A Fidesz szemében már a pszichológusok és a gyermekjogi szakértők is veszélyesek, ha pénzt kapnak külföldről
A jelek szerint Orbán Viktor és a Fidesz nem a gazdaság gyatra teljesítményét vagy az ismét meglóduló inflációt tartja az ország legfontosabb problémájának, hanem azt, hogy még mindig léteznek kormánytól függetlenül működő civil szervezetek és független újságok. A kormányközeli Magyar Nemzet „értesülései” szerint a Fidesz-KDNP balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén a miniszterelnök arról beszélt a kormánypárti képviselőknek, hogy „Trump és Musk lebuktatták Soros és a demokraták politikai korrupciós hálózatát, akik dollármilliárdokat osztottak szét médiumoknak, nemzetközi szervezeteknek, Magyarországon is”, de többet „nem fogják guruló dollárokkal fizetni a zsoldosaikat” Magyarországon.
Orbán ezért arra kérte a képviselőket, hogy hozzanak „szigorú törvényeket”, és akik részesültek ezekből a pénzekből, azokat „tiltsák ki Magyarországról”.
A NER tizenötéves fennállása alatt a Fidesz időről-időre hadjáratot hirdetett a civil szféra és a független sajtó ellen. Elég csak a 2017-es civiltörvényre, a Stop Soros törvénycsomagra vagy az újságírók munkájának szisztematikus ellehetetlenítésére gondolni. A tavaly februárban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak is egyetlen célja van, mégpedig a kritikus civil szervezetek és a sajtó lejáratása, hiteltelenítése. A most belengetett „kitiltás” azonban szintlépést jelenthet ebben a harcban. Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy pontosan mire gondolt a miniszterelnök, amikor kitiltásról beszélt, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
Az Orbán által belengetett szigorú törvényekről és a „kitiltásról” a kétnapos frakcióülés után sem derült ki több konkrétum. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerdán nem jogszabálymódosítást jelentett be, hanem egy új kormánybiztos kinevezését, akinek a Magyarországra érkezett amerikai támogatások feltárására lesz a feladata. Kocsis szerint Magyarországon is „számtalan álcivil szervezet, médiafelület, aktivista, politikai aktor kapott amerikai dollárokat azért, hogy itthon tulajdonképpen külföldi beavatkozásban vegyen részt”, ezért a kormánybiztosnak tíz évre visszamenőleg ki kell kérnie a Magyarországra vonatkozó, médiafelületeknek, civil szervezeteknek és egyéb intézeteknek juttatott támogatásról szóló amerikai dokumentumokat. Tehát azoknak a támogatásoknak is utána kell néznie, amik még Donald Trump első elnöksége alatt érkeztek Magyarországra.
Már a pszichológusok és a gyerekekkel foglalkozó civilek is gyanúsak
Várható volt, hogy a 2023-ban elfogadott szuverenitásvédelmi törvény után a Fidesz újból ráfordul a megbélyegzett civil szervezetek és a független sajtó ellehetlenítésére. Donald Trump győzelmén és az USAID amerikai segélyszervezet beszántásán felbuzdulva Orbán már január 17-i rádióinterjújában arról beszélt, hogy még idén fel akarja felszámolni és hazaküldeni Amerikába a magyar szuverenitást „veszélyeztető külföldi hálózatokat”. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a 2025-ös év legfontosabb külpolitikai célja, hogy a Soros-birodalmat kiszorítsák Európából, és visszavegyék a nekünk járó brüsszeli pénzügyi forrásokat. Azt ígérte, hogy „ebben az ügyben meg fogunk indulni itt Magyarországon, a tavasz erről fog szólni”.
Aztán a napokban kiderült, hogy az egy éve működő Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb jogszabályokkal szorongatná meg a civil szervezeteket. Bejelentették, hogy „meg kell erősíteni a szuverenitásvédelmi jogszabályokat”, amit úgy képzelnek el, hogy a pártokra vonatkozó vonatkozó szabályozás alapján a közéleti szervezeteknek megtiltanák a külföldi finanszírozást. El is kezdtek dolgozni a javaslatokon, amik „a mainál hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé a külföldről finanszírozott közéleti szervezetekkel szemben”. „Be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva külföldi érdekcsoportok a magyar közéletet befolyásoló tevékenységeket tudnak finanszírozni” – írták közleményükben.
