Teljes területét felszabadítaná Ukrajna, újabb nyugati fegyverszállítmányokat kér a kormány
2022. szeptember 13. – 07:09
frissítve
Miközben Orbán Viktor folyamatosan ekézi az – egyébként általa is megszavazott – Oroszország elleni európai uniós szankciókat, hogyaszondja, „a háború zajlik, az oroszok meggyengítésére tett kísérletek nem jártak sikerrel”, meg hogy „az európai gazdaság tüdőn lőtte magát”, addig az orosz gazdasági minisztériumnak a 2022-es év első nyolc hónapjáról publikált (és a Bloomberg által összefoglalt) adataiból kitűnik, hogy
augusztusra elpárolgott a tavasszal még brutálisra duzzadó fizetési többlet, és mivel a bevételek növekedése lassul, a kiadásoké viszont gyorsul, ősszel bekopogtat a költségvetési hiány is.
Nem kissé leegyszerűsítve eddig az volt a helyzet, hogy miközben a megugró szénhidrogénáraknak és az érintetlen exportlehetőségeknek köszönhetően Oroszország bevételei folyamatosan nőttek, addig a nyugati cégek kivonulásának köszönhetően a behozatal enyhén mérséklődött, és ez kettős tendencia évtizedes rekordot eredményezett a második negyedévben mért 70,1 milliárd dolláros szufficittel.
Azonban miután az Európai Unió szankciókat vetett ki az orosz kőolajimportra, Moszkva pedig a vezetékeket el-elzárogatva a tavalyi harmadára csökkentette az Európába irányuló földgáz mennyiségét, az orosz exportbevételek szárnyalása jelentősen lelassult. Mindeközben viszont a Kreml két kézzel kezdte el a pénzt szórni, hogy az átlagemberek minél kevesebbet érezzenek a nyugati szankciók hatásaiból (arról nem is beszélve, hogy a hadiállapot deklarálása nélkül is irtózatos összegekbe kerül az ukrajnai hadviselés) és a rezsimet ne temesse maga alá az összeomlófélben lévő gazdaság. Ez a két tendencia augusztusra oda vezetett, hogy a többlet elpárolgott, Natalia Lavrova közgazdász pedig úgy látja, szeptemberre már deficitbe csúszik az orosz költségvetés (ami önmagában még nem tragédia). Lavrova ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország a 2022-es költségvetés egyensúlyát 100 dollár/hordós kőolajárhoz kötötte, de jövőre ehhez már hordónkénti 108 dolláros kőolajárra lesz szükség.
Az acélmágnás Rinat Ahmetov cége, a Metinvest Holding mobilfedezékek gyártásába kezdett. A gyártó szerint az acélkapszula másfél méterrel a föld alá temetve a 150 milliméteres taracklövedékeknek is képes ellenállni.
Az alapesetben több mint kétmillió forintnyi hrvinyába kerülő mobilfedezékből eddig 10 készült el, ezeket a Metinvest térítésmentesen szállította le a hadseregnek. A cég havi 20 darab gyártását vállalta, ezeket 50 kilogrammos modulokra bontva szállítják a frontra a Metinvest zaporizzsjai üzeméből, ahol különösebb szakképzettség nélkül össze lehet szerelni.
Rinat Ahmetov oligarchatársaival együtt teljes mellszélességgel együtt kiállt az ukrán háborús erőfeszítések mellett, cége rengeteg hadfelszerelést szállított a hadseregnek. Mondjuk a leggazdagabb ukránnak – akit a háború előtt Volodomir Zelenszkij elnök nyíltan egy oroszbarát puccs előkészítésével vádolt meg – személyes elszámolnivalója is van az orosz megszállókkal, hiszen két hatalmas mariupoli acélművét, a helyi ellenállás szimbólumává vált Azovsztalt, valamint az Iljics Acél- és Vasműveket elvesztette. Azonban Ahmetov elmondása szerint hisz abban, hogy Ukrajna visszaszerzi Mariupolt, cégei ismét versenyképesek lesznek a világpiacon, és már áprilisban megfogadta, hogy ipari-, energetikai- és pénzügyi vállalkozásokat egybefogó konszernje, az SCM (System Capital Management) kulcsszerepet fog játszani Ukrajna háború utáni újjáépítésében.
Ahogy azt hétfő esti cikkünkben részletesen bemutattuk, az ukrán hadsereg az elmúlt hét folyamán Északkelet-Ukrajnában helyenként 70 kilométeres mélységben áttörte az orosz védővonalakat, és lényegében megfutamította a Harkiv és Izjum között állomásozó orosz csapatokat. A New York Times magyar idő szerint keddi cikkében feltárja a hadművelet kidolgozásának hátterét. A cikk szerint az ukrán vezérkar a harkivi offenzíva tervezésénél felhagyott a nyugati szövetségeseit idegesítő szokásos titkolózással, és szorosan együttműködött az amerikai és brit vezetéssel a stratégiai tervezésben.
