Egy komoly kihívó, egy amerikai barát és a kijózanító realitások: így tart ma évértékelőt Orbán Viktor

Ma délután tartja évértékelő beszédét Orbán Viktor. Egy évvel ezelőtt azért volt kiemelt jelentősége a miniszterelnök évértékelőjének, mert először állt a nyilvánosság elé és mutatott utat a saját politikai közösségének az akkor néhány napja kirobbant kegyelmi botrány közepén. Tavaly február óta viszont minden szempontból nagyot fordult a világ, a külpolitikai helyzettől kezdve, a belpolitikán át a gazdasáig szinte minden teljesen más arcát mutatja, mint 2024 februárjában.

Az ellenszél nagyobb, a tavalyi évhez fűzött reményeknek csak egy kis része jött be, de egy nagy győzelmet is elkönyvelhetett magának Orbán. Nézzük meg, milyen környezetben, milyen realitások közepette tartja mostani beszédét Orbán Viktor, és mi változott tavalyhoz képest.

Mára megszokottá vált, hogy Orbán Viktor évente két alkalommal, az évértékelőjén és Tusványoson, majdnem pontosan félévente vázolja fel terveit. A korábbiakhoz képest tavaly február 26-án sokkal nehezebb helyzetben kellett megszólalnia a miniszterelnöknek: nem sokkal azelőtt a K. Endrének adott kegyelembe belebukott a Fidesz két legfontosabb, gondosan felépített női politikusa. Novák Katalin személyében elvesztettek egy köztársasági elnököt, Varga Judittal pedig a volt igazságügyi miniszterük, és az EU listavezetői pozíció várományosát is. Emellé jött, hogy tavaly, az évértékelő előtti napon 150 ezres tüntetést tartottak a Hősök terén a kegyelmi botrány miatt. Az idei évértékelőre kialakult környezet ezeknek az eseményeknek már csak részben a következményei.

Nem várt oldalról érkezett komoly kihívó

A miniszterelnök mindennapjaiban nagy hangsúlyt kapó külpolitika fényében sokszor árnyékba kerül, de Orbán politikai jövője szempontjából a legnagyobb fordulat nem Amerikában vagy az EU-ban történt, hanem Magyarországon. A tavalyi évértékelőjében Orbánnak igazi kihívóval, rá valódi veszélyt jelentő ellenzékkel még nem kellett foglalkoznia, utcahosszal vezettek a közvélemény-kutatásokban, az ellenzék a 2022-es veresége óta nem igazán tudott felállni a padlóról. A 2024-es évértékelő időpontja előtt egy héttel, a kegyelmi botrány csúcsán viszont megjelent a NER-t hátrahagyó Magyar Péter, aki ilyenkor még azt mondta, „viccnek is rossz”, hogy pártot alapítson.

Az ekkor még Varga Judit volt férjeként emlegetett Magyar már ekkor is tanácsokat adott Orbánnak, hogy miről kellene beszélnie évértékelőjében. Végül egy hónappal később bejelentette, hogy pártot alapít, és elindulnak az EP- és önkormányzati választáson is. A Tisza elnöke a választáson végül letarolta a régi ellenzéki pártokat, a Fidesz pedig története legrosszabb EP-eredményét érte el. Magyar Péter nyáron végig aktív maradt, pártja őszre annyira megerősödött, hogy hosszú évek után több közvélemény-kutatás is azt mutatja: a Tisza Párt már a Fideszt is megelőzi.

Összehasonlítva az elmúlt egy évet hatalmas a kontraszt:

Orbánnal szemben tavaly egy romjaiban lévő ellenzék volt, ma viszont egy teljesen új, kormányzásra készülő kihívó.

Azt persze még nem látni, hogy a Tisza Párt hogyan fog működni az éles választási küzdelemben, de Magyarék bő egy évvel a választás előtt már programot hirdetnek, vadonatúj arcokat toboroznak képviselőnek, a maguk eszközeivel számonkérik a kormányt, és nem hajlandóak együttműködni másik párttal.

