A kormány 800 milliárdot vár a különadókból, a bankoktól és az energiacégektől veszik el a legtöbbet

2022. május 26. – 14:35

frissítve

A kormány 800 milliárdot vár a különadókból, a bankoktól és az energiacégektől veszik el a legtöbbet
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Kormányinfó sajtótájékoztatón 2022. május 26-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Nem maradt több kérdés, vége a csütörtöki kormányinfónak.

Nem számít az egészségügyi dolgozók tömeges felmondására Gulyás Gergely, miután megszüntetik a veszélyhelyzet alatt fennálló felmondási tilalmat.

Összeegyeztethető-e az uniós szabályokkal az, hogy péntektől a nem magyar rendszámú autók a 480-as ár felett tankolhatnak?, kérdezték Gulyást, aki úgy felelt, a helyzet újszerű, nyilván az unió majd értékeli azt, de hozzátenné, hogy ha kimegy Ausztriába, ott se a magyar hatósági árakon tankol.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf céges érdekeltségeiről kérdezett az RTL Klub. Gulyás megerősítette, hogy az új honvédelmi miniszter minden összeférhetetlenségi jogszabálynak megfelel. Úgy tudja, Szalay-Bobrovniczky minden jogi nyilatkozatot megtett már a hivatalba lépése előtt. Lehet olyan céges átruházás szerinte, ami még nem jelent meg a cégbírósági iratokban.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az RTL kérdezte az új gazdaságfejlesztési minisztert arról, hogy milyen extraprofit lesz a légitársaságoknál, ha őket a koronavírus-járvány rendesen megtépázta. Nagy Márton erre úgy felelt, „igen”, de az utasszám várhatóan sokkal gyorsabban visszatér, mert „rengeteg elhalasztott utazás van. Tehát az embereknél nagyon sok pénz maradt. Persze, elkölthették volna, de láthatóan a pénzügyi megtakarítás a háztartások zsebében… és itt Magyarországról is van szó, nem csak a külföldiek zsebében... De azért hadd mondjam el, hogy az utasok nagy része külföldi, ha így nézzük”.

Nagy szerint ezeknek a külföldieknek nagy megtakarítása halmozódott fel, és most bepótolják azt, hogy eddig nem tudtak eljönni Magyarországra, Budapestre. Erre alapozza Nagy azt az állítását, hogy az utasszám sokkal gyorsabban visszatér a 2019-es adatokhoz, sőt, szerinte még át is lépi azt.

Van-e bármilyen elméleti lehetősége annak, hogy a kormány belemenjen olyan olajembargóba, ami a vezetéses szállításra is vonatkozik? – kérdezték Gulyást, aki azt felelte, „pillanatnyilag nincs”.

Gulyás szerint nem a tízmilliós Magyarország fogja meghatározni, mi lesz az unió egységes iránya, de a hatodik szankciócsomagot csak akkor fogják elfogadni, ha garanciát kapnak arra, hogy meg tudják védeni például a rezsicsökkentést orosz energia nélkül is.

A kormány hivatalos álláspontja, hogy Oroszország megtámadott egy szuverén országot. Ennél lehet mélyebb elemzésekbe is bocsátkozni Gulyás Gergely szerint, de tény, hogy az orosz támadás megsértette a korábbi megállapodást. Orbán Balázs parlamenti szavairól kérdezte a 444. Az államtitkár azt mondta, amerikai–orosz háború zajlik Ukrajna területén.

A Liget-projektet is érintheti az állami beruházások halasztása – erre utalt Gulyás Gergely válasza. Az az alapelv, hogy azokat az építkezéseket halasztják el, amiket még nem kezdtek el.

Milyen légitársaságokat érint a különadó? – kérdezték Nagyot. Azok, amik üzemeltetnek Budapest és egyéb városok közötti utakat, válaszolta Nagy. Szerinte induló utasonként ez körülbelül 10 eurónyi összeg lesz.

Nagy Márton a múlt heti bizottsági meghallgatásán azt mondta, az építőiparban, a kiskereskedelmi láncokban, valamint a biztosítói szektorban növelni szeretnék a magyar tulajdon arányát. Ezzel kapcsolatban a Reuters újságírója azt kérdezte, nem fognak-e kivonulni a külföldi tulajdonú cégek a különadó bevezetése után.

„Mindenkinek az üzleti döntése, hogy itt akar-e maradni, akar-e profitot termelni. Mi azt gondoljuk, hogy ezt a dolgot nem befolyásolja az extraprofit elvétele” – válaszolta Nagy. Hozzátette, minden esetben be tudják bizonyítani, hogy miért extraprofit, amit elvonnak.

Meddig fog orosz olajat finomítani a Mol? – kérdezték Nagy Mártont, aki szerint a megoldás az lehet, ha 15-18 milliárd euró érkezik Magyarországra, amivel finanszírozható az átállás. Gulyás ehhez hozzátette, hogy nem az átállás idejéről van vita.

