Újabb tömegsírt fedeztek fel Kijev környékén, összesen már 900 holttestet találtak tömegsírokban

Köszönjük, hogy nálunk követték az ukrajnai eseményeket, szombat reggel újra elindul a percről percre tudósításunk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rosszul mondta, az általa említett 900 halott az eddig feltárt tömegsírokban összesen eltemetett holttestek száma – írja Zelenszkij szóvivőjének pontosítása alapján a BBC.

Korábban írtuk, hogy az elnök bejelentette, hogy egy újabb tömegsírt találtak Kijev környékén. Ez így is van, de az elnök rossz adatot idézett.

A belarusz ellenzék vezetője arra kérte az USA külügyminisztériumát és kongresszus képviselőket, hogy hasonló szankciókat vessenek ki Alekszandr Lukasenkóra és kormányára, mint amilyeneket az orosz vezetők ellen vetettek ki – írja a CNN.

Szvetlana Tyihanovszkaja azt is állította, hogy bizonyítékokat adott át az amerikai kormánynak arról, hogy Lukasenko aktívan támogatja vesz az orosz inváziót – elvileg bizonyítani tudja, hogy rakétákat lőttek ki belarusz területről, valamint azt is, hogy orosz katonai szállítmányok haladtak át az országon. Szerinte a belarusz hadsereg nem vett részt ezekben a műveletekben, Lukasenko szabad kezet adott Putyinnak néhány régióban.

Szerinte a belarusz vezetők ellen kivetett szankcióknak ugyanolyan erősnek, de más jellegűeknek kell lenniük, inkább állami bankokat és állami vállalatokat kell, hogy érintsenek.

Egy listát is átadott az amerikai kormány képviselőinek, amin állítása szerint olyan cégek szerepeltek, amik segítenek a belarusz kormánynak a már meglévő szankciók kijátszásában.

„Ez már egy világháború. Nagyon félünk a harmadik világháborútól, de már ebben a pillanatban is zajlik. Ez a demokrácia és autokrácia háborúja”

– mondta Tyihanovszkaja.

„Végéhez közeledik a honvédő háborúnk 65. napja. Minden irányból, ahol próbálnak áttörni, visszaverjük a megszállókat”

– kezdte szokásos esti beszédét pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Belátja, hogy Harkiv környékén elég rossz a helyzet, de szerinte a védők egyelőre sikeresen helytállnak. Szerinte az oroszok mindent megtesznek, hogy a Donbaszt teljesen élhetetlenné tegyék, ezért ágyúzzák és bombázzák folyamatosan. Attól tart, hogy ha az oroszok sikeresen elfoglalják a területet, akkor ágyúkkal és bombákkal szét fogják lőni, mint Mariupolt.

„A város, ami a régió egyik legfejlettebbje volt, most egyszerűen egy romok közötti, orosz koncentrációs tábor”

– mondta. Szerinte az, amit az oroszok Mariupolban csinálnak, az szinte semmiben nem különbözik attól, mint amit a nácik csináltak Kelet-Európa elfoglalt részein.

„De az orosz katonák még sokkal cinikusabbak, mint a nácik voltak nyolcvan éve. Akkoriban a megszállók nem állították, hogy a mariupoli lakosok és a város védői lőtték halálra magukat ágyúval.”

Kitért a segélycsomagra, amit az amerikaiaktól kapnak, és az egyre erősödő üzemanyaghiányra is. A tenger felől egyelőre nem tudják pótolni a hiányzó készleteket, de felszólította a kormányzati szerveket, üzemanyag-ellátókat és kereskedőket, hogy oldják meg, mert tudja, hogy képesek rá.

Visszatért a brit nagykövet Kijevbe, így már 27 ország képviselete működik az ukrán fővárosban. Ezt egy nagyon fontos diplomáciai gesztusnak tartja, és nagyon hálás érte.

„Továbbra is tart az ENSZ-főtitkár António Guterres látogatása során tegnap becsapódott rakéták miatti törmelék eltakarítása. Sajnos Oroszország ENSZ elleni, szándékos, brutális és megalázó csapása erős válasz nélkül maradt”

– jegyezte meg.

