Fejjel előre repültem, az egész testemet szilánkok érték. Minden összeomlott

A 43 éves Ludmila Mihailec egy elektronikai szaküzletben vásárolt a férjével, Mikolával, amikor hétfő délután a kremencsuki bevásárlóközpontba két orosz rakéta csapódott.

„Fejjel előre repültem, és az egész testemet szilánkok érték. Minden összeomlott. Ezután a földön landoltam, és nem tudtam, hogy magamnál vagyok-e vagy sem”

– mondta a közép-ukrajnai város kórházában az Euronewsnak. „Pokoli volt” – tette hozzá a 45 éves férje. Míg Ludmilának felhasadt a feje és eltört a karja a támadás következtében, a Mikola fején lévő kötésen át még akkor is szivárgott a vér, amikor a kórházban találkozott velük a riporter.

Nagyjából 200 és 1000 közé teszik azok számát, akik hétfő délután a bevásárlóközpontban tartózkodtak. Bár a légiriadót jelző szirénák megszólaltak a támadás előtt, azokat szemtanúk szerint sokan nem vették komolyan az áruház dolgozói és a vevők közül – ugyanis hozzá voltak szokva ahhoz, hogy ezek időről időre megszólalnak. A hétfői támadás után eddig 18 halálos áldozatról számoltak be, és 59 sérültet szállítottak kórházba.

Órákon át égett a tűz az oroszok támadása miatt, akik viszont tagadnak mindennemű felelősséget, de elismerik, hogy a pláza környékét rakétákkal támadták. Az ukrán vezetés és több nemzetközi szereplő is háborús bűncselekménynek nevezte a támadást, az elmúlt időszakban pedig napról napra növekszik a rakétatámadások száma Oroszország felől – és egyre többször jár ez ártatlan civil áldozatokkal.

Mindennapossá váltak a légiriadók, nem vették komolyan

Makszim Muszienko épp az áruház egyik üzletében dolgozott, amikor becsapódott egy orosz rakéta, a támadás után pedig repeszsérülésekkel és agyrázkódással szállították kórházba. „Nem emlékszem semmire. Csak arra, hogy már kórházban vagyok” – nyilatkozott a BBC-nek. Az utolsó kép a fejében az volt, hogy 20-30 alkalmazott és nagyjából 100 vásárló tartózkodott a klímaberendezésekkel foglalkozó üzletében. „Egy bevásárlóközpont nem jelenthet veszélyt Oroszországra” – tette hozzá Makszim.

Voltak, akik komolyan vették a légiriadót, és sikerült is egy közeli óvóhelyre menekülniük a támadás előtt. Azonban nem volt mindenki ennyire megfontolt – vagy éppen szerencsés: „Két perccel a robbanás előtt hagytam el az épületet” – mondta a Guardiannek a 38 éves Jevhenyia Szemjonova, aki egy sportruházati bolt eladójaként dolgozott. „Azoknak a kollégáimnak, akik nagyobb üzletekben, például a szupermarketben dolgoztak, előbb meg kellett várniuk, míg kijutnak a vásárlók, mielőtt ők is elindulhattak kifelé. Szerencsére a mi boltunkban már nem voltak vásárlók a riadó idején.

A háború elején minden boltban megállt az élet a légiriadók idejére. Azonban idővel az emberek megszokták ezt, és elkezdték figyelmen kívül hagyni a szirénákat. Sajnos ez történt tegnap is. Rengeteg ismerősöm és néhány barátom is eltűnt”

– mondta Szemjonova.

„Bűncselekmény figyelmen kívül hagyni a riasztást, ezt sajnos mutatja az Amstor áruház tragédiája is. Riadó idején a látogatókat és a személyzetet óvóhelyekre kell evakuálni. Ha megszegik ezt a követelményt, intézkedni fogunk, ideértve esetleges büntetőeljárásokat és akár a létesítmények bezárását is” – mondta Kremencsuk polgármestere, Vitalij Maleckij. Szerinte nagyobb felelősséget kell viselniük a plázák, boltok és más zsúfolt helyek tulajdonosainak azért, hogy kimenekítsék az embereket légiriadó idején. Maleckij hozzátette, hogy a pláza a közösségi médiában június 23-án arról posztolt, hogy már nem fognak bezárni a légiriadók idejére. „Szünet nélkül nyitva tartunk reggel 8-tól este 9 óráig” – írták a posztban.

