A kormány különadót vet ki a bankokra és a multikra

2022. május 25. – 18:05

A kormány különadót vet ki a bankokra és a multikra
Orbán Viktor rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelenti be a Karmelitában 2022. május 25-én – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Orbán Viktor szerda este bejelentette új kormánya első döntéseit. Különadókkal védenék meg a rezsicsökkentést, és fejlesztenék a honvédséget.

„A háború elhúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul, és ez együtt drasztikus áremelkedésekhez vezet” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalán megosztott videóban a szerdai kormányülés után. A rezsicsökkentés védi a családokat, de az energiaárak tovább emelkednek, és ezért „egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat” – fogalmazott a miniszterelnök. „Ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősítenünk.”

„Mindeközben az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert” – folytatta Orbán. A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. „Innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit” – tette hozzá.

„Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be”

– jelentette be a miniszterelnök. Az intézkedések időben korlátozottak, két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.

„Akik ebben a háborús helyzetben extraprofitra tesznek szert, azokat arra kérjük, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez – fogalmazott a miniszterelnök. – Ahogy vállaltuk, a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is meg fogjuk védeni.”

A részleteket és a számokat a csütörtök délutáni kormányinfón ismerteti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Bezuhant a forint, Nagy Márton a bankokkal egyeztetett a döntés előtt

Szerda délután látványosan gyengült a forint, miközben Orbán jelezte, hogy hamarosan bejelenti a kormány legfrissebb döntéseit. Az euró ára 389 forint közelébe is drágult, délután fél öt előtt nem sokkal 388 forinton kereskedtek vele.

Nem sokkal a miniszterelnök bejelentése után pedig már 393 forintnál járt az euró ára.

A változás súlyát jelzi, hogy reggel még 382 forint körül volt az árfolyam. Egy munkanap alatt tehát nagyjából 10 forinttal, azaz bő két és fél százalékkal gyengült a forint. Az euróval szembeni forintárfolyam nagyjából két hónapos mélypontra zuhant.

Mindeközben Nagy Márton frissen kinevezett gazdaságfejlesztési miniszter közleményt adott ki az MTI-ben. Szerdán megbeszélést folytatott a Bankszövetséggel, tájékoztatta a szövetség elnökségét, hogy a kormány – több ágazati szektor mellett – a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött.

A miniszter közölte a bankokkal, hogy rendkívüli időket élünk, rendkívüli időkben pedig rendkívüli intézkedésekre van szükség. Nagy közleménye szerint a hazai bankszektor eredményesen működik: a bankok a jegybanki kamatok emelkedése és a lakossági betéti kamatok alacsonyan tartása miatt kimagasló nyereségre, extraprofitra tesznek szert.

A DK szerint Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni, az LMP a fenntarthatósági alapot hiányolja

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán bejelentése nem jelent mást, „mint hogy végső soron a törvénytelen kormány a magyar emberekkel fizetteti meg az elhibázott politikája, a mértéktelen lopás és az esztelen költekezések árát”.

A párt közleménye szerint teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a cégek a rendkívüli adójukat a szolgáltatásaik árának emelésével fogják előteremteni. „Orbán így lopja meg és csapja be újra és újra a magyarokat: Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni.”

„Az LMP támogatja, hogy az extraprofitot realizáló nagy multicégek nagyobb terhet vállaljanak a válság költségeiből” – írja Facebook-oldalán Ungár Péter, a párt frakcióvezetője. Az LMP szerint ugyanakkor a két bejelentett alap mellett mindenképpen létre kellett volna hozni egy fenntarthatósági alapot is, amibe a szennyező és a fosszilis energiák értékesítésén nyerészkedő vállalatok fizetnének be, és amelyből épületszigetelési és megújuló energia fejlesztéseket lehetne finanszírozni.

„Ahogy annak a kimondását is hiányoltuk a kormányfőtől, hogy a közszférában mielőbbi béremelésre van szükség. Erre láthatóan továbbra sincs szándék, ezért újba bebizonyosodott, hogy ez a kormány a saját munkavállalóit nem megvédi, hanem cserben hagyja” – áll a párt közleményében.

Az MSZP és a Jobbik áfacsökkentést javasol

„Ideje volt már, Miniszterelnök Úr! De ne álljon meg félúton, ez így még kevés lesz!” – reagált a bejelentésre Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke is. Épp itt volt szerinte az ideje, hogy a multik is kivegyék a részüket a közös terhek viseléséből, miután évek óta hordják ki az országból az alacsony bérek miatti extraprofitot. „Elvárjuk hogy a NER oligarchái se maradjanak ki az extraprofit után adóztatásból. Mészáros, Garancsi, Szíjj és a többi haszonélvező is kivehetné a részét a közös terhek viseléséből” – fogalmaz Tóth.

