„Nem találom a szavakat, hogy leírjam, mennyire döbbenetes ez” – példátlan nemzetbiztonsági botrány rázta meg Washingtont
2025. március 25. – 22:00

Jeffrey Goldberg nem akarta elhinni, hogy amit lát, az tényleg megtörténik. Az Atlantic magazin főszerkesztője azt gondolta, hogy biztosan csak valami különösen kifinomult átverés áldozata lehet, mert az nem történhet meg, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója tévedésből hozzáadja a Signal üzenetküldő alkalmazásban egy olyan csoporthoz, ahol magas rangú tisztségviselők – köztük a külügyminiszter, a védelmi miniszter és az alelnök – a jemeni lázadók elleni katonai támadást beszélik meg, és senkinek sem tűnik fel, hogy azt egy újságíró is látja.
Pedig pontosan ez történt. Pete Hegseth védelmi miniszter a csoportban megosztotta a húszik ellen készülő amerikai katonai támadás tervét, és a megadott időpontban valóban hullani kezdtek a bombák a jemeni célpontokra. Goldberg csak ekkor fogadta el, hogy ez nem átverés, nem csőbe húzni akarták, hanem a valóság.
Az amerikai nemzetbiztonság felett őrködő legmagasabb rangú amerikai tisztségviselők tényleg egy ingyenesen letölthető polgári csevegőprogramon keresztül beszéltek meg egy katonai támadást, a legkevésbé sem a nyilvánosságnak szánt információkat osztva meg egy napokon át észre sem vett újságíróval.
Az esetet szakértők minimum az érzékeny adatok kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértéseként, vagy akár bűncselekményként értékelték, hozzátéve, hogy alacsonyabb rangú tisztségviselőket sokkal kevesebbért is felelősségre szoktak vonni.
Az Atlantic erről szóló cikkének megjelenése után a demokraták vizsgálatokat követeltek az eset miatt, amit még az egyébként szinte teljesen Trump irányítása alatt álló Republikánus Párt több politikusa is kritizált. Miközben vezető demokrata politikusok lemondásra szólították fel a csoportos csetet létrehozó Waltzot és a katonai csapás részleteit megosztó Hegsethet, a Fehér Ház keddi kommunikációjában igyekezett kisebbíteni a problémát.
A Fehér Ház szerint a csoportban nem osztottak meg titkos katonai terveket, és úgy próbálták beállítani, hogy az csak azt bizonyítja, hogy „milyen mély és átgondolt beszélgetések zajlanak magas rangú tisztségviselők között”. Köztük Európa-ellenes beszélgetések. A szenátus hírszerzési bizottsága előtt Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató és John Ratcliffe, a CIA igazgatója – akik mindketten benne voltak a csoportos csetben – egyaránt tagadták, hogy minősített információkat osztottak volna a belsős kommunikáció folytatására nem engedélyezett Signalon.
Donald Trump az eset nyilvánosságra kerülése után azt mondta, nem tudott a csoportról és az ott zajló üzenetváltásokról. Később az NBC Newsnak adott interjújában kiállt Waltz mellett, mondván, nemzetbiztonsági tanácsadója „levonta a tanulságot”.
A Trump-kormányzat véletlenül elküldte nekem a háborús terveit
Az egész azzal kezdődött, hogy Michael Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója március 11-én a Signal üzenetküldő alkalmazáson kapcsolatfelvételi kérvényt küldött Goldbergnek. A veterán újságíró a cikkében leírta, hogy eleinte erőteljesen kételkedett abban, hogy valóban Waltz az, és rögtön arra gondolt, hogy valaki csak csapdába akarja csalni.
A történet akkor kezdett igazán érdekes lenni, amikor két nappal később Waltz hozzáadta őt egy „Houthi PC small group” nevű beszélgetéshez, amiben 18-an voltak. Köztük Pete Hegseth védelmi miniszter, J.D. Vance alelnök, John Ratcliffe CIA-igazgató, Marco Rubio külügyminiszter, Susie Wiles kabinetfőnök, Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató és Scott Bessent pénzügyminiszter, valamint több nemzetbiztonsági tisztviselő. Steve Witkoff, Trump különleges közel-keleti követe éppen Moszkvában volt tárgyalni az oroszokkal, amikor bekerült a csoportba.
