Orbán a gazdaságról: A háziasszonyok pontosan tudják, mikor lehet költeni, és mikor nem

„Szívesen beszélek külső tényezőkről is, de ezt egy rossz iskolának tartom. Persze, Magyarországot nem lehet kiszakítani a világegyetemből, és csak önmagában szemlélni, de én abban nőttem föl, a ‘70-es, ’80-as évekről beszélek, hogyha valami nehézség volt itthon, akkor arra hivatkoztak a komcsik, hogy kívülről gyűrűzik be, a liberálisok meg azt mondták, a világgazdaság trendje. És ezt fölmentésként használták arra, hogy hát ha ilyen nehéz helyzet van, akkor itt sem mehetnek jól a dolgok. Ezt én mindig idegesítőnek találtam, felelősséghárításnak, magyarázkodásnak. Miközben igaz, hogy a külső hatások rendkívül fontosak. Sosem az a kérdés, hogy most kívülről jó vagy rossz dolgok jönnek-e, hanem hogy mi itthon a rendelkezésre álló eszköz, és mit akarunk csinálni. Tehát ne lebeszéljük magunkat a cselekvésről, mondván, hogy majd kívülről, hanem mondjuk azt, hogy mindegy mi van kint, akkor is bizonyos célokat el fogunk érni, meg fogunk csinálni. Tehát ezért szívesen válaszolok az ön kérdésére, de ez nem az én ösztönvilágom szerint való megközelítés, de ettől még izgalmas” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban tett aktuális heti látogatásán arra a kérdésre, hogy melyek most a legfontosabb külső tényezők, amelyek a magyar gazdaság helyzetét befolyásolják.

Orbán azt mondta, vannak segítő és hátráltató külső hatások – ők idén a békére vették föl a lapot, és amikor dönteni kellett a költségvetésről, arról, hogy Magyarországon békeköltségvetést vagy háborús költségvetést kellett csinálni, „és mi békeköltségvetést csináltunk”. „Mondhatnánk, hogy szerencsénk van, de inkább jól látták előre a folyamatokat” – mondta Orbán reagálva arra, hogy Trump nyert, jön a béke, és ez majd jót tesz a magyar gazdaságnak, egészen pontosan „a magyar gazdaság azzal számol, hogy egy nagyon erőteljes, pozitív külső hatás ér majd bennünket”. Emellett vannak saját terveik is, magyarázta, a 21 pontos gazdasági programra utalva.

A negatív hatások szerinte Európából jönnek, ott nem látja, mitől változnának a dolgok. „Talán a béke az egész európai gazdaságra is pozitív hatást gyakorol majd, de olyan vezetői döntést Európában sem Brüsszeltől, sem Berlintől, sem Párizstól nem látok és nem várok, aminek egyébként pozitív hatással van a magyar gazdaságra, ellenkezőleg.” „Azt gondolom, hogy szemben a megállapodással, amit kötöttünk tavaly Budapesten, amikor azt mondtuk, hogy az energiaárakat csökkenteni kell, (…) ezeket mindenképpen le kell vinni, attól tartok, hogy ez a közös nagy fogadalmunk nem teljesül (…), Európában továbbra is magas energiaárakkal kell számolni, és az megöli a gazdaságot” – magyarázta Orbán.

Orbán nem szereti a gazdasági manipulációt

Arra, hogy a szakértők szerint a gazdasági kilátásokról az árulja el a legtöbbet, hogy a családok és a vállalkozások hogyan látják a jövőt, bizakodnak vagy borúsak-e, és a miniszterelnök ezek alapján hogyan értékeli a dolgokat, azt felelte, hogy a kiszámíthatóság a nők számára fontos, és szerinte a nők vezetik a családokat, „és a nők, az asszonyok életösztöne a biztonság. Mindig kell lennie valami konyhapénznek.” A magyar nem az a költekező fajta, nem vagyunk spúrok, mint a németek, mondjuk. Azt gondolom, hogy az óvatosság jó tanácsadó, a túlzott óvatosság meg lelassítja a gazdaságot, ezért a legjobb egy ilyen kérdésben nem okoskodni, hanem rábízni az emberekre a döntést – magyarázta Orbán a gazdasági adatokkal kapcsolatban.

„A háziasszonyok pontosan tudják mikor lehet költeni, és mikor nem lehet költeni. Nem hiszem, hogy egy gazdaságpolitikát kizárólag a kormány meg tudná határozni. Nekünk vannak programjaink, ajánlataink, de azt ők döntik el, részt vesznek-e benne” – magyarázta azzal, hogy az emberekre kell hagyni a döntést ebben.

„Az a kommunikációorientált gondolkodás, hogy próbáljuk őket manipulálni, befolyásolni, reklámok, ezt én nem szeretem, megmondom őszintén, nem is szívesen használom. A józan ész szerintem a legjobb tanácsadó, hogy az emberek ezt el fogják dönteni” – mondta.

