A világ pénze ment már Ukrajnába a háború kitörése óta, de az újjáépítés ennek is a sokszorosa lesz

Az orosz–ukrán háború bő három hónapja alatt a világ kormányai, civil szervezetei és magánemberei sok tízmilliárd dollárt szántak Ukrajna segítésére. A felajánlott érték katonai eszközök, humanitárius csomagok és pénzügyi segítség formájában áramlott az országba.

A Devex nevű platform, amely több mint 850 nagy donor (államok, filantróp szervezetek, nemzetközi ügynökségek) felajánlásait követi, azt írja, összesen már több mint 100 milliárd dollárnyi értéket küldtek Ukrajnába összesen különféle szereplők, de csak az összeg aránylag kis hányada ment klasszikus segélyezési célokra.

A platform ​​7,9 milliárd dollárnyi humanitárius támogatást talált február 24. és június 7. között, emellett kimutatott 49,4 milliárd dollárnyi hitelt és egyéb visszafizetendő finanszírozást. Vannak olyan összegek is, amelyek még nem érkeztek meg, de az ígéret már elhangzott rájuk, ezekből összesen közel 30 milliárd dollárnyit regisztrálták, nagyobb részét a G7-csoport országai ajánlották fel májusban.

Többéves távlatban az országba áramló, segítő célú pénzmennyiség döbbenetes nagyságrendi ugrást hajtott végre: 2020-ban (az ország keleti fele már ekkor is konfliktuszónának számított) összesen 1,8 milliárd dollár fejlesztési támogatást és 168 millió dollár humanitárius segélyt küldtek külföldről, miközben most három hónap alatt érkezett ennek sokszorosa. Igaz, ennek meg is van a helye, az ENSZ áprilisi becslése szerint 15,7 millió ember szorult azonnali segítségre Ukrajnában. Nézzük jelentősebb donoronként, hogyan alakul a háború kezdete óta a felajánlott adományok összege, és mire lehet elég mindez. Az adatokat a Kiel Institute gyűjtése alapján mutatjuk:

Egyesült Államok

A legnagyobb donorország kétségtelenül az Amerikai Egyesült Államok, amelynek a NATO vezető katonai és gazdasági hatalmaként elemi érdeke, hogy az orosz előrenyomulást akadályozza. A Biden-kormányzat legutóbb egy 40 milliárd dolláros csomagot indítványozott, ami át is ment a törvényhozáson, a pénzt nagyjából fele-fele arányban osztják meg katonai és segélyezési célok között. A teljes érték, ami az USA-ból Ukrajnába irányult a háború kezdete óta, így már meghaladja az 54 milliárd dollárt, a napokban ehhez jött még hozzá egy újabb, ezúttal 450 millió dolláros, csúcstechnológiás fegyvereket tartalmazó katonai szállítmány.

A New York Times összesítése szerint ebből mintegy 31 milliárdot tesz ki a hagyományos külföldi segély (amiben szintén van katonai elem, de főként menekültsegítési célú pénzt, étel- és gyógyszerszállítmányokat jelent). Az ukrán csomagok összértéke pusztán a hagyományos részt tekintve is messze a legnagyobb a 2010 óta külföldre irányuló összegek között, eddig Afganisztán vezette ezt a listát a 2011-es több mint 15 milliárddal. Az USA teljes szövetségi büdzséjével összevetve nem olyan hatalmas ez az összeg sem, az ugyanis 5,5 billió dollár 2022-re, és még a védelmi költségvetésre is 750 milliárdot irányoztak elő. GDP-arányosan viszont az adományozó rangsor első harmadában foglal helyet az Egyesült Államok.

Az EU mint önálló szereplő

Az Európai Unió mint szupraállami intézmény saját költségvetéssel rendelkezik, így az egyes tagállamok felajánlásain felül is juttatott segítséget Ukrajnának. Az EU két nagyobb csomagot fogadott el júniusig, egy 330 millió eurósat és egy 500 millió eurósat, mindkettőt humanitárius célokra szánták. Az EU nemrég a Global Citizen mozgalommal és a kanadai kormánnyal közösen tartott csúcstalálkozón 600 millió eurót ígért Ukrajna támogatására és még 400 milliót az ukrán menekülteket befogadó más országok számára.

A közvetlen segélyek mellett az unió hitelt és más típusú finanszírozási csomagot is juttat az Európai Beruházási Bankon, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon keresztül.

Európa, britek és mások

Az egyes országok között az USA után messze lemaradva jönnek a többiek az összegszerű sorrendben. Az Egyesült Királyság vaskos, nominális, országonkénti összehasonlításban a második legnagyobb értékű támogatást küldte: a több mint 3,5 milliárd eurónak megfelelő csomagok több mint fele fegyver, a többi humanitárius segítség

Németország sokáig ragaszkodott ahhoz az alapállásához, hogy nem küld hadianyagot háborús országba, de végül beadta a derekát a kormány, és egymilliárd eurós katonai csomagról hozott döntést, amelyen felül sima segélycsomag is ment még nagyobb értékben.

Kanada és Norvégia szintén szabad szemmel jól látható felajánlásokat tett, de ami ennél meglepőbb lehet, hogy őket az apró balti államok követik a listán. Persze ha náluk számításba vesszük a motivációk között Oroszország fenyegető közelségét, akkor már nem is olyan meglepő a dolog,

Észtország és Lettország simán vezetik a GDP-arányos rangsort.