A New York Times amerikai kormányzati forrásai szerint a tervezésben és hírszerzési előkészületekben az USA részéről olyan vezető tisztségviselők vettek részt, mint Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó (a „tanácsadó” elnevezés megtévesztő, valójában miniszteri rangról van szó) vagy Mark A. Milley tábornok, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke (azaz a legmagasabb beosztásban szolgáló amerikai katona).
A szoros koordináció egyik fontos epizódja volt, amikor ukrán és amerikai katonai vezetők egy ún. hadijátékon szimulálták a déli, herszoni offenzíva lefolyását, és arra jutottak, hogy nem kecsegtet azzal az átütő sikerrel, melyre a kijevi vezetésnek katonai és diplomáciai szempontból is óriási szüksége lenne. Ekkor merült fel az a lehetőség, hogy az akut emberhiánnyal küszködő orosz haderő herszoni lekötöttségét kihasználva egyszerre két offenzívát is indítanak, és a lefuttatott szimulációk ezt a szcenáriót már sikeresnek ítélték.
Az offenzívát mindenképpen még a tél beállta előtt akarták lebonyolítani, mivel a kijevi, washingtoni és londoni vezetés úgy vélte, hogy az uniós szövetségesekre Vlagyimir Putyin komoly nyomást fog helyezni a gázszállítások leállításának lebegtetésével. De a legfontosabb időtényezőt a kellő mennyiségű amerikai fegyver (például a HIMARS-rakétavetők vagy a lokátorok elleni HARM levegő-föld rakéták) és lőszer beérkezése, illetve a tízezres nagyságrendben folyó kiképzés befejezése jelentette.
Ukrán és amerikai tisztségviselők szerint bár a harkivi-izjumi diadallal újabb kelet-ukrajnai területek felszabadítására nyílt lehetőség, a legfontosabb front jelenleg a déli, ahol Herszon és az Ukrajna legnagyobb nukleáris erőművének is helyt adó zaporizzsjai atomerőmű körüli terület visszafoglalása lesz a két fő célpont – és látva a kevesebb publicitást kapott déli területszerzéseket, hamarosan itt is áttörésre kerülhet sor.
Az ukrán kormány megfogadta, hogy az ország teljes területét felszabadítja – derült ki kedden, a védelmi miniszter helyettesének Balaklijában tartott sajtótájékoztatóján.
Hanna Maljar a visszafoglalt város főterén arról beszélt, a területen 150 ezer embert szabadítottak fel az orosz uralom alól az ellentámadással. Emellett felszólította a Nyugatot, hogy gyorsítsa fel az ukrán előrenyomulást támogató fegyverszállításokat. „A cél az, hogy felszabadítsuk a harkivi területet és azon túl az Orosz Föderáció által megszállt összes területet” – mondta még korábban, a Balaklija felé vezető úton. A fontos katonai csomópontnak számító város Harkivtól, Ukrajna második legnagyobb városától 74 km-re délkeletre fekszik.
Moszkva szombaton feladta fő bástyáját Északkelet-Ukrajnában, ezzel a háború kezdete óta a legsúlyosabb vereségét szenvedte el az orosz haderő. Az ukrán csapatok azóta több tucat várost foglaltak vissza. A harkivi ukrán áttörésről itt írtunk bővebben.
Miután Irán a nyáron százas tételben adott el felderítő- és csapásmérő drónokat Oroszországnak, egy izraeli cég Lengyelországon keresztül drónelhárító rendszereket biztosított Ukrajnának, az üzlet elé az izraeli kormány sem gördített akadályt.
– derítette ki a Times of Israel (pontosabban annak héber nyelvű testvérlapja). A meg nem nevezett haditechnikai cég egyik alkalmazottja szerint a pilóta nélküli gépek kommunikációs és tájékozódórendszereinek megzavarására, illetve a drónok elfogására is alkalmas eszközöket azért kellett névleg Lengyelországnak eladni, mivel Izrael deklaráltan elzárkózik Ukrajna katonai támogatásától – ennek részben az az oka, hogy az izraeli légierőnek menetrendszerű szíriai légicsapásaihoz szüksége van az Aszad-rezsimet támogató Oroszország jóváhagyására, részben pedig az, hogy Izrael nem akarja veszélybe sodorni a háború előtt 165 ezresre becsült oroszországi zsidó közösséget.