Megemlítette, hogy Oroszország azt akarja, hogy az elfoglalt területek lassan átálljanak a rubelre. Azt mondta, hogy ha így lesz, akkor a további szankciók miatt végül Oroszország szenvedi majd meg.

Beszélt Vera Girich ukrán újságíróról is, aki a csütörtöki, Kijev elleni támadás első megnevezett áldozata volt. Ő a sajtó 23. tagja, aki életét vesztette az invázió kezdete óta.

A beszédét szokás szerint azzal zárta, hogy felsorolta a kiosztott állami tüntetéseket. Három katona posztumusz kapta meg az Aranycsillag Rendjét, a családjuk vette át a kitüntetést.

Még egy tömegsírt találtak Kijev környékén– írja a BBC Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lengyel lapoknak adott interjúja alapján. Azt is mondta, hogy a korábban kivonuló orosz katonák megpróbálták elfedni a nyomaikat, ezért mobil krematóriumokat is használtak.

„Senki nem tudja pontosan, hány ember halt meg. Ennek lesz következménye, nyomozást indítunk”

– mondta.

Oroszország továbbra is tagadja, hogy atrocitásokat követett volna el a korábban elfoglalt területeken.

Frissítés 23:52:

Cikkünk eredeti verziójában azt írtuk, hogy az elnök szerint 900 holttest volt a sírban. A szóvivője később pontosított: valóban találtak pénteken egy új tömegsírt, de az elnök által említett 900 halott az eddig feltárt tömegsírokban összesen eltemetett holttestek száma.

Oroszország nem érzi úgy, hogy háborúban állna a NATO-val – mondta a Reuters szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Többek között azért sem gondolják így, mert az megnövelné egy atomháború esélyét – idézte a minisztert a RIA hírügynökség.

A RIA szerint Lavrov az ukrán kormányt hibáztatja azért, hogy nem sikeresek a béketárgyalások.

A külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Oroszország lényegében háborúban áll a NATO-val.

„A NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal egy meghatalmazott (Ukrajna) útján, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat. A háború háborút jelent”

– jelentette ki a külügyminiszter még hétfőn.

Az orosz védelmi minisztérium kiadott egy videót, amin elvileg egy elfogott brit férfit hallgatnak ki, aki a Nemzetközi Légióhoz csatlakozva harcolt Ukrajnában – írja a Reuters.

A férfi azt állítja magáról, hogy a neve Andrew Hill, Plymouthból származik, négy gyereke és élettársa van. Mikor megkérdezték, hogy mi a rangja, azt mondta, hogy nincs neki, csak kapott egy fegyvert, és beállt egy hétfős csapatba.

A férfi a képek alapján megsérült: a fején egy összetákolt kötés látható, a bal karja teljesen be van kötve, a jobb pedig véres. Azt mondta, hogy először csak a határra ment ki, hogy segítsen a menekülteknek, de valaki ott megkérdezte, hogy nem akar-e máshogy segíteni. Megkérdezték, hogy mennyi pénzt kapott ezért, amire azt válaszolta, hogy semennyit, bár azt ígérték neki, hogy kap majd pénzt.

Az útlevelét az oroszok vették el. A férfi a videó vége felé megkérdezi, hogy biztonságban van-e, mire a vallatója azt válaszolta, hogy igen, bár azt nem tudta megválaszolni, hogy mikor mehet haza Angliába.

Mikolajivnál fogták el, a férfi szerint orosz katonák lőtték meg. A kikérdező azt mondta, ellátják a sérüléseit.

Az ukrán hadsereg visszafoglalta a Harkiv közelében található Ruszka Lozovát – írja a védelmi minisztérium közleménye alapján a Sky News. A közlemény szerint ez Harkiv elővárosának legnagyobb faluja, így fontos stratégiai szempontból.

„A megszállók embereit és felszerelését elpusztítva az ukrán katonai hírszerzés egysége átvette az irányítást a település felett”

– írta a minisztérium.

