Különadók: a matek sehogy sem jön ki, de zavarkeltésre alkalmas volt a bejelentés

2022. május 26-án délelőtt 11 órakor komoly zavarok láthatóak a magyar értékpapírpiacokon.

• A Budapesti Értéktőzsde indexe 2000 pontot esett.
• A Mol 9 százalékot zuhant, 2500 forinton adják-veszik.
• Az OTP 9300 forinton forog, ez 5 százalékos esést jelent.
• A forint viszonylag stabil, de azért mégis csak 394 forintot kellett adni délelőtt egy euróért.
• És a nagyközönségnek kevésbé látható termékeknél, például a magyar vállalati devizakötvények piacán is nagy a szakadás, az MVM például tavaly októberben bocsátott ki 500 millió eurónyi devizakötvényt, ezeket most a névérték 83,6 százalékán kereskedik.

Jönnek az adók

Az ok nem kétséges. Orbán Viktor szerda este bejelentette, hogy a kormány rezsivéldelmi és honvédelmi alapot hoz létre, hogy megvédje a rezsicsökkentést és megerősítse a honvédséget. Hozzátehetjük, e két nagy költség mellett is nagy szüksége van a büdzsének pénzre, hiszen az egész évre tervezett hiány háromnegyedét már az első negyedévben elköltötte a költségvetés.

Emiatt a kormány kötelezi a

• a bankokat,
• a biztosítókat,
• az energiaipari és kerekedő cégeket,
• a légitársaságokat,
• a nagy kereskedelmi láncokat,
• illetve a távközlési cégeket

hogy extra profitjuk nagy részét fizessék be 2022-23-ban – jelentette be Orbán Viktor szerdán.

Bizonytalanság a köbön

A konkrétumokat nem tartalmazó bejelentés a lehető legrosszabb, ami a gazdaság logikája szerint történhet. Vagyis csak annyi derült ki, hogy érkezik majd valami, ami a szektorok, illetve a cégek szempontjából biztosan rossz, ráadásul méretes, ugyanakkor egyelőre tervezhetetlen, mert bizonytalan tartalmú volt a kijelentés.

Rövid távon ilyenkor a forint további gyengülése, a külföldi befektetők elkedvetlenedése és az infláció megemelése a hatás (például a forint gyengítése emeli az importált inflatorikus hatásokat).

Természetesen azt is leszögezhetjük, hogy a kormány nem öncélúan vállal ilyen negatív hatásokat. Azzal mindenki tisztában lehetett, hogy az államnak pótlólagos bevételekre van szüksége, és az is átjött az eddigi kommunikációból, hogy Orbán nem szeretne lakossági megszorításokat, ugyanakkor a szerdai bejelentésnek két rendkívül nagy problémája,

• egyrészt, mivel vélhetően előbb történt meg a bejelentés, minthogy a részleteket kidolgozták volna, teljességgel érthetetlen a felsorolás néhány eleme és nem is jön ki a matek,
• másrészt, nagyon erősen rontja a magyar gazdaság jövőbeli kilátásait is, akár a bankok apadó finanszírozási (hitelkihelyezési) képessége miatt, akár az említett bizonytalanság működőtőke-beáramlást veszélyeztető hatása miatt.

Az elemzők is gondban vannak

A jövőbeli hatások felmérése az elemzőknek is nehéz feladat, hiszen, ahogy Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője fogalmazott,

csütörtök délelőtt azért ennyire vad a helyzet, mert ködszurkálás zajlik, és mindenki legfeljebb csak bízhat abban, hogy hamarosan, akár már a délután folyamán, valódi részletek is kiderülnek.

Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója pedig a nagyságrendeket nem látja arányosnak, vagyis

amíg a rezsicsökkentés és a háborús készülés jóval több mint ezermilliárd forintot igényelne, olyan szektorok (légiközlekedés, láncok, távközlés) bukkannak fel a felsorolásban, amelyeknek nagyon alacsony a nyereségessége.

Légi cégek

Tapasztalatunk szerint mások is elsősorban a légitársaságok megnevezésén lepődtek meg, itt inkább csak kérdések vannak, mint értelmes kommentek.

