Szegedi virológusok szerint az iskolakezdés indíthatja be nálunk a negyedik hullámot

Legfontosabb

2021. augusztus 16. – 11:26

frissítve

Szegedi virológusok szerint az iskolakezdés indíthatja be nálunk a negyedik hullámot
A jelenléti oktatás újraindulása május 10-én a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Általános Iskolában Nyíregyházán – Fotó: Balázs Attila/MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az iskolakezdés nagyjából egybeesik majd a delta variáns elterjedésével Magyarországon, mondta a Pénzcentrumnak Tóth Sándor szegedi virológus. Duda Ernő virológus professzor úgy látja: leginkább az órák közötti szünetekben terjedhet majd az új koronavírus. A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy az iskolákban hogyan kellene bevezetni újra a maszkviselést.

„Sajnos attól tartok, hogy az iskolakezdés nagyjából egybeesik majd a deltának az elterjedésével” – mondta Tóth Sándor kutató virológus a Pénzcentrum.hu-nak. A delta vírus a gyerekeknél nem okoz súlyos tüneteket, a nátha és a hasmenés keverékére, esetleg egy kis hányingerre, lázra lehet számítani. Azért kell azonban nagyon odafigyelni az iskolai közösségekre, mert a gyerekek, főleg a 12 éven aluli oltatlanok terjesztőként fognak funkcionálni.

Az iskolai maszkviselésről megoszlik a tudósok véleménye. Tóth Sándor azt mondta: „ha a maszkviselés nem tér vissza, akkor nagy gond lesz az iskolakezdéssel”. Duda Ernő szegedi virológus professzor viszont az órai maszkviselést korábban sem tartotta nagyon okos dolognak, mert a vírus cseppfertőzéssel terjed. „Ha valaki ül a helyén, és csendben van, az nagy valószínűséggel nem terjeszti a betegséget.”

A professzor szerint a maszkviselés inkább a szünetekben és a tanítás utáni időszakban lenne indokolt – de ezt ennél a korosztálynál elég nehéz elérni.

A vírus ugyanis épp akkor tud leginkább cseppfertőzéssel terjedni, ha a gyerekek a szünetekben hangosan beszélnek, kiabálnak. Minél hangosabban beszél ugyanis valaki, annál magasabb a fertőzés esélye. Ez igaz azokra a munkahelyre is, ahol magas az alapzaj, és az emberek csak így tudnak kommunikálni egymással. Duda Ernő az iskoláknak azt javasolta: ameddig az időjárás engedi, addig tartsák nyitva az összes ablakot. Ha nem áll a levegő, kevésbé terjed a vírus.

Az előttünk álló, és nagy valószínűséggel bekövetkező negyedik hullámnál azért fontos figyelni a gyerekekre, a középiskolásokra és az egyetemistákra, mert egy „nyugdíjas egy év alatt nem találkozik annyi emberrel, mint egy középiskolás egy átlagos iskolai héten” – mondta a professzor.

Az utóbbi két csoport átoltottsága szerencsére egyre magasabb. A kormány közlése szerint már 200 ezer 12–17 év közötti diákot regisztráltak oltásra, és 81 százalékuk már fel is vette azt. Duda szerint nem rossz döntés, hogy szeptember elején az iskolákban oltják a gyerekeket. Ő ugyanakkor azt javasolta, hogy ezt már a nyári táborokban meg kellene tenni, így az iskolakezdésre már kialakulna valamilyen védettség.

A professzor elkerülhetetlennek érzi a negyedik hullámot, miután az ország harmada továbbra sem oltatta be magát, a delta-variáns pedig legalább kétszer-háromszor olyan fertőző, mint az a vírus, ami tavaly támadt.

Duda szerint akár 1-2 hét alatt kialakulhat katasztrófahelyzet, a fertőzöttek száma exponenciálisan emelkedhet, de a virológus reméli, hogy ez nem történik meg. A virológus szerint nagyon fontos lenne, hogy amikor elkezdenek emelkedni az esetszámok, akkor a hatóságok minden fertőzött kontaktjait felkutassák és leteszteljék. Ha ezt megtennék, elejét lehetne venni a negyedik hullámnak.

A két virológus arról is beszélt, hogy a delta variáns ugyan áttör a Pfizer- és az AstraZeneca-oltáson is, azaz az oltottak között is sokan fertőződnek meg, de szerencsére a vakcinák jól védenek a súlyos tünetek, az intenzív osztályos ápolás és a halál ellen.

Ebben a cikkünkben arról olvashat, hogy a már negyedik hullámmal küzdő országokban mik a tapasztalatok, mennyire védettek a beoltottak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!