Azért tartják fontos győzelemnek, mert szerintük az oroszok innen lőtték ágyúval Harkivot, így a falu visszafoglalásával a város lakosain is sokat segítettek. Az akció során elvileg több mint 600 civilt menekítettek ki.

Oroszország idén egyetlen külföldi államfőt sem hív meg a hagyományos győzelem napi katonai díszszemlére

– jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken.

Oroszország május 9-én ünnepli a második világháborús győzelem 77. évfordulóját, a hagyományos moszkvai katonai díszszemlére azonban idén egyetlen külföldi államfőt sem várnak, még a Moszkvával szoros szövetséget ápoló és az Ukrajna elleni műveletekhez is logisztikai segítséget nyújtó Belarusz vezetője, Alekszandr Lukasenko sem lesz ott idén a Vörös téren. A Kreml szóvivője azzal indokolta a döntést, „hogy idén nem kerek évfordulót ünnepelnek”, de nem nehéz kitalálni, hogy a legnyomósabb indok az Ukrajna ellen indított orosz invázió, melynek köszönhetően még azok a külföldi vezetők sem szeretnének Vlagyimir Putyinnal együtt mutatkozni, akik egyébként igyekeznek kimaradni a háború kavarta diplomáciai viharból. Egyébként már 2021-ben is csak egyetlen külföldi vezető, Emomali Ráhmon tádzsik elnök volt jelen a parádén.

Korábban felmerült, hogy május 9-re tervezte Putyin az Ukrajna feletti győzelem ünnepélyes kihirdetését, ami azonban az orosz invázió első fázisának kudarca, illetve a kelet-ukrajnai hadműveletekben mutatott lassú haladás miatt kútba esett. Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa egy minikonferencián felvetette, „50 százalék feletti esély van arra”, hogy Putyin néhány siker – Mariupol és Herszon bevétele, Luhaszk megye szinte teljes elfoglalása – győzelemként való tálalása mellett bevezeti a hadiállapotot, és ezzel lehetőséget teremt a tartalékosok mozgósítására, amivel rövid időn belül akár százezer bevethető katonával lehet megerősíteni a tartalékait gyorsan felélő inváziós erőket.

(MTI)

Elon Musk napelemeket adományozott Ukrajnának, hogy zavartalan maradjon a Kijev környékén található kórházak áramellátása – írja a Sky News. Az ukrán kormány szerint már meg is érkeztek a Teslától kapott napelemek, amiket irpinyi és borogyankai egészségügyi központokban állítanak üzembe.

Ezekbe a kórházakban már Spanyolországból és Belgiumból is érkezett orvosi segélycsomag.

Az EU-s országok után most Norvégia is lezárta a határait az orosz kamionok előtt, és az orosz hajókat sem engedi be a kikötőibe – írja a Sky News. Ez nem vonatkozik azokra az orosz halászhajókra, amik eddig is rendszeresen adták el a napi fogást észak-norvég kikötőkben.

Az 1920-as Svalbardi Egyezmény alapján a Spitzbergák területére szintén nem vonatkozik a lezárás.

Lengyelország kész átvállalni a szlovák légtér felügyeletét, ha Szlovákia átadná néhány MiG-29-esét Ukrajnának – írja a Sky News. A szlovák miniszterelnök már korábban is jelezte, hogy leváltanák a szovjet gyártmányú MiG-29-eseket, mert azokat orosz segítség nélkül nem tudják karbantartani.

2018-ban ezért 18 F-16-ost rendeltek, az első repülőre 2024-be számítanak.

Lengyelország a saját területéről, F-16-osokkal intézné a szlovák légvédelmet. Van gyakorlatuk hasonló műveletekben, a balti államok légterét is Lengyelország őrzi. Az nem derült ki, hogy mikor vállalnák át a feladatot, ehhez a szlovák parlament döntésére van szükség.

