Oroszország elkezdte elhordani a gabonát az elfoglalt ukrán kikötőkből

A Magyar Közlönyben péntek este megjelent kormányhatározat szerint Magyarország összesen 3,5 milliárd forinttal támogatja a háború sújtotta Ukrajnát. Az indoklás szerint a kormány „egyetért azzal, hogy Magyarország a szolidaritás jegyében további támogatást biztosítson Ukrajnának”.

A pénz két célra: az ország belső menekültjeinek megsegítésére és az infrastruktúra újjáépítésére fog menni:

• 875 millió forintot küld a magyar kormány a belső menekültek ellátására, ennek az első felét a 2022-es költségvetősből, a másodikat jövőre.
• 2,625 milliárd forint támogatás jut az újjáépítésre, szintén két részletben, az idei és a jövő évi költségvetés terhére.

Az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat 2024. december 31-ét szabja határidőül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, hogy gondoskodjon a fentiekkel kapcsolatos kormányzati feladatok „teljes körű előkészítéséről, koordinálásáról, valamint megvalósításáról”.

Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság előáll egy tervvel, aminek segítségével az uniós tagállamok gyorsabban le tudnak válni az orosz energiahordozókról – írja a Sky News.

A tervezet azokra a már meghozott EU-s lépésekre épít majd, amikkel az unió elkezdte kiváltani az orosz gázt, szenet és olajat, valamint amikkel a megújuló energiaforrásos fejlesztéseket támogatták.

Von der Leyen ezt a csehországi Litomyslben tett látogatása során mondta.

„Összeállítunk egy vésztervet Európa számára. Az energiaárak magasak. Az emberek – teljesen jogosan – tőlünk várnak megoldást”

– mondta.

A július közepére várható terv két fontos dologra összpontosít: egy egyértelmű irányvonal kialakítására, arról, hogy hogyan lehet visszavenni az orosz energiafüggésből, és arra, hogy hogy lehetne ezt okosan végigvinni, hogy megsegítsék a különösen kiszolgáltatott országokat.

„Egy jó, közös tervre van szükségünk, hogy az energia, a gáz oda folyjon, ahol a legnagyobb szükség van rá”

– mondta a bizottság elnöke.

Oroszország megnyitott egy elfoglalt, a háború kezdete óta lezárt ukrán kikötőt, és hajóval szállítja el onnan a gabonát Törökországba – írja a Sky News.

Nemzetközi becslések szerint 20-25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és emiatt sok országban fennál az éhínség veszélye. Putyin megígérte, hogy segít megnyitni az ukrán kikötőket, de a kijevi kormány nem bízik az orosz elnök szavában. Erről, valamint arról, hogy valójában mire is hajthatnak az oroszok, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A Crimea 24 nevű oroszbarát tévéadó mutatott be felvételeket az első Bergyanszkból érkező gabonaszállítmányt. A videón kitakarták a hajó nevét, de a Sky News nyomozása alapján a felvételen az orosz zászló alatt hajózó Zhibek Zholy látható.

A nemzetközi hajózást követő rendszerek szerint a Zhibek Zholy ma reggel érkezett meg a törökországi Karasu kikötőjébe. A hajó június 25-én hagyta el Novorosszijszk kikötőjét, de mikor megindult az Azovi-tengeren Ukrajna felé, lekapcsolta a jeladóját, és csak akkor kapcsolta vissza, mikor már Törökország felé tartott. Az amerikai külügyminisztérium szerint ezt a taktikát azok a hajók használják, amelyek illegálisan exportálnak gabonát az elfoglalt ukrán területekről. A Sky News több ilyen szállítmányról is írt már.

Az ukrán kormány azt mondta, hogy a török hatóságok közreműködésével igyekeznek beazonosítani ezeket a szállítmányokat és a felelősöket, bár ezt megnehezíti, hogy egyrészt az illegális gabonaexportőrök gyakran hamis iratokat mutatnak be, másrészt nem könnyű leellenőrizni, pontosan honnan is származik egy adag gabona.