Mi a garancia arra, hogy a különadók 2023 végére megszűnnek? – kérdezték Nagy Mártont.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az új miniszter úgy felelt, „a neve a garancia: extraprofitadó. Ha megszűnik az extraprofit, megszűnik az adó is. Ha a háború véget ér, az infláció rendeződik, az árak normalizálódnak, a gazdaság recessziós félelmei eltűnnek, nincs gond a különadók kivezetésével”. A 2024-es költségvetéssel még nem számolnak, mondta.

Az infláció 80 százaléka jelen pillanatban globális eredetű – mondta Nagy Márton. Az energia és a mezőgazdasági termékek árának emelkedése miatt emelkedik az infláció.

Magyarországon 9,5 százalékos infláció van, Európa jelentős részén már bőven két számjegyű infláció van. Az MNB előrejelzése szerint nyáron az infláció tetőzhet, és szeptemberben csökkenésnek indulhat. Idén átlagosan 9-10 százalékos infláció várható, jövőre 5 százalékos – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.

Minél több híd köti össze Budát és Pestet, annál jobb a fővárosnak – válaszolta Gulyás Gergely az aquincumi hídról. Gulyás elfogadhatatlannak tartja a főpolgármester autósüldözését és a rakpart lezárását. Semmilyen koncepció nincs mögötte szerinte, és ott is biciklisávok vannak, ahol nincsenek biciklisek. Mindenhol dugóban állnak az autók, és ez rosszat tesz a környezetnek. „Rakpartok nélkül Budapest közlekedése teljes egészében megbénul” – fogalmazott a miniszter.

Orbán Viktor azt mondta kedden a miniszterek bemutatásánál, hogy az igazságügyi miniszternek vétójoga van valamennyi minisztériumi előterjesztéssel szemben. Erről kérdezte a Telex újságírója Gulyás Gergelyt.

Ha bármilyen előterjesztéssel szemben alkotmányossági aggálya van az igazságügyi miniszternek, a kormánykabinet nem fogadhatja el közvetlenül azt, be kell vinni a kormányülésre, és csak a kormány írhatja felül Varga Judit vétóját. Így nem lehetséges a javaslat gyorsított elfogadása.

A köztársasági elnök sem vétózhat meg többször egy törvényjavaslatot, ugyanilyen elv szerint működik az igazságügyi miniszter vétója. Gulyás arról beszélt, alkotmányos keretek között kell működni. „Mi nem vagyunk anarchisták, és nem gondoljuk azt, hogy 50 százalékkal lehet alkotmányozni” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi indokolja, hogy Varga Judit ekkora hatalmat kapott.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A vétójog egyébként nem teljesen új gyakorlat, korábban Boross Péter a pénzügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek is adott hasonló jogot. Törekszünk arra, hogy még jobban és még inkább az alkotmányosság keretein belül tudjunk törvényeket hozni – fogalmazott Gulyás Gergely.

Megközelítő lista van még csak arról, hogy mely beruházásokat halasztja el a kormány – válaszolta Gulyás a Telex kérdésére.

Az az alapelv, hogy befejezik azokat a beruházásokat, ahol már megkezdődött az építkezés. Azokat halasztják csak el, ahol még el sem kezdték az építkezés.

Gulyás korábban azt mondta, a kormány reméli, hogy nem kell éljen a háborús veszélyhelyzet eszközével, de ezt az eszközt magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni, és majd meglátják, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessenek. Mi változott? – kérdezte a Telex.

A kormány reménykedik a békében, de más kérdés, mik az előrejelzések. És mi változott? A kormány bevezette a veszélyhelyzetet, válaszolta Gulyás.

A benzinkutasok fogják ellenőrizni, hogy a forgalmi engedély az magyar, válaszolta a Telex kérdésére Gulyás.

Kocsis Máté azt mondta Rogán Antal miniszteri meghallgatásán a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, hogy a titkosszolgálatoknak be kell azonosítani a Magyarországon működő, szerinte nyilvánvalóan külföldi szolgálatban álló médiafelületeket, illetve civil szervezeteket. Hogyan értelmezi ön ezt a kijelentést? – kérdezte a Telex.

Gulyás szerint Kocsis egy régi liberális követelést ismételt meg, akik a kurucinfo.hu betiltását követelték, nem ok nélkül.

Gulyás szerint fontos, hogy az állam tudjon mindenféle külföldi befolyásról – ő maga az orosz mellett sokféle befolyást lát még, bár kérdésre sem részletezte, mit jelent a sokféle.

Mi alapján lehet ezeket beazonosítani? – kérdezte a Telex. A nemzetbiztonsági bizottság tud erről tájékoztatást adni, válaszolta Gulyás, aki hozzátette: a Kocsis-féle igény megfelel a világ igényeinek.

Szükség lehet jogszabálymódosításra ebben a témában? – kérdezte a Telex. Nem merült fel ilyen, válaszolta Gulyás.

A kormány úgy látja, szükséges erősen fellépni a szlovák kormánnyal szemben a Sajó szennyezettségének ügyében, ahova már több mint 90 napja ömlik a szenny, mondta Gulyás.

