Sokkal jobban teljesítenek azok a posztszocialista gazdaságok, amelyek már leváltak az orosz gázról

Azokban a régiós országokban, ahol a magyarhoz hasonlóan nagy volt az orosz energiakitettség mértéke, nem okozott jelentős gazdasági problémát az arról történő leválás. Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy az orosz gáz nem olcsóbb mint az alternatív lehetőségek, akkor gazdasági oldalról nem látszik az orosz gázimport előnye Magyarország számára – derül ki a GKI gazdaságkutató friss elemzéséből, amelyben azt vizsgálta, hogy a közép-kelet-európai régió országaiban milyen gazdasági hatása volt az orosz gázfüggőség megszüntetésének.

A hidegháború alatt kiépített infrastruktúra miatt a teljes régióban erős orosz gázfüggőség alakult ki, Magyarország tehát ebből a szempontból nincs különleges helyzetben. A régió legtöbb országa azonban mostanra vagy szinte teljesen megszüntette, vagy jelentősen csökkentette ez a függést, Magyarországot kivéve. A balti országok 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállását követően váltak le szinte teljesen az orosz gázról, Szlovákia pedig ugyanekkor, 44 százalékkal csökkentette az orosz gázimportot. Lengyelország és Csehország pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörése után szüntették meg szinte teljesen a közvetlen orosz gázbehozatalt.

Az függetlenedéshez hozzájárult az infrastruktúra fejlesztése, az LNG terminálok kiépítése, a megújuló energiaforrások térnyerése, valamint az energiaigényes iparágak visszaszorulása. Az orosz gáztól teljesen azonban nem vágták el magukat ezek az országok sem, re-exporton (azaz az orosz földgáz más felségjelzés alatti megvásárlása) keresztül továbbra is használnak bizonyos mértékben orosz gázt.

Itthon sem az orosz gáz-, sem az orosz olajimport nem csökkent jelentősen az elmúlt években. A magyar kormány sokáig azzal érvelt a függőség fenntartása mellett, hogy nagyon olcsó az orosz gáz, az állam ezért rengeteg spórol. Amikor pedig kiderült, hogy az orosz gáz még drágább is a többinél, akkor fő érv az lett, hogy orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság, jelentős gazdasági visszaesés következne be. A GKI megvizsgálta a V4 országok GDP volumenváltozását.

Az adatokból az látszik, hogy szinte teljesen függetlenedő lengyelek és csehek, és a részben függetlenedő szlovákok is a magyarnál magasabb GDP növekedést tudtak felmutatni 2022-24 között.

Az energiaárak ebben az időszakban náluk is jelentősen növekedtek, így ezzel nem lehet magyarázni az országok gazdasági teljesítményében megfigyelhető különbséget. A hosszú távú növekedési trendnél még szembetűnőbb a különbség, a magyar gazdaság jóval nagyobb mértékben lassult, mint a másik három vizsgált ország. Ez alapján tehát megbukni látszik a kormánynak az az érve, hogy a leválás nagyon rosszul hatna a gazdaságra.

A leválást tehát Magyarország is megléphetné, ehhez persze több lépést is meg kéne tenni. „A leváláshoz többek közt elengedhetetlen az energiaintenzív (például akkumulátor-gyártás) iparágak visszaszorítása” – írja a GKI. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy becslések szerint csak a debreceni CATL áramfogyasztása másfélszer olyan magas, mint az egész megye lakossági fogyasztása.

Összességében gazdasági oldalról tehát nem látszik az orosz gázimport előnye, „az orosz gázról való leváláshoz így elsősorban politikai akaratra lenne szükség” – összegzi a GKI.