Frakció, pénz és szövetségesek nélkül – a Vitézy-projekt után magára maradt a túlélésért küzdő LMP

„A szememben az LMP megszűnt ellenzéki pártnak lenni” – fogalmazott a 444-nek adott interjúban Csárdi Antal. Az LMP országgyűlési képviselője vasárnap jelentette be, hogy kilép a pártból és a parlamenti frakcióból, miután állítása szerint bizonyítékot látott arra, hogy Vitézy Dávid főpolgármester-jelölti kampányáról egyeztetett Rogán Antal, Vitézy Dávid és Ungár Péter, az LMP társelnöke.

Forrásvédelemre hivatkozva azt nem árulta el Csárdi, hogy konkrétan milyen bizonyítékot látott. A Telex élő műsorában csak annyit osztott meg, hogy egy fotóról van szó, ami szerinte az egyeztetés kezdeményezéséről és Vitézy Dávid választási stratégiájáról szólt megcáfolhatatlan módon. Kedd reggel az ATV-ben azt is elmondta, hogy a fotón nem volt rajta Rogán Antal, arra pedig már nem válaszolt, hogy Vitézyt látta-e a fényképen.

A képviselő ezer százalékig biztos abban, hogy hiteles a dokumentum, még ha az egyeztetés pontos témáját nem is ismeri. Ez számára teljesen mindegy is attól kezdve, hogy egy ellenzéki párt vezetője a kormánypárt prominens képviselőjével tárgyalt a választási stratégiáról.

Ungár Péter úgy reagált, hogy Csárdi kiléphetett volna korábban az LMP-ből és a frakcióból, ha Szentkirályi Alexandra visszalépése gondot okozott volna neki. Vitézy Dávid szerint pedig Csárdi volt az egyetlen Tóni, aki a kampányát támogatta. „Legyen világos: soha ilyen hármas találkozó nem volt, ilyen fénykép nem létezik. Pont” – írta kedden Vitézy, aki szerint ez az egész egy szánalmas lejáratókampány, ami már kezd bohózatba fulladni. „Ha Csárdi Antal képviselő úr el akarja hagyni a saját pártját, keressen jobb indokot” – válaszolta a Rogán Antal minisztériumához tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ is a Telexnek.

Bármilyen fotót is látott Csárdi Antal, a döntése és eddigi nyilatkozatai után

politikailag és pénzügyileg is nagyon nehéz helyzetbe kerül az LMP, és kérdésessé vált, hogy egyáltalán 2026-ig fenn tudnak-e maradni.

Szimbolikusan is rosszul mutat, hogy kilépett az LMP 15 éves történetének egyetlen olyan képviselője, aki egyéni választókerületben tudott mandátumot nyerni: Csárdi 2018-ban a fideszes Hollik István, 2022-ben Böröcz László ellen győzött Budapest 1. választókerületében.

Gyakorlati oldalról pedig Csárdi kilépésével megszűnik a párt parlamenti frakciója, hiszen a minimálisan szükséges 5 fő alá csökken a létszám. Mindez azt jelenti, hogy Ungár Péter, Bakos Bernadett, Kanász-Nagy Máté és Keresztes László Lóránt is független képviselőként folytatja, ha csak nem lépnek át még most – a frakció hivatalos megszűnése előtt – a volt hatpárti összefogás egy másik pártjának frakciójába. A független képviselők a jelenlegi házszabály szerint a ciklus végéig már nem csatlakozhatnak más frakcióhoz, és nem is vehetnek részt új frakció megalakításában.

A frakcióval együtt rengeteg pénzt és a maradék nyilvánosságát is elveszíti az LMP. Csak a frakciók képviselői szólalhatnak fel napirend előtt a parlamentben, és az azonnali kérdések órájában is kizárólag ők kérdezhetik a miniszterelnököt és a kormány többi tagját. Mivel a törvényjavaslatok vitája a kétharmados fideszes többség mellett teljesen érdektelenné vált az utóbbi 14 évben, szinte csak a napirend előtti felszólalásokkal és azonnali kérdésekkel van lehetősége az ellenzéki képviselőknek szerepelni a nyilvánosságban. Mennyivel jobb képet fest egy ellenzéki képviselőről, ha személyesen Orbán Viktorral vitázhat, mintha napirend után az üres kormánypárti padsorok felé beszél!

A frakciók komoly pénzügyi támogatásokat kapnak működésükre a központi költségvetéstől, és az Országgyűlés Hivatala fizeti a frakció munkáját segítő alkalmazottak bérét is.

Az öttagú LMP idén összesen 21,8 millió forintnyi forráshoz jut minden hónapban, és ebben az összegben még nincsenek benne a képviselők alanyi jogon járó juttatásai, valamint a párt éves központi támogatása sem.

A frakciók ingyen kapnak helyiségeket az Országházban és a Képviselői Irodaházban. Az LMP-frakció havonta 7,6 milliót kap a működésére, „a képviselői tevékenységéhez szükséges irodai berendezésre és felszerelésre”, valamint „az irodák működtetésével összefüggő kiadások biztosítására” pedig 4,5 milliót biztosít az állam Ungár Péteréknek havonta.

A jogszabály alapján 6 hivatali alkalmazottat biztosít az LMP frakciójának az Országgyűlés Hivatala. A bérükre havonta 8,83 millió forintos keret áll rendelkezésre, és ezen felül Ungár Péter frakcióvezetőnek havonta 883 ezer forintos jutalomkerete is van. A 6 főnél azonban jóval többen dolgoznak a frakció mellett: jogászok, szakértők vesznek részt a törvényjavaslatok kidolgozásában és értelmezésében, a szakpolitikai programok összeállításában és a felszólalások megírásában. Csárdi azt mondta a Telex műsorában, hogy nagyjából 20 ember dolgozik most a frakció mellett. Az ő bérüket más keretből fizeti a párt.

A frakciótámogatások mellett a legutóbbi országgyűlési választáson egy százalék felett teljesítő pártok éves támogatást kapnak a központi költségvetésből, amely az LMP esetében 105,6 millió forint. Ezt a pénzt 2026-ig garantáltan megkapják, függetlenül attól, hogy bent vannak-e a parlamentben.

Az a bizonyos Fidesz-bélyeg

A pénzügyi veszteségeknél is nagyobb problémát jelenthet az LMP jövőjét tekintve, hogy az eddigieknél is szűkebb lesz a párt politikai mozgástere.

Önállóan aligha jut be a parlamentbe a 2026-os választáson, de még az se biztos, hogy rajthoz tud egyáltalán állni. Ahhoz ugyanis, hogy országos listát állíthasson, a jelenlegi jogszabályok szerint legalább 71 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania. Ennek egyik feltétele pedig az, hogy mind a 71 választókerületben legalább 500 érvényes ajánlást gyűjtsenek össze. Kérdéses, hogy lenne-e 71 jelölt, aki vállalja az LMP logóját, és van-e még annyi aktivistája a pártnak, hogy mindenhol összeszedjék az ajánlásokat.

Ha önállóan nem lenne képes elindulni az LMP, kivel tudna együttműködni? Az ellenzéki térfélen nem cseng manapság jól az LMP neve, és Ungár Péter is arról beszélt a Telexnek adott interjúban, hogy pártjával együtt kicsekkolt az intézményes ellenzékből, és nem tagjai többé „az ellenzéki kávéháznak”.

Csárdi Antal mostani állítása Rogán Antal és Ungár Péter titkos háttértárgyalásáról csak tovább erősítette azt a narratívát, hogy az LMP nem független Fidesztől.

Ha ez a bizonyítékok bemutatása nélkül egyelőre csak feltételezés is, már épp elég ahhoz, hogy elijessze a többi ellenzéki szereplőt az LMP-vel való együttműködéstől.

Az LMP és a Fidesz lehetséges összefonódásának narratívája hosszú évekre nyúlik vissza. A 2018-as országgyűlési választás után pár hónappal derült ki, hogy a választás előtti napokban titokban egyeztetett az ellenzéki koordinációról és visszalépésekről Schmuck Erzsébet, az LMP akkori kampányfőnöke és Schmidt Mária, Orbán Viktor bizalmi embere, aki történetesen Ungár Péter édesanyja is. Az LMP-t Ungár és Schmidt rokonsága miatt évek óta támadják az ellenzéki térfélen. Mindez tavaly augusztusban csúcsosodott ki, amikor kiderült, hogy Schmidt Mária meghívására Orbán Viktor Ungár Péter testvérének adriai villájában nyaralt.

Az LMP és a korábbi ellenzéki szövetségesei közti árkot csak tovább mélyítette, hogy Ungárék ráindították Vitézy Dávidot az ellenzék regnáló főpolgármesterére, Karácsony Gergelyre. Karácsony és több ellenzéki politikus a kampányban végig azt állította, hogy Vitézy valójában a Fidesz trójai falova, a Fidesz és proxypártja, az LMP közös jelöltje. Az érintettek tagadták, hogy lenne együttműködés. Bármi is az igazság, két nappal a június 9-i választás előtt a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra bejelentette a visszalépését, és arra kérte a kormánypárti szavazókat, hogy Vitézy Dávidot támogassák.

A Vitézy-projekt komoly töréseket okozott az LMP-n belül is. „Ungár kezdeményezésére a párt dupla vagy semmit játszott. Veszített. Az utolsó két nap, amikor Bayer Zsolt és vezető fideszes politikusok kampányoltak Vitézy mellett, számomra rémálom volt. Az LMP, mint ellenzéki párt ezzel megsemmisült” – írta Schmuck Erzsébet, aki 15 év után lépett ki a pártból. Hasonló okokból távozott az LMP-ből Vágó Gábor, a párt korábbi EP-listavezetője és Keresztes László Lóránt egykori társelnök és frakcióvezető is. „Nem tudtam, és nem is akartam már követni azokat a politikai kanyarokat, melyeket a pártvezetés leírt” – írta búcsúposztjában Keresztes, aki a frakcióból nem lépett akkor ki, csak a pártból.

Mostanra Ungár Péteren kívül nem maradt olyan LMP-s politikus, akinek a nevét a szélesebb nyilvánosság ismerné. A júniusi EP-választáson története legrosszabb eredményét érte el a párt, alig 39 ezren szavaztak a listájukra (0,87 százalék), azóta pedig a közvélemény-kutatások szerint mérhetetlenné vált a támogatottságuk.

Egyetlen vármegyei közgyűlésbe sem jutottak be, és nincs LMP-s polgármester az országban. Pár településen bejutottak a képviselő-testületbe, ott vannak a Fővárosi Közgyűlésben, és Újbudán alpolgármesterük is van. Kérdés azonban, hogy ez mire lesz elég a jövőben.

„Már nagyon sokszor végighallgattuk, hogy nincs esélyünk, aztán mindig megcsináltuk a végén, és bejutottunk a parlamentbe” – mondta 2021-ben, bő fél évvel a legutóbbi országgyűlési választás előtt Ungár Péter. Csárdi Antal hétfőn ugyanakkor arról beszélt a Magyar Hangnak, hogy szerinte most már

„nagyon közel van az a pillanat, amikor ki lesz mondva, hogy megszűnik az LMP”.

Bármelyiküknek is van igaza, minden eddiginél nehezebb helyzetben kellene feltámadnia az LMP-nek, ha megvan rá egyáltalán a szándék: a parlamenti frakció hamarosan megszűnik, hiányoznak az ismert és népszerű karakterek, de a Fidesz-bélyeget sem lesz könnyű ezután lemosni. Igaz, Ungár legutóbb azt is mondta, hogy nem akarja lemosni ezt a bélyeget.