Ugyanez a heves oroszellenesség magyarázhatja a lengyelek saját gazdasági méretükhöz képest és nominálisan is nagy hozzájárulását, amely szintén túlnyomórészt fegyverszállítmányok formájában realizálódott. De mivel Lengyelország több millió ukrán menekültet fogadott be, a jelentős humanitárius segítséget akár önmagában az ő ellátásukkal is kipipálhatták volna. A menekültek miatt a fogadó országokra háruló anyagi teher kompenzációjaképpen az Európai Bizottság rengeteg pénzt, több mint 248 millió eurót oszt szét az érintett tagállamok között, ebből 144 millió illeti a lengyel kormányt.

Képtelenül drága lesz az újjáépítés

A külföldi segély tehát összegszinten rengeteg még úgy is, hogy ez főként katonai szállítmányok formájában realizálódik. Rögtön nem tűnik azonban annyira soknak, ha azzal állítjuk párba, mennyibe fog kerülni a jelenlegi becslések alapján a háború sújtotta ország infrastrukturális újjáépítése. A Világbank úgy számol, Ukrajna gazdasága 45 százalékot zsugorodhat idén, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az ország még a háború belátható időn belüli befejezése esetén sem fog a legjobban állni anyagilag, mindenképpen szüksége lesz nemzetközi támogatásra és segélyezésre ehhez.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök időről időre számba veszi a pusztulás mértékét beszédeiben. Egy április végi videókonferencián azt mondta, 1500 oktatási intézmény, 350 egészségügyi intézmény, 1500 kilométernyi út és 300 híd megsemmisült vagy megrongálódott. Becslése szerint eddig összesen 32 millió négyzetméternyi lakóterületet érintett a pusztító háború. Ezek a számok azóta tovább nőttek, és velük együtt a személyi áldozatok, valamint az anyagi károk is.

A Kyiv School of Economics tanulmánya szerint Ukrajnában hetente mintegy 4,5 milliárd dollár értékű kár keletkezett a polgári infrastruktúrában, és az ország teljes gazdasági vesztesége 600 milliárd dollárra volt tehető már májusban. Jurij Gorodnicsenko, a Berkley közgazdásza az NPR-nak azt mondta, a tisztán infrastrukturális kár 100-200 milliárd dollárra tehető, de más módszertan szerint ennél jóval magasabbra rúghat a várható összeg: ha azt nézzük meg, mennyibe került újjáépíteni a harcok után Irakot vagy Afganisztánt, és ezt felskálázzuk Ukrajna méretéhez, akkor

a végösszeg könnyen elérheti az 500 milliárd – 1 billió dollárt.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke májusban azt mondta, Ukrajnának mintegy 500-600 milliárd euróra lesz szüksége az újjáépítéshez, és hogy az EU ennek „nagy részét” fedezni fogja.

Hogy minderre pontosan honnan lesz pénz, az még erősen a jövő zenéje, amíg ilyen heves harcok tartanak, biztosan nem kezd az ország új infrastruktúra felépítésébe. Az EU mindenesetre már jelezte, hogy vállalja egy úgynevezett „Ukrajna újjáépítése” nemzetközi platform létrehozását. Ezzel elvileg az a cél, hogy lehetővé tegye az országok számára az adományozást egy „Ukrajna által kidolgozott és végrehajtott újjáépítési tervhez, az EU adminisztratív kapacitástámogatása és technikai segítségnyújtása mellett”.

Gorodnicsenko azt a lehetőséget is felvetette, hogy a nemzetközi közösség megpróbálhatná megtalálni a módját, hogy rábírja Oroszországot: fizesse ki Ukrajna újjáépítését.

Erre létezik történelmi precedens még úgy is, hogy az agresszor ország nem egyezik bele jóvátétel fizetésébe: a második világháború után az USA befagyasztotta a náluk tárolt náci vagyont, az összeget pedig a háborús bűnök áldozatainak kártalanítására használták fel.

Nem csak pénzre lesz szükség

És ha már a történelmi párhuzamoknál tartunk, a modern kor háború utáni újjáépítési csomagjainak ősatyja a Marshall-terv: ennek keretein belül juttatott az USA a második világháború után 17 európai ország újjáépítésére 13 milliárd dollárt, ami a mai árfolyamon 150 milliárdos értéknek felel meg. A Marshall-segély értékben tehát még kevesebb is volt, mint amennyire most Ukrajnának szüksége lehet, méghozzá ezúttal jóval gyorsabban: a világháború után évekig tartott, míg a várt összegek megérkeztek, emiatt 1945 és 1948 között még sokat nélkülözött az európai lakosság.

A terv keretében egyébként nem csak pénzmozgás történt, a háború utáni időszakban jelentős mértékű tudáscsere zajlott le az USA és Európa között azáltal, hogy európai tisztviselők, mérnökök és munkások utaztak az Egyesült Államokba a legújabb technológiák, módszerek elsajátítása céljából. Ukrajnának sem csak pénzre lesz szüksége a háború után.

Mindenekelőtt vissza kell majd csábítania és fejlesztenie kell az országból elmenekült, képzett munkaerőt, de az sem ártana, ha más nemzetek polgárai is érkeznének Ukrajnába segíteni a folyamatot. Pozitívumokról nem igazán beszélhetünk egy ilyen helyzetben, de egy dolgot talán mégis érdemes lehet kiemelni: ha minden jól megy, és az ország a háború lezárulta után (ami még nem tudjuk, mikor történhet meg) időben megkapja a szükséges támogatásokat és hiteleket, lehetősége nyílik arra, hogy a korábbinál jóval zöldebb, fenntarthatóbb formában építse újjá lerombolt gazdaságát és infrastruktúráját.