Kiújultak a harcok az azeri–örmény határon, az örmény miniszterelnök 49 katona halálát jelentette be

Éjszaka kiújultak a harcok az örmény-azeri határon, Azerbajdzsán és Örményország egymást vádolja a helyzet újbóli elmérgesedéséért.

Az örmény védelmi minisztérium beszámolója szerint kedden hajnalban, 0 óra 5 perckor Azerbajdzsán intenzív ágyúzást indított tüzérségi és nagy kaliberű fegyverekkel örmény katonai állások ellen Gorisz, Sotk és Jermuk városok irányában. Közleményükben azt írták, hogy Azerbajdzsán drónokat is bevetett.

Frissítés 10:45: Nikol Pasinján örmény miniszterelnök közlése szerint legalább 49 örmény katona halt meg az azeri fegyveres erőkkel vívott éjszakai harcok következtében – írja az orosz Interfax hírügynökség. Pasinján hozzátette, hogy ez még nem a végleges adat. Elmondása szerint a harcok intenzitása délelőttre alábbhagyott. „Az azerbajdzsáni fél csak egy-két irányban folytatja a támadást” – mondta az örmény miniszterelnök.

Az azeri védelmi minisztérium „nagyszabású felforgató cselekményekkel” vádolta Örményországot. Azt közölték, hogy állásaik „tűz alá kerültek” a határhoz közeli Dashkasan, Kalbajar és Laçın körzetekben. A beszámoló szerint áldozataik is vannak, de pontos számadatot nem közöltek.

Az Egyesült Államok azonnal a konfliktus befejezésére szólított fel, Antony Blinken külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok aggódik a helyzet miatt. „Amint azt már régóta világossá tettük, a konfliktusra nem lehet katonai megoldást találni. Sürgetjük, hogy azonnal vessenek véget minden katonai ellenségeskedésnek” – mondta Blinken.

Pasinján kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. A News.am című örmény hírportál közölte, hogy éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.

Az elmúlt hetekben Azerbajdzsán és Örményország kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy a határ menti tűzharcokban katonákat öltek meg. Az azeri kormány augusztus elején jelentette be, hogy több helyen átvették az uralmat Hegyi Karabahban, illetve több örmény célpontot is megsemmisítettek.

A két ország a közelmúltban két háborút is vívott a hegyi-karabahi területért, Azerbajdzsán örmények lakta enklávéjáért, ami de jure Azerbajdzsán része.

Az első hegyi-karabahi háború hivatalosan 1988-tól 1994-ig tartott, a területen élő örmény szeparatisták 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor szakadtak el Azerbajdzsántól. Az ezt követő konfliktus mintegy 30 ezer emberéletet követelt. A háború eredményeként létrejött a de facto független Hegyi-Karabah Köztársaság.

Az azeri–örmény konfliktus 2020 őszén ismét háborúhoz vezetett, a hat héten át tartó harcok több mint 6500 emberéletet követeltek, és orosz közvetítéssel tűzszünettel értek véget. A megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket, Moszkva pedig mintegy kétezer orosz békefenntartót küldött a törékeny tűzszünet felügyeletére.

Az Európai Unió közvetítésével Brüsszelben folytatott tárgyalások során Ilham Alijev azeri elnök és Pasinján örmény miniszterelnök megállapodott abban, hogy „előrehaladott tárgyalásokat” folytatnak egy jövőbeli békeszerződésről.

(MTI, AFP)