A kormány elengedte a gyeplőt az iskolakezdésre, csak az oltásban bízik

Arról ma már nincs vita, hogy az iskolákat ki kell nyitni, és a cél a visszatérés a jelenléti oktatáshoz. Egyrészt azért nincs, mert a huzamosabb időn át fenntartott távoktatás negatív hatásai tanulmányi és szociális szempontból is világosak. Másrészt teljesen más a helyzet, mint tavaly ősszel volt: sokkal többet tudunk a koronavírusról, arról, hogy mi működik ellene, és az átoltottság is sokkal magasabb, nemcsak a 18 év alattiak körében, de – ami a vírus természete miatt még fontosabb – az idősebbek körében is, akiket a fiatalok esetleg megfertőzhetnek.

Az viszont nyitottabb kérdés, hogy pontosan hogyan érdemes levezényelni a tanévkezdést, ezért az erre adott válaszok is országonként eltérőek.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy

• mennyire veszélyes, veszélyesebb-e a gyerekekre a negyedik hullámot világszerte beindító, Magyarországon is terjedő delta variáns, illetve a kisebb megbetegedési kockázat ellenére miért érdemes beoltani a gyerekeket;
• mekkora az iskolai fertőzés kockázata, milyen intézkedésekkel (nem) készül a kormány az iskolakezdésre, és miért lenne érdemes mégis megfontolni a maszkviselés és más kockázatcsökkentő lépések bevezetését;
• mit csinálnak ebben máshogy a környező országok;
• hogy áll a kormány egyetlen fegyvere, az oltás a gyerekek körében, és mennyit segít ezen a tanévnyitásra időzített oltási kampány.

Nem veszélyesebb a gyerekekre, de továbbra sem veszélytelen

Az elmúlt hetekben tele vannak az újságok azzal, hogy a delta variáns miatt egyre több gyerek kerül kórházba az Egyesült Államokban, és ennek nyomán elterjedt az a vélekedés, hogy a delta a gyerekekre különösen veszélyes. Valójában továbbra sincs bizonyíték arra, hogy a gyerekekre arányaiban, más korosztályokhoz képest veszélyesebb lenne, mint a korábbi vírusváltozatok.

Az tény, hogy a megfertőződő és a kórházba kerülő gyerekek száma magasabb most Amerikában, mint a korábbi hullámokban. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia hetente ad ki a gyerekeket érintő összefoglalót az egyes államok jelentései alapján. A legutóbbi, augusztus 26-i jelentése szerint a megelőző héten 203 962 gyereknél igazoltak fertőzést, ami az összes heti új eset 22,4 százaléka (ugyanez az arány a járvány kezdetétől jelentett összesített számokban 14,8 százalék). Ha csak a gyerekek esetszámairól készült grafikont nézzük, nagyarányú, bár nem példátlan mértékű emelkedés látszik:

De ha a felnőttek esetszámaival együtt nézzük, látható, hogy abban még gyorsabb a növekedés:

A kórházi kezelést igénylő eseteket csak az államok nagyjából fele jelenti külön, de ennek alapján az összes kórházba kerülő ember 1,6–3,6 százalékát tették ki a gyerekek. A másik irányból nézve: az összes fertőzött gyerek 0,1–1,9 százaléka szorult kórházi kezelésre.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) adatai alapján ebben is hasonló tendencia látszik, mint a fertőzéseknél. A bal oldali grafikonon a 0–17 évesek kórházba kerülési számai láthatók, és nagy ugrást mutatnak. A jobb oldalon azonban ugyanaz a sárga vonal, amely ezt a korosztályt jelöli, már alig látszik emelkedni az idősebb korosztályok vonalaihoz képest:

A gyerekek megfertőződése és kórházba kerülése tehát arányaiban nem gyakoribb, de a számok valóban magasabbak, mint korábban. Ez azonban nem azért van, mert a delta súlyosabb betegséget okozna a gyerekeknél, vagy gyakrabban tenné ezt. Két fő magyarázata van:

• Egyrészt sokkal nagyobb a delta fertőzőképessége, ezért minden korosztály nagyobb arányban fertőződhet meg, és ebből értelemszerűen több súlyos eset is kerülhet ki minden korosztályban, így a gyerekeknél is.
• Másrészt a delta az oltatlanokat veszélyezteti kritikus mértékben, és épp a gyerekek egy jelentős részének, a 12 éven aluliaknak nem érhető még el oltás.