Az ukrán hadsereg hivatalos oldala 2005-be nyúlt vissza, hogy még nagyobbat rúgjon az orosz inváziós haderőbe, amikor közzétettek egy videót, amin kilőtt orosz tankot mutogatnak, miközben a háttérben a Beverly Hills-i zsaruból ismert Axel F hírhedt/népszerű Crazy Frogos verziója duruzsol. Tényleg.

A videóban lehet látni, hogy egy lő egyet, majd tolatni kezd. Ezután a kamera eltávolodik, és néhány pillanat után becsapódik valami, majd a harckocsiból sűrű füst száll fel.

Németország készen áll, hogy leváljon az orosz olajról – mondta Robert Habeck gazdasági miniszter a ZDF-nek. Habeck már kedden is beszélt arról, hogy napokon belül kiváltanák az orosz olajat, most viszont már azt mondta, hogy meg tudnák tenni anélkül, hogy összeomlana a gazdaság.

Németországot eddig – Magyarországgal és Ausztriával együtt – több uniós tagország is bírálta amiatt, hogy a saját energiafüggősége miatt ellenzi az Oroszország elleni energetikai szankciókat. Korábban a német kormány azt mondta, hogy az orosz olajat év végéig váltanák ki.

Szerinte Németország meg tud küzdeni egy esetleges embargó gazdasági hatásaival, de a kisebb, szegényebb országok nem feltétlenül lennének erre képesek. Ezzel jár annak a kockázata, hogy egyrészt a megemelkedő olajárak mellett Oroszország kevesebb exporttal többet keres, mint korábban, valamint az is, hogy Putyin éket verhet az Ukrajna oldalán álló országok közé.

Az embargó hatásaival küzdő országok előtt Habeck szerint Putyin megmentőként, a kapitalizmus alternatívájaként jelenhet meg, vagy akár meg is zsarolhatja a szegényebb országokat.

Február 24-e óta Lengyelország már 1,5 milliárd eurónyi katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, többek között tankok, több tucat harci jármű és légvédelmi eszközök formájában – írja a PolskieRadio.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök már hétfőn megerősítette, hogy kormánya valóban küldött tankokat, de azt nem árulta el, hogy milyen típusúakat és hány darabot.

Kormányzati források most azt mondták az IAR lengyel hírügynökségnek, hogy több mint 200 T-72-es tankról van szó, de azt is elárulták, hogy drónokat és rakétavetőket is küldtek, amiket már sikeresen bevetett az ukrán hadsereg. Az orosz inváziós erők egyébként szintén sok T-72-est vetettek már be.

Oroszország két, Ukrajnával határos régióját érte találat, idézi a megyék kormányzóit a CNN. A kurszki terület kormányzója szerint kora reggel Krupec települést aknavetővel támadták, míg a brjanszki Belaja Berazkában állítólag a víz- és villamosenergia-hálózat is megrongálódott a lövésekben.

Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy ezeket a támadásokat tényleg az ukrán hadsereg hajtotta-e végre. Az utóbbi időben megszaporodó hasonló incidensekről azt mondta a brit védelmi miniszter, hogy teljesen jogszerűnek tartja, ha Ukrajna az őt ért orosz támadás miatt orosz területeken lévő célpontokat semmisít meg.

A 2018-ban Magyar Érdemkereszttel kitüntetett Dominik Duka cseh érsek olyan írást rakott ki blogjára, amelyben mentegeti a civileket erőszakoló orosz katonákat – írja az RTL.hu.

Duka szerint ezeket a katonákat nem szabad annyira szigorúan elítélni, hiszen

óriási nyomás nehezedik rájuk.

Az érsek nem menti fel a katonákat minden felelősség alól, de azt mondja, nem is kell egyértelműen elítélni őket. Szerinte a katonák a „legerősebb érzelmek és szenvedélyek áldozatai, amikor az ámokfutás szintjére kerülnek a csata szörnyűsége, a félelem és a gyűlölet miatt”.

Kosztantyin Nyemicsev, a harkivi régiós adminisztráció tisztségviselője és az Azov-ezred tagja azt állítja, hogy az ukrán erők felszabadították a Harkivtől északra fekvő Ruska Lozova települést. Az elmúlt hetekben az ukránok több várost és falut is visszafoglaltak a térségben.

