annektálta Ukrajna négy, általa korábban elfoglalt megyéjét. A szakadár „Donyecki Népköztársaságban” a „Luhanszki Népköztársaságben”, valamint Herszon és Zaporizzsja megyékben az elcsatolást megelőzően az orosz katonai-politikai közigazgatás szervezésében „népszavazásokat” tartottak a területek hovatartozásáról, ezek legitimitását a nemzetközi közösségből lényegében senki nem ismeri el.

Zelenszkij a NATO-csatlakozási kérelmet Ruszlan Sztefancsuk parlamenti elnökkel és Denisz Smjjal miniszterelnökkel együtt írta alá – számolt be a CNN.

„Az euroatlanti közösség értékei itt, Ukrajnában nyertek igazi életerőt” – mondta Zelenszkij az alkalomra előre felvett videoüzenetben. „A szabadságért küzdő nemzet erejét, és azoknak a nemzeteknek az erejét, amelyek segítenek ebben a harcban”. Szerinte Ukrajna „de facto” Ukrajna már a NATO felé vezető útjának végére ért. „Ma Ukrajna arra pályázik, hogy de jure is csatlakozzon. Egy olyan eljárás keretében, amely összhangban van az egész közösségünk védelmének jelentőségével, egy gyorsított eljárás keretében” – mondta. Zelenszkij közölte, hogy megérti, hogy a csatlakozáshoz a NATO-tagok konszenzusára van szükség.

„És ezért, amíg ez megtörténik, felajánljuk, hogy az Ukrajnának és egész Európának nyújtott biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatainkat a Kijevi Biztonsági Paktummal összhangban, amelyet kidolgoztunk és bemutattunk partnereinknek, megvalósítjuk”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök magyar idő szerint péntek délután fél háromkor ünnepélyes beszédet tartott abból az alkalomból, hogy Oroszország négy ukrán megyét csatol saját területéhez. A beszédet követően Putyin, a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői aláírták a csatlakozási szerződést.

A Putyin által aláírt dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell, de ez nyilván csak formalitás. A nemzetközi hatalmak előre jelezték, hogy nem ismerik el az Ukrajnához tartozó területek „népszavazásokat” követő elcsatolását, az ENSZ szerint ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal. Putyin beszédét itt olvashatják el részletesebben>>>

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-videóban foglalta össze a mai brüsszeli energetikai tárgyalásokat, szúrta ki a Portfolio. Elmondta, hogy a ma eldöntött intézkedéscsomagban nem volt benne a gázárra vonatkozó sapka, amit kedvező fejleményként értékelt, ezzel gyakorlatilag megerősítette a vele kapcsolatos elutasító kormányzati álláspontot.

Újságírói kérdésre a miniszter kijelentette, hogy felhívták a Gazpromot azután, hogy az Északi Áramlat vezetékeinek sérülésével kapcsolatos híreket meghallották a hét elején. Azt mondta, hogy megkérdezték: mi várható a Török Áramlat vezeték kapcsán, amelyen keresztül most is napi több mint 30 millió köbméternyi gáz érkezik az országba. A miniszter szerint azt a választ kapták a Gazpromtól, hogy a vezeték „zavartalanul működik és így is fog működni”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást, ennek értelmében körülbelül 300 ezer tartalékos katonát rendeltek az ukrajnai frontokra. A bejelentést tiltakozások követték, és azóta is rengeteg hadköteles férfi próbálja elhagyni az országot.

Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság (DPR) népi milíciája a Telegramon pénteken közölte, hogy megérkeztek Donyeckbe a részleges mozgósításból az első orosz csapatok – írja a Guardian. A csapatok most hadgyakorlaton vesznek részt.

„A Népköztársaság lakói lelkesen találkoztak az érkező erőkkel, és köszöntik az Orosz Föderáció elnökének döntését” – írták.

Oroszországon kívül csak Észak-Korea és Szíria ismeri el legitim hatóságként a szakadár Donyecki Népköztársaságot.