Az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF is világossá teszi, hogy nincs szó jelenleg arról, hogy a gyerekekre arányosan veszélyesebb lenne a delta. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy általánosságban viszont súlyosabb fertőzést okozhat, mint a harmadik hullámért felelős alfa vírusvariáns. A napokban jelent meg erről az eddigi legnagyobb vizsgálat eredménye, amely több mint 43 ezer beteg adatain alapul. Eszerint a delta variánssal megfertőződött betegek kórházba kerülési kockázata kétszerese az alfával fertőzöttekének, és intenzív ellátásra is nagyobb eséllyel szorulnak. Korábban skóciai, angliai és szingapúri vizsgálatok is hasonlóra jutottak.

A deltáról és az egyre újabb, egyre veszélyesebb variánsok létrejöttének okairól ebben a videóban szedtünk össze minden fontos tudnivalót:

Érdemes beoltani a gyerekeket is

A vakcinák a gyakran felmerülő és néha egyes politikai erők által is felerősített félreértések ellenére biztonságosak a gyerekekre nézve is. Ezzel együtt jogos kérdés, hogy érdemes-e őket beoltani, ha nemcsak az oltás, de a Covid–19 kockázata is alacsony náluk. Minderről ebben a cikkben írtunk részletesen, de röviden a lényeg, hogy egyéni és társadalmi szinten is erős érvek szólnak a gyerekek oltása mellett:

• Egyrészt rájuk szerencsére valóban jóval kevésbé veszélyes a koronavírus-fertőzés, mint a felnőttekre nézve, de ahogy fentebb is láthattuk, az ő körükben is előfordul súlyos Covid-megbetegedés (még ritkábban sokszervi gyulladás is). A hosszú Covid vagy poszt-Covid nevű, a fertőzés után még hosszú ideig fennálló tünetegyüttes szintén érinti a gyerekeket is (erről már hazai tapasztalatok is vannak), erre pedig a korábbi fertőzés hajlamosít, míg az oltás segíthet megelőzni.
• Másrészt a fertőzött gyerekek más korosztályok tagjait is megfertőzhetik – ahogy ezt Izraelben is láthattuk, ahová oltatlan gyerekek hurcolták be a deltát, tőlük indultak ki az új fertőzési láncok, és az új fertőzöttek fele iskolás volt. Egyes szakértők szerint az eddigi leggyorsabban terjedő delta variáns fertőzőképessége már elérte azt a szintet, hogy már a felnőtteknél továbbra is kevésbé veszélyeztetett gyerekek fontos részeivé váltak a vírus terjedésének és ezzel a járvány fenntartásának.

Ez azért is hordoz kockázatot, mert az idősebb, veszélyeztetettebb korcsoportokban is sokan oltatlanok, ezért fogékonyak a fertőzésre. A magyar kormány nem tesz közzé erről rendszeresen frissített statisztikát, de az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) jelentenek adatokat, amelyek szerint augusztus 22-ig a 80 év felettiek 73, a 70–79 évesek 84 és a 60–69 évesek 75 százaléka kapta meg mindkét oltását; az összes 60 felettit egyben nézve 78 százalék. Magyarul a leginkább veszélyeztetett korosztály közel negyede, több százezer ember nincs még védve itthon.

A kormány szerint nem kell a maszk és a teszt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus végi közleménye szerint „a koronavírus elleni sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapi életben, így az óvodákban és iskolákban sem kellenek”. Már augusztus közepén hasonlóan nyilatkozott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd később Novák Katalin, a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője is.