• A pandémia közben, az üzleti turizmus lefagyása és a 115 dolláros olaj idején ki lát extraprofitot ebben a szektorban?
• Ha nincs a cégeknek érdemi nyeresége, ha a szereplők nem is magyar bejegyzésűek, mit tervez a kormány, esetleg nem is nyereségalapú, hanem forgalomalapú adó kivetését?
• Vagy ez csak valami nyomasztás? Ugye nem a WizzAirre vetett szemet a kormányzat? Mert bár vannak szektorok, amelyeket sokan el tudnak üzemeltetni, a légitársaságok nem ilyenek. Lebeghet a szemünk előtt a Malév tragédiája, de akár az is, hogy Európában tényleg csak a Ryanair és a WizzAir képes gazdaságosan dolgozni.
• Hogy lehet egyáltalán adóztatni, a repülés költségeit? Hiszen sokféle költséget, leszállási jogokat európai szerződések szabályoznak.

Hol van egyáltalán extranyereség?

A szakemberekkel, illetve az ezúttal még háttérben sem megnyilvánuló céges pénzügyesekkel beszélve, az energetikában és a bankszektorban van egyedül rendkívüli nyereség.

Az energetikában nem mindenhol, hiszen aki, mint az MVM, iszonyatos rezsiszámlát fizet, annak brutális veszteség és állami tőkepótlási kényszer néz ki, de a Mol most valóban jól keres.

A cég helyzete azért összetett, mert ő már a 480 forintos nagykereskedelmi üzemanyagár-limittel is sokat fizet a háborúért, de az Urál-Brent marzs kinyílásával valóban sokat is keres. Röviden ez azt jelenti, hogy a Mol által felhasznált orosz olaj most olcsóbban szerezhető be, mint más olajfajták, ami a magyar cégnek versenyelőny.

Kérdés persze, hogy ezt a mozgó, piaci árfolyam-különbözetet hogyan lehet megadóztatni, illetve mi van, ha valamilyen okból borul az orosz olajimport.

A másik ilyen rendkívüli nyereség a bankoknál keletkezik. Ők ugyanis gyakorlatilag nem fizetnek a betétek után érdemi kamatot, de a pénzüket mégis 6 százalék feletti kamaton parkoltathatják az MNB-nél.

Ezt nevezhetjük indokolatlan anomáliának, amire kivethető adó, de amúgy mind a bankok, mind az energetikai cégek (ahogy egyébként a távközlési cégek és a kiskereskedelmi láncok is) már eddig is nagyon sok különadót fizettek.

A bankok esetében ráadásul sok intézménynek vannak ukrán, orosz kitettségei (OTP, Raiffeisen, UniCredit), vagyis ők a saját üzletmenetükben is problémákkal és nem kánaáni időszakkal találkoznak, de általában sem a legjobb irány, ha egy válság felé haladó gazdaságban a kormányzat visszafogja a lélegeztetőgépet, vagyis a hitelezési képességet.

Csapkodás

Mindenesetre most zajlik a csapkodás, a szó érthető a kormányzati intézkedésekre is, de a piacok reakcióira is. Nagyjából persze mindegy, hogy ezt most ki okozta, fontosabb lenne, hogy valaki állítsa meg a vészjósló folyamatokat, de az eddigi kommunikáció alapján Orbán Viktor Nagy Mártontól várt unortodox lépéseket, akinek mindez valójában nem is annyira szokatlan szerep, hiszen 2010 után is volt szerepe a kereskedelmi bankok számára rossz emlékű jegybanki – kereskedelmi banki tárgyalásokban.

Sajnos, ahogy egyik beszélgetőpartnerünk kiemelte, a magyar üzleti környezet tavaly óta amúgy is nagyon rossz, a nyugati befektetőket már az Aegon-deal vétójába beleálló állam is megijesztette, igaz a nagy boomban keleti befektetőink azért vannak (gondoljunk például az akkumulátorgyártás ellátási láncára).

Az új kormány felállása idején volt egy olyan remény, hogy Magyarország az RRF-pénzek megszerzése miatt és Navracsics Tibor reaktiválása révén egy piacbarátabb gazdaságpolitikát kíván megvalósítani. Ám úgy látszik mégis az unortodoxia és a „harc” fog dominálni, természetesen nem katonai értelemben, hanem Brüsszel ellenében és a megmaradt neren kívüli gazdasági szereplők ellen. A kiszámíthatatlan környezet nagy veszély, délutánra talán a kiszámíthatóbb rossz irányába lépünk el, ennél még az is jobb lesz.