Pénteken ünnepélyesen is Oroszországhoz csatolják többek között a csak részben orosz ellenőrzés alatt álló donyecki régiót is. A ceremónián a tervek szerint beszédet mond Puytin, és találkozik az oroszok által támogatott Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság vezetőivel, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek oroszok által kinevezett vezetőivel.

Szeptember 29-én a debreceni Főnix Csarnokban adott teltházas koncertet az angol zenész, Sting, írja a Debreciner.hu. Búcsúzóul a koncert utolsó száma előtt az énekes egy pár mondattal üzent az orosz-ukrán háborúban harcoló katonáknak:

„Egy csendesebb számmal szeretném zárni az estét. Az ukrán embereknek küldöm, és azoknak a bátor oroszoknak, akik a bebörtönzéstől, a veréstől és a besorozástól sem félve tüntetnek a háború és a zsarnokság ellen.”

Sting rövid beszéde videón:

A Kreml szerint az Ukrajna hamarosan elcsatolandó részei elleni támadások Oroszország elleni támadásnak minősülnek majd – írja a SkyNews.

Putyin hivatalosan pénteken jelenti be Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsija régiók Oroszországhoz csatolását. A részben vagy teljesen orosz ellenőrzés alá vont megyékben szeptember 23. és 27. között tartottak „népszavazást” az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken arra a kérdésre, hogy Ukrajna támadása az Oroszország által annektált területek ellen Oroszország elleni támadásnak minősül-e majd, azt válaszolta: „Nem lenne más.”

Legalább 25-en meghaltak és 50-en megsérültek péntek kora reggel a dél-ukrajnai Zaporizzsja mellett várakozó autókonvojt ért rakétatámadásban. Az ukrán lakosok a részben orosz ellenőrzés alá vont régió megszállt területére akartak eljutni, hogy segélyeket szállítsanak és az ukrán területre menekítsék ott élő rokonaikat. Attól tartanak ugyanis, hogy Oroszország a terület annektálásával meg fogja tiltani a polgárok ki- és beutazását.

Az autósok egy logisztikai csomóponton várakoztak péntek kora reggel, az orosz megszálló erők ugyanis egy nap csak 150 autót engednek be a területeikre. Az ukrán hatóságok a csomóponton regisztrálták és sorszámot osztottak az átkelésre várakozó autósoknak, ekkor érte rakétatámadás a nagyjából 60 járműből álló sort. Beszámolók szerint négy rakéta is az autósorba csapódott.

„Nem kétséges, hogy ez egy szándékos háborús bűncselekmény volt. Az orosz erők mindig azt mondják, hogy katonai objektumra céloznak, de a támadás közelében nincsenek katonai objektumok. Nem kétséges, hogy ez egy terrorcselekmény” – mondta Volodimir Marchuk, az ukrán kormányzói hivatal szóvivője.

A támadás után órákkal még mindig a földön hevernek a holttestek – számoltak be róla a Guardian és a Reuters helyszíni tudósítói. A Twitterre több képet és videót is feltöltöttek a helyszínről, ezeken a támadás következtében megsemmisült járművek és az utcán heverő holttestek is látszódnak.

Az orosz hatóságok szerint a támadásért az ukránok a felelősek.

Vlagyimir Putyin péntek délelőtt írta alá azt a két rendeletet, amellyel Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. A két megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiberszakértőjét és egy hadiorvost is megvádoltak azzzal, hogy az oroszoknak kémkedett. A vádiratok szerint a két vádlott titkos amerikai információkat akart eladni külföldi kormányoknak.

A 30 éves Jareh Sebastian Dalke kevesebb mint négy hetet töltött az NSA-nél, mielőtt június végén családi problémákra hivatkozva hirtelen felmondott. Az NSA-nál töltött néhány hét alatt szigorúan titkos dokumentumokat nyomtatott ki, majd távozása után titkosított online kommunikációs csatornákon eladásra kínálta őket egy külföldi kormány ügynökének hitt személynek. Csakhogy valójában egy titkos FBI-ügynökkel volt dolga.

