A kormány 800 milliárdot vár a különadókból, a bankoktól és az energiacégektől veszik el a legtöbbet

A Népszava korábbi információi szerint az EU költségvetését kezelő Európai Bizottság április végén közel 300 millió eurót (több mint 110 milliárd forintot) utalt Magyarországnak a menekültek ellátására, Gulyás erre most azt mondta, ez nem igaz, ennyi pénz biztos nem jött.

Az Európai Unió Tanácsa áprilisban fogadta el azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok ebben az évben összesen 3,5 milliárd euróval (kb. 1300 milliárd forint) nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönnyítésére .

A két létrehozott alapba 900 milliárd forintot fizetnek be – válaszolta Nagy Márton a Népszava kérdésére. 700 milliárd megy rezsivédelmi alapba, 200 milliárd pedig a honvédelmi alapba. Jövőre mindkét alap növekedhet.

A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, hogy noha már május vége van, 2022-ben is beszedik a teljes évi extraprofit-különadót.

A kiskereskedelmi különadónál az adókulcsokat emelik meg.

A nagyobb összegekre lövünk. Értelmes összegeket szeretnénk beszedni – ezzel indokolta Nagy Márton, hogy miért nem vetettek ki különadót például a kaszinókra.

Gulyás mindenkit meg akar nyugtatni, Magyarországon még nem jelentettek majomhimlőgyanús eseteket. De a tünetei ennek a vírusnak amúgy is enyhék, az NNK feladata erre figyelni.

Magyarország szerint minimális az esély arra, hogy egy NATO-tagállamot megtámadna Oroszország – mondta Gulyás Gergely. Ha jól felszerelt a honvédség, még tovább lehet csökkenteni ennek a veszélyét – tette hozzá. A szlovák miniszterelnök nyilatkozatáról kérdezték a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Ha Ukrajna elbukik, Szlovákia lesz a következő – fogalmazott pár napja Eduard Heger a davosi Világgazdasági Fórumon.

Folyamatos a konzultáció a magyar és a kormány között, a kormány pedig úgy gondolja, Novák Katalin lengyelországi útja sikeres volt. Bár a lengyelek és magyarok mást gondolnak az orosz-ukrán háborúról, vagyis arról, hogy milyen válaszokat kell adni az oroszok támadására, de hosszú távon mindkét ország szövetségesként számíthat a másikra, mondta Gulyás.

Az ATV kérdésére Gulyás megerősítette, hogy Orbán Viktor beszélt az Európai Tanács elnökével az elmúlt napokban. A magyar kormány akkor tudja támogatni az olajembargós szankciókat, ha garantálják, hogy bármikor vissza lehet térni a hajós szállításra, amennyiben bármilyen nehézség keletkezne a vezetékes szállításban.

Gulyás a következő kérdésre azt mondta, hogy a veszélyhelyzet végével feloldották a rendvédelmi dolgozók és az egészségügyi dolgozók felmondási tilalmát, azaz a háborús veszélyhelyzetben már nincs érvényben ez a szabály.

A kata adózásról egyelőre szándékok vannak csak, mondta Gulyás. A miniszter szerint a kormány célja, hogy olyan szabályozási formát találjanak, ami visszaszorítja a katát arra a területre, amire létrehozták, tehát azok katázhassanak, akik valóban egyéni kisvállalkozásokat működtetnek, nem bujtatott foglalkoztatásban dolgoznak.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban arról beszélt, a kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését.

Minden árstopról külön hoz döntést a kormány. Gulyás Gergely azt mondta, szeretné fenntartani a kormány a négy árstopot, de minden egyes intézkedésről külön döntenek majd. A miniszter szerint a hatósági árak hozzájárultak, hogy az infláció alacsonyabb legyen, mint ami anélkül lenne.

A különadókat már idén beszedik, kivéve a reklámadót, az csak jövő évben lép életbe.

Az ATV megkérdezte, hogy megadóztatott cégek hogyan nem fogják áthárítani a fogyasztókra a különadót. Gulyás szerint önmagában a megadóztatott szektorokban ezek az adók nem adnak okot az áremelésre, hiszen az állam nem olyan nyereséget vesz el, ami a rendes nyereségből van, hanem az extrahaszonból. Ez nem indokolja, hogy az emberek által fizetett költségek növekedjenek – tette hozzá. Ha mégis ilyet tapasztalna tömegesen a kormány, vannak jogi eszközei fellépni.

Minden egyes szektor esetén részletes számítások különítik el a hosszú távú profitot az extraprofittól. Ezt választották ketté. Ezek a számok minden esetben alá vannak támasztva – egészítette ki Nagy Márton.