Maleckij szerint a hétfői esemény Kremencsuk modernkori történetének legnagyobb tragédiája: „Azt követeljük a város közössége nevében, hogy álljanak bíróság elé a háború és a civilek elleni támadások felelősei.”

Kórházban keresték szeretteiket, hátha csak megsérültek

Amikor a rakéta becsapódott, akkora tüzet okozott, hogy az órákon át égett, az égen pedig sötét füst gomolygott az áruház felett. Csak négy órával később sikerült eloltani a lángokat 300 tűzoltó segítségével. A rendőrség és a tűzoltóság mellett önkéntesek és a hadsereg tagjai is segítettek a mentési munkálatokban – összesen 70 mentőegység 440 embere dolgozott a helyszínen.

Hétfő este nem lehetett tudni, hány ember ragadt a romok alatt, a megye kormányzója, Dmitro Lunin viszont azt becsülte, hogy a nagy tűz és a sok füst miatt kicsi az esély arra, hogy további túlélőket fognak találni. Mikola Lukas, a kremencsuki körzet ügyészségének munkatársa hétfőn arról beszélt, darukkal próbálják majd másnap felemelni az áruház tetőszerkezetét: „Nem találtunk olyan holttestet, ami gyereké lett volna. Több holttest is megégett, DNS-teszteket kell elvégeznünk.”

Kedd reggelre 18 halottról számoltak be ukrán tisztségviselők, rajtuk kívül 59 ember szorult orvosi segítségre, közülük 25 embert a kremencsuki kórház intenzív osztályán ápolnak. A kórház igazgatója a BBC-nek arról beszélt, hogy több orvos a szabadságáról vagy más városokból tért vissza, hogy segíteni tudjon.

„Más kórházak is felajánlották a segítségüket, és civilek is jöttek vért adni. Nagyon szomorú volt viszont azt látni, hogy sokan jöttek megkeresni a szeretteiket, és reménykedtek, hogy a sérültek között megtalálják őket – nem pedig az épületben ragadtak”

– mondta az igazgató – „Mindannyian emberek vagyunk, amikor láttuk a robbanást, egyszerre éreztük az adrenalint és a félelmet is. De amikor később bejöttünk a kórházba, egyszerűen félelem nélkül tettük a dolgunkat.”

Kedd délelőtt a helyszínen járt Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter is, aki azt mondta, 21 személyt még mindig eltűntként keresnek. Hozzátette, hogy a holttestek azonosítása után előfordulhat, hogy a 18 holttest között megtalálják a 21 eltűnt személy valamelyikét. Az épületet hétfőről keddre virradó éjjel szét is szedték, hogy a romok alatt túlélők után kutassanak. „Jelen pillanatban azt mondhatom, hogy a pláza romjainak 60 százalékát sikerült feltárnunk” – nyilatkozta Monasztirszkij a helyszínen.

A belügyminiszter hozzátette, hogy a biztonsági szolgálatok már megállapították, „melyik repülőezred követte el” a rakétatámadást. „Már megvannak azoknak a pilótáknak a nevei is, akik egy Tu-22-es gépen repülve hajtották végre a halálos csapásokat.”

„Nehéz megmondani, mi volt az ellenség terve ezzel. De nem ez az első alkalom, hogy civil célpontokat vettek támadás alá” – tette hozzá Monasztirszkij.

Oroszország tagad és ködösít

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az „európai történelem egyik legmegrázóbb terrortámadásának” nevezte a kremencsuki rakétacsapást. „Egy békés város, egy átlagos bevásárlóközpont, nőkkel, gyerekekkel, civilekkel tele. Ilyen létesítményt csak olyan teljesen elmebeteg terroristák képesek rakétákkal megtámadni, akiknek sehol nem lenne semmilyen helyük ezen a világon. Ez nem egy célt vesztett rakétatámadás, ez egy előre kiszámított orosz csapás – amit pontosan erre a plázára mértek ki.”