Azt javasolja a kormánynak, hogy a bevételből az energiaárak és a honvédelem finanszírozása mellett a szakmunkás minimálbérig csökkentsék a fizetéseket terhelő adókat, az alapvető élelmiszerek ÁFA-kulcsát vigyék le 5 százalékra, a leginkább rászorulók részére pedig vezessék be az élelmiszerkupont.

Az MSZP havonta 20 ezer forint értékű támogatást adna ezen felül azoknak a gyermeket nevelő családoknak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum szintjét, valamint az egyszülős családoknak, az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasoknak, a súlyos fogyatékossággal élőknek, a szociális segélyből élő munkanélkülieknek, a hajléktalanoknak és a szociális ösztöndíjban részesülő felsőfokú tanulmányokat végzőknek. A javaslat szerint a támogatást csak alapvető élelmiszerekre lehetne elkölteni.

„A világon semmiféle probléma nem lenne azzal, hogy a közteherviselés felé mozdulva, egy válságidőszakban mindenki vállalja a szükséges terheket. A gond azzal a viselkedéssel van, amit a kormánytól a korábbi hasonló esetekben láthattunk” – írja közösségi oldalán Z. Kárpát Dániel.

A Jobbik alelnöke szerint a kormány kivetette a bankadót, majd hagyta, hogy a bankok áthárítsák azt az ügyfelekre. Kivetette a tranzakciós illetéket, majd hagyta, hogy a pénzintézetek saját bevallásuk szerint is áthárítsák a több mint 200 milliárdot a saját szerződött ügyfeleikre. „A multicégek sem éppen tapasztalatlanok az áthárításokban, így az új bejelentések mögött akkor húzódhatna korrekt szándék, ha az árat nem a magyar polgárok fizetnék meg” – fogalmaz Z. Kárpát Dániel.

A Fidesz szerinte a kereskedőktől is hozzájárulást vár, de a „saját” zsebébe nem nyúl, pedig „megtehetné a magyarok érdekében, például az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-jának 0%-osra történő leszállításával. Vállaljon terhet a kormány is, és szó se legyen a különadók áthárításáról!”

A Mi Hazánk a gyógyszeripari cégeket és a kaszinókat hiányolja

A kormány tulajdonképpen végrehajtja a Mi Hazánk járványszolidaritási adóról szóló korábbi javaslatát. Így reagált Toroczkai László, a párt elnöke. „A Mi Hazánk már több mint két évvel ezelőtt követelte, hogy vessenek ki különadót az extraprofitot termelő multikra, például a tech óriáscégekre, a kereskedelmi láncokra, a gyógyszeripari vállalatokra és a kaszinókra” – fogalmaz a közleményben. A kormány azonban a multik adóztatása helyett szerinte éveken át a jövő nemzedék eladósítását választotta, évtizedek óta nem látott mértékűre növelve az államadósságot.

A kormány mostani döntéséből a gyógyszeripari cégeket és a Fidesz oligarcháinak érdekeltségeibe tartozó kaszinókat hiányolja Toroczkai. „Követeljük, hogy ezekre is vonatkozzon a különadó és az oligarchák hatalmának megtörése érdekében javasoljuk a gazdasági közszereplő fogalmának bevezetését, hogy a milliárdos közbeszerzések nyerteseire is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozzon.”

Háborús veszélyhelyzetet vezettek be

Pár perccel azután, hogy kedden hivatalosan is megalakult az ötödik Orbán-kormány, és tizedszerre is módosították az Alaptörvényt, Orbán be is jelentette, hogy kedd éjféltől háborús veszélyhelyzet lesz. Orbán ezt azzal magyarázta, hogy a szomszédban háború zajlik, egy olyan háború, „amelynek még senki sem látja a végét”. Szerinte a háború kockára teszi a fizikai biztonságunkat, valamint veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. A kormányfő szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség.

Ezzel az indoklással módosították az Alaptörvényt, mivel a kormány május 31-i határidővel meg akarja szüntetni a Covid-járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Az Alaptörvény ezért most kiegészült azzal, hogy humanitárius katasztrófa vagy szomszéd országban zajló fegyveres konfliktus esetén is el lehet rendelni ezt az állapotot. A veszélyhelyzetről, az utóbbi két évben történt alkalmazásáról itt írtunk hosszabban.

A veszélyhelyzet a magyar jogrendben egy úgynevezett minősített időszak, amiben különleges jogrend lép érvénybe. Ez azt jelenti, hogy a kormány veszélyhelyzetben olyan rendeleteket fogadhat el, amikkel felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását.

Kövess minket Facebookon is!