Az olajembargó kérdésében Gulyás elismételte a magyar álláspontot, hogy fontos a szolidaritás Ukrajnával, de olyan szankciót nem akarnak támogatni, ami Magyarországnak jobban fáj, mint Oroszországnak. De várják a megoldást az uniótól.

Szerdán járt a Bankszövetségben, csütörtök reggel pedig az energiaszektor képviselőivel találkozott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Beszámolt nekik a kormány döntéséről és annak okairól.

Nagy intézkedései elegendőek leszek Gulyás Gergely szerint a rezsivédelemhez és a honvédelmi fejlesztésekhez, majd hozzátette: a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a családtámogatásokból egy fillért sem engednek. A jövő évi költségvetésben is ugyanannyi pénz áll rendelkezésre családtámogatásokra, mint idén.

Gulyás arról is beszélt: be kell vallani őszintén, hogy soha nem volt több bizonytalanság, mint ma. Aki jövő évre meg tudja mondani pontosan, hogy mennyi lesz az energiaár és az olajár, annak csak gratulálni tud a miniszter. Azt is mondta, a beruházások egyéves halasztását nem tették volna meg, ha nem lenne rendkívüli helyzet.

A háborús veszélyhelyzet előtt is már fokozott védettség volt a határon, ezt fenntartja a kormány, de arra nem látnak indokot, hogy ezt szigorítsák, mondta Gulyás.

Ki felel majd a gazdaságvédelemért, gazdaságfejlesztésért, kérdezték Gulyást, aki a mellette álló Nagy Mártonra mutatott.

A 2023 elejétől beveztett reklámadó összefügg a tévézéséssel és a reklámozással – mondta Nagy.

Összességében az ismertetett szektorok egy nagyon jelentős extraprofitot termeltek Nagy Márton szerint. „Mi nem vesszük el a profitot, az extraprofitot vonjuk el” – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter. Épp ezért nem gondolják, hogy az elvonás megjelenne a fogyasztóknál.

Nagy szerint az extraprofitra a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert, ennek az összege több mint 12 milliárd forint.

A biztosítóknál azért van extraprofit, mert a Covid-időszakban növekedtek a biztosítói díjbevételek.

Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel.

A kiskereskedelmi szektornak azért van extraprofitja, mert éves forgalma 16 százalékkal bővült.

A telekommunikációs szektornak azért, mert a Covid alatt többen maradtak otthon, többen interneteztek, telefonáltak.

A légitársasági szektornak azért, mert újra megnő az utasforgalom, főleg az elhalasztott utazások miatt.

A gyógyszerforgalmazóknak azért, mert megemelkedett a gyógyszer-értékesítés, már csak a Covid miatt is.

A különadókat tételesen is felsorolta Nagy Márton:

• A bankszektorban 300 milliárd forintot vonna el a kormány,
• biztosítói szektorban 50 milliárd forintot,
• az energiaszektorban 300 milliárdot (ebben főleg a Mol érintett),
• a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot,
• telekommunikációs cégektől 40 milliárdot,
• a légitársaságoktól 30 milliárdot,
• míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot (a gyógyszertárakat nem érinti a különadó).

Nagy Márton bejelentette, hogy 2023. január 1-től ismét bevezetik a reklámadót, és 15 milliárd bevételt remél ettől a kormány.

A különadóból származó teljes bevétel így meghaladja a 800 milliárd forintot.

Nagy részletezte, az extraprofit különadó, mely vállalatokat érinti, amik a jelenleg érvényben lévő ágazati különadók fölött lesznek majd. Bankszektor – elvonják az extraprofitot, aminek éves összege 300 milliárd forint lesz.

A kormány azon lesz, hogy ezt idén és jövőre is beszedjék.

Nagy Márton vette át a szót, aki arról beszélt: újabb világválság fenyeget minket, nő az infláció, és növekednek a recessziós félelmek. Egy válságálló gazdaságot kell építenünk – fogalmazott.

Idén 4,9 és jövőre 3,5 százalékos GDP arányos költségvetési hiánnyal számol a kormány.

A növekvő bevételeket extraprofit-különadókból fogják finanszírozni. A kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre – mondta Nagy, mindeközben megvédik a családokat, a nyugdíjakat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést.

Csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését, és át kell ütemezni az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat kell ösztönözni. Előbbi 60, utóbbi 40 százalékban járul hozzá, hogy idén 4,9 százalékos legyen a GDP-arányos költségvetési hiány, jövőre 3,5 százalék.

Európában Magyarországon lehet a legkedvezőbben tankolni Gulyás szerint, de vannak visszaélések, nagy a benzinturizmus, ezért a kormány úgy döntött: holnaptól magyar rendszámú, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező autók számára teszik lehetővé a hatósági áras tankolást a magyar benzinkutakon. (A külföldi járművek piaci áron kapnak üzemanyagok.)

A rezsivédelmi és honvédelmi alapba extraprofit-különadók kerülnek, és ez biztosítja, hogy a kormány hosszabb távon is tudja finanszírozni a rezsicsökkentést és a honvédelmi fejlesztéseket. Gulyás méltányosnak tartja a döntést, hogy elvonják az extraprofitot.

Mindeközben a kormány szerinte ismert arról, hogy a költségvetési célokat mindig betartotta. 2020 volt kivétel a járvány miatt. Ezek az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,5 százalékos hiánycélt teljesíteni tudja a kormány. A jövő évi költségvetést a kormány ma átadja a költségvetési tanácsnak, majd az Országgyűlés június első felében kezdi meg tárgyalni a költségvetési tervezetet.

Gulyás ismertette a főbb számokat a tervezetből:

• 68 ezer milliárdos GDP-vel számol a kormány jövőre,
• a költségvetési főösszeg 28 ezer milliárd forint lesz.
• Az infláció 5,2% lehet a kormány számításai szerint,
• 3,5%-os hiánycélt tűztük ki célul,
• és 4,1%-os GDP-növekedést várnak jövőre.

Gulyás Gergely szerint a cél, hogy megvédjék az eddig elért eredményeket. Ebbe a körbe tartozik a rezsicsökkentés védelme és az árstopok bevezetése. A rezsicsökkentés fenntartása a kormány legnagyobb és legnehezebb feladata, mert Európában többszörösére nőnek az energiaárak.

A háborús veszélyhelyzetben a kormány a rendkívüli felhatalmazásával élve rezsivédelmi és honvédelmi alapot hozott létre. A brüsszeli szankcióspolitika és a megugrott nyeresanyagárak is hozzájárultak szerinte az energiaárak növekedéséhez.

A kormány legfontosabb feladata szerinte, hogy a háborús helyzetben is megvédjék az ország gazdaságát. Mindent meg kell tenni a rezsicsökkentése, a nyugdíjak megvédéséért. A kormány olyan költségvetést hozott, és fog benyújtani az Országgyűlésnek, amely megvédi ezeket.

Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra mellett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is ott van a helyszínen.

Két nappal ezelőtt alakult meg a kormány, és már két ülést is tartott – kezdte Gulyás Gergely. Kedden döntöttek a háborús veszélyhelyzet bevezetéséről, szerdán pedig a különadókról.

A költségvetés rossz helyzete, az elszálló energiaárak és a közelgő gazdasági visszaesés miatt várható volt, hogy az új kormánynak masszív kiigazításokkal, bevételnövelő vagy költségcsökkentő intézkedésekkel kell kezdenie a működését. Elemzők szerint különleges mértékű nyereség a bankszektorban és az energetikában képződött az utóbbi időben, ehhez képest a célzott szektorok listája ennél bővebb, erről itt írtunk bővebben.

Nem először él az Orbán-kormány a különadók eszközével, a múltbeli tapasztalatok alapján most bátrabban vághatnak bele az ágazati szintű sarcolásba. 2010 és 2012 között közel ezermilliárd forintot szedett be a kormány ágazati sarcokból, amelyek ellen hiába pereltek a cégek. Úgy tűnik azonban, néhány szektor megsarcolása nem lesz elég a költségvetés kívánt mértékű kiigazításához. Egyelőre kérdés, hogyan is fog kinézni pontosan a „háborús és a rezsicsökkentés adó”, és ezúttal vajon meg tudja-e akadályozni a kormány, hogy végül így is a fogyasztók fizessék meg a válságkezelés árát. Erről itt írtunk bővebben.

Kedden az Országgyűlésben letették az esküt az új miniszterek, és megalakult Orbán Viktor ötödik kormánya. Utoljára április 28-án tartott kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra, amikor még ügyvezető kormány vezette az országot.

Nem került be az új kormányba Benkő Tibor, Kásler Miklós, Süli János és Mager Andrea. Több év kihagyás után visszatért Lázár János és Navracsics Tibor, míg először kapott helyet a kormányban Csák János volt londoni nagykövet és csúcsmenedzser, Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Orbán gazdasági főtanácsadója, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, üzletember és volt nagykövet.

Az ukrajnai háború, a brüsszeli szankciós politika és az áremelkedések miatt különadókat vet ki a kormány. Orbán Viktor a szerdai kormányülés után Facebook-oldalán jelentette be, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, ebből tudják majd finanszírozni a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítését.

„Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be” – jelentette be a miniszterelnök. Az intézkedések időben korlátozottak, két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.

„Akik ebben a háborús helyzetben extraprofitra tesznek szert, azokat arra kérjük, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez – fogalmazott a miniszterelnök. – Ahogy vállaltuk, a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is meg fogjuk védeni.”