Goldberg leírta, hogy erős kétségei voltak arról, hogy a csetcsoport valóban az, aminek látszik, mert nem tudta elképzelni, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági vezetői a Signalon beszélgetnének közelgő katonai akciókról. Azt meg még inkább nem, hogy ehhez még egy újságírót is hozzáadnak. Kollégáival együtt arra gondoltak, hogy esetleg egy külföldi hírszerzés akarja csapdába ejteni, vagy egy olyan szervezet, ami újságírókat hoz kínos helyzetbe átverésekkel.
A csoportban történt beszélgetéseket olvasva már kezdte elfogadni, hogy az tényleg az, aminek látszik, de nem vetette el a lehetőségét, hogy egy nagyon kifinomult átveréssel van dolga, amit esetleg egy olyan mesterséges intelligencia segítségével csinálnak, ami különösen jól le tudta utánozni az abban szereplő emberek szóhasználatát. És még mindig rejtély volt, hogyan nem vette észre senki, hogy ő is tagja a csoportnak.
Aztán március 15-én Pete Hegseth megosztotta egy két órával később kezdődő amerikai katonai támadás terveit. Goldberg szerint a védelmi miniszter leírta, hogy milyen célpontokat fognak megtámadni, milyen sorrendben és milyen fegyverekkel. Vance alelnök erre azt írta: „Imádkozni fogok a győzelemért” – erre többen imádkozós emojival reagáltak.
Goldberg ekkor már tudta, hogy két órával később megbizonyosodhat arról, hogy átverés áldozata, vagy amit lát, az a valóság. Csak várnia kellett. Ha tényleg bekerült egy amerikai nemzetbiztonsági beszélgetésbe, akkor nemsokára robbanások rázzák meg Jement. És valóban. A csetben szereplő időpont után nem sokkal az X közösségi oldalon egymás után jelentek meg a jemeni támadásokról szóló posztok.
Ekkor úgy döntött, hogy kilép a csoportból, ahol napokon át senkinek sem tűnt fel, hogy ott volt. Sőt, úgy tűnik, hogy még azután sem, hogy kilépett, pedig erről a Signal értesítést küldött a csoportot létrehozó Mike Waltznak. „A csetben úgy tűnt senki sem vette észre, hogy ott voltam, és utólag sem kaptam kérdéseket arról, hogy miért léptem ki, vagy, hogy mégis ki vagyok” – írta Goldberg.
Az ingyenélő európai országok
A beszélgetés azt is megmutatta, hogy milyen mély ellenszenv van Európával szemben a Trump-kormányzat felső köreiben. J.D. Vance és Pete Hegseth – akik már korábban is nyilvánvalóvá tették, hogy nem szívesen segítik az európai országok védelmét – különösen kikelt az ellen, hogy a húszik elleni támadással Európának segítenek.
Vance közölte, hogy elhibázottnak tartja a támadást, megemlítve, hogy a Szuezi-csatornán az amerikai kereskedelemnek mindössze három százaléka halad keresztül, miközben az európainak 40 százaléka, és a közvélemény nem fogja érteni, hogy mi szükség van a támadásokra. Ugyanakkor a szaúd-arábiai olajlétesítmények védelmét már fontosnak nevezte.
„Utálom, hogy újra kisegítjük Európát” – írta Vance. Erre reagálva Hegseth közölte, hogy hozzá hasonlóan ő is undorodik „az európai élősködéstől”, csupa nagybetűvel hozzátéve, hogy az szánalmas.
Mike Waltz pedig arról írt, hogy Trump kérésére a védelmi és külügyminisztérium dolgozik azon, hogyan „hajtsuk be az európaiakon” a húszik elleni támadások költségeit.
Ekkor a beszélgetésben S M néven lévő ember – aki minden bizonnyal Stephen Miller, Trump helyettes kabinetfőnöke és közeli tanácsadója volt – is közbeszólt. Azt írta, hogy „hamarosan egyértelművé tesszük Egyiptomnak és Európának, hogy mit várunk cserébe”, hozzátéve, hogy ha az Egyesült Államok visszaállítja a hajózás szabadságát, annak gazdasági nyereséggel kell járnia.