„Ez egy stratégiailag fontos település, amely a Harkiv-Belgorod autópálya mentén. Innen lőtte az ellenség Harkiv polgári infrastruktúráját és lakótelepeit” – mondta Nyemicsev.

Az orosz hadsereg a veszteségek ellenére azonban tovább lövi Harkivot. Oleh Szinyehubov, a harkivi területi közigazgatás vezetője azt mondta, hogy ugyan a bombázás intenzitása csökkent, „azonban még mindig elég veszélyes kint lenni az utcákon. Sajnos naponta regisztrálunk civil haláleseteket”.

Szinyehubov arról is beszámolt, hogy a Bucsa városában háborús bűnökkel vádolt orosz katonai egység mostanra átcsoportosult Harkiv régióba. „Izjum közelében részben felszámolták ezt az egységet. Most mindent megteszünk azért, hogy elnyerjék büntetésüket, vagy legalábbis tanúskodjanak a parancsnokaik ellen, akik parancsot adtak az atrocitások elkövetésére.”

A mariupoli Azovsztal acélgyárban ragadt ukrán erők egyik parancsnoka adott interjút a CNN-nek. Az üzemben kialakult helyzetről azt mondta, „több mint humanitárius katasztrófa.”

Szerhij Volyna szerint több százan rekedtek a gyár területén, köztük egy alig négy hónapos csecsemő. Beszámolt arról is, hogy az üzem területén létrehozott tábori kórház nemrég megsemmisült egy orosz légicsapásban, így odaveszett szinte minden orvosi felszerelésük.

„Egyenesen a műtőt találták el. Az összes műtéti felszerelés, minden, ami a műtétek elvégzéséhez szükséges, megsemmisült, így jelenleg nem tudjuk ellátni a sebesültjeinket.”

Volyna nem tudta pontosan, meddig tudnak ellenállni az orosz támadásoknak. „Ez az ellenség mozgásától, és a szerencsétől is függ. Nagyon reméljük, hogy evakuálnak bennünket, hogy az elnöknek sikerül vagy evakuálni, vagy kihozni bennünket.”

Magyar idő szerint csütörtök éjjel írta meg a CNN, hogy egy amerikai és egy brit állampolgárról is biztosan lehet tudni, hogy életét vesztette az orosz erők elleni harcokban. Az amerikai áldozatról részletesen is írtak amerikai lapok: A 22 éves Willy Joseph Cancel a tengerészgyalogságtól szerelt le, és börtönőrként dolgozott. Feleségét és 7 hónapos csecsemőjét otthon hagyva indult el, hogy beálljon a nemzetközi önkéntesek számára felállított Ukrán Területvédelmi Egységek Nemzetközi Légiójába. Érdekes információ, hogy Cancel – a halálhírét a CNN-nek megerősítő édesanyja elmondása szerint – nem egyénileg, hanem egy privát katonai szolgáltató cégen keresztül jutott el Ukrajnába.

Az amerikai külügyminisztérium a CNN-nek adatvédelmi okokra hivatkozva nem akart elárulni semmit arról, mit lehet tudni Cancel tevékenységéről és halálnak körülményeiről, így csak annyit lehet tudni, hogy az önkéntes hétfőn vesztette életét.

Nagy-Britannia külügyminisztériuma csütörtökön erősítette meg, hogy egy brit állampolgár, Scott Sibley is életét vesztette a harcokban, egy másik britet pedig eltűntként tartanak nyilván. a BBC szerint Sibley korábban a brit fegyveres erőknél szolgált.

Ahogy arról részletesen írtunk, Ukrajnában már 2014 óta harcolnak külföldi számuk a februári inváziót követően megugrott, azonban a hivatalosan kommunikált 20 ezer helyett számuk valószínűleg még mindig legfeljebb néhány ezer lehet. Ennek ellenére a „zsoldosok” nem csak az orosz katonák, hanem az orosz propagandamédia célkeresztjébe is bekerültek, Vlagyimir Putyin szerdán személyesen jelentette be, hogy egyre nő az Ukrajnában harcoló külföldi zsoldosok száma, az orosz csapatok többekkel végeztek, és sok külföldit ejtettek foglyul – a foglyok közül néhányat meg is mutatnak majd a nyilvánosságnak. Egyébként Oroszország is toboroz önkénteseket, méghozzá a vazallusának számító szíriai Aszad-rezsim polgárháborús veteránjai körében, azonban az ő számuk sem éri el egyelőre azt a 16 ezret, amit az orosz közlemények beharangoztak.

Az orosz gazdaság 2022-ben várhatóan 8-10 százalékkal fog zsugorodni az orosz központi bank új becslése szerint, írja a CNN.

A jegybank szerint a gazdasági aktivitás 2022 márciusában kezdett csökkenni, miután nyugati országok szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Ennek következtében az orosz vállalkozások jelenleg komoly nehézségekkel küzdenek a termelés és a logisztika terén. A bank közleményében azt írta, „az orosz gazdaság külső környezete továbbra is kihívást jelent, és jelentősen korlátozza a gazdasági tevékenységet”. Hozzátették, az orosz gazdaság várhatóan csak 2023 végén, strukturális átalakulások mentén kezd majd talpra állni.

Április elején a Világbank az orosz GDP 11,2 százalékos, míg a hónap közepén az IMF 8,5 százalékos csökkenését prognosztizálta.

A 444 interjút készített egy olyan orosz szerkesztővel, aki a maroknyi még valamennyire szabadon működő orosz médium egyikénél dolgozik. Alekszej Kovaljov a Meduza újságírójaként idén el kellett, hogy meneküljön Oroszországból, mert ott törvény bünteti a munkájukat.

Szerinte sokan azért hisznek inkább a propagandának Oroszországban, hogy ne kelljen szembenézniük azzal, hogy terrorista állam lett a saját hazájuk, és hogy minden hazugság volt, amit az elmúlt húsz évben hallottak. Azt mondta, Putyin célja Ukrajna elpusztítása, és ha ez nem lehetséges, akkor minél több helyrehozhatatlan kárt akar okozni az országban.

Úgy látja, Orbán Viktort egyértelműen szövetségesnek mutatja be az orosz állami média, és azt üzenik a nézőknek: Magyarország az EU-ban az, aki az oroszokkal van. „Bármi csúnyát mond Orbán Zelenszkijről, azt végtelenítve ismételgetik az orosz állami tévében” – mondta. További részletek a 444 cikkében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédét magyar fordítással meg lehet nézni itt:

A fordításért köszönet az espell fordítóirodának!

Zelenszkij beszélt az Egyesült Államoktól kapott 33 milliárd dollár értékű támogatásról. "Együtt biztosan meg tudjuk állítani az orosz agressziót, és felelősen megvédeni az európai szabadságot" – mondta.

Arról is beszélt, hogy minden orosz bűnöst felelősségre fognak vonni, legyen az bárki, és bujkáljon bárhol is. Megtalálnak "mindenkit, akik kínozták a népünket, akik házakat romboltak porig, akik megsemmisítették az infrastruktúrát Ukrajnában.

A Kijevbe látogató António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott tárgyalásain a kulcskérdés az volt, hogy hogyan állítsák meg az orosz agressziót. Ez a kérdés szerinte az ENSZ sorsáról, a nemzetközi jog sorsáról, és nem csak Oroszország szomszédjainak sorsáról szól, akik Moszkva agresszív ambícióinak következő áldozataivá válhatnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap késő este elítélte a Kijev elleni csütörtöki orosz légicsapásokat, amelyekre akkor került sor, amikor az ENSZ-titkár António Guterres az ukrán fővárosba látogatott.

Zelenszkij szerint a csapások „közvetlenül azután” történtek, hogy Guterresszel tárgyalt, „és ez sokat elárul Oroszország valódi hozzáállásáról a globális intézményekhez”. Azzal vádolta az orosz vezetést, hogy megpróbálja „megalázni az ENSZ-t és mindent, amit a szervezet képvisel”.

Több száz magyar felhasználó osztotta meg az elmúlt napokban azt a manipulált videót, amin azt látni, hogy egy nagy kupac kokain van az ukrán elnök asztalán, miközben Elon Musk amerikai milliárdossal beszél.

A videót manipulálták: az eredeti felvételen, amelyet az ukrán elnök Instagramjára töltöttek fel, nyoma sincs a fehér pornak – írja az AFP tényellenőrzése alapján a Lakmusz. Az eredeti felvételt egyébként több mint egy hónappal azelőtt publikálták, hogy a manipulált változatok megjelentek április végén.

A hamisított videót tartalmazó bejegyzések azt a Kreml által is terjesztett narratívát igyekeznek bizonyítani, miszerint Volodimir Zelenszkij drogozik. Az Ukrajna elleni invázió első napjaiban Putyin orosz elnök azt mondta, Zelenszkij és a miniszterei „egy csapat drogfüggő és neonáci”.

Vera Girich, a Szabad Európa munkatársa halhatott meg a kijevi lakóházat ért tegnapi rakétacsapásban. A holttestét péntek reggel találták meg a romok alatt.

(Guardian)

Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy tegnap több rakétacsapást mért Ukrajnára, többek között a főváros térségében is. Közölték, hogy nagy pontosságú rakétákat vetettek be egy „űrrakétagyár” fővárosi gyártóüzemének megsemmisítésére.

Azt is közölték, hogy légicsapásaik tíz ukrán „katonai eszközt” semmisítettek meg, és országszerte három áramszolgáltató állomást is megrongáltak. Ezeket az információkat a nyugati médiumok egyelőre nem tudták más forrásból ellenőrizni.

Nem tettek említést arról, hogy egy lakóházat is rakétatalálat ért Kijevben, ahol legkevesebb egy embert meghalt.

Az ukrán elnök újabb felkérést nyújtott be, hogy az Afrikai Unió államfőihez fordulhasson – közölte Moussa Faki, a szervezet elnöke. Zelenszkij szorosabb kapcsolatot szeretne kialakítani az Afrikai Unióval.

Faki nem közölte, hogy a kérésnek eleget tesznek-e, de azt mondta, a konfliktus békés megoldását szeretnék elérni. Sok afrikai ország tartózkodott azon a szavazáson, amikor Oroszországot kizárták az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából.

(BBC)

Egy szerdai londoni beszédében Liz Truss brit külügyminiszter azt mondta, meg kell erősíteni a NATO-t, és arról is beszélt, hogy bizonyos játékszabályokat minden országnak be kell tartania, és ez Kínára is vonatkozik.

Csütörtökön Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője visszautasította Truss megjegyzéseit, és azzal vádolta a NATO-t, hogy más országoktól az alapvető normák betartását követeli, miközben „önkényesen háborúkat vív és bombákat dob le szuverén államokra, ártatlan civileket gyilkolva és kitelepítve”.

Szerinte az észak-atlanti katonai szervezet az elmúlt években Ázsia csendes-óceáni térségében is konfliktusokat szított, valamint Európát és az egész világot megpróbálja összezavarni.

(Guardian)

Az ukrán fegyveres erők vezérkara pénteken azt állította, orosz csapatok „elrabolják” az ukránok búzakészleteit. Kamjanka-Dnyiprovszka városából például több mint 60 tonna búzát loptak el az azokat szállító teherautókkal együtt. Az ukránok állításainak hitelességét egyelőre nem tudták más forrásból ellenőrizni.

Ivan Fedorov, az orosz csapatok által korábban elrabolt déli Melitopol város polgármestere szintén a gabonakészletek elszállításáról beszélt. Szerinte ez a folyamat már „ipari méretűvé vált”. Arról beszélt, hogy csütörtökön egy több mint 50 teherautóból álló, pótkocsis konvoj vitt ki gabonát a megszállt területekről.

(CNN)