Az orosz támadást támaszthatja alá az is, hogy Moszkvából zavaros nyilatkozatok érkeztek az elmúlt 24 órában: Dmitrij Poljanszkij ENSZ-nagykövethelyettes először „Bucsa-szerű provokációt” emlegetett, és tagadta Oroszország felelősségét a rakétatámadás miatt, egyenesen Kijev provokációjának nevezte azt. „Meg kell várni, hogy mit mond a hadügyminisztérium, de már így is túl sok a szembetűnő ellentmondás. Erre van pont szüksége a kijevi rezsimnek, hogy a NATO-csúcstalálkozó előtt továbbra is Ukrajnára figyeljenek” – írta Telegram-posztjában Poljanszkij.

Kedd délelőtt pedig a moszkvai hadügy is közzétette az álláspontját az ügyben, amivel több ponton is megpróbálják meggörbíteni a valóságot:

• egyrészt elismerték, hogy Kremencsukra céloztak, de nem civil célpontokra, hanem fegyver- és lőszerraktárakra, „precíziós rakétákkal” – a raktárak hollétére viszont nem szolgáltattak bizonyítékot;
• állításuk szerint nem orosz rakéta, hanem a szomszédos fegyverraktárban tárolt nyugati lőszer robbanása okozta a tüzet – ezt később az ukránok cáfolták meg azzal, hogy közzétették a képeket a plázában talált orosz rakéta nyomairól;
• ráadásul az oroszok szerint a bevásárlóközpont „használaton kívül” volt – ami egyszerűen hazugság.

Ezt még megfejelte az orosz hadügyminisztérium egy olyan megjegyzéssel, miszerint az ukrán sorozottak és a külföldi önkéntesek „alacsony színvonalú képzése” miatt egyre többször fordul elő az, hogy „egymást lövik az ukrán csapatok”.

„Ez egy teljesen civil létesítmény. Sem a fegyveres erők, sem más katonai alakulatok nem állomásoztak itt soha. Sem bunkerek, sem fegyverraktárak nincsenek itt. Semmi olyasmi nincs ezen a helyen, ami katonai fenyegetést jelentene, és a környéken sincsenek katonai létesítmények. Sem egységek, sem katonai raktárak nincsenek a helyszín ötkilométeres körzetében” – nyilatkozta kedd délelőtt az ukrán belügyminiszter.

Denisz Monasztirszkij hozzátette, hogy Ukrajna külföldi partnereinek segítségével egy, a háborús bűnök kivizsgálására biztosított különleges laboratóriumban fogják azonosítani a rakétatámadás áldozatait. „Összegyűjtjük ennek a bűncselekmények a bizonyítékait, alaposan kivizsgáljuk ezeket, és továbbítjuk többek között nemzetközi intézményeknek is” – mondta a miniszter.

Ukrajna legfőbb ügyésze, Irina Venediktova szintén a helyszínre látogatott, ahol arról beszélt: „Ez nem csak háborús bűncselekmény, ez emberiesség elleni bűntett – és nagyszabású bizonyíték arra, hogy Ukrajnában a Kreml szisztematikus politikája a civilek lemészárlása.

Minden egyes rakétarepesz, minden egyes bizonyíték fontosnak számít, és a nemzetközi emberi jog legszigorúbb normái szerint kell dokumentálni azokat. Ez a cselekmény ugyanis nemcsak a nemzeti bíróságok ügye lehet, de Hágában is elbírálhatják”

– mondta Venediktova a Nemzetközi Büntetőbíróság székhelyére utalva. Hozzátette viszont azt is, hogy a bűnüldöző szerveknek azt is ki kell vizsgálniuk, miért nem evakuálták a teljes bevásárlóközpontot a támadás idején: „Ha hanyagság történt, akkor felelősségre vonásra van szükség. Senki nem hagyhatja figyelmen kívül a szirénák vészjelzését egy háború idején.”