Szabálysértő és törvénytelen
Az amerikai sajtónak nyilatkozó szakértők szerint nemcsak nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, hogy egy ingyenes kereskedelmi üzenetküldő szolgáltatáson beszélgettek egy tervezett katonai akcióról, hanem azzal törvényt is sértettek. „A nemzetbiztonsági törvényeink egyértelmű megsértése” – jellemezte az esetet a BBC-nek Samar Ali, a belbiztonsági minisztérium egykori terrorelhárítási tisztviselője. A Vanderbilt Egyetem politológus és jogászprofesszora sokkolónak és veszélyesnek nevezte az esetet, közölve, hogy ellene egészen biztosan eljárást indítottak volna, ha valami hasonlót tett volna.
Amerikai védelmi minisztériumi tisztségviselők a New York Timesnek azt mondták, sokkolta őket, hogy Hegseth a Signalon osztott meg támadási terveket. Szerintük már csak azzal megsértették az érzékeny kormányzati adatok kezeléséről szóló kémtörvényt (Espionage Act), hogy egyáltalán arról beszélgettek egy csetcsoportban.
Többen is felvetették, hogy egy alacsonyabb rangú tisztviselő ellen egy ilyen esetben azonnal nyomozást indítana a legfőbb ügyészség és az FBI. Kevin Carroll nemzetbiztonsági ügyekre specializálódott ügyvéd, a CIA egykori alkalmazottja a Washington Postnak kijelentette, hogy több olyan katonát is védett, akik ellen sokkal kevesebbért indítottak eljárást a kémtörvény megsértése miatt. Szerinte ha ezek az emberek alacsony rangú tisztek lennének, hadbíróság elé állítanák őket.
Szakértők arról is beszéltek, hogy a Pentagon belső szabályai tiltják az olyan üzenetküldő szolgáltatások, mint a Signal használatát nem nyilvános adatok továbbítására.
„Megsértettek minden létező eljárási szabályt”, amivel egy készülő katonai csapás terveit szokták védeni
– mondta a CNN-nek egy volt amerikai hírszerző. Ilyen beszélgetéseket a szabályok szerint csak védett belső kommunikációs rendszereken keresztül lehetne intézni, ami Larry Pfeiffer egykori magas rangú hírszerző és nemzetbiztonsági tisztviselő elmondása szerint napi 24 órában elérhető a beszélgetésben részt vett embereknek.
Külön aggályokat vet fel, hogy feltehetően a saját magántelefonjaikon, vagy laptopjaikon használták a Signalt. Így lehet, hogy magát a Signalt nem tudják lehallgatni ellenséges országok hírszerzői, de a készülékek már „alapvetően sebezhető eszközök”, amiket rendszeresen támadnak – mondta a Washington Postnak Matt Blaze, a Georgetown Egyetem számítógép-tudománnyal és joggal foglalkozó professzora.
Az eset ráadásul azután történt, hogy az amerikai védelmi minisztérium arra készült, hogy megmutassa Elon Musknak az amerikai hadsereg szigorúan titkos háborús tervét Kína ellen. Az amerikai sajtóban megjelent hírek szerint a Pentagon pusztán azért akarta megmutatni a kormányzati hatékonyság javításával megbízott Musknak a terveket, mert a milliárdos kérte, hogy láthassa azokat.
Eltűnő üzenetek
Az eset rávilágított arra, hogy a Trump-kormányzat tagjai milyen sokat használják a Signalt kormányzati munkával kapcsolatos megbeszélésekre. A CNN értesülései szerint az Atlantic cikkének megjelenése után magas rangú tisztviselők azonnal elkezdték felülvizsgálni az üzenetküldő alkalmazás használatát, válaszul azon aggodalmakra, hogy túlságosan is a Signalra támaszkodnak érzékeny megbeszéléseknél, és ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Egy névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztviselő azt mondta, „mindenki a Signalon van éjjel-nappal”, hozzátéve, hogy „ez most megváltozhat”.