A szóban forgó külföldi kormányt az igazságügyi minisztérium nem azonosította, de a bíróságon benyújtott FBI-vallomás Oroszországra mutatott rá. Ez alapján Dalke az orosz nemzetközi hírszerző ügynökség, az SVR által létrehozott weboldalon keresztül kommunikált a dark weben.

Dalke, aki a vádak szerint súlyos pénzügyi problémákkal küzdött, és gyakran elégedetlenségét fejezte ki az amerikai társadalommal szemben, 4900 dollár értékben kapott kriptovaluta-kifizetést, azért cserébe, hogy bizonyítsa, valóban titkosított dokumentumok állnak rendelkezésére. Összesen 85 000 dollárt kért a teljes mappáért, mondván, hogy 237 000 dollár adóssága van.

Miután további 11 422 dollár értékű kriptovalutát fizetett neki, a titkosügynök megszervezte a dokumentumok elektronikus átadását Denverben, majd Dalke-t az átadás helyszínén letartóztatták. A kémtörvény háromszoros megsértésével vádolják.

Ha elítélik, halálbüntetésre vagy életfogytiglanra számíthat.

Az amerikai hadsereg egyik orvosát, Jamie Lee Henry őrnagyot és feleségét, Anna Gabrieliant, a Johns Hopkins Egyetem oroszul is beszélő oktatóját vádolták azzal, hogy felajánlották az oroszoknak: az amerikai hadseregről és a kormány személyzetéről adnak el nekik egészségügyi információkat. A vádirat szerin az ukrajnai háború motiválta őket.

A vád szerint egy FBI-ügynök augusztusban vette fel a kapcsolatot Gabrieliannal, miután az orvos és felesége a washingtoni orosz nagykövetséghez fordult, és felajánlotta nekik a dokumentumokat. Egy augusztus 17-i találkozón Gabrielian azt mondta az ügynöknek, hogy „az Oroszország iránti hazafiasság motiválta”. Henry azt mondta a titkosügynöknek, hogy „elkötelezte magát Oroszország mellett”, és csatlakozni szeretne az orosz hadsereghez Ukrajnában.

„Az Egyesült Államok az ukránokat az Oroszországgal szembeni gyűlöletük kiterjesztésére használja” – mondta az ügynöknek. Kettejüket összeesküvéssel és egészségügyi magáninformációk illegális szivárogtatásával vádolták. Összeesküvés vádjával akár 20 év börtönt is kaphatnak.

(AFP News / Barron's)

Aláírta Vlagyimir Putyin azt a két rendeletet, amellyel Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét – írja az MTI.

A két megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek.

Az orosz elnök a rendeletben azt írja, „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”.

Néhány frissen mozgósított tartalékost már arra szólított fel az orosz hadsereg, hogy gondoskodjanak a saját elsősegélycsomagjukról, azzal a kiegészítő tanáccsal, hogy a női intimhigiéniás termékek költséghatékony megoldást jelenthetnek – írja a brit hírszerzés a Twitteren.

Valószínűsíthetően az orosz csapatok orvosi képzettsége is elégtelen. A hírszerzés szerint például hiába kaptak modern érszorító készletet az orosz katonák, azt tépőzár helyett többnyire kábelekkel rögzítik a felszerelésükhöz – feltehetően azért, mert előbbi ritka, és mert félnek attól, hogy ellopják az értékes életmentő készletüket. A lekötözött eszközökhöz viszont hozzáférni is nehezebb, ami kritikus pillanatokban emberéletekbe is kerülhet.

A brit hírszerzés szerint az orvosi felszerelések és az elsősegélynyújtási képességek hiányossága hozzájárulhat az Ukrajnában harcoló orosz csapatok harci kedvének hanyatlásához és a támadó műveletekre való hajlandóság hiányához számos orosz egységben.

Putyin a Kremlben tart ünnepséget pénteken, ahol bejelenti az oroszok által megszállt négy ukrán megye „népszavazásának” eredményét. A ceremónián a tervek szerint beszédet mond, találkozik az oroszok által támogatott Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság vezetőivel, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek oroszok által kinevezett vezetőivel. Azt egyelőre nem tudni, hogy személyesen részt vesz-e a Vörös téren megrendezett koncerten is. A téren egyébként színpadot állítottak fel óriási kivetítőkkel és óriásplakátokkal, amelyek a négy ukrán terület Oroszországhoz csatolását hirdetik.