Orbán Viktor és a kormány több módszerrel is próbálta megtörni Magyar Péter építkezését, de eddig valódi fogást nem találtak rajta. Magyart most Brüsszel „bábjaként”, az Európai Néppárt által ideküldött és finanszírozott kiválasztottként emlegetik. Hiába tagad bármit is a Tisza elnöke, akkor is megvádolja a Fidesz: most többek közt azt állítják, hogy Magyar elvenné a 13. havi nyugdíjat. Kérdés, hogy ezek, a Fidesztől nem idegen támadások mennyire lesznek célravezetőek a kihívó ellen.

Orbánék Magyar Péter támadása és a jó hírek sulykolása mellett azért a régi-új ellenséget is megtalálták. A miniszterelnök már január elején azt mondta, hogy „kiszorítják, kisöprik a Soros-birodalmat” Magyarországról. Újabban pedig már kormánybiztossal táratná fel a Fidesz, hogy milyen amerikai pénzek érkeztek Magyarországra. Most minden „szuverenitást veszélyeztető” tényezőt a nyilvánosság elé tárnak, és megnézik, hogyan lehetne fellépni azok ellen, akik részt vettek ebben.

Visszakapaszkodás helyett lecsúszás

A miniszterelnök már tavaly is elismerte, hogy még szerinte se sikerült megvédeniük a gazdasági növekedést, de a jövőről kifejezetten optimista képet vázolt. Tavaly a „lenyomott infláció” mellett a 2019-es útra szeretett volna visszakapaszkodni: „az infláció 3 százalék volt, a költségvetési hiány 2 százalék alatt állt, az államadósság folyamatosan csökkent, 21 ezer új lakást építettek, 90 ezer gyermek született”. Azonban valamelyik másik útra kapaszkodhattak vissza, mert a 2019-esre biztosan nem sikerült, hiába mondta a miniszterelnök, hogy a bukmékerek Magyarország sikerére fogadnak.

A korábbiakhoz képest jóval kedvezőbb 2019-es inflációs adatokat tavaly azért több alkalommal is sikerült megközelíteni. Áprilisban Nagy Márton már arról beszélt, hogy az infláció „összeomlott” és lent is maradt. 2025 januárjára viszont az infláció is összekapta magát, és a legpesszimistább várakozásoknál is magasabb adat érkezett: 5,5 százalék volt az infláció.

De a többi adatban se visszakapaszkodás, hanem inkább lecsúszás látható:

• az államadósság nőtt, a GDP-arányos hiány 2024 harmadik negyedévében pedig 4,8 százalék volt,
• tavaly még a 2023-ashoz képest is kevesebb, 13 ezer új lakást épült,
• a születések száma pedig bezuhant – 2024-ben minden eddiginél kevesebb, 77 500 gyerek született, ami szintén kevesebb az előző éves adatoknál.

A miniszterelnök a tavalyi évet felkészülésnek nevezte, idénre emelte is a tétet: „repülő rajtot” és „fantasztikus” 2025-öt ígért. Bár a kormány propagandája szerint az ország „lendületet vett” és már közeledik az „utazómagassághoz”, az adatok egyelőre nem ezt mutatják. A kedvezőtlen számok mellé olyan hírek érkeznek, hogy a folyamatosan csökkenő világpiaci kereslet miatt a gödi akkugyárat hetekre le kellett állítani. Ennek ellenére gazdasági szempontból az idei év várhatóan jobb lesz, mint az előző két szűkös esztendő. Ebbe kapaszkodhat majd a miniszterelnök is.

Orbán Viktor az e heti, interjúnak álcázott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a kommunisták és a liberálisok felelősségelhárító, önfelmentő szokása volt a magyar gazdaság nehézségeit mindig valamilyen külső tényezőre fogni. A miniszterelnök furcsa okfejtése szerint azonban az ő kormánya nem így működik: „mondjuk azt, hogy mindegy, mi van kint, akkor is bizonyos célokat el fogunk érni, meg fogunk csinálni.” Ha azonban jobban megnézzük az elmúlt 3 évet, nem nagyon láthattunk mást Orbán Viktortól, mint állandó külső tényezőkre mutogatást: a magyar gazdaság nehéz helyzetéért hol a háborút, hol a szankciókat, hol Németországot, hol Brüsszelt próbálta okolni. Nincs jobb bizonyítéka annak, hogy a magyar gazdaság helyzete igenis külső tényezőktől függ, mint hogy az idei költségvetés elkészítésével kivárták az amerikai elnökválasztás eredményét. Orbán szerint Trumppal ők a „békére vettek fel lapot”: szerinte amennyiben Trump tényleg békét teremt, akkor jön a gazdasági fellendülés Magyarországon.