Ez ráadásul azért is törvénysértő, mert a jogszabályok szerint a hivatalos kormányzati belső kommunikációkat meg kell őrizni az utókornak. Waltz azonban az Atlantic cikke szerint a csoportban lévő üzenetek egy részét úgy állította be, hogy egy idő után eltűnjenek. Emellett a Signal használata megnehezíti, hogy közérdekű adatigénylést nyújtsanak be szervezetek, olyan adatokat követelve a kormányzattól, amiket a törvény szerint nyilvánosságra kellene hozni.
A Pentagon az előző héten kiadott egy egész minisztériumra kiterjedő figyelmeztetést, hogy a Signalt még nem titkos információk továbbítására sem szabad használni – írta kedden az NPR. A március 18-án szétküldött email szerint egy sebezhetőséget fedeztek fel az üzenetküldő szolgáltatásban, és orosz hekkerek képesek belelátni a titkosított üzenetváltásokba. Frissítés: a Signal erre reagálva később azt írta az X-en, hogy a memóban a sebezhetőség említése nem a Signal alapvető technológiájára, hanem a Signal-felhasználókat célzó adathalászatra (phising) vonatkozott.
Amatőrök
A demokraták azonnal lecsaptak a hírre, és erőteljes támadást indítottak a Trump-kormányzat ellen. „Nem találom a szavakat, hogy leírjam, mennyire döbbenetes ez” – mondta Richard Blumenthal demokrata szenátor, a fegyveres erők bizottságának tagja. Chuck Schumer, a szenátusi demokrata frakció vezetője vizsgálatot követelt az eset miatt, amit hosszú idő óta az egyik legdöbbenetesebb katonai hírszerzési visszaélésnek nevezett.
Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata frakciójának vezetője a BlueSky közösségi oldalon közzétett posztjában kijelentette, hogy „a Trump-kormányzat arroganciája és hozzá nem értése döbbenetes”. Az elmúlt években leginkább a Fox News hétvégi reggeli adásának műsorvezetőjeként ismert Hegsethet „az amerikai történelem legalkalmatlanabb védelmi minisztereként” jellemezte, és kijelentette, hogy a kormányzat a feladatra alkalmatlan haverokkal van tele.
Pat Ryan képviselő FUBAR-ként jellemezte az esetet, ami egy katonai zsargon arra, hogy „menthetetlenül el van baszva”, míg Chris Coons szenátor kijelentette, hogy a csetben benne lévő összes kormányzati tisztviselő bűncselekményt követett el, még ha véletlenül is. Ruben Gallego szenátor, egykori tengerészgyalogos „amatőrként” jellemezte az esetet, hozzátéve, hogy „ezek a zsenik árusítják ki Ukrajnát, és teszik tönkre a szövetségeinket szerte a világon, nem csoda, hogy Putyin megszégyeníti őket a tárgyalóasztalnál”.
Még republikánus politikusok is kiakadtak
Az eset súlyosságát jelzi, hogy a Trump-kormányzat több törvénysértését és évtizedes normákat felülíró döntéseit csendben néző republikánus politikusok közül többen is kritizálták az esetet, még ha nem is olyan erőteljes szavakkal, mint a demokraták. John Cornyn republikánus szenátor „hatalmas elcseszésként” jellemezte a történteket, és vizsgálatot szorgalmazott annak kiderítésére, hogyan történhetett ilyen jelentős biztonsági hiba.
A Fehér Ház külpolitikáját időnként kritizáló Don Bacon képviselő közölte, hogy „időnként mindannyian küldünk üzenetet egy rossz embernek”. Az igazán nagy problémának azt tartja, hogy nem használtak biztonságos telefonokat háborús tervek megbeszélésére, ami az amerikai katonákat sodorja veszélybe.
„Oroszország és Kína biztosan megfigyeli a nem biztonságos telefonjaikat, pont arra várva, hogy ilyen információkat osszanak meg” – tette hozzá Bacon, közölve, hogy a légierőnél kevesebbért is elveszítette volna hozzáférését a titkos adatokhoz. Ugyanezt emelte ki Michael Lawler képviselő, aki szerint biztosítani kell, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő.
