MOK: 2500 milliárddal költ kevesebbet a magyar állam az egészségügyre, mint amennyi az uniós átlag eléréséhez kellene

1346

Egy héttel azután, hogy megjelent a kormány járványkezelést fényező videója a koronavírus-járvány 5. évfordulóján, kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara a hazai egészségügy hiányosságairól, azért, hogy felszólítson az egészségügy átfogó reformjára. A magyarok egészsége többet érdemel című, adatokon alapuló kampányról azt írja a kamara, hogy minden politikai párttól és szervezettől független, elérhető a többetérdemel.hu oldalon. A MOK a Facebookon, a TikTokon, az Instagramon, és a YouTube-on is megosztotta azt a videót, amiben kiemeli a legsürgetőbb problémákat. Az orvosi kamara szerint ezek a következők:

  • az uniós átlaghoz képest a magyar állam kevesebb mint felét költi lakosai egészségügyi ellátására, ami egy évben vásárlóerőre vonatkoztatva fejenként 1352 euró áll szemben az EU-s átlag 3319 euróval,
  • krónikus az alulfinanszírozottság, a kamara szerint reálértéken a magyar egészségügyi ráfordítás a pandémia alatti rövid megugrástól eltekintve egyenletesen csökkent az utóbbi években,
  • az ellátórendszer súlyos problémákkal küzd,
  • évente 60 ezer beteg életét lehetne megmenteni, ha jobban szervezett lenne az ellátás,
  • átlagosan 482 napos várólista van a kórházakban,
  • elavultak a kórházak, rosszak a munkakörülmények és a kilátások.

Az orvosi kamara szerint Magyarország nagyságrendileg 2500 milliárd forinttal költ kevesebbet az egészségügyre, mit amennyi az EU-átlag eléréséhez kellene. Az orvosi kamara videójában javaslatot is tesz arra, hogyan érheti el a hazai egészségügy legalább az uniós átlagot.

A kamara a Facebookon arról is posztolt, hogy az ügyeleti rendszer 2 éve indult átalakítása óta annyi orvos hagyta ott a körzetét, mint azt megelőző 4 év alatt összesen.

Egy novemberi tanulmány is azt állapította meg, hogy a kormány több tízezer magyar halálát előzhette volna meg, Orosz Éva professor emerita, MTA-doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus kutatása szerint Magyarországon 2022-ben jóval alacsonyabb volt az egészségügyi közkiadás GDP-arányos részesedése, mint az 1990-es évek elején, ami teljesen egyedülálló trend a környező országokhoz képest.

A felzárkózás kudarca című, a Lege Artis Medicinae folyóiratban nemrég megjelent tanulmány nemzetközi összehasonlításban (a bővítés előtti EU14 és a visegrádi országokhoz viszonyítva) vizsgálta a magyar egészségügyi kiadások és az egészségi állapot főbb indikátorait.

Azt állapította meg, hogy az ezredfordulótól az uniós országok többségében egyre inkább kormányzati prioritássá vált az egészségügy fejlesztése, ami a gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából is fontos. „Magyarországon viszont ez a szemléletváltás a mai napig nem következett be” – tette hozzá Orosz, aki szerint a mindenkori magyar kormány befektetés helyett költségvetési teherként tekint az egészségügyre fordítandó összegekre.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!