Ennek megfelelően a lehetséges védelmi intézkedések közül kizárólag az oltást propagálja a kormány, sem kötelező maszkviselés, sem rutinszerű tesztelés nem lesz az iskolákban, a távolságtartásra vonatkozó előírásokat is kivezetik, és testhőmérsékletet sem kell mérni a belépésnél (ez utóbbi hasznáról egyébként már tavaly ősszel is megoszlottak a vélemények). Mindössze arra kell figyelni a minisztérium szerint, hogy a higiéniai előírásokat betartsák, a koronavírusos tüneteket produkáló gyereket a szülők ne vigyenek közösségbe, illetve az igazolt fertőzötteket elkülönítsék. (Központi utasítások híján viszont növekedik az iskolák önállósága, helyben saját szabályokat alkalmazhatnak.)

Ez az oltásközpontú kormányzati járványkezelés azért tűnik kockázatosnak, mert a gyerekek egy jelentős része, a 12 éven aluliak még nem is olthatók be, így ők továbbra is ki lesznek téve a megfertőződésnek, és így potenciálisan tovább is fertőzhetnek. Miközben a jelenléti oktatáson belül is lennének lehetőségek a – kétségtelenül a felnőttekénél eleve alacsonyabb – kockázat csökkentésére.

A leginkább vitatott kérdésnek a maszkviselés tűnik, és ebben ahány szakértő, annyifélét nyilatkozott már az elmúlt hetekben. Tóth Sándor virológus szerint például ha a maszkviselés nem tér vissza, nagy gond lesz az iskolakezdéssel. Duda Ernő virológus szerint azonban az órai maszkviselésnek korábban sem volt sok értelme, mert a vírus cseppfertőzéssel terjed, ezért „ha valaki ül a helyén, és csendben van, az nagy valószínűséggel nem terjeszti a betegséget”.

A vírus egyébként nem csak cseppfertőzéssel adható tovább. Bár a járvány elején leginkább erre koncentrált mindenki, később fokozatosan kiderült, hogy a vírus aeroszolokkal is képes terjedni. A cseppek köhögéssel vagy tüsszentéssel kerülnek a levegőbe, és nagyobbak, 50-100 mikrométeres átmérőjűek, ezért csak nagyjából két méterre tudnak utazni, aztán lehullanak. Az aeroszolok viszont egyszerű beszéddel indulnak útnak, és mivel kevesebb mint 5 mikrométeresek, így képesek hosszabb időn, akár 16 órán át a levegőben lebegve maradni. Azaz a megfertőződéshez nem feltétlenül kell egyszerre egy légtérben lenni egy fertőzöttel, pláne nem a közvetlen közelébe kerülni.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is nyilatkozott a maszkkérdésben. Szerinte „a hatékonyabban terjedő vírusmutációk megjelenésével a maszknak egyre kevesebb lesz a védelmező ereje”, ezért „a maszkviselés nem pótolja az oltást”. Bár az állítás második fele vitathatatlan, nem világos, hogy a két védelmi eszköznek miért kellene szemben állnia egymással.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, Lénárd Rita szerint például zárt terekben ajánlott visszatérni a maszk használatához. Több konkrét intézkedési javaslat, például az oltási kedv ösztönzését célzó lépések mellett maga a MOK is arra buzdít, hogy az emberek hordjanak újra maszkot.

Jelentősen csökkenthető lenne a kockázat

Azt már jó ideje tudjuk, hogy az olyan óvintézkedések, mint a maszkhasználat, a szellőztetés vagy a távolságtartás, jól működnek az iskolákban (is). Ezt friss kutatások is alátámasztják. Egy iskolai környezetet modellező, friss kutatás szerint a legfontosabb kockázatcsökkentő lehetőségek:

• Pusztán a tanterem ablakainak kinyitásával akár 14,1-szeres kockázatcsökkentést lehet elérni (hogy pontosan mennyit, az nagyban függ az évszaktól és az ablaknyitás hosszától).
• A HEPA-légszűrők is hatékonyak: 65 százalékkal csökkenthetik a vírus továbbadását.
• A maszkok is jó hatásfokkal gátolják a fertőzést, még a lazán illeszkedő textilmaszkok is. A sebészeti maszkok használata a modellszámítás szerint nyolcszoros kockázatcsökkentést eredményez.
• A leghatékonyabb azonban a többrétegű védekezés. A szellőztetés, légszűrés, maszkok kombinált használata az iskolákban több mint harmincszoros kockázatcsökkentést jelentene. Erről szól egyébként a „svájci sajt” néven ismert modell: minél több akadályt állítunk a vírus elé, annál kisebb eséllyel jut át a lyukakon.