Következetesen támadnak civilek ellen a brit kormány szerint

A G7-országok vezetői közös nyilatkozatban ítélték el a támadást: a világ vezető gazdaságait tömörítő szervezet förtelmesnek nevezte és háborús bűncselekménynek minősítette a légicsapást, amivel szerintük az orosz rezsim direkt ártatlan civileket célzott meg:

„Nem nyugszunk, amíg Oroszország be nem fejezi az Ukrajna elleni kegyetlen és értelmetlen háborúját. Vlagyimir Putyin orosz elnököt és a többi elkövetőt felelősségre fogjuk vonni.”

Stéphane Dujarric, az ENSZ szóvivője arról beszélt, „soha, de soha” nem szabadna célba venni sem civileket, sem polgári infrastruktúrát – így áruházakat sem.

Emmanuel Macron francia elnök is háborús bűncselekményről beszélt, és ismét ígéretet tett arra, hogy amíg csak szükséges, támogatni fogják Ukrajnát. „Senki nem gondolja, hogy ennek a háborúnak a jövő héten, vagy a következő hónapban vége lesz” – mondta Macron, aki reméli ettől függetlenül, hogy a harcok még ebben az évben véget érnek. Macron szerint Oroszországnak nem szabad megnyernie ezt a háborút, ugyanis az inváziónak egyetlen célja van: Ukrajnát rákényszeríteni arra, hogy megadja magát.

Ezt pedig nem is tagadja a Kreml: Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője keddi nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy „Ukrajna még ma véget vethet mindennek, ha leteszi a fegyvert”.

A brit kormány részéről Chris Philip digitális gazdaságért felelős miniszter nyilatkozott úgy, hogy az orosz rakétacsapás terrorizmusnak számít, és azt mutatja, hogy „Putyin barbársága nem ismer határokat”. „Nem lehet hadászati okokkal magyarázni egy bevásárlóközpont megtámadását. Ahogyan nem lehet megmagyarázni egy szülészeti klinika vagy a mariupoli színház bombázását sem.

Láttuk, hogy azt a színházat bombázzák, ahol civilek kerestek menedéket, és egyértelműen jelölve volt, hogy civilek tartózkodtak ott. Ez nem egy egyszeri eset. Ez az orosz kormány részéről egy következetesen végrehajtott támadássorozat.”

Egyre intenzívebben támadnak rakétákkal

A hétfői kremencsuki támadást többen is a kramatorszki vasútállomás elleni légicsapáshoz és a Kijev környéki falvakban elkövetett mészárlásokoz hasonlítják. Kramatorszkban több ezer, a háború elől menekülő civil halt vagy sebesült meg, amikor orosz rakéta csapódott be a helyi vasútállomáson. Kijev környékén, például Bucsában és Zsitomirban pedig a civilek ellen elkövetett atrocitások nyomait tárták fel a helyiek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága szerint eddig több mint 5 ezer ukrán civil sebesült meg az orosz invázióban a február 24-i kezdettől június közepéig, 4452 civil pedig meghalt a Putyin által indított háború miatt.

Az elmúlt napokban ráadásul megnövekedett az Ukrajna ellen elkövetett légicsapások száma, írja a CNN. „Négy nappal ezelőtt az ellenség 53 robotrepülőgépet lőtt ki különböző platformokról, három nappal ezelőtt 26 rakétát, két nappal ezelőtt csaknem 40-et, és még 12-t az elmúlt 24 órában” – mondta kedden az ukrán fegyveres erők vezetője, Valerij Zaluzsnij. Monasztirszkij belügyminiszter pedig arról beszélt szintén kedden, hogy az elmúlt napokban több mint 100 rakétával támadták Ukrajnát.

Nemcsak a rakéták száma, de a fajtája is megsokszorozódott az ukrán hadsereg szerint, az eszközöket pedig egyenesen a raktárakból hozzák szerintük elő az oroszok. Emiatt pedig közel sem biztosítják azt a pontosságot, amit állít az orosz hadügyminisztérium. „Rendkívül változatos az Oroszország által használt fegyverarzenál. Ukrajna egyfajta tesztpályává vált az oroszok számára” – mondta az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat.