Minden, amit a nyolc szektorra kivetett különadóról eddig tudni lehet

A kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, a különadókat jelen állás szerint idén és 2023-ban szedik be. Az adók bevezetésének okaként nemcsak a megugrott nyersanyagárakra és az energiaárak elszállására hivatkoznak, hanem „a brüsszeli szankciós politikát” is okolják. Tehát nem azt mondják, hogy a felelős az orosz inváziót elindító Vlagyimir Putyin, hanem most is inkább az EU ellen építik fel a narratívájukat.

Nyolc szektornak kell különadót fizetnie

A miniszterek szerint válságálló gazdaságra van szükség. Idén 4,9, jövőre 3,5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak, amihez jelentős kiigazítás kell, hiszen 1000-1500 milliárdos lyuk tátong a büdzsében. Jelentős részben egyébként ez azok miatt az intézkedések miatt van, amikre a kormányoldal jóléti intézkedésekként (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, rezsicsökkentés), az ellenzék pedig fedezet nélküli, szavazatvásárlás miatt meglépett osztogatásként hivatkozik.

A kormányinfón debütáló Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint újabb világválság fenyeget minket, nő az infláció, és növekednek a recessziós félelmek.

Nem csak a bevételeit növeli az állam, a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre: több százmilliárd forint értékben sok állami beruházást elhalasztanak, emellett csökkentik a minisztériumok költségvetését.

Ezek mellett a növekvő kiadásokat extraprofit-különadókból fogják finanszírozni. A kiadáscsökkentés 60, a különadókból befolyó pénz 40 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy megfelelően alakuljon a hiány – mondták a miniszterek. A különadókat tételesen is felsorolta Nagy Márton, és hangsúlyozta, hogy ezeket a bizonyos területeken már jelenleg is érvényben lévő különadókon felül kell érteni.

1. A bankszektor esetében kibővítik a tranzakciós adót. Ebből eddig mintegy 50 milliárd folyt be évente Nagy szerint itt most 250 milliárd pluszbevétellel számolnak. Összesen 300 milliárdot várnak innen.
2. A biztosítóktól összesen 50 milliárd különadóval számolnak.
3. Az energiaszektorban 300 milliárdot szednek be, amiben legnagyobb szereplőként főleg a Mol érintett.
4. A kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot,
5. a telekommunikációs cégektől 40 milliárdot,
6. a légitársaságoktól 30 milliárdot,
7. a gyógyszercégektől 20 milliárdot (a gyógyszertárakat nem érinti a különadó) szednek be.
8. Ismét bevezetik a reklámadót, ami 2023. január 1-től lép életbe. 15 milliárd bevételt remél ettől a kormány. (Itt valójában nem új adóról van szó, mert eddig is létezett ilyen adótípus, de korábban felfüggesztették az alkalmazását.)

A két létrehozott alapba 900 milliárd forintot fizetnek be – mondta Nagy Márton. 700 milliárd megy a rezsivédelmi alapba, 200 milliárd pedig a honvédelmi alapba. Jövőre mindkét alap növekedhet.

A különadókból 800 milliárd megy az alapokba, 100 milliárdot pedig máshonnan szednek be.

Például a csipszadó, vagy teljes nevén népegészségügyi termékadó emeléséből, de emelni fogják a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adóját, és változni fog a céges autók adózása is. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, hogy noha már május vége van, 2022-ben is beszedik a teljes évi extraprofit-különadót.

Nagy Márton elmagyarázta, melyik szektornak miért lett extraprofitja

A miniszter tételesen felsorolta, szerinte hogy tettek szert extraprofitra a különböző ágazatok.

• A bankok úgy tettek szert rá, hogy a bankbetétekre alig valamivel több mint 0 százalék kamatot adnak, míg a kihelyezett hiteleikre ennél jóval nagyobb, 6-7 százalékos kamatot szednek.
• A biztosítóknál azért van extraprofit, mert a Covid-időszakban növekedtek a biztosítói díjbevételek.
• Az energiaszektorban azért, mert a szénhidrogének kitermelése változatlan áron folyik, a világpiaci ár azonban sokszorosára nőtt. A Mol esetében többször hangsúlyozta a miniszter, hogy a magyar olajcég nagyobb részben az orosz Ural olajat dolgozza fel, ami jóval olcsóbb a nyugati Brentnél, így kifejezetten nyereségesen tud működni.
• A kiskereskedelmi szektornak azért van extraprofitja, mert éves forgalma 16 százalékkal bővült.
• A telekommunikációs szektornak azért, mert a Covid alatt többen maradtak otthon, többen interneteztek, telefonáltak.
• A légitársaságoknak azért, mert a járvány után újra megnő majd az utasforgalom a tárcavezető szerint, főleg az elhalasztott utazások miatt. Minden olyan légitársaságot megadóztatnak, ami Budapest és más városok közötti utakat üzemeltet. Ez induló utasonként 10 eurónyi összeg lesz nagyjából.
• A gyógyszerforgalmazóknak azért jött össze extraprofit Nagy szerint, mert több gyógyszert tudtak eladni, már csak a Covid miatt is.

Gulyás szerint a megadóztatott cégek nem fogják áthárítani a fogyasztókra a különadót, mert ezek az adók nem adnak okot az áremelésre. Az állam ugyanis nem olyan nyereséget vesz el, ami a rendes nyereségből van, hanem az extrahaszonból. Ez nem indokolja, hogy az emberek által fizetett költségek növekedjenek – mondta. Ha mégis ilyet tapasztalna tömegesen a kormány, akkor vannak jogi eszközei, amivel élhet – tette hozzá.

Minden egyes szektor esetén részletes számítások különítik el a hosszú távú profitot az extraprofittól, ezek a számok minden esetben alá vannak támasztva – egészítette ki Nagy Márton. A különadókat már idén beszedik, kivéve a reklámadót, az csak jövő évben lép életbe.

A kormányinfón nemcsak az extraprofitadókról, hanem olajembargóról, a katáról, vagyis a kedvezményes adó tervezett módosításáról, rendvédelmi dolgozókról és pedagógusokról, háborús szankciókról, egészségügyről, nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésekről és a médiában tapasztalható külföldi befolyásolási kísérletekről is szó esett. A részleteket percről percre tudósításunkban lehet elolvasni.

Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy a benzinturizmus visszaszorítása érdekében péntektől csak magyar rendszámú autóknak teszik lehetővé, hogy a 480 forintos hatósági áron tankolhassanak a magyarországi benzinkutakon. A külföldi járművek tulajdonosai piaci áron kapják az üzemanyagot.

Egyszer már bejött, most újra itt van: multik megsarcolásával tömi be a lyukakat a kormány

A költségvetés rossz helyzete, az elszálló energiaárak és a közelgő gazdasági visszaesés miatt várható volt, hogy az új kormánynak masszív kiigazításokkal, bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedésekkel kell kezdenie a működését. Elemzők szerint különleges mértékű nyereség a bankszektorban és az energetikában képződött az utóbbi időben, ehhez képest a célzott szektorok listája ennél bővebb, erről itt írtunk bővebben.

Nem először él az Orbán-kormány a különadók eszközével, a múltbeli tapasztalatok alapján most bátrabban vághatnak bele az ágazati szintű sarcolásba. 2010 és 2012 között közel ezermilliárd forintot szedett be a kormány ágazati sarcokból, amelyek ellen hiába pereltek a cégek. Most is kérdéses, hogy vajon meg tudja-e akadályozni a kormány, hogy végül így is a fogyasztók fizessék meg a válságkezelés árát. Erről itt írtunk bővebben.