A delta variáns abban hozhat újdonságot, hogy a fokozott fertőzőképessége és a fertőzöttekben termelődő nagyobb vírusmennyiség miatt az eddigieknél jobb maszkokra lehet szükségünk. Egy finn vizsgálat szerint például egészségügyi dolgozók sebészeti maszkban is tovább tudták adni a deltát. Továbbra is minden maszk jobb, mint a semmilyen maszk, de minél jobban illeszkedik, annál hatékonyabb, ezért a legjobb választást az FFP-maszkok jelentik.

Mivel a delta rendkívül fertőző, várhatóan minden óvintézkedéssel együtt is történni fognak fertőzések az iskolákban, ezért fontos lenne a tesztelés és szükség szerint az elkülönítés is, hogy időben meg lehessen állítani a szuperterjesztő eseményeket, amikor egy-egy fertőzött sok másik embert fertőz végig. Egy másik modellszámítás szerint a delta terjedése mellett, három hónap alatt a diákok több mint 75 százaléka fertőződhet meg maszkok és tesztelés nélkül, míg maszkokkal ez az arány 50, a maszkot használók felének tesztelésével pedig 22 százalékra csökkenthető.

Konkrét esettanulmány is született már a delta iskolai terjedéséről. Egy kaliforniai általános iskola oltatlan tanára bevitte a vírust az életkorukból adódóan oltatlan gyerekek közé. Két napon át járt be dolgozni úgy, hogy tünetei voltak, mert addig azt hitte, hogy csak allergiás. A következő napokban a 22 tesztelt gyerekből 12 bizonyult fertőzöttnek. A megfertőződés esélye arányos volt azzal, ki milyen közel ült a fertőzött tanárhoz: az első két sorban tízből nyolc gyerek kapta el a vírust, a másik háromban 14-ből négy. Mindez úgy történt, hogy az ajtó és két ablak is nyitva volt a teremben, a tábla előtt pedig légszűrő működött – a tanár viszont maszk nélkül olvasott fel a gyerekeknek. Egy szomszédos osztályban is 18-ból hat gyerek kapta el a vírust, feltehetően nem függetlenül a fertőzött tanár osztályában terjedő fertőzéstől. Nyolc másodlagos fertőzést is találtak a szülők és testvérek között, közülük hárman beoltott felnőttek voltak. Az összesen talált 27 fertőzöttből 22-nél jelentkeztek tünetek is, kórházi kezelésre viszont egyikük sem szorult.

A szomszédok máshogy gondolják

A környező országokban sem mindenhol veszik olyan lazára az iskolakezdést, mint nálunk, és bár a pontos intézkedések szintjén más-más módon igyekeznek a delta útját állni, az elvek azért nagyjából azonosak: maszk, tesztelés.

Ausztriában például a diákokat és a tanárokat is heti háromszor fogják PCR-tesztelni a tanév első három hetében, akkor is, ha be vannak oltva. Ezután mindenhol a regionális járványhelyzethez fogják igazítani a helyi intézkedéseket. Van is egy kézzelfogható és előre megismerhető terv arra, hogy megelőzzék az iskolabezárásokat: ha a százezer főre jutó fertőzöttszám 100 és 199 közé nő, jön a kötelező kültéri maszkviselés és a heti háromszori teszt az oltatlanoknál. Ahol még több fertőzött lesz, ott a felső tagozaton a tanteremben is kötelező lesz a maszk.

Csehországban a tanév elején mindenkit tesztelnek, aki nincs beoltva vagy nem esett át a fertőzésen, és míg a tantermekben nem kell maszkot hordani, a közösségi terekben, ebédlőkben, tornatermekben igen. Romániában beltéren minden tanárnak és 6 évnél idősebb diáknak maszkot kell hordania, abból is sebészetit, a textilmaszk már nem elég.