A cég törvényi kötelezettségének eleget téve az üzletet jelentette a védelmi minisztériumnak, és azt sem rejtette véka alá, hogy a lengyel vásárló minden bizonnyal Ukrajnának adja tovább az eszközöket, azonban az izraeli kormány nem vétózta meg az üzletet. A cikk arról nem szól, hogy a megrendelés csak időben esett egybe az iráni drónüzlettel, vagy az izraeli kormányzat ezen az úton akarja-e eltántorítani Moszkvát a Teheránnal szorosabbra fűzött katonai partnerségi viszonytól.
Az izraeli hadiipar az elmúlt évek egyik legfontosabb katonai eszközének számító drónok és drónelhárító rendszerek területén is a világ élvonalába tartozik, rengeteg vásárlója is van. Maga Izrael pedig a gázai, a szír és a libanoni határon is rendszerbe állított elhárító rendszereket.
Ahogy arról részletesen is írtam, a háború elmúlt kétszáz napja alatt a légvédelemnek és az elektronikus elhárításnak köszönhetően mind az ukrán, mind az orosz drónkészletek kimerültek, miközben a drónok a felderítéstől a célmegjelölésen át a közvetlen csapásmérésig egyre több feladatot látnak el.
Nem tárgyalják a katonai szolgálatra kötelezettek teljes vagy részleges mozgósításának kérdését a Kremlben – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak. „Jelenleg nem, ez nem jöhet szóba” – válaszolta az erre vonatkozó újságírói kérdésre. Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban kijelentette, hogy Ukrajnában csak hivatásos katonákat küldenek, és nem hívnak be tartalékosokat.
Peszkov arról is beszélt, hogy Putyin kedd délután várhatóan több telefonhívást is folytat majd, de azt nem árulta el, hogy kikkel. Putyin az éjszaka folyamán telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, akivel az Örményország és Azerbajdzsán határán kialakult konfliktus eszkalálódásáról tárgyalt.
A bostoni maraton szervezői bejelentették, hogy Oroszország és Belarusz sportolói nem vehetnek részt a következő, 2023. április 17-én rendezendő futóversenyen. A maraton honlapján közzétett regisztrációs feltételek szerint csak azok az orosz és belarusz futók indulhatnak a versenyen, akik jelenleg Oroszországon vagy Belaruszon kívül élnek, és ők is csak semleges színekben versenyezhetnek.
A maraton szervezői idén áprilisban szintén nem engedték indulni az orosz és belarusz atlétákat. A bostoni maraton a világ egyik legrégebbi és legrangosabb maratonja. Először 1897-ben rendezték meg, hosszú története során csupán egyszer, 2020-ban maradt el a verseny, ennek oka a koronavírus-járvány volt.
(Interfax)
Az utóbbi napok ukrajnai ellentámadásában olyan orosz alakulatok is súlyos veszteségeket szenvedtek, amelyek eredeti feladata Moszkva védelme és a NATO-val szembeni hadviselés volt – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett friss helyzetértékelésében.
A brit védelmi minisztérium elemzése szerint a Harkiv megyéből az elmúlt egy hétben visszavonult orosz egységek az első harckocsizó gárdahadsereghez tartoznak, amely az orosz nyugati katonai körzet parancsnoksága alatt áll. Ez az egység már az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában is súlyos veszteségeket szenvedett, és a Harkivban indított ukrán ellentámadás kezdetéig sem pótolták teljesen ezeket a veszteségeket.
A jelentés szerint az első harckocsizó gárdahadsereg az orosz fegyveres erők egyik legtekintélyesebb alakulata, és eredetileg Moszkva védelme a feladata, valamint az, hogy az ellentámadás frontvonalában haladjon a NATO és Oroszország közötti háború esetén.
Mivel ez az alakulat az orosz nyugati katonai körzet alá tartozó egyéb egységekkel együtt mára súlyos mértékben leépült, a NATO-val szembeni hadviselésre létrehozott hagyományos orosz haderők általánosságban is jelentősen meggyengültek, és valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja építeni ezt a katonai kapacitást – áll a brit katonai hírszerzés elemzésében.
(MTI)
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy letartóztatták egy repülőgépgyár egyik felső vezetőjét Moszkvában, akit azzal vádolnak, hogy titkos információkat adott át Ukrajnának. A férfi letartóztatásáról videót is készítettek, amelyet a RIA Novosztyi állami hírügynökség osztott meg.
Az FSZB állítása szerint a minőségügyi igazgatóként dolgozó férfi hozzáfért a „szigorúan titkos” jelzésű dokumentumokhoz, és fényképeket készített a katonai repülőgépekhez való alkatrészek tervrajzairól, amiket aztán az odesszai repülési üzem egyik alkalmazottjának továbbított. A volt igazagató ellen hazaárulás vádjával indult büntetőeljárás, akár húsz év börtönt is kaphat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétfő esti beszédében ismét „terrorállamnak” nevezte Oroszországot, és több okot is felsorolt ennek alátámasztására.
