A kormány több tízezer magyar halálát előzhette volna meg egy új egészségügyi tanulmány szerint

Magyarországon 2022-ben jóval alacsonyabb volt az egészségügyi közkiadás GDP-arányos részesedése, mint az 1990-es évek elején, ami teljesen egyedülálló trend a környező országokhoz képest – többek között ezt állapította meg Orosz Éva professor emerita, MTA-doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus új kutatása. A felzárkózás kudarca című, a Lege Artis Medicinae folyóiratban nemrég megjelent tanulmányáról a Hvg360 írt részletesen.

A közgazdász nemzetközi összehasonlításban (a bővítés előtti EU14 és a visegrádi országokhoz viszonyítva) vizsgálta a magyar egészségügyi kiadások és az egészségi állapot főbb indikátorait. Megállapította, hogy az ezredfordulótól az uniós országok többségében egyre inkább kormányzati prioritássá vált az egészségügy fejlesztése, ami a gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából is fontos. „Magyarországon viszont ez a szemléletváltás a mai napig nem következett be” – tette hozzá Orosz, aki szerint a mindenkori magyar kormány befektetés helyett költségvetési teherként tekint az egészségügyre fordítandó összegekre.

Magyarország és a többi visegrádi ország között különösen a kétezres évek közepétől nyílt szét az olló az egészségügyre fordított kiadások tekintetében. A tanulmány szerint a lemaradás emberéletekben is kifejezhető: a 2015–2019 közötti ötéves időszakban Magyarországon az elkerülhető halálozások száma 234 ezer volt. Ha viszont elértük volna a cseh egészségügy színvonalát, akkor nagyjából 86 ezerrel kevesebb haláleset történt volna Magyarországon.

Kiemelte, hogy 2019-ben az elkerülhető halálozások tekintetében csak Románia állt nálunk is rosszabbul az EU-ban. Állítása szerint ennek az egyik fő oka, hogy a magyar kormány sokkal kevesebbet költött az egészségügyre, mint a többi vizsgált ország.

Megjegyezte, hogy a leggyakoribb elkerülhető halálokok esetében javulás mutatkozik a hazai adatokban, de ha ezt a többi ország adataival vetjük össze, akkor már az látszik, hogy a relatív helyzetünk nem nagyon javult hozzájuk képest.

„A magyar adatok önmagukban véve is megdöbbentőek: az egészségügyi közkiadások reálértéke 2006 és 2012 között folyamatosan csökkent, és az azt követő lassú növekedés hatására csak 2018-ban érte el a 2005-ös szintet. A járvány alatti átmeneti jelentős növekedés után 2022-ben és 2023-ban ismét csökkent az egészségügyi közkiadások reálértéke” – áll a tanulmányban.