Ukrán védelmi miniszter: Fel kell készülnünk az orosz ellencsapásra

A Harkiv megye keleti részén indított sikeres ukrán ellentámadás felfedte az orosz erők rendszerszintű gyengeségeit, de az Ukrajna rendelkezésére álló nyugati technika fontossága is megmutatkozott – írtuk elemzésünkben, amelyben Rácz András katonai szakértő segített a történtek értelmezésében.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi szavai alapján nem kizárt, hogy sikerül megállapodásra jutni a zaporizzsjai atomerőmű körüli biztonsági övezet létrehozásáról.

Az oroszok által még korábban elfoglalt erőmű körül az utóbbi hetekben sok az aggodalom, mert több jel is arra utalt, hogy az oroszok élő pajzsként használják, ami a nukleáris katasztrófa esélyét is magában hordozza – még ha a csernobilihez hasonló hatású baleset nem is valószínű.

Az aggályokat megerősítette a NAÜ munkatársai – köztük Grossi – által lefolytatott helyszíni vizsgálat, illetve az az alapján múlt héten kiadott jelentés is, amely igazolta az erős orosz katonai jelenlétet az erőmű területén. Maga a jelentés is tartalmazta a javaslatot egy biztonsági övezet létrehozására, de ennek a szükségességét azóta Grossi külön is hangsúlyozta. A friss nyilatkozata alapján pedig nem kizárt, hogy ez akár össze is jöhet:

„Láttam jeleit annak, hogy érdekli őket ez a megállapodás. Azt látom, hogy két olyan fél van, amelyik együttműködik velünk, amelyik kérdéseket tesz fel, sok kérdést”

– mondta egy sajtótájékoztatón. A megvitatás alatt álló kérdések közé tartozik a biztonsági övezet sugara és a NAÜ munkatársainak szerepe az övezet létrehozásában, illetve fenntartásában.

(Reuters)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint az ukrajnai koronavírusos esetek száma október elején tetőzhet, és félő, hogy az ország kórházai a teljesítőképességük határát fogják súrolni. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgató azt mondta, oxigénhiányra számítanak, mert a fő oxigénbeszerzési források az ország oroszok által elfoglalt területein találhatók.

A kórházak kapacitásának meghaladása azért is esélyes, mert egyre kevesebb van belőlük. Az ukrán tisztifőorvos szeptember elején arról beszélt, hogy a háború kitörése óta 18 olyan kórházat semmisítettek meg az oroszok, amelyeket a koronavírusos betegek kórházi kezelésére készítettek fel. További 15 kórház részben megsemmisült, és mintegy 100 intézmény az oroszok által megszállt területeken található.

A tisztifőorvos szerint az eredeti oltási terveket a háború miatt jelentősen módosították, míg korábban napi 250-300 ezer oltást adtak be, mostanra jóval visszaesett ez a szám. Június-júliusban havi 250 ezer oltást adtak be, vagyis annyit, amennyit korábban 1-2 nap alatt. Augusztusban viszont újra nőni kezdett a szám, már 440 ezer oltást vettek fel. Ukrajnában a felnőtt lakosság közel 52 százaléka kapott legalább egy dózist a koronavírus elleni védőoltásból. Ezen a téren egyébként Magyarország is segít Ukrajnának: a kormány 41 ezer adag Pfizer–BioNTech-vakcinát küldött, igaz, kifejezetten Kárpátaljára.

(Sky News)

Az északkelet-ukrajnai vereség repedéseket idézett elő az orosz propagandában is.

– számol be a Politico európai kiadásának hétfői cikke a hátországi reakciókról. Katonai influenszerek, Kreml-párti elemzők, regionális vezetők és politikusok is kritizálták az orosz katonai teljesítményt. Ramzan Kadirov a Telegram-sztár csecsenföldi helytartó videóüzenetében azt mondta:

Hacsak nem áll be azonnali változás a különleges katonai művelet stratégiai vezetésében, személyesen fordulok a védelmi minisztériumhoz, vagy az ország vezetéséhez, hogy elmagyarázzam, mi is a helyzet a fronton.

Kadirov egyébként egyes hírek szerint 1500 katonát küldött a pánikszerűen visszavonuló orosz katonák megállítására; de érdemes hozzátenni, hogy az imázsvideók ellenére a csecsen harcosok sem remekeltek eddig a háborúban, éles bevetéseik során borzalmas vérveszteségeket szenvedtek, ezért leginkább tisztogató-területvédelmi akciókra használják fel őket.

Szergej Markov, az orosz kormánypárt egykori képviselője, jelenleg politikai elemző azt kritizálta, hogy a harkivi-izjumi harcokkal egyidőben, tűzijátékkal, óriáskerékkel és Vlagyimir Putyinnal súlyosbítva zajlott Moszkva város születésnapi ünnepsége; Markov szerint olyan hangulata volt az ünnepségnek, „mint egy népünnepélynek a pestisjárvány idején”, és

a kormányzatnak nem szabad ünnepelnie akkor, amikor polgárai gyászolnak.

Szergej Mironov, az Igazságos Oroszországért nevű udvari ellenzéki párt képviselője még a hétvégén arra szólította fel a moszkvai városvezetést, hogy a harcoló katonákra és hozzátartozóikra való tekintettel „az Ukrajna elleni győzelemig” halasszák el az ünnepséget. Egyébként a Kreml több tízezres veszteségei ellenére ügyel arra, hogy katonáit leginkább Oroszország peremvidékeiről, a nemzeti kisebbségek soraiból toborozza, ezáltal a háború kevésbé legyen kézzelfogható, a saját és ismerősök gyászán keresztül átélhető eseménnyé a Moszkvához hasonló gazdasági-politikai centrumokban.

A Telegramon sok követővel rendelkező katonai bloggerek leginkább az orosz hadsereg teljesítménye miatt háborognak, és a vereséget párhuzamba állították az 1942 májusi (Második) Harkivi csatával, amikor a német erők részben a pocsék szovjet hadvezetésnek köszönhetően bekerekítették a Vörös Hadsereg néhány nappal korábban támadásra induló egységeit. Alekszej Csadajev, egy putyinista elemző szerint az orosz hadsereg „szervezetileg, cselekvő egészként – hogy finoman fogalmazzak – korlátozottan alkalmas csak a modern hadviselésre”. Az elemzők/véleményvezérek megnyilvánulásainak közös (és egyben baljós) jellegzetessége, hogy mindannyian a katonai erőfeszítések fokozását követelik, és senki nem gondolja úgy, hogy Oroszországnak a béke érdekében felül kéne vizsgálnia az ukrán háborúval kapcsolatos elképzeléseit.

Ukrajnának biztosítania kell a hatalmas visszafoglalt területeket, és fel kell készülnie az orosz ellencsapásra.

– mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hétfőn a Financial Timesnak. Ha valakit a múlt héten túlságosan lefoglalt a kérdés, hogy vajon mi lesz II. Erzsébet corgijainak a sorsa (az Epstein-kör szexuális ragadozójához, András herceghez kerülnek), akkor röviden összefoglalom a háború újabb fordulatát: Miután Ukrajna a nemzetközi közvéleménnyel (és ami fontosabb, az orosz hírszerzéssel) elhitette, hogy az ország délnyugati részén található Herszon régiójának felszabadítására készül, egy villámgyors páncélosoffenzívát indított az ország ellenkező, északkeleti csücskében, ahol egy hét alatt Harkiv és Izjum között összesen 3000 négyzetkilométernyi területen futamította meg a pont a herszoni frontra történő átvezénylések miatt meggyengült orosz csapatokat. Több forrás is fegyverüket, lőszerkészletüket hátrahagyva menekülő oroszokról számolt be. Ukrajna nem csak a harkivi, hanem a nemzetközi PR frontján is győzelmet aratott, nyugati elemzők és döntéshozók ugyanis eddig komoly kételyeket tápláltak a több csatában is kiválóan védekező ukrán hadsereg támadóértékével kapcsolatban.

Reznyikov elmondása alapján az áttörést végrehajtó ukrán erők a hatnapos offenzívában nagyon kimerültek, de a harci szellem töretlen, mivel „bebizonyították, hogy az oroszokat meg lehet verni”. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha nem stabilizálják a visszafoglalt területeket, az ukrán ékeket a frontra frissen érkező orosz csapaterősítések bekeríthetik, és kockázatot jelentenek a gyors előrenyomulásnak köszönhetően megnyúlt utánpótlási vonalak is.

Természetesen aggódunk az ellenség válaszlépései miatt, ez a háború évek óta aggodalommal tölt el minket.

Oroszország az elmúlt napokban leginkább az ukrajnai civil lakosságon próbált bosszút állni; vasárnap este orosz rakétacsapások több millió embert érintő áram- és gázkimaradást okoztak Harkivban és Donyeckben.

A Kreml továbbra is ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy Oroszország el fogja érni katonai céljait Ukrajnában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón nem kívánt közvetlenül válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin elnök bízik-e a katonai vezetésében, és azt válaszolta, hogy a „különleges művelet” addig folytatódik, amíg el nem érik a céljaikat.

Ez volt a Kreml első reakciója a múlt heti villámgyors ukrán ellentámadásra, amelyben Kijev szerint néhány nap alatt több mint háromezer négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a harkivi régióban.