Az MTI szerint a világgazdaságban kialakult bizonytalanság miatt Szlovénia felvásárolja az országban megtermett összes búzát, hogy segítsék a szlovén gazdákat és hatékonyabban befolyásolják az élelmiszerárakat.

Norvégia bejelentette, hogy 1,04 milliárd dollárral (400 milliárd forinttal) segítik Ukrajnát a következő egy évben. Jonas Gahr Stoere miniszterelnök szerint a pénzzel támogatják Ukrajnát abban, hogy segítse a támogatásra szorulókat, megvédje magát, illetve újjáépítse az ostromlott városait.

Arról, hogy honnan mennyi támogatást kapott eddig Ukrajna, és ez mire lehet elég, ebben a cikkben írtunk részletesen.

(Sky News)

Júniusban fordult elő először, hogy az Európai Unióba több cseppfolyósított földgáz, azaz LNG érkezett az Egyesült Államokból, mint amennyi vezetékes földgáz Oroszországból – közölte Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója:

Az LNG-ről mint az orosz energiahordozók iránti függés csökkentésének egyik lehetséges irányáról ebben a cikkben írtunk részletesebben, több más olyan lépés mellett, amelyeket titokban már a magyar kormány is vizsgál.

Közben az orosz Gazprom gáztermelése közel 9 százalékkal csökkent az első fél évben: 238,4 milliárd köbméter földgázt termelt a június végével záródott idei első hat hónapban, ami 8,6 százalékkal (22,4 milliárd köbméterrel) kevesebb az egy évvel korábbinál. A nem FÁK-országokba irányuló export 31 százalékkal (31 milliárd köbméterrel) 68,9 milliárd köbméterre zsugorodott. A Gazprom és a CNPC kínai olaj- és gázipari társaság közötti kétoldalú, hosszú távú szerződés értelmében nőtt a Kínába irányuló gázexport a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül. A Kínába irányuló orosz vezetékes gázszállítás 63,4 százalékkal, 7,5 milliárd köbméterre bővült.

(Oilprice.com, MTI)

Frissítés 16:47: 21-re nőtt az odesszai kilencemeletes lakóépületet ért rakétatámadás halálos áldozatainak száma, a Fekete-tenger-parti kikötővárost (melynek védelmi előkészületeit a Telex újságírói is megtekintették) magában foglaló régió kormányzója szerint hétfő éjjel a tenger felett repülő Tu–22M stratégiai bombázókról indították azokat az X–22-es rakétákat, melyek a lakóépületbe és a mellette álló szabadidőközpontba csapódtak. Az áldozatok között két gyerek van, további 38 sebesültet, köztük hat gyermeket és egy terhes nőt kórházba szállítottak – közölte az ukrán biztonsági szolgálat.

Moszkva tagadta, hogy orosz bombázók lennének felelősek a támadásért, a Kreml közleményében állította, hogy „Oroszország nem támad civil célpontokat”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Oroszország polgári célpontokat támadott volna. „Szeretném emlékeztetni önöket az elnök szavaira, miszerint az orosz fegyveres erők nem dolgoznak polgári célpontokkal” – mondta.

Hétfő délután Kremencsuk városában egy bevásárlóközpontot ért hasonló rakétatámadás, az ukrán hatóságok szerint az ottani pusztítást is stratégiai bombázókról indított X–22-es levegő-föld rakéták okozták.

(Guardian, Sky News)

Ukrajnának előtt „egyértelmű európai perspektíva áll” de az EU-tagsághoz vezető út időbe telik, az előrehaladás pedig kemény munkát igényel

– jelentette ki Ursula von der Leyen a kijevi parlamenthez intézett beszédében pénteken. Az Európai Bizottság elnöke igyekezett vegyíteni a reménykeltő szólamokat a jogállami és demokratikus követelmények hangsúlyozásával – utóbbira azért is szükség van, mivel Ukrajna ezeken a területeken borzalmasan teljesít. Von der Leyen felidézte, öt hónappal ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt a tagság, és még így is