Nem szomszédos ország, de érdekes Izrael példája: hároméves kortól mérik az oltásra még nem jogosult gyerekek antitestszintjét, hogy felmérjék, ki lehet védett egy korábbi fertőzés miatt. Azoknak a gyerekeknek, akiknél magas antitestszintet mérnek, nem kell majd karanténba vonulniuk, miután igazolt fertőzött közelébe kerülnek, és így a tanévből sem esnek ki.

Jól jön az iskolai oltás, de még ez sem elég

A kormány szerint tehát mára a járvány elleni egyetlen szükséges eszköz az iskolákban is az oltás maradt. Attól függetlenül, hogy ez így van-e, az biztos, hogy az olthatók körében a legfontosabb eszköz az oltás, és az is kétségtelen, hogy erre igyekszik nagy hangsúlyt fordítani a kormány, amit a szakértők általánosan üdvözölnek is.

Ennek szellemében a kormány augusztus közepén négynapos oltási kampány hirdetett az iskolakezdésre időzítve. A kampány keretében az oltásokat augusztus 30–31-én és szeptember 2–3-án adják be, minden érintett Pfizer–BioNTech-vakcinát kap (a második adagot három héttel később kapják meg). Eddig 48 ezer gyereket regisztráltak a szüleik. Sára Botond fővárosi kormánymegbízott hétfőn azt mondta, azokat a gyerekeket is beoltják, akik úgy jelennek meg a szüleikkel, hogy előzetesen nem jelentkeztek az oltási kampányra, mert vakcina és személyzet is bőven lesz hozzá. Egyes iskolákban az orvosi szobákat alakították oltóponttá, máshová oltóbuszok mennek ki, és van, ahonnan egy másik, oltóponttá kinevezett iskolába irányítják át a gyerekeket.

Ezenkívül továbbra is bármelyik 12–17 éves regisztrálhat és jelentkezhet oltásra a központi időpontfoglaló rendszerben. Ezt eddig 205 ezren tették meg, közülük a legutóbbi adatok alapján 171 ezren meg is kapták legalább az első adagot. Mindezzel együtt az oltásra jogosult gyerekek – illetve a szüleik – nagy része nem kér az oltásból. A Központi Statisztikai hivatal népességi adatai szerint jelenleg körülbelül 593 ezer 12–17 év közötti gyerek van Magyarországon, az alábbi megoszlásban:

Közülük 29 százalékot oltottak már be, további 6 százalék regisztrált a hagyományos úton, és 8 százalék jelentkezett az iskolai oltókampányra – azaz 57 százalék nem tervezi beoltatni magát:

A vonakodás pontos okairól nincsenek adatok, így leginkább találgatni lehet, de mivel a gyerekek oltásáról a szüleiket illeti meg a döntés joga, feltehetően hasonló tényezők játszhatnak szerepet, mint az oltási hajlandóság általános megcsappanásában. Ezekről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az is látszik, hogy a tanévkezdős kampányt leszámítva az elmúlt hónapban nem sokat változott a gyerekek oltási helyzete:

Az, hogy a tanévkezdő oltási kampány így meg tudta ugrasztani az oltásra jelentkezők számát, arra utalhat, hogy a hagyományos regisztrációs-időpontfoglalós út valóban az átoltottság növelésének akadálya lehet. A regisztráció eltörlését már több szakértő és szervezet is kérte a kormánytól, legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia, továbbra is eredménytelenül.

Több szakértő felvetette azt is, hogy ha az iskolakezdésre akart minél nagyobb átoltottságot elérni a kormány, akkor miért nem a nyári szünetre időzítették az oltási kampányt vagy annak legalább egy részét. Hiszen így nemhogy a teljes védettség kialakulásához szükséges, második adag utáni két hét nem fog eltelni, de az első adag utáni egy hét sem, mert rögtön kezdődik is az oktatás.

Ez annyiban nem meglepő, hogy a tanárok tavaszi beoltásánál sem foglalkoztak ezzel a tényezővel. A különbség az akkori helyzethez képest, hogy a most terjedő delta variáns ellen különösen fontos a második adag, mert az első utáni, részleges védettség nagyobb mértékben csökkent más variánsokhoz képest, mint a kettő utáni.