Az érintett területeken egyébként – melyek még csak nem is állnak teljes mértékben orosz fennhatóság alatt – pénteken kezdődött meg a népszavazásnak nevezett eljárás, mely természetesen semmilyen tekintetben nem felelt meg a népszavazásokkal kapcsolatos legelemibb követelményeknek sem. Nem volt például lehetőség arra, hogy az Ukrajnától való elszakadást ellenzők is kampányt folytassanak, sőt, kampányidőszak sem volt. A szabályok végig ködösek voltak, az infrastruktúra hiányos, a szavazók egy részét orosz katonák és milicisták hajtották az urnákhoz.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében elmondta: annak, hogy Oroszországban egyetlen ember folytatni akarja a háborút, az az ára, hogy az orosz társadalom normális gazdaság és humanitárius értékek nélkül marad, ráadásul értékes életek is elvesznek.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára is arra figyelmeztetett, hogy a tervezett annektálások „veszélyes eszkalációt jelentenek”, és veszélyeztetik a békekötés kilátásait is.

(Reuters)

Az AFP szerint Vlagyimir Putyin a biztonsági tanácsával közös videókonferencián azt mondta: „A mozgósítás sok kérdést vet fel. Minden hibát ki fogunk javítani, és biztosítanunk kell, hogy azok ne ismétlődjenek meg.”

Az elnök szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást az Ukrajnában zajló háború katonai utánpótlásának megerősítésére.

Az orosz média és a közösségi oldalak idős emberek, diákok, betegek vagy katonai gyakorlattal nem rendelkező sorkatonák mozgósításáról számoltak be. Az akció országszerte tiltakozásokat váltott ki, és férfiak ezrei menekültek külföldre. A repülőjegyek iránti kereslet annyira megnövekedett, hogy volt, aki 11 millió forintnyi rubelt fizetett azért, hogy kijusson az országból.

Putyin javítandó példaként hozta fel a nagycsaládos apák, a súlyos betegségben szenvedők vagy a nagyon idős emberek beidézését, annak ellenére, hogy ezek a csoportok jogilag mentesültek a mozgósítás alól.

„Ha hibát követtünk el, azt ki kell javítani, és azoknak, akiket megfelelő indok nélkül beidéztek, haza kell jönniük” – mondta Putyin.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn elismerte, hogy a mozgósítás során inkább a 300 ezer tartalékos katonára, például teherautó-sofőrökre kellett volna összpontosítani.

Az OVD-Info szervezet szerint több mint 2400 embert vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tüntetéseken a szeptember 21-i bejelentése óta.

(The Guardian)

• Az orosz erők tiltott kazettás lövedékkel lőttek Mikolajivra, az ukránok Liman városánál vannak.
• António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az ukrán megyék elcsatolása semmilyen jogi erővel nem bírna, és veszélyes eszkalációt jelentene, kockára tenné a béke kilátásait a térségben.
• Már egy negyedik helyen is szivárgást találtak az Északi Áramlat gázvezetéknél.
• A Kreml szerint az Északi Áramlat gázvezetékein történt incidensek terrorcselekménynek tűnnek, amelyek mögött valószínűleg egy külföldi állam áll.
• A NATO határozott válaszlépéseket helyezett kilátásba, ha támadás éri a tagállamok kritikus infrastruktúráját.
• Finnország lezárja határait az orosz turisták előtt, mert a mozgósítás miatt rengeteg orosz akar elmenekülni az országból.
• Zelenszkij szerint közel 60 ezer orosz katona esett el eddig a háborúban.
• Pénteken annektálhat Oroszország 4 megszállt ukrán régiót, a Duma és a felsőház pedig jövő hét elején ratifikálhatja a döntést.

A csütörtöki eseményről szóló tudósítást ide kattintva éri el.