Hosszú út áll előttünk, de Európa az önök oldalán lesz minden lépésnél, ameddig csak kell, a háború e sötét napjaitól egészen addig a pillanatig, amikor az ország átlép az Európai Unióba vezető kapun.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a lehető leghamarabb egy sor fontos reformot kell elfogadni:

• a lehető leghamarabb ki kell nevezni a korrupcióellenes ügyészség új vezetőjét és az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal új igazgatóját,
• csökkenteni kell az oligarchák gazdaságra gyakorolt „túlzott mértékű” befolyását,
• meg kell fontolni az Alkotmánybíróság reformjára vonatkozó terveket, a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban új szabályokra van szükség a bírák kiválasztási eljárásaihoz,
• el kell fogadni egy olyan médiatörvényt, mely összehangolja Ukrajna jogszabályait a jelenlegi uniós normákkal.

Miután az orosz invázió megindulása után beadta tagfelvételi kérelmét, Ukrajna – egy másik posztszovjet utódállammal, Moldovával együtt – a múlt héten lett hivatalosan is tagjelölt. Kijevet és Chișinăut azonban még így is hosszú évek választják el a tényleges EU-tagságtól. A Bizottságnak most ki kell dolgoznia a tárgyalások keretét, amelyet a 27 tagállamnak szintén egyhangúlag kell jóváhagynia, Ukrajnát és Moldovát pedig még a tárgyalások előtt arra kérik majd, hogy kezdje meg a reformokat a csatlakozáshoz. Azonban ahogy arról korábban írtunk, a tagjelölti státusz komoly pénzügyi támogatást is jelent: a 2021–2027-es időszakban 14,2 milliárd eurót (csütörtöki árfolyamon 5667 milliárd forintot) osztanak szét a hét tagjelölt és potenciális tagjelölt ország között. Mivel a kalapba most Ukrajna és Moldova is bekerült, ezért feltehetően növelni fogják a támogatások összegét is, hogy Kijev és Chișinău bekerülése ne érintse hátrányosan a már jelen lévő tagjelölteket.

Az orosz bábállam – melynek szuverenitását Moszkván kívül egyedül a szíriai Aszad-rezsim ismeri el – bejelentette, hogy a Luhanszki Népköztársaság és Oroszország csapataival összefogva eddig 240 települést „szabadítottak fel” az ukrán uralom alól. Mivel a donyecki szakadárok a múlt héten 239 felszabadított településről adtak hírt, a mostani közlemény alapján meglehetősen lassú az előrenyomulás a kelet-ukrajnai fronton.

A közlemény szerint az ukrán tüzérség 16 donyecki települést ágyúzott, a tüzérségi csapásokban összesen heten sérültek meg, és több tucatnyi épületben keletkezett kár.

(Guardian)

Oroszország azt állítja, hogy elfoglalták a liszicsanszki olajfinomítót, ami a várostól 17 kilométerre délnyugatra található – jelentette be pénteken a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Ugyanakkor az ukránok egyelőre nem erősítették meg ezt az állítást. Liszicsanszk az utolsó ukrán ellenőrzés alatt álló nagyobb város a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében.

(Sky News)

Emlékeznek még arra, amikor Vlagyimir Putyin dühtől fuldokolva szidta az ukrán „fasisztákat”, idegesen markolászta az asztalt a rapportra berendelt Szergej Sojguval szemben? Nos, a New York Times kremlinoológiai elemzése szerint az orosz elnök számára véget ért a stressz-korszak, Putyin a február-márciusi korszaknál jóval több nyilvános szereplést vállal, szerdán már külföldi útra is vállalkozott (oké, a szomszédos Türkmenisztánba), sőt, a koronavírus-fertőzéstől rettegő elnök a járvány kitörése óta első ízben töltött el egy éjszakát hazáján kívül.