A nagy győzelem: Make Amerikai Kapcsolatok Great Again

Saját keretezése alapján egyértelmű: a legnagyobb győzelmeket a külpolitikában aratta a miniszterelnök az elmúlt egy évben, nem véletlen, hogy ezzel foglalkozik a legtöbbet. Orbán nagyot nyert azzal, hogy akkor is kitartott Donald Trump mellett, amikor 2020-ban gyakorlatilag mindenki elfordult tőle a világon. Az újraválasztott elnök a 2016-osnál nagyobb lendülettel borította fel a Joe Biden vezetése alatt visszarendezett asztalt. Trump a három éve tartó orosz-ukrán háborúban az Orbánék által hosszú ideje követelt gyors békét szeretné elérni úgy, hogy közben nem zárkózik el Oroszországtól. Az amerikai elnök a napokban egyeztetett Putyinnal. Trump Oroszországban lehetőségeket lát, Ukrajnának pedig már nem ígéri, hogy visszatérhet a 2014-es határaihoz, miközben Zelenszkijt diktátorozza.

Az európai országok többségével szemben Orbán Viktornak és a kormányának nincs ellenére az amerikai elnök politikája, mivel kifejezetten hasonlít az ő álláspontjukra.

Trump elnökségével és az által megvalósított, tabudöntögető politikával a miniszterelnök saját megfogalmazása szerint „lázadóból” most „mainstream” lett. Az amerikai elnök visszatérésétől Orbán egészen új politikai korszakot vár. A kormányfő lázadásának viszont megvannak a maga következményei is az európai politikában, mert bár Amerikában eljött az általa várt fordulat, Európában kevésbé.

Európában továbbra is küzdenek a „háborúpárti vesztesek klubja” ellen, és Trumpra mutogatva hirdetik, hogy a liberálisok háborús tervei „kudarcot vallottak”. A „lázadással” bevállalják azt is, hogy Magyarország korábbi, közelebbi szövetségeseivel teljesen leépítik a kapcsolatokat. A leglátványosabb példa erre Lengyelország: Orbánék politikai menedékjogot adtak egy olyan lengyel miniszterhelyettesnek, akit a lengyel igazságszolgáltatás el akart számoltatni, elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Pénz nincs, brüsszeli hadjárat van

Magyarország uniós kapcsolatai sok szempontból szorosan kapcsolódnak a gazdaság állapotához: az EU vezetése és a magyar kormány közötti konfliktus miatt a források egy részéhez évek óta nem fér hozzá az ország. Jelenleg a források több mint fele, 56 százaléka elérhető, ezt próbálja a kormány minél gyorsabban lehívni. Az elhúzódó vita egyik negatív eredménye, hogy év elején Magyarország több mint egymilliárd eurót (megközelítőleg 400 milliárd forintot) veszített el végleg három uniós támogatású alapból. Az ok, hogy több mint két éve tart a feltételességi jogállamisági eljárás. Hónapokig tartó egyeztetések után, az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok 6,3 milliárd eurót zároltak három uniós programból 2022 decemberében.

A miniszterelnök már tavaly is Brüsszel elfoglalásáról beszélt, céljai idénre se változtak, mert ez a „hadjárata” csak részsikereket ért el.

Orbán Viktornak a tavalyi uniós választás után sikerült új pártcsaládot szerveznie az Európai Parlamentben, Patrióták néven. Azonban hiába övék a harmadik legnagyobb frakció, az első sorokból kizárták őket, az unió vezetésében semmilyen szerepük nincs. A miniszterelnök maradt a „brüsszeli elit” támadásánál, amit most megspékelt azzal, hogy szerinte az amerikából „elmenekülő” demokraták, Soros és NGO-ik Brüsszelben „kereshetnek menedéket”. Trump győzelme, és az eddigi status quót felforgató külpolitikája miatt a miniszterelnöknek idénre bejött azon állítása, hogy az EU Ukrajna-stratégiája megbukott.

Orbán Viktor 15 órakor kezdődő évértékelő beszédéről részletesen beszámolunk a Telexen.