Ahogy azt már pár napja látni lehetett, a héten több programra is hivatalos volt a miniszterelnök a szokásos rádióinterjú mellett: hétfőn villámlátogatást tett Orbánnál Aleksandar Vučić szerb elnök, aki Sulyok Tamás köztársasági elnöktől megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztje elismerést is. Munkaebéden tárgyalt Jichák Hercog izraeli elnökkel, aki Sulyok meghívására érkezett Magyarországra. Szerdán pedig indult a „politikai nagyüzem”, Orbán ugyanis a Fidesz–KDNP kétnapos kihelyezett frakcióülésén mondott beszédet Balatonfüreden. Csütörtökön és pénteken beszédet ír, írt, szombaton pedig jön a szokásos évértékelője, amire a Telexet idén sem engedik be.

A miniszterelnök a kétnapos, kihelyezett frakcióülésen Ukrajnáról is beszélt, a gazdaság gyatra teljesítményéről viszont nem – vagy legalábbis arról nem ír a Magyar Nemzet. Arról viszont igen, hogy értesüléseik szerint a miniszterelnök arról beszélt a kormánypárti képviselőknek, hogy „Trump és Musk lebuktatták Soros és a demokraták politikai korrupciós hálózatát, akik dollármilliárdokat osztottak szét médiumoknak, nemzetközi szervezeteknek, Magyarországon is”, de többet „nem fogják guruló dollárokkal fizetni a zsoldosaikat” Magyarországon. Orbán ezért arra kérte a képviselőket, hogy hozzanak „szigorú törvényeket”, és akik részesültek ezekből a pénzekből, azokat „tiltsák ki Magyarországról”. Az Orbán által belengetett szigorú törvényekről és a „kitiltásról” a kétnapos frakcióülés után egyelőre nem derült ki több konkrétum. Erről bővebben itt írtunk.

Föltárni, megvédeni

Orbán Viktor a pénteki látogatásán hosszan beszélt a politikai korrupcióról azzal összefüggésben, hogy az amerikai kormány leállította az USAID-támogatásokat, amiből világszerte részesültek civil szervezetek, újságok is.

„És hát itt vastagon benne vagyunk mi is, tehát dőlt ide a pénz magukat civilnek tartó szervezetekhez, médiavilághoz, újságírókhoz, politikusokhoz. Ennek a föltárása, pontos föltárása, hogy mi történt, hogyan működött ez a rendszer, hogyan befolyásoltak kormányzati döntéseket, esetleg parlamenti döntéseket, közvéleményt, egyáltalán hogyan befolyásolták a közéletet, ennek a pontos feltárása és megértése a tavasz egyik legfontosabb feladata, és hogyha ezt mind értjük, akkor pedig sürgősen védelmi mechanizmusokat, védelmi mechanizmusokat kell kiépíteni és működésbe hozni” – magyarázta.

Orbán azt mondta, „sok millió, esetenként 10 millió eurót fizettek nagy hollywoodi amerikai mozisztároknak, szórakoztatóiparbeli hírességeknek azért, hogy elmenjenek Kijevbe, és támogassák az orosz–ukrán háborút, és ne a béke mellett álljanak ki, hanem a háború folytatása mellett. És ilyenből rengeteg van.”

Arra a kérdésre, hogy milyen ellenállásba ütközhet Magyarországon ez a jogalkotási munka, illetve maga a feltárás, azt mondta, semmilyen ellenállásra nem számít, „csak a kormányon múlik, csak a parlamenti többségen múlik, amennyire eltökéltek.” Orbán szerint rá kell csatlakoznia Magyarországnak az amerikai tényfeltárásra, és „pontosan azt kell csinálnunk, amit Amerikában csinálnak, nemcsak a tényfeltárásban, hanem a védekezésben is”. Persze, ahol kell változtatni, magyarítani a szabályokon, ott magyarítsanak, de ennyi.

Felmerült kérdésként, hogy az USAID-től korábban támogatásokat kapó szervezetek az EU-hoz fordultak forráspótlásért, hogyan reagál majd vajon erre Brüsszel, mire Orbán azt mondta, szerinte arcátlanság, hogy ezek a szervezetek onnan próbálnak pénzt kapni, mert a minimum, hogy ilyenkor, ha az az ember hamut nem is szór a fejére, legalább szégyelli magát.

„Brüsszelben is az kell hogy legyen, mindenki tegye föl, ahogy Fábry Sándor mondaná, a paplan fölé a kezeket, lássuk a medvét”. Valóságfeltáró munkát kell végezni, mint Amerikában, ki kell takarítani onnan is „ezt a hálózatot”, és ez már el is kezdődött ott, mondta Orbán, csak nem tartanak annyira előre, mint Amerikában. Orbán itt példaként említette a Polgárok, egyenlőségjogok és értékek nevű programot, aminek „szép neve van, mint minden ilyen ügynökmunkának”. Orbán szerint erre másfél milliárd eurót, ez 600 milliárd forintot fordítanak, „és itt is kifejezetten a föderalizmus, tehát a nemzetállamoktól a jogkörök Brüsszelbe való áthelyezését támogató szervezeteket támogatnak. Tehát azt hiszem, hogyha ez mind fölszínre kerül, akkor nem lesz más lehetősége a brüsszeli vezetésnek, mint hogy ne meaculpázzon, beismerje, elnézést kérjen, és abbahagyja ezt a gyakorlatot.” Szerinte ez a következő egy-két évben elérhető cél.