A kiegyensúlyozottság oka az lehet, hogy Putyin úgy érzi, a kezdeti kínos bukdácsolást követően Oroszország ráállt a győzelemhez vezető útra, a szankciók nem küldték padlóra sem az orosz gazdaságot (még), sem pedig a rezsimet. Az amerikai lapnak nyilatkozó egyik elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Putyin kora tavasszal még többször is megtorlással, nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetett, addig a Türkmenisztánban tartott közép-ázsiai konferencián tartott hétperces beszédében egyetlen egyszer nem említette sem Ukrajnát, sem a Nyugatot, amivel azt sugallhatja, hogy Oroszország részéről a dolgok visszatértek a régi kerékvágásba.

Oroszország nagy valószínűséggel az ukrán támadások miatt vonult vissza a Kígyó-szigetről – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb, péntek reggel közzétett jelentésében.

A brit hírszerzés szerint az ukrán erők az elmúlt hetekben rakéta- és dróncsapásokkal támadásokat hajtottak végre szigeten lévő az orosz helyőrség ellen. Emellett hajóelhárító rakétákat is bevetettek az utánpótlását szállító orosz hadihajók feltartóztatására.

„Oroszország nagy valószínűséggel a helyőrség elszigeteltsége és az ukrán csapásokkal szembeni növekvő sebezhetősége miatt vonult ki a Kígyó-szigetről, nem pedig a »jó szándék jeleként«, mint ahogy azt állították” – írja a brit védelmi minisztérium.

A jelentés kiemeli, hogy a következő napokban valószínűleg folytatódnak az intenzív harcok a liszicsanszki olajfinomító körüli magaslatokért Luhanszk megye nyugati részén.

Ahogy azt csütörtökön megírtuk, Ukrajna szerint sikerült elűzniük az orosz helyőrséget a stratégiailag és szimbolikusan is fontos Kígyó-szigetről. Az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy elhagyták a szigetet, de azt írták, ez a jó szándékuk jeleként értelmezendő, mert így teszik lehetővé a hónapok óta akadozó gabonaexportot.

A Kígyó-sziget Ukrajna déli partjától nagyjából 30 kilométerre található a Fekete-tengeren, és többször is gazdát cserélt az elmúlt másfél évszázadban. A sziget neve akkor vált széles körben ismertté, amikor a háború első napján elfoglalták az oroszok, de az ukrán határőrök nem adták meg magukat, elküldték őket a faszba – az ezt abszolváló határőrt májusban szabadították ki a hadifogságból. Ukrajna azóta többször mért csapást a szigetre, állításuk szerint mostanra sikerrel.

Rakétatalálat ért egy kilencemeletes lakóépületet az Odessza megyei Bilhorod-Dnyisztrovszkijban. A támadásban legalább tizennégy ember meghalt és vagy harmincan megsebesültek, köztük három gyerek is – közölte Szerhij Bratcsuk, az Odesszai terület katonai közigazgatásának szóvivője.

A beszámolók szerint hajnali 1 óra körül egy másik rakéta is becsapódott a városban. Ebben a csapásban legalább három ember vesztette életét, köztük egy gyerek – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.

A háború előtt közel 50 ezres Bilhorod-Dnyisztrovszkij a Dnyeszter folyó deltájának jobb partján, Odesszától 30-40 kilométerrel nyugatra fekszik.

(Sky News, Guardian)

• Az oroszok elhagyták a stratégiailag és szimbolikusan is fontos Kígyó-szigetet.
• Folyamatosan lövik a kelet-ukrajnai Liszicsanszkot az oroszok, de bekeríteniük továbbra sem sikerült.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint a NATO-tagjelölt Finnországnak és Svédországnak be kell tartaniuk az ígéreteiket a török ratifikáláshoz.
• Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy újabb 800 millió dolláros katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.
• Az indonéz elnök Moszkvában átadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetét Vlagyimir Putyinnak.
• Oroszbarát kiberbűnözők állhatnak a szerdai norvégiai támadások mögött.
• Az amerikai hírszerzés vezetője szerint Putyin továbbra is el akarja foglalni Ukrajna nagy részét.

Az előző napi, csütörtöki tudósításunkat itt olvashatja.