Arra a kérdésre, hogy Putyin válaszként elrendeli-e az általános mozgósítást, Peszkov kitérő választ adott, és a védelmi minisztériumhoz irányította az újságírókat. A Kreml szóvivője azt is közölte, hogy Oroszország nem lát kilátást az Ukrajnával folytatandó béketárgyalásokra. Elmondta, hogy nem folynak tárgyalások a zaporizzsjai atomerőmű esetleges demilitarizálásáról sem, annak ellenére, hogy ez az egyik legfontosabb ajánlása a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői jelentésének.

(Reuters)

Az ukrán erők nyolcszoros túlerőben voltak az oroszokhoz képest a múlt heti ellentámadásban Harkiv térségében – mondta Oroszország helyi legfőbb tisztviselője. Vitalij Gancsev az orosz televíziónak elmondta, hogy az ukrán hadsereg északon falvakat foglalt el, és áttört az orosz határig. Ukrajna azt állítja, hogy visszaszerezte az ellenőrzést 3000 négyzetkilométernyi terület felett, ami szerinte áttörést jelenthet a hat hónapja tartó háborúban.

Ennek ellenére a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az ukrajnai műveleteket addig folytatják, „amíg az eredetileg kitűzött feladatokat nem teljesítik”.

(BBC)

Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a német lap hétfői jelentése szerint.

Reznyikov azt mondta, hogy a február 24-én kitört háború első szakasza sokként volt jellemezhető, a második pedig az „egyensúly kialakulása az oroszok és köztünk, a frontvonal stabilizálódása, valamint az orosz ellenállóképesség felmérése a részünkről”.

„A Harkiv és Herszon térségében elért harctéri sikerek azt jelentik, hogy elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás”

– mondta az ukrán védelmi miniszter. Hozzátette, hogy az utóbbi napok fejleményei alapján „hólabdahatásra” számít, amelynek révén valószínűleg „hamarosan megfutamodik a világ második legnagyobb hadserege”.

kiemelte, hogy helyre kell állítani Ukrajna 1991-es határait – vissza kell szerezni az Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, valamint a keleti Donyec és Luhanszk megye teljes területét – és újra kell indítani a belföldi és nemzetközi légi közlekedést. A miniszter szerint szükség van egy „világos menetrendre is arról, hogy az oroszok miként fizetnek jóvátételt, és hogy hogyan kell megtorolni a háborús bűncselekményeket”.

Mint mondta, az elszámoltatás nem korlátozódhat Vlagyimir Putyin orosz elnökre, mert az orosz lakosság többsége támogatja a háborút, vagyis egy „kollektív Putyint” alkot. Szerinte a háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása azért is fontos, mert „az oroszok nem repülnek majd Elon Muskkal az űrbe, hanem nemzedékekig a szomszédaink maradnak” – mondta Reznyikov.

(MTI, FAZ)

„Ma van az ukrán ellenállás 200. napja. Majdnem ötezer óra. Majdnem 300 ezer perc. Majdnem 20 millió másodperc. És ugyanennyi okunk van arra, hogy ma köszönetet mondjunk mindenkinek, aki ezt lehetővé tette. Milliószor” – mondta vasárnap késő esti, hosszú, szenvedélyes beszédében Volodomir Zelenszkij az orosz-ukrán háború kitörésének 200. napja alkalmából. Az ukrán elnök köszönetet mondott a fronton szolgálatot teljesítő katonáknak, rendőröknek, tűzoltóknak, közfoglalkoztatottaknak és mindenkinek, aki kiáll az országért. „Ma mindenki látja és tudomásul veszi az Önök tevékenységét Ukrajna északi, déli és keleti részén. A világ le van nyűgözve. Az ellenség pánikba esik. Ukrajna büszke önökre, hisz önökben, imádkozik önökért, és várja önöket” – mondta az ukrán elnök.

Beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy a februárban kitört háborúban az ukrán csapatok eddig több mint 2000 ellenséges harckocsit, 4500 páncélozott harcjárművet, több mint 1000 ellenséges tüzérségi rendszert, 250 repülőgépet és 200 helikoptert, közel 1000 drónt, 15 hajót és hajót, több ezer egyéb ellenséges felszerelési egységet semmisítettek meg.

A 12 perces beszédet itt lehet visszanézni:

Az Állami Duma volt képviselője, Borisz Nagyezsdin a Gazprom Media NTV nevű csatorna egyik vasárnapi vitaműsorában meglepő kijelentést tett, azt mondta: „lehetetlen legyőzni Ukrajnát”.

