Bucsa úgy néz ki, mint egy tetthely, Mariupol hamarosan eleshet – az orosz-ukrán háború 49. napja képekben

Már 49 napja indult meg az orosz invázió, és ugyan a harcok most inkább a déli és keleti területeken zajlanak, az északi városokban sem lélegezhetnek fel, ugyanis még folyik a tömegsírok feltárása. Szerdán Bucsában járt a Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze, Kijevben pedig a balti országok államfői, miközben a déli Mariupolból dezertálásról és nemzeti ünnepi felvonulásról érkeznek hírek.

Folytatódik a bucsai tömegsírok feltárása április 13-án.

A Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze, Karim Khan szerdán ellátogatott Bucsába, amelyet egy „bűncselekmény tetthelyeként” írt le az újságíróknak, írja a Guardian.

A Nemzetközi Büntetőbíróság az orosz erők által elkövetett lehetséges háborús bűnök ügyében vizsgálódik. Mint Khan elmonda, a bíróságnak „ésszerű oka van azt hinnie, hogy bűncselekményeket követett el” az orosz fél.

Khan azt is elmondta, független vizsgálatra van szükség a kérdésben, ahol csak a bizonyítékokra hagyatkoznak. Az ügyész Kijevben Ukrajna főügyészével, Irina Venediktovával is találkozott.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Telegram-fiókja által közreadott képen Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett, Andrzej Duda lengyel, Alar Karis észt elnök és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök (b-j) látogatást tesz a Kijev közelében fekvő Borogyankában 2022. április 13-án.

Az észt elnöki hivatal szerint a találkozó fő témái az ukrán civilek és védők segélyezése, valamint az állítólagos háborús bűnök kivizsgálása lesznek.

Kislány áll egy bunker bejáratánál a Donbasz régióban fekvő Zeverodonyeckben.

Pascal Ianni ezredes francia katonai szóvivő szerint az oroszok a következő 10 napon belül nagyszabású offenzívát indítanak azzal a céllal, hogy elfoglalják a Donyeck és Luhanszk régiókat. Ianni szerint ha erejük engedi, akár a Dnyeperig is előre törhetnek.

A szóvivő azt mondta, hogy az oroszok nemcsak azért bombáznak Ukrajnában, hogy általánosan gyengítsék az ország védelmét, hanem azért is, hogy megzavarják a helyi logisztikát, bár egyelőre nem sikerült jelentős területeket elfoglalniuk a keleti fronton.

Tűzoltók egy orosz támadásban megrongálódott lakóépület lángjait fékezik meg Harkivban.

A közösségi médiában terjed egy videó, amin az látszik, ahogy az Ukrajna északi részén fekvő Harkiv régióban civil területén kazettás bombák robbanak fel egy úton. Legalább négy robbanás látható, néhány másodperces különbségekkel, mintegy 90 méteres kiterjedésben.

Nemrégiben az ENSZ hiteles forrásokból arról értesült, hogy legalább 24 alkalommal vetettek be kazettás bombákat az orosz erők Ukrajnában. A kazettás bombák használatát több országban is betiltották, mert közvetlen veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, hisz a vakon szétszórt bombák azon darabjai, amik nem robbannak fel becsapódáskor, taposóaknákká válnak. Kazettás bombákat vetettek be az ukrajnai Kramatorszk vasútállomása elleni támadásban is.

Gyerekek terápiás kutyával játszanak egy zaporizzsjai ideiglenes szálláson.

Az ukrán hadsereg beszámolói szerint Zaporizzsja délkeleti részén súlyos harcok dúltak kedden. Az oroszok által megszállt Melitopol városától északkeletre fekvő Polohi közelében ötórás harc dúlt az ukránok szerint, amikor az ukrán csapatok megpróbálták felszabadítani.

Miután a régió ukrán területvédelmi brigádjának egységei elfoglalták a körzet egy részét, az orosz erősítés visszavonulásra kényszerítette őket – közölte Ivan Arefjev ukrán ezredes.