Ha valaki megnézi a jelenlegi gazdasági helyzetet, akkor érthető Gulyás Gergely szerint, ha azt mondja: kis türelmet kérnek. A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremeléséről kérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

Az nem vitás szerinte, hogy a pedagógusoknál és a rendvédelmi szerveknél indokolt a béremelés. „Van is ígéretünk, ezt be fogjuk tartani” – fogalmazott. Felelősséggel azonban a jelenlegi helyzetben nem tud nyilatkozni. Néhány hónap múlva lesz olyan helyzetben a kormány, hogy meg tudja mondani, mit tudna ígérni.

„Nem” – válaszolta Gulyás arra a kérdésre, hogy indokoltnak tartják-e az áfacsökkentést. Szerinte az nem vezet az infláció csökkentéséhez.

A nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésekről az Igazságügyi Minisztérium azt mondta korábban a HVG-nek, hogy a tárcánál az egész éves adatot nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát, holott tavaly nyáron még tudták, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek. Azóta azt is titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket, mi erre a magyarázat? – kérdezte a lap Gulyást.

Egy évtizede, de egy éve legalább biztos, hogy ezeket a megfigyeléseket nem a miniszter írja alá, hanem az államtitkár. Gulyás nem látja indokát annak, hogy ami eddig nyilvános adat volt, most ne legyen az, utánanéz.

Megkérdezték a minisztereket, miért nem vetettek ki különadót az építőipari szektorra. Nagy Márton azt mondta, az alapanyagiparban már egy korábbi rendelet alapján elvonja az állam az extraprofitot. A cementnél és sódernél például egy bizonyos ár fölött 90 százalékkal lefölözik az extraprofitot.

Egységes kormány van, a hatékonyság javítása is az egyik feladata az Építési és Beruházási Minisztériumnak – reagált Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy Lázár János biztosan nem örül annak, hogy állami beruházásokat halasztanak el.

Magyarországon a beruházási ráta 27 százalékos – folytatta Nagy. Ebből 5-6 százalékpont az állami beruházás, a többi magánberuházás. Európában itt a legnagyobb az állami beruházások aránya – tette hozzá. Ha ez csökken és átütemezésre kerül, nem lesz akkora növekedési hatása. A fókusz a piaci beruházások ösztönzése lesz.

Lényeg, hogy az ország védelmi képességei minél gyorsabban magasabbak legyenek, mint most, magyarázta Gulyás azt, hogy a kormány honvédelmi alapot hoz létre.

„Minél hamarabb” – válaszolta Nagy Márton arra a kérdésre, hogy mikor fognak megjelenni a különadó részletszabályai. „Napokban, és nem hetekben kell gondolkodni” – egészítette ki Gulyás Gergely. Nagy Márton szerint be kell szedni a pénzt.

Haderőfejlesztésre fogja használni a kormány a honvédelmi alapot. Gulyás Gergely azt mondta, ha van rá lehetőség, szeretnék egyes honvédelmi beszerzéseket előrébb hozni.

A választási kampány véget ért, a jogszabályoknak megfelelően fogunk eljárni – válaszolta Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy az új kormány tárgyalni fog-e a pedagógus szakszervezetekkel. A tanárok részéről jogos követelések merültek fel a miniszter szerint, de a kampány alatt a szakszervezetek fellépése pártpolitikai színezetet kapott.

Navracsics Tibor felelős a fővárosi területfejlesztésekért, Lázár János a nagyobb állami beruházásokért.

A magyar állam felelőssége a közegészségügyért áll fenn, a cél, hogy a lehető legmagasabb színvonalon lássák el az embereket, mondta Gulyás, aki nem lát kivetnivalót a magánszektorban. Azt a hibát nem szabad elkövetni, hogy a járulékbefizetés csökkenjen, mondta.

A kormány két év után kivezeti a különadót, de a jövő mindig bizonytalan, nem tudni, mi lesz 2023 után, mondta Nagy Márton.

Sok-sok tételből fog összejönni a plusz 100 milliárd, ami még hozzájön a 800 milliárd extraprofit-különadóhoz. Emelni fogják a dohánytermékek és a szeszes italok jövedéki adóját, a népegészségügyi adót, és változni fog a céges autók adózása is. Részleteket még nem árult el a gazdaságfejlesztési miniszter.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a korábbi rend szerint képzeli a területfejlesztést, de összevonták az összes irányító hatóságot, ami eddig széttagolt volt a különböző tárcák között – mondta Gulyás Gergely a következő kérdésre.

Öt területi kormánybiztos lesz a Miniszterelnökségen az eddigi négy helyett:

  • az észak-keleti terület fejlesztéséért Szabó Tünde,
  • az észak-nyugati területért Czunyiné Bertalan Judit,
  • az ország középső részéért Láng Zsolt,
  • a dél-nyugati régióért Móring József,
  • az alföldi régió fejlesztéséért pedig Bányai Gábor felel.

Gulyás szerint a koronavírusos veszélyhelyzettel ellentétben a háborús veszélyhelyzetben nem lesz nyelvvizsga-amnesztia a diplomázóknak, „az, hogy a szomszédos országban háború van, senkinek nem nehezíti meg a nyelvtanulást és levizsgázást”, mondta.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!