A Trump teljes irányítása alá került Republikánus Párt többsége azonban legfeljebb óvatos kritikát fogalmazott meg, és nem követeltek azonnali lemondásokat vagy vádemeléseket. Ez éles ellentétben van azzal, hogyan reagáltak arra, amikor kiderült, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként egy saját emailszervert használt, amin keresztül érzékeny információkat kapott.
Clinton tíz évvel ezelőtti emailbotránya idején a mostani csetben szereplő emberek közül többen is erőteljesen kritizálták a demokrata politikust a magánszerver használata miatt, köztük Marco Rubio, Pete Hegseth, Mike Waltz és Stephen Miller is. Clinton az X közösségi oldalán reagált az Atlantic cikkére, és azt írta ki: „Ugye, most csak viccelsz velem.”
Waltz bajban
„A Fehér Házban abban mindenki egyetérthet, hogy Mike Waltz egy kibaszott idióta” – mondta a Politicónak egy, a Fehér Házhoz közel álló személy. A CNN értesülései szerint kormányzati tisztviselők között futótűzként terjedt a cikk, amire hitetlenkedéssel reagáltak, többeket sokkolt, és rögtön arról kezdtek el beszélni, hogy ez valakinek az állásába fog kerülni.
Trumpot frusztrálta az eset, és dühe a nemzetbiztonsági tanácsadóra irányult, azt kérdezgette más tanácsadóitól, hogy Waltz hogyan lehetett ennyire figyelmetlen – írta kormányzati forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal. Az NBC News úgy tudja, hogy Waltz és Trump hétfő délután beszélt a cikkről, amit Trump hétfőn késő este saját maga is elolvasott.
„Nem vagyok nagy rajongója az Atlanticnek. A szememben ez egy csőd felé tartó magazin. Nem is igazán magazin. De semmit se tudok az ügyről” – fogalmazott Trump, amikor először kérdeztek rá nála az ügyre az újságírók. A CNN értesülései szerint különösen fájó volt Trumpnak, hogy pont Goldberggel történt az eset, mert az elnök őt különösen utálja. „Választani sem lehetett volna rosszabb embert hozzáadni a csethez, mint Goldberget” – mondta a CNN-nek egy Trumphoz közel álló ember.
A Politico értesülései szerint kormányzati tisztségviselők már arról kezdtek el egymás között beszélgetni, hogy mit csináljanak Waltzcal, és
minden második szerint ezt nem fogja túlélni, vagy nem lenne szabad túlélnie, és legalább két magas rangú tanácsadó szerint le kellene mondania, hogy megvédje az elnököt.
Waltz Trump egyik olyan kinevezettje volt, akit széles körben megnyugvással fogadtak, mint komoly szakembert, az amerikai hadsereg különleges alakulatának, a zöldsapkásoknak az egykori tagja és a katonai hírszerzési, valamint a külpolitikai bizottságnak is a tagja volt a képviselőházban. Viszont az elszigetelődéspárti konzervatívok mindig is gyanakvással figyelték, és most lehetőséget kaptak kiszorítására. A közösségi oldalakon már többen is amiatt kritizálták, hogy miért van meg neki egyáltalán Goldberg telefonszáma – írta a Politico.
A lap értesülései szerint Trump az elkövetkező napokban fogja végleg eldönteni, hogy mi lesz Waltz sorsa, de egyelőre még kiállt mellette. Egy washingtoni idő szerint délután kiadott közleményben a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy az elnöknek továbbra is teljes a bizalma a nemzetbiztonsági csapatában, köztük Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóban. A közleményt azután írták meg az NBC News értesülései szerint, hogy Trump beszélt Waltzcal az Atlantic cikkéről.
Trump az NBC Newsnak adott interjújában azt mondta, nemzetbiztonsági tanácsadója „levonta a tanulságot”. A New York Times szerint az elnök az interjúban azt sugallta, hogy Waltz egyik beosztottja a hibás az újságíró bevonásában. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szintén arról beszélt, hogy a csetben nem osztottak meg minősített anyagokat, annak ellenére, hogy az Atlantic beszámolója szerint a jemeni csapás konkrét részleteit osztották meg benne. Leavitt „szenzációhajhásznak” nevezte a cikket közlő Jeffrey Goldberget.