- Azt mondta, hogy az orosz katonák jelenléte a zaporizzsjai atomerőműnél, az állandó provokációik és az erőmű területének ágyúzása önmagában is a sugárkatasztrófa szélére sodorta Ukrajnát és egész Európát.
- „A világ számos országának lakói szenvednek az energia – az áram, a hő – árának fájdalmas emelkedése miatt. Oroszország ezt szándékosan teszi. Szándékosan destabilizálja az európai gázpiacot. Légicsapásaival szándékosan korlátozza Ukrajna villamosenergia-exportját.”
- „Tegnap és ma az orosz hadsereg csapást mért az ukrán energetikai infrastruktúrára. Ukránok százezrei maradtak áram nélkül. Házak, kórházak, iskolák... Az orosz rakéták pontosan azokat az objektumokat találták el, amelyeknek semmi közük az országunk fegyveres erőinek infrastruktúrájához.”
- „Ez egyrészt azoknak a kétségbeesését jelzi, akik ezt a háborút kitalálták. Így reagálnak az orosz csapatok harkivi vereségére. A harctéren nem tudnak mit kezdeni hőseinkkel, ezért Oroszország a civil infrastruktúra ellen irányítja aljas csapásait.”
- „És hogyan reagál a világ? Oroszországot még mindig nem ismerik el hivatalosan a terrorizmus állami támogatójaként. A terrorista állam polgárai továbbra is utazhatnak Európába nyaralni vagy vásárolni, továbbra is kaphatnak európai vízumot, és senki sem tudja, hogy vannak-e köztük gyilkosok, akik éppen most tértek vissza Ukrajna megszállt területéről.”
- „Az orosz propagandisták a mai napig pontosan azokban az afrikai, ázsiai, latin-amerikai, európai országokban dolgozhatnak, amelyeket a legnagyobb káosz fenyeget az Oroszország által okozott ár- és energiaválság miatt.”
Zelenszkij arról is beszélt, hogy szerinte meg kell erősíteni a szankciókat, és további uniós szankciócsomagra van szükség. „Oroszországot terrorista államnak kell minősíteni. Növelni kell az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, és mindenekelőtt fel kell gyorsítani a légvédelmi rendszerek biztosítását” – mondta az ukrán elnök.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az ukrán erők jelentős előrelépést értek el az elmúlt napokban, ugyanakkor még túl korai lenne megjósolni az ellentámadásuk eredményét. „Nyilvánvaló, hogy az ukránok jelentős előrelépést értek el, különösen északkeleten, és ez az általunk nyújtott támogatásnak is köszönhető, de mindenekelőtt az ukrán fegyveres erők és az ukrán nép rendkívüli bátorságának és ellenálló képességének az eredménye” – mondta mexikói útja során Blinken.
„Túl korai lenne megmondani, hogy pontosan hová vezet ez az egész. Az oroszok nagyon jelentős erőket tartanak fenn Ukrajnában, van felszerelésük, fegyverük és lőszerük is. Ezeket továbbra is válogatás nélkül használják, nemcsak az ukrán fegyveres erők, hanem a civilek és a polgári infrastruktúra ellen is, ahogy azt eddig is láttuk” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter.
A Harkiv megye keleti részén indított ukrán ellentámadás felfedte az orosz erők rendszerszintű gyengeségeit, de az Ukrajna rendelkezésére álló nyugati technika fontossága is megmutatkozott. Az ellencsapás kiemelten fontos szakasza a harcoknak, még ha ettől nincs is belátható közelségben a háború vége.
(Guardian)
Akkor még ma sem késő elolvasnia, miről árulkodik az ukránok Harkiv környéki sikere, és mit jelent ez a háború folytatására nézve Rácz András katonai és Oroszország-szakértő szerint.
- Folytatódott az ukrán ellentámadás, az ukrán csapatok újabb területek fölött szerezték vissza az irányítást Harkiv megyében. Az ukrán védelmi miniszter szerint ezzel elkezdődött a háború harmadik szakasza.
- Az ukrán sikerek után az orosz propagandán is repedések jelentek meg: korábban nehezen elképzelhető módon az orosz médiában is szó esett a katonai kudarcokról.
- A Kreml ennek ellenére továbbra is azt kommunikálja, hogy Oroszország el fogja érni a katonai céljait Ukrajnában. Az ukránok védelmi miniszter szerint pedig fel kell készülniük az orosz ellencsapásra.
- Közben orosz rakétatámadások miatt több millióan maradtak áram, gáz és víz nélkül Kelet-Ukrajnában.
- A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója bizakodó: Rafael Grossi szerint mindkét fél nyitottnak tűnik a javaslatukra a zaporizzsjai atomerőmű körüli biztonsági övezet létrehozásáról.