Lánczi Tamás vezette hivatal szerint meg kell teremteni a külföldi finanszírozást kizáró jogszabályok kikényszeríthetőségét és „a közéleti szervezetek átláthatóságát és külső befolyástól mentes működését”. Ami azért is abszurd, mert a Szuverenitásvédelmi Hivatal azért tudta összeírni „jelentéseiben”, hogy ki honnan és mennyi pénzt kapott, mert nyilvánosan elérhetők voltak az adatok.
A most belengetett új szabályozás és a Szuverenitásvédelmi Hivatal egész eddigi működése arra is tökéletesen rávilágít, hogyan gondolkodik a politikáról a Fidesz, hogyan próbálják meg saját hatalmi érdekeik miatt kisajátítani a politizáláshoz való jogot. Tulajdonképpen ez a lényege annak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint szét kell választani a „valódi civil szerveződéseket” és azokat a közéleti szervezeteket, amik politikai tevékenységet folytatnak. Hogy ki a jó és a rossz civil, azt értelemszerűen a kormány mondja meg.
Ezzel azt is sugallják, hogy a kipécézett civilek által képviselt problémák és ügyek nem fontosak, esetleg nem is léteznek. Miközben olyan társadalmilag hasznos és fontos ügyekkel foglalkoznak, mint a gyermekvédelem, nők elleni erőszak, környezetvédelem, roma fiatalok támogatása, pro bono jogi segítségnyújtás, LMBTQI-emberek jogainak képviselete, demokratikus értékek erősítése, interkulturális képzések és a szociális szférában dolgozó szakemberek érdekképviselete.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal és rajta keresztül a Fidesz mégis azt üzeni, hogy ők mind veszélyt jelentenek Magyarország szuverenitására.
Új szintet hozott a civilek megbélyegzésében, hogy újabban nemcsak a kormány által rendre betámadott jogvédő és korrupcióellenes szervezetek – Társaság A Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és a Transparency International Magyarország stb. – kerültek a Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjébe, hanem a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány, a roma fiatalok támogatására létrejött Romaversitas Alapítvány, a környezetvédelemmel foglalkozó Levegő Munkacsoport, a szociális szférában dolgozók érdekképviseletét végző Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Debrecenben épülő akkumulátorgyár ellen tiltakozó Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület is. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint ezek a szervezetek is mind-mind a Brüsszelből pénzelt Soros-hálózat részei.
A több listázott szervezetet is soraiban tudó Gyermekjogi Civil Koalíció szolidaritási nyilatkozatban tiltakozott ez ellen. Azt írták: „a Hivatal által kiadott dokumentumban felsorolt civil szervezeteket úgy tüntetik fel, mint akik külföldi érdekek mentén, politikai céllal használják az uniós forrásokat a magyar állam érdekei ellenében. Megbélyegzik, és ami még rosszabb, megfélemlítik azokat a magyar polgárokat, akik elhivatottsággal, eltökéltséggel és a demokratikus értékekbe vetett meggyőződéssel végzik hiánypótló munkájukat, kiállva a gyengébbekért, az elesettekért, a társadalom peremére szorultakért: a szegényekért, a menekültekért, a hajléktalanokért, a szexuális kisebbségekért, romákért, továbbá a nőkért, az idősekért és a gyerekekért.”
Hasonló nyilatkozatot adott ki az 1988-ban alapított Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, ők azt írták: „A szabadságjogok megőrzése érdekében határozottan kiállunk amellett, hogy a civil szervezetek társadalmi és működésükkel összefüggő szakpolitikai kérdésekben tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységet végezhessenek! Elítélünk minden olyan politikai nyomásgyakorlást, mely a civil szervezetek ezen jogait akár közvetett félelemkeltéssel, rossz hírnév keltésével vagy közvetlenül, hatósági (vagy annak látszó) zaklatással megsérti.”
A politika rossz, kivéve, ha a Fidesz csinálja
Vezető fideszes politikusok megszólalásaiból évek óta az olvasható ki, hogy a politika valami bűnös dolog, amivel egyedül a kormány foglalkozhat. Bárki, aki bele akar szólni a közügyek alakulásába, esetleg kritikát fogalmaz meg a kormány intézkedéseivel szemben, az politizál, ami rossz. Tudatosan összemossák a politizálást a pártpolitikával, hogy kormányellenességgel vádolhassák a kritikus véleményeket. Politizált a Magyar Orvosi Kamara, amikor nemrég kampányt indított az egészségügy hiányosságairól, és politizált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, amikor a Covid-alatt a kormány járványintézkedéseit kritizálta. A szómágiának egyetlen célja van, hogy elriassza az embereket az őket érintő közügyekbe való beleszólástól és attól, hogy hangot adjanak a véleményüknek, miközben egyébként a Fidesz bármiből képes politikai kérdést csinálni, ha úgy diktálja az érdeke.
A Fidesz és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felfogásában a politikai tevékenység nem fér össze a civilséggel: szerintük nem igazi civilek, akik politizálni mernek.Ezért is nevezi a Szuverenitásvédelmi Hivatal a január 29-én megjelent, „Így nyitotta meg Brüsszel a pénzcsapot a Soros-hálózat finanszírozására” című „jelentésében” politikai nyomásgyakorló szervezeteknek a kormánytól függetlenül működő, esetenként a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket.
Holott nagyon leegyszerűsítve a politika a közügyekkel való foglalkozást jelenti, aminek része az is, amikor civilek, vagyis önszerveződő közemberek a környezetszennyező akkugyárak ellen tüntetnek vagy a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb fellépés érdekében kampányolnak. És az is tágabb értelemben vett politizálás, ha például azt akarják elérni, hogy a kormány több pénzt költsön a gyermekvédelemre vagy az oktatásra, esetleg jobb környezetvédelmi törvények szülessenek.
A közvélemény befolyásolása és a közgondolkodás alakítása pedig nem valami ördögtől való dolog, hanem a demokrácia lényege, ellentétben azzal, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal állít anyagaiban. Erről szól az is, amikor civil szervezetek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat érő diszkriminációra vagy a gyerekekre leselkedő online veszélyekre hívják fel a figyelmet. Arról nem beszélve, hogy a betámadott civil szervezetek sok esetben hiánypótló munkát végeznek, miközben az állam feladatait látják el. Mindez nem számít: a Fidesz univerzumába azok a jó, a valódi civilek, akik csöndben maradnak és vita nélkül elfogadják a kormány döntéseit, legyenek azok jók vagy rosszak.
A debreceni kötődésű Alternatív Közösségek Egyesülete következőképpen foglalta össze, miért abszurdak a Szuverenitásvédelmi Hivatal vádjai: „Sokat elárul a Hivatal természetéről, hogy a demokrácia védelmét és az alapvető jogaink melletti kiállást elítéli, az ezen értékek iránt elkötelezett állampolgárokat és szervezeteiket pedig fenyegetésként próbálja meg beállítani. Mostani ”jelentéséből„ az következik, hogy a jó civil szervezet nem vesz részt a demokratikus közéletben, nincsen véleménye és nem gondolkodik önállóan társadalmi kérdésekről. Ha mégis így tesz, külföldi érdekeket szolgál. Mindez azonban a hatalom önkényét védő, cinikus érvelés.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal mindig azzal érvel, hogy akik külföldről (Soros, Brüsszel, Amerika stb.) kapnak pénzt a munkájukhoz, azok idegen érdekeket szolgálnak. Fel sem merül, hogy az ellenségnek tekintett civilek azért dolgoznak, hogy Magyarország jobb hely legyen. Bármit csinálnak vagy mondanak, az csak és kizárólag a kormány lejáratásáról szólhat. Ez a logika köszön vissza Orbánnál is, aki a kihelyezett frakcióülésen arról beszélt, hogy „politikai korrupció az, amikor valakit azért fizetnek, hogy azt írja, azt mondja, amit kérnek”.
Valójában Orbán ezzel nem a Brüsszelből fizetett sorosista hálózatot leplezte le, hanem a fideszes médiagépezetet, ami pont úgy működik, ahogyan a miniszterelnök leírta. De ugyanígy működik a Városi Civil Alap (VCA) is, amin keresztül a Fidesz-közeli alapítványokat és szervezeteket pénzelik évek óta. Így lehet a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd az egyik legsikeresebb magyar civil. Ha bárki hálózatszerűen működő, átláthatatlan módon finanszírozott álcivil szervezeteket keres, akkor errefelé kell keresgélnie.
Igenis a nyomásgyakorlás a dolguk
Mindezek alapján nehéz értelmezni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mit ért politikai nyomásgyakorló szervezetek alatt. Így van ezzel a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében az ebbe a kategóriába sorolt Labrisz Leszbikus Egyesület is. „Nem értjük, hogyan kéne értelmezni ezt a kifejezést. Mi nem vagyunk politikusok, tehát nem tudunk politikai nyomást gyakorolni. A jelenleg hatalmon lévő politikusok pedig velünk és a hozzánk hasonló civil szervezetekkel egyáltalán nem állnak szóba, tehát rájuk szintén nem tudunk nyomást gyakorolni” – írták a Telexnek küldött válaszukban. Jellemzően a választások idején szokták megkeresni a politikai vezetőket a Magyar LMBT Szövetségen keresztül, hogy mennyire tartják fontosnak és hogyan képviselik az LMBTQ-emberek érdekeit „Ezzel nem teszünk mást, mint demokratikus
jogainkat gyakoroljuk.”
A Menedek – Migránsokat Segítő Egyesület sem tartja magát politikai nyomásgyakorló szervezetnek. „Szolgáltató szervezet vagyunk, ami kutató-elemző munkát is végez, és kifejti véleményét a tevékenységi területéhez tartozó szakpolitikai kérdésekben. Nem ismerjük, hogy a Hivatal milyen definíció és kritériumok alapján minősít egy-egy tevékenységet politikai nyomásgyakorlásnak, így ezt az állítást nem áll módunkban érdemben vitatni.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal azért támadta be a Menedéket, mert egyik projektjüket a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (Citizens, Equality, Rights and Values – CERV) nevű uniós program támogatta. A közel 30 civil szervezet bevonásával készült kutatásuk a társadalmi kommunikáció minőségét, a különböző közéleti aktorok iránti bizalmat, a civil szervezetek támogatottságát és az aktív társadalmi részvétel gátjait vizsgálta. „A minket ért vádakkal ellentétben nem a külföldi befolyásolásról, hanem a magyar társadalom jobb megismeréséről szólt” – mondta Kováts András, a Menedék igazgatója.
A Levegő Munkacsoport viszont büszkén vállalja, hogy politikai nyomásgyakorló szervezet. Igaz, nem úgy, ahogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal gondolja. „Ezt helyesen állapítja meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése. A civil szervezeteknek ugyanis egyik feladatuk és joguk a (szak)politikai nyomásgyakorlás, ezt a vonatkozó törvények biztosítják, sőt elő is írják. A környezetvédő civil szervezetek tevékenységük részeként a kormány környezetpolitikáját, a szociális civil szervezetek a szociálpolitikáját, az oktatási civil szervezetek az oktatáspolitikáját, a roma civil szervezetek a romapolitikáját igyekeznek befolyásolni.” Ráadásul a kormány rendszeresen fel is kéri ezeket a szervezeteket, amikor például társadalmi vitára bocsát egy-egy jogszabálytervezetet.
A Levegő Munkacsoport szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak valójában a kormányt kéne számonkérnie a Soros-hálózat pénzcsapjának titulált CERV program miatt, ha problémája van vele. „Az Európai Bizottság ugyanis csak azt teheti, amit az Európai Tanács (ET), vagyis a tagállamok kormányai jóváhagynak neki. Az ET a magyar kormány részvételével egyhangúan fogadta el az Európai Unió és benne a CERV költségvetését, és felhatalmazta az Európai Bizottságot a CERV lebonyolítására.”