„Ott tartunk, hogy meg kell értenünk: teljességgel lehetetlen legyőzni Ukrajnát ezekkel az eszközökkel és az általunk használt koloniális háborús módszereket alkalmazva. Oroszország szerződésesekkel és zsoldosokkal próbálja megnyerni a háborút általános sorozás nélkül” – érvelt Nagyezdin, aki szerint azok az emberek, akik meggyőzték Vlagyimir Putyint az invázió elindításáról, „mindannyiukat átverték”.

Arról is beszélt, hogy egy erős hadsereggel állnak szemben, amely teljes mértékben élvezi a nyugat támogatását. „Azonnali béketárgyalásokat és a háború befejezését támogatnám, és azt, hogy a politikai kérdések legyenek rendezve” – mondta Nagyezsdin.

(444)

Oroszország célja, hogy „megfossza az embereket a fénytől és a melegtől” azzal, hogy az ukrán ellentámadásért bosszúból áramkimaradásokat okoz Kelet-Ukrajnában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután vasárnap este áram- és gázkimaradást okoztak az orosz rakétacsapások Harkivban és Donyeckben.

Helyi jelentések szerint több millió embert érintett az energiakimaradás, sok helyen nem volt se áram, se víz, se gázszolgáltatás, írja a BBC. A harkivi polgármester szerint azóta mindenhol helyreállt az energiaellátás.

(BBC)

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában több mint húsz városból és faluból szorították ki az orosz erőket – olvasható az ukrán vezérkar Facebook-bejegyzésében. A vezérkar azt is állítja, hogy az orosz erők mélyen a Donbasz megszállt területeire vagy egyenesen Oroszországba menekülnek vissza. Állításuk szerint az oroszok Herszon térségében is súlyos veszteségeket szenvedtek. "A katonáik morálja rendkívül alacsony, tömegesen tagadják meg a parancsot, és nem hajlandók visszatérni a harci zónába" – áll a posztban.

Hozzáteszik, hogy a légi és rakétacsapások veszélye továbbra is fennáll Ukrajna egész területén. “Az elmúlt nap folyamán az ellenség 18 rakéta- és 39 légicsapást mért katonai és polgári objektumokra. Azt írják, az oroszok rakétatámadást intéztek a harkivi hőerőmű ellen, ennek következtében több járásban részlegesen megszűnt az áramszolgáltatás.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint a gyors ukrán sikerek jelentős hatással vannak Oroszország általános hadműveleti tervére. „Az orosz haderő nagy valószínűséggel arra kényszerül, hogy a vészhelyzeti védekező akciókat helyezze előtérbe” – írják.

A jelentés szerint Oroszország elrendelte csapatai kivonását a harkivi régió teljes területéről, valamint az Oszkil folyótól nyugatra eső részekről. „Elszigetelt ellenállási zónák maradtak ebben a szektorban” – áll a jelentésben. Hozzáteszik, hogy Ukrajna szerda óta több mint kétezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza.

Eközben délen, Herszon közelében Oroszország valószínűleg azzal küzd, hogy a Dnyeper folyón át elegendő utánpótlást juttassanak el a frontvonalhoz. Több mint két hete egy pontonhidat kezdtek építeni a folyón, de ez még félkész állapotban van. A brit hírszerzés szerint az ukrán tüzérség valószínűleg olyan gyakran találja el a Dnyeper átkelőhelyeit, hogy Oroszország nem tudja elvégezni a sérült közúti hidak javítását.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6269-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7785-en mondták azt, hogy Ukrajnából érkeztek. Az érkezők közül a rendőrség 291 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Vonattal 263 érkeztek – köztük 87 gyerek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre. (MTI)

Szeptember 12. van, már 200 napja tart az orosz-ukrán háború. Ukrán jelentések szerint az elmúlt héten számukra kedvező fordulatok történtek a harctéren.

• Az ukrán vezetés szerint már több mint 40 települést szabadítottak fel Harkiv régióban. Ezek mind olyan területek, ahol – a vezetés szerint – az ukrán erők teljesen visszaszerezték az uralmat. Azt is hangsúlyozták, hogy a legtöbb esetben az oroszok nem maguktól vonultak vissza, hanem heves harcokkal szerzeték vissza a területeket.
• Ukrajna azt állítja, hogy csapataik csupán 50 kilométerre vannak az orosz-ukrán határtól.
• Ramzan Kadirov, Csecsenföld oroszbarát vezetője az orosz katonai vezetést kritizálta a harkivi területveszteségek miatt.
• Helyreállították a zaporizzsjai atomerőmű hűtéséhez szükséges vezetéket. Az atomerőmű körüli helyzetről Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett, a hívást a francia fél kezdeményezte.