Kevés körzetben indulnak az előválasztáson, nem lesz saját miniszterelnök-jelöltjük, és a közös listán sem valószínű, hogy túl sok helyet kapnak. Az LMP két nagy pofon után visszafogottabban készül az újabb választásra, ahol már nem volt kérdés, hogy részt vegyenek-e az ellenzéki együttműködésben. Hadházy Ákos és Szél Bernadett távozása óta próbálnak a felszínen maradni, hónapok óta 1-2 százalékon állnak a felmérések szerint, ennek ellenére bizakodók. Ígéretet kaptak, hogy saját frakciót alakíthatnak jövőre, függetlenül attól, hogy kormányra kerül-e az ellenzék. Megnéztük, mi a helyzet az LMP háza táján és hogyan készülnek az őszi előválasztásra.
„Magyarországon kell zöld párt, lesz zöld párt, nem vagyok ebben most biztos, hogy ez feltétlenül mi leszünk mindig, tehát ez a jelenlegi eredmény (…) ezt nem vetíti előre” – fogalmazott Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője két évvel ezelőtt, az EP-választás éjszakáján. Hatalmas vereségbe futott bele a pártja, még az MKKP és a Mi Hazánk is beelőzte őket, mindössze a szavazatok 2,18 százalékát szerezték meg. Az elnökség még aznap éjjel lemondott, a közvélemény-kutatásokban pedig javarészt azóta is megragadtak 1-2 százalékponton.
Szó szerint beleszaladtak egy pofonba
Az LMP több politikusa máig úgy értékeli, hogy a 2018-as országgyűlési választások miatt büntették meg a szavazók a pártot.
Akkor a Jobbik mellett az LMP sem volt nyitott a többi ellenzéki párttal való együttműködésre, Sallai Róbert Benedek, az elnökség titkára körlevélben hívta fel a jelöltek figyelmét a visszalépések anyagi vonzatára, amit többen fenyegetésként értelmeztek. Volt ugyan egy kisebb tömb a párton belül, amely tárgyalt volna annak érdekében, hogy a választókerületekben csak a legesélyesebb ellenzéki jelölt induljon a Fidesz ellen, ezek a politikusok azonban kemény retorziókkal szembesültek a választás után. Többek közt a párt miniszterelnök-jelöltjét, Szél Bernadettet is megbüntette az etikai bizottság.
A konfliktus egészen odáig fajult, hogy Sallai Róbert Benedek egy zárt ülésen megütötte Hadházyt, aki pedig feljelentette párttársát.
Hogy nem jártak sikerrel az összefogáspártiak, abban a schifferista belső ellenzők ellenállása mellett az is szerepet játszott Kanász-Nagy Máté mostani társelnök szerint, hogy „irracionális, aránytalan ajánlatokat kaptak” az MSZP–Párbeszédtől és a DK-tól, 3 körzetért cserébe 27 másik helyen kellett volna visszalépnie a jelöltjüknek. „Nem rajtunk bukott meg a széles körű együttműködés” – jelentette ki lapunknak Schmuck Erzsébet, az LMP másik társelnöke, akit a választás után két évre eltiltottak minden párttisztségtől, és csak az önkormányzati választás után törölték el a büntetését. „Az LMP részt vett volna az ellenzéki együttműködésben, ha mindegyik párt erre kész lett volna.”
Ez azonban nem valósult meg, jött a kétharmad, ami után megindult az egymásra mutogatás. Sokan az LMP-t kiáltották ki az ellenzéki vereség fő felelősének, mert jó pár körzetet tudott volna hozni az ellenzék a Jobbik bevonása nélkül is. Az LMP egyetlen egyéni körzetben tudott nyerni (Csárdi Antal Budapest 1. választókerületében), listáról pedig hét képviselőjük jutott be a parlamentbe.
A választás utáni csörték végül oda vezettek, hogy távozott a párt két legismertebb és legnépszerűbb tagja, Hadházy Ákos és Szél Bernadett. Hiányukat pedig azóta is érzi az LMP, az elmúlt három évben háromszor választottak társelnököket, de nem sikerült legalább egy olyan erős politikai szereplőt felépíteni, aki mögé fel tudna sorakozni párt az elkövetkező hónapokban.
„A 2018-as múlt óriási hendikep, nem lehet kiheverni egy ciklus alatt”
– magyarázta ennek lehetséges okát Kanász-Nagy Máté. „Akkor még nem igazán szembesültünk a következményekkel, a nagy pofon nyilván az EP-választás volt.”
Az önkormányzati választáson próbáltak javítani
A totális megsemmisülésből kellett pár hónap alatt egy újabb választásra felkészülni 2019-ben. Az LMP tárgyalási pozíciói sokat romlottak, a visszaesést pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy nem állítottak megyei listát, a fővárosban nem volt polgármesterjelöltjük, és csak kerületenként egy-egy képviselőjelöltet alkudtak ki a többi párttal.
„Nem volt siker, de nem tekintettük kudarcnak se, hiszen a nagyon rossz EP-választási eredmény után mégiscsak bekerültünk a fővárosi kerületek és a nagyvárosok képviselő-testületébe.”
Így értékeli utólag Kanász-Nagy, hozzátéve, más konstrukcióban és alacsonyabb társadalmi támogatottsággal nagyjából ugyanannyi képviselőjük lett tavalyelőtt, mint a korábbi választásokon.
Bár ekkor már többségben voltak párton belül az együttműködést támogatók, négy helyen (Pécs, Mosonmagyaróvár, Kőbánya, Kispest) nem szállt be az LMP az összefogásba, és saját képviselőjelöltekkel indult el. Mosonmagyaróvár kivételével bekerültek a testületbe, ami Kanász-Nagy szerint azt mutatja, hogy az önálló alternatívának is van értelme, de a választási törvény miatt nem lehet most ebbe az irányba menni.
Schmuck szerint elfogadható volt az eredmény az önkormányzati választásokon az EP-választást figyelembe véve, Keresztes László Lóránt és Ungár Péter pedig egyenesen sikeresnek értékelte. „Sokat kritizáltam az LMP-t, amelynek az erőssége, hogy Magyarország leginkább önreflexióra képes pártja. Beláttuk, hogy miben hibáztunk, és próbáltunk rajta javítani” – mondta Ungár, hozzátéve, az elmúlt két évben próbáltak értelmezhető módon működni a választópolgárok számára. „A párt alapvető struktúrája nem változott, hogy demokratikus, és mindent sokszor megrágunk, de a menedzsmentje talán egy kicsit jobb lett, mint 2018-ban volt.”
Zokon vették, hogy más is elindul Csárdi körzetében
Az tavaly nyáron már nem volt kérdés, hogy 2022-ben benne lesz az LMP az ellenzéki együttműködésben, és sehol sem kezdenek partizánakcióba. Nem is nagyon maradt más választása a pártnak, hiszen egyedül nem valószínű, hogy bejutna a parlamentbe, közben viszont értékes szavazatokat venne el a többi ellenzéki párttól, és végleg elszigetelné magát.
„Amíg az LMP-t folyamatosan öt százalék felett mérték, addig demonstrálhatták, hogy egy önálló politikai erőt képviselnek, és volt is zsarolási potenciáljuk. Most nincs meg ez, nekik is az az érdekük, hogy benne legyenek az összefogásban, és a többi pártnak is az az érdeke, hogy ne legyen különutas, amely elviszi az ellenzéki szavazatokat” – fogalmazott László Róbert, a Political Capital elemzője, hozzátéve, mindig lesznek szavazók, akik nem szavaznak egyik nagy tömbre sem. Ezekre a lepattanókra most az MKKP-nak van a legnagyobb esélye ráugrani, míg 2002-ben a Centrum közel 4 százalékot gyűjtött így be, 2006-ban az MDF pedig megugrotta az 5 százalékos küszöböt. Azóta most lesz először olyan választás, amelyen ismét két nagyjából egyenrangú tömb feszül egymásnak.
Tavaly augusztus óta tehát az LMP is ott ül az ellenzéki tárgyalásokon, és részt vesz a közös program összerakásában, amely az LMP-s nézőpont szerint igyekszik minél több zöld értéket átvenni. A háttérben azonban jelenleg főként azon megy az alkudozás, hogy melyik párt melyik körzetben kit indít, és ki mögé áll be.
„Viszonylag elfogadva a realitásokat nem kérünk sokat, de azt a nem sokat nagyon kérjük. Ez például azt jelenti, hogy Budapesten két körzetre koncentrálunk”
– fogalmazott a párt előválasztási taktikájáról Kanász-Nagy Máté.
Az egyik Csárdi Antal körzete, ahol 2018-ban már egyszer legyőzte az LMP politikusa a Fidesz jelöltjét, Hollik Istvánt, pedig akkor a Jobbik is indított saját jelöltet. Most úgy néz ki, Böröcz Lászlóval kell majd felvennie a versenyt az előválasztás győztesének.
Bár az LMP arra számított, hogy minden ellenzéki párt beáll Csárdi mögé, a DK és a Momentum is bejelentette, hogy saját jelöltjük lesz ebben körzetben az előválasztáson. Úgy tudjuk, arról még folynak a tárgyalások, hogy Nagypál Anikó (DK) esetleg visszalépne Csárdi javára, a Momentum azonban kitart jelöltje, Gelencsér Ferenc I. kerületi alpolgármester mellett. Ez pedig érezhetően feszültséget okozott az LMP-ben.
„Ha valakinek egyetlen inkumbens körzete van, és arra ráindulnak, azt azért baráti lépésnek nehéz tekinteni. Nem volt egy bölcs döntés a Momentum részéről, és ennek meglesznek a következményei”
– fogalmazott az LMP egyik politikusa a háttérben. Válaszlépésként vagy épp nyomásgyakorlásra felmerült, hogy Kanász-Nagy Mátét elindítanák a XII. kerületben (Budapest 3. választókerülete), ahol a Momentum Hajnal Miklóst jelöli, de még más fővárosi körzetek is szóba jönnek. „Megnézzük, hol vannak a legalkalmasabb jelöltek Budapesten, és megtámogatjuk őket.” Így az elmúlt napokban már beálltak Hiller István (MSZP) és Szilágyi György (Jobbik) mögé a fővárosban, vidéken pedig Csányi Tamást (Jobbik) és Lengyel Mátét (Jobbik) támogatják.
Megosztotta a párt tagságát Demeter indulása a VIII–IX. kerületben
Budapest 6. választókerületében (VIII–IX. kerület) is lesz jelöltje az LMP-nek, itt Demeter Mártát indítják. A háttérből azt hallottuk, hogy nagyon megosztott volt ebben a párt, és komoly konfliktust okozott házon belül, hogy pont ebben a körzetben indul a képviselő.
Többen inkább Jámbor András mögé álltak volna be, aki korábban dolgozott az LMP-nek, és akivel többen a mai napig baráti kapcsolatban állnak. Úgy tudjuk, azért döntöttek Budapest 6. választókerülete mellett, mert itt sok jelölt van, Demeter indulása nem érint pártközi megállapodást, és várhatóan annyira szétaprózódnak majd a szavazatok a négy jelölt között, hogy nagy esélye lehet Demeternek is. Egy májusi választókerületi felmérés szerint alig van lemaradva az LMP országgyűlési képviselője a DK-s Manhalter Dánieltől.
Demeter Márta a Telexnek úgy nyilatkozott, két oka is van, hogy ebben a körzetben indul el. Az egyik szimbolikus, itt nyert legutóbb Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. „Kocsis Máté vagy az ő emberének legyőzése jól mutatja az Orbán-rezsim legyőzését is.” A másik ok pedig az, hogy az LMP politikusa szerint Budapest nem létezik VIII–IX. kerület nélkül, a főváros számára sok fontos beruházás valósul itt meg, melyeknél képviselőként biztosítani szeretné, hogy a helyieket is megkérdezzék, és „ők profitáljanak belőle, nem pedig a nagyvállalkozók vagy kormányzati haverok”.
Nagyon számítanak még az LMP-ben Ungár Péter győzelmére Szombathelyen (Vas megye 1.), ahol a Závecz legutóbbi mérése szerint hajszálnyival jobban áll, mint a DK-s Czeglédy Csaba. Fontos még a párt számára, hogy Keresztes László Lóránt hozza a Baranya megye 2. választókerületet, Pécs és Komló környékét. Itt is komoly csata várható az előválasztáson, az MSZP–Párbeszéd Szakács Lászlót indítja, de a DK-nak és Momentumnak is lesz jelöltje. Arra is számítanak a pártban, hogy Hohn Krisztina nyer Gödöllőn (Pest megye 6.), de esélyesnek tartják Tetlák Örsöt (Pest megye 1.) és Schmuck Erzsébetet (Pest megye 9.) is.
Bár erőforrásban és szervezetileg jóval gyengébben állnak a DK-hoz vagy a Momentumhoz képest, Kanász-Nagy szerint az előválasztás inkább azon dől majd el, hogy ki mennyire tud mozgósítani helyben, és mekkora hálózatot tudott kiépíteni maga körül. Ungár és Keresztes ebben kifejezetten jól áll a társelnök szerint, ők már évek óta készülnek a kampányra.
Mostanáig 15 körzetben jelentett be az LMP jelöltet az előválasztásra, ez a szám Kanász-Nagy elmondása szerint nagyjából 18-ra megy még fel, de húsznál több jelöltjük biztosan nem lesz az előválasztáson.
Karácsony mögé állnak be, nehezebb lesz így egységes kampányt építeni
Nagyon úgy tűnik, nem kell izgulnia az LMP-nek, hogy képes lesz-e frakciót alakítani a választás után.
Az ellenzéki összefogásban részt vevő hat párt ugyanis megegyezett, hogy mindegyiküknek biztosítják az önálló frakcióhoz szükséges öt helyet.
A listás helyekről így valószínűleg csak az előválasztás után indulnak az érdemi tárgyalások, amikor már azt is látják, hogy melyik párt milyen eredményt ért el az előválasztáson, és hány biztos befutóra számíthat jövőre.
Az elmúlt két év történései alapján feltehetőleg nem lesz olyan erős az LMP tárgyalási pozíciója a tárgyaláson. László Róbert szerint jól mutatja az LMP jelenlegi erejét, hogy az egyetlen párt, amelynek nincs saját miniszterelnök-jelöltje (az MSZP a Párbeszéddel kötött pártszövetséget, és minden körzetben közös jelöltjeik vannak). „Az előválasztáson egyértelműen ők a legkevésbé jól körülhatárolható politikai szereplők, szoros versenyben a Párbeszéddel. Az ugyanakkor nem egy elhanyagolható különbség a két párt között, hogy a legesélyesebb ellenzéki miniszterelnök-jelöltet mégiscsak a Párbeszéd adja, az LMP-nek pedig egyáltalán nincs miniszterelnök-jelöltje” – tette hozzá az elemző.
Április közepén az ATV-ben beszélt először arról Schmuck Erzsébet, hogy ha Karácsony Gergely vállalja a miniszterelnöki jelölést, akkor az LMP őt fogja támogatni, és nem állítanak saját jelöltet. Korábban szó volt ugyan a párton belül, hogy legyen saját miniszterelnök-jelölt – információink szerint a két társelnök és Keresztes László Lóránt neve merült fel komolyabban –, de még döntésre sem terjesztették fel a nevüket. A párt kongresszusa elé már csak az a kérdés került, hogy beálljanak-e Karácsony mögé, vagy nem, itt pedig elsöprő többségben nyertek az igenek.
„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fogja nehezíteni a kampányt, hogy nincs saját miniszterelnök-jelölt, de az volt a szempont, hogy ne osszuk meg a zöld szavazókat”
– mondta Keresztes László Lóránt a Telexnek. Így ugyan kevésbé tudja megmutatni szerinte az LMP a saját politikáját, hogy mit gondolnak másként az ellenzéki oldalon, de neki kifejezetten célja, hogy a párt számára fontos ügyeket keresztülvigye az ellenzéki tárgyalásokon, és minél több javaslatuk bekerüljön a közös programba.
Úgy tudjuk, az LMP-s jelöltek kampányában aktívan részt vesz majd Karácsony Gergely is, közös plakátokat is terveznek a párbeszédes miniszterelnök-jelölttel. Azokban a körzetekben azonban még kérdéses az együttműködés formája, ahol az LMP-nak és az MSZP–P-nek is lesz jelöltje az előválasztáson. Ilyen például a korábban említett pécsi választókerület, ahol Keresztes és Szakács is elindul, vagy Budapest 6. választókerülete, ahol az MSZP–P várhatóan Jámbor mögé áll be.
Sokadszor küzdenek a túlélésért
Keresztes arról is beszélt lapunknak, hogy most sokkal egységesebben működik az LMP, Meszerics Tamás EP-képviselő 2018 végi távozása óta nem volt nagyobb konfliktus a párton belül. Ez pedig nagy változás a korábbi időszakhoz képest, és jó lehetőség, hogy a munkára tudjanak koncentrálni.
„Számukra inkább a túlélés a választás fő tétje”
– fogalmazott a jövő évi választásról László Róbert. „Eddig viszonylag nagy szerencséjük volt ahhoz képest, hogy az áttörést nem sikerült megvalósítani, soha nem lett középpárt az LMP-ből, de nem is szűnt meg.”
Túl vannak több nagy szakadáson is, távozott Karácsony, Jávor, Schiffer, Szél és Hadházy. Már akkor is veszélybe került az LMP jövője, amikor több tagja kivált, és megalapította a Párbeszédet 2013-ban. Azóta azonban ez a konfliktus olyannyira rendeződött, hogy a két párt szorosabb együttműködéséről, esetleges összeolvadásáról is volt már szó, és most a párbeszédes Karácsony mögé állt be az LMP.
2014-ben épphogy csak bejutottak a parlamentbe, de a 2019-es EP-választás után arra is lehetett számítani, hogy vége a dalnak. Egyelőre azonban úgy tűnik, az összefogás megmenti őket. „Ha egyáltalán valóban megmentette őket az összefogás, a feltámadásra nem garancia egy 2022 utáni önálló parlamenti frakció” – tette hozzá László Róbert.
Önálló pártként már régóta nehezen lehet értelmezni az LMP-t a közvélemény-kutatásokban. A Závecz legutóbbi felmérése szerint májusban három százalékponton állt a párt, és ez messze a legjobb eredmény hónapok óta. A Publicus májusi kutatásában pedig egy százalékponton mérték a zöld pártot, de a többi felmérésben is hosszú ideje egy-két százalékon mozog az LMP támogatottsága.
„Már nagyon sokszor végighallgattuk, hogy nincs esélyünk, aztán mindig megcsináltuk a végén, és bejutottunk a parlamentbe. A régióban egyedülálló, hogy három ciklus óta van zöld párt a parlamentben” – mondta erről Ungár.
