Döntöttek Brüsszelben a közös uniós rezsicsökkentés négy pontjáról

Négy pontban megegyeztek az Európai Unió tagállamainak energiaügyi szakminiszterei pénteki brüsszeli ülésükön azzal kapcsolatban, hogyan fogják csökkenteni a lakosság és a vállalkozások rezsiterheit – írja a Portfolio a cseh soros elnökség Twitterére hivatkozva. Eredetileg volt egy ötödik (a gázárakat érintő) javaslati pont is, arról az Európai Bizottság jövő héten dönt majd, az egész csomagról pedig az uniós állam- és kormányfők október 7-e pénteken döntenek majd.

Az EU Tanácsának soros cseh elnöksége még szeptember elejére hívott össze rendkívüli energiaügyi tanácskozást, amin a felelős szakminiszterek elhatározták, hogy közös intézkedéseket hoznak a kontinenst sújtó energiaválság következményeinek enyhítésére. Az azóta eltelt időben egy ötpontos javaslatcsomagot dolgoztak ki, de végül a tagállamok közötti érdekellentétek miatt ebből kivették a földgázra tett ársapkát és az energiakereskedők pénzügyi helyzetének javítását érintő részeket.

Pénteken így végül a következő négy pontról sikerült megegyezni:

• A villamosenergia-kereslet csökkentése: a tagállamoknak el kell érniük, hogy a legtöbb áramot fogyasztó 10 százaléknyi villanyóra fogyasztása 5 százalékkal csökkenjen, ez a csökkenés pedig főleg azokat az órákat érintse, amelyekben az összfogyasztás a legnagyobb.
• A nem fosszilis áramtermelés ármaximálása: ezentúl minden nem fosszilis (plusz lignit), tehát megújuló, nukleáris és lignitalapú áramtermelő cég eladási árát 180 euró/megawattórában maximálják. Ezek a cégek az elmúlt időszakban rendkívüli bevételekre tettek szert abból, hogy a villamos energia ára az egekbe szökött, most a 180 euró feletti bevételt a tagállamok teljes egészében elveszik.
• Fosszilis energiatermelés megadóztatása: különadót vetnek ki azokra a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói iparban működő vállalatokra és üzemekre, amelyek az utóbbi időben az energiaárak megugrása miatt rendkívüli nyereségeket tesznek zsebre. Ilyen Magyarországon már egyébként van, az állam már májusban vetett ki különadót a Mol extra bevételére, amit az Ural és a Brent kőolaj ára közötti különbségből szereznek. (Más kérdés, hogy a Mol így is rengeteg nyereséget termel).
• Rezsitámogatás a lakosságnak és a kkv-knak: ez Magyarországot a rezsicsökkentés miatt kevésbé érinti, de a Bizottság most hivatalosan is engedélyezte, hogy a tagállamok támogassák a lakosság és a kisvállalkozások fogyasztását. Ez utóbbinál annyi a korlátozás, hogy a korábbi fogyasztás 80 százalékáig tart a támogatás, hogy így ösztönözzék a vállalkozásokat a spórolásra. (Németország például éppen a napokban döntött arról, hogy 200 milliárd euróval támogatja a lakosság és a vállalatok energiafogyasztását, erről itt írtunk bővebben.)

Az Európai Bizottság jövő héten még tárgyalni fog az utolsó, gázt érintő javaslati pontról, valamint pontosítják az itt felsorolt intézkedéseket is. A teljes javaslatcsomagról az EU-s kormány- és államfők jövő pénteken döntenek.