Arefjev szerint az orosz csapatok Polohiban továbbra is „terrorista módszereket alkalmaznak” azért, hogy a helyi lakosságot megfélemlítésék és a maguk oldalára állítsák. Az ezredes azt is állította, hogy a polohiban működő vállalkozásoktól az orosz megszállók beszedik a jövedelmük egy részét egy úgynevezett „munkavégzési engedélyért” cserébe.

Ukrán katonák egy korábban orosz katonák által ideiglenes bázisként használt pincében Harkiv külvárosában.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko beszédet mondott Kijev testvérvárosa, Lipcse tanácsülésén.

Az oroszbarát szakadár milícia katonái páncéltörőket pakolnak egy harckocsiba a mariupoli Azovstal Vas- és Acélművek területén.

Nem lenne meglepő, ha az ukrán tengerészgyalogosok tömegesen adnák meg magukat Mariupolban, mivel nincs utánpótlásuk, elfogyott az élelmük a lőszerük és a vizük is – nyilatkozta a BBC-nek szerdán Aglaya Snetkov, a University College London orosz kül- és biztonságpolitikai szakértője.

Snetkov szerint ha az Azov többezer harcosa is megadásra kényszerül, akkor óriási vérengzés kezdődhet a városban.

Az Azov zászlóalj térdre kényszerítésé az oroszok számára kiemelt jelentőségű, mivel a háború eleje óta az kommunikálják, hogy az orosz megszállók a nácik ellen küzdenek. A Mariupol feletti teljes ellenőrzés megszerzése ugyanakkor stratégiai jelentőségű lenne, ekkor ugyanis megnyílna az út több ezer orosz katona keletre csoportosítása előtt.

Egy orosz katona a Nagy Honvédő Háború emlékművét újítja fel a Herszon régióban.

Oroszország „győzelemnapi felvonulást” tervez a lerombolt ukrán kikötővárosban, Mariupolban a város polgármesterének egyik tanácsadója szerint. Petro Andriuscsenko úgy tudja, hogy a város oroszbarát szakadárok által kinevezett „polgármesterét” Konsztantin Ivacsenkónak az a feladata, hogy május 9-ére eltakaríttassa a romokat és a holttesteket a beváros bizonyos részeiről.

Az adatok Andriuscsenko szerint azt mutatják, hogy Oroszország legnagyobb állami ünnepének időpontjára a Győzelem napjára (május 9-ére) győzelmi karnevált szerveznek, abban bízva, hogy addigra ezt a várost is be tudják venni az orosz erők. A tanácsadó ugyanakkor „jó hírnek” nevezte, hogy Mariupolban már sem járművek, sem emberek nincsenek egy ilyen felvonulás kivitelezéséhez.

A kortárs képzőművész JR ukrán menekült kislányt ábrázoló molinóját feszítik ki Velencében a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerülő ukránokkal való szolidaritás jegyében.

Egy nő búcsúzkodik egy nyugat felé induló busz ablakában Szeverodonyeckben.

Az ukrán határőrség szóvívője szerint 870 ezer menekült tért vissza Ukrajnába, a hazatérőket különösen az bátorítja fel, hogy az orosz stratégiaváltásnak köszönhetően Nyugat-Ukrajnában nem várhatók harcok, és Kijev térségéből is kivonultak/kiszorultak az orosz csapatok.

Ukrajnából az ENSZ hétvégi adatai szerint több mint 4,5 millióan menekültek külföldre február 24-e, az orosz offenzíva kezdete óta, 90 százalékban nők és gyermekek. Az országban maradt, de otthonukat elhagyni kényszerült menekültek száma körülbelül hétmillió. A menekültek hazaáramlása mellett még mindig naponta több ezer ukrán hagyja el az országot; az Európai Bizottság kedden különített el 3,5 milliárd eurós (nagyjából 1300 milliárd forintos) költségvetési különtámogatást a befogadó országok számára.