Már a lemondás előtt magára hagyták Novákot a Fidesz propagandanindzsái

A kormányzati kommunikációt felügyelő Rogán Antal és stábja töröltette a Fidesz-közeli médiában azokat a cikkeket, amikben beszámoltak K. Endre Facebook-posztjáról – értesültünk több forrásból. Egy, az államfői hivatalhoz közel álló forrás arról beszélt, hogy „Rogánék” meg sem próbálták védeni Novák Katalint, ezért is vetették le a cikkeket, amikben a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűntársaként, kényszerítésért elítélt K. Endre a saját szemszögéből írja le a történteket.

Logikus, hogy a poszt hamar körbefutott a kormányközeli médiabirodalom lapjain, hiszen K. arról ír benne, hogy ő lényegében koncepciós eljárás áldozata, semmi rosszat nem tett, így tehát az is érthető, hogy Novák Katalin elnöki kegyelemben részesítette. K. azt írja, „sötét középkort idéző boszorkányüldözést folytatnak a nekem kegyelmet adó Novák Katalin elnök asszony és ellenem, az inkvizíció szerepét pedig a média és zsákmányt kereső, haszonleső pártok töltik be a kegyelemre okot adó tények ismerete nélkül”, ezért is szánta rá magát, hogy összefoglalja a vele történteket.

Nem sokkal később azonban ezek a posztok egymás után tünedeztek el a kormányközeli sajtóból. Egyik forrásunk szerint valószínűleg azért, mert addigra már „kimérték a közhangulatot, és eldöntötték, hogy ebből lemondás lesz, aztán hagyjuk az egészet minél hamarabb magunk mögött”. Ha valóban ez volt a Fidesz terve, akkor K. Endre Novák Katalint és saját magát mosdató posztja csak fölöslegesen elnyújtja a botrányt, magyarázkodásnak tűnhet, további támadási felületet hagy, ezért is rendelkezhettek arról, hogy a fideszes média inkább ne terjessze.

Az már csütörtökön kiderült, hogy a korábban a fideszes propaganda sugalmazásait terjesztő Call Express nevű cég telefonos méréseket végez arról, hogy az emberek szerint le kell-e mondania Novák Katalinnak, és hogy az elnöki kegyelmet igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Juditot mennyire érinti a botrány.

Kabátlopási ügy

Szombat délben, tehát több mint öt órával Novák Katalin lemondása előtt A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese voltam nevű Facebook-oldalon megjelent egy hosszú poszt, amiben elvileg K. Endre számolt be az ellene indított eljárásról. Vasárnap a Blikk azt írta, elérték K. Endre feleségét, aki először mintha letagadta volna, hogy közük lenne a poszthoz, aztán később pontosítottak: félreértés történt, a posztot mégis K. Endre írta.

A posztban K. lényegében koncepciós eljárásként festi le az ügyét. Azt írja, a pedofíliát ő maga is elítéli, de ilyesmihez neki semmi köze nem volt, sőt a bicskei gyermekotthon egyik pedofil nevelőjét ő maga „buktatta le”. K. sérelmezi is, hogy ez a nevelő, aki a pedofilügyben a gyermekotthon igazgatója mellett vádlott volt, és kimondta róla a bíróság, hogy tényleg fizetett szexért a fiataloknak, csak felfüggesztett börtönt kapott, míg K.-nak be is kellett vonulnia.

Az ügyről korábban annyi derült ki, hogy K. Endre azzal igyekezett eltussolni főnökének, a bicskei gyermekotthon igazgatójának pedofilügyeit, hogy az egyik áldozatot – az igazgatóval együtt – rávették az igazgatóra nézve terhelő vallomás visszavonására. A bírósági ítélet szerint K. írta le azt a vallomást, amiben az áldozat visszavonja vádjait, és ezt a dokumