Nüansznyival, mindössze egy százalékponttal vezet az ellenzéki szövetség a kormánypártokkal szemben a Závecz Resarch májusi reprezentatív felmérése szerint.
Az adatokból jól látszik, hogy mindkét politikai erő növelte támogatottságát az áprilisi méréshez képest:
- a kormánypártok 37-ről 39 százalékra,
- az ellenzék pedig 39-ről 40 százalékra.
A közvélemény-kutató cég szerint a szűkített listás politikai küzdelem vonzó és aktivizáló a választók számára, folyamatosan csökken a bizonytalan, passzív választók aránya. Míg márciusban a szavazók 24 százaléka nem tudott választani a listák közül, májusban már csak 18 százalék a bizonytalanok aránya.
A biztos választók körében is a végletekig kiélezett a két politikai oldal versenye, az ellenzéki lista 50 százalékon áll a májusi adatok szerint, míg a kormánypártoké 48 százalékon.
Ebben a körben az ellenzék egy százalékponttal tehát növelte az előnyét az áprilisi adatokhoz képest, míg a kormánypárti lista stagnál.
Fej fej mellett a Jobbik és a DK
Tovább nőtt a Jobbik támogatottsága májusban, a teljes választókorú népességen belül 13 százalékon áll, azaz egy százalékponttal növelte a népszerűségét az áprilisi adatokhoz képest.
A Jobbikot a DK követi ellenzéki oldalon, amely a korábbi hónapokban mértekkel azonos, 11 százalékos támogatottsággal.
Az MSZP elmozdult a negyedéve tartó 5 százalékáról, most a választókorú népesség 6 százaléka sorakozik fel mögéjük. A szocialisták ezzel utolérték a Momentumot, utóbbi tábora három hónapja változatlan, 6 százalékos. Májusban az LMP 2 százalékon, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékon áll. A pártnélküliek aránya két százalékkal csökkent. A pártok rangsorát továbbra is a Fidesz vezeti, áprilishoz képest nem változott a tábora (34 százalék).
Még nagyobb az előnye a biztos pártválasztók körében a kormánypártnak (46 százalék). Ebben a körben viszont a DK jön (18 százalék) utána, a Jobbikot pedig a biztos pártválasztók 16 százaléka támogatja.
A Momentum és az MSZP itt is egyformán teljesít, az aktív szavazók 7-7 százalékára számíthat, az LMP pedig 3 százalékponton áll ebben a körben.
A Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt az aktív szavazói közegben 1-1 százalékot kapott.
700 ezer kormánykritikus választót kellene elvinnie szavazni az ellenzéki együttműködésnek
A választókorú népesség 49 százaléka kormányváltást akar a Závecz felmérése szerint, tehát ez a csoport népesebb, mint az ellenzéki együttműködésre szavazóké.
A különbség 9 százalékpont, nagyjából 700 ezer szavazó.
Összetételük alapvetően lefedi a magyar társadalomét, az egyedüli sajátosság, hogy az átlagosnál valamivel nagyobb arányban vannak körükben a fiatalok. Az ellenzék tartalékát jelenthetik, de mozgósításuknak két nehézsége is van: a passzivitásuk és az ellenzék esélyeire vonatkozó pesszimista véleményük. Mindössze egyötödük tartja biztosnak, hogy elmenne voksolni egy parlamenti választásra és csak egynegyedük hisz abban, hogy az ellenzék képes lenne megnyerni a választást.
A mostani kormány maradását 40 százalék szeretné, és majdhogynem mindegyikük ezt ki is fejezi a Fidesz-KDNP listára adott szavazatával. Mindössze a lakosság 1-2 százalékáról mondható el, hogy ugyan a jövő évi választások után is a jelenlegi kormányt kívánja az ország élén látni, de most nem voksol rájuk. Ez a 100-150 ezer választó sem biztos, hogy végül szavazóvá válik, – ahogy az ellenzéki tartaléknál – körükben is alacsony szintű (20 százalék körüli) a részvételi hajlandóság.
Az adatfelvétel ideje: 2021. május 8-17. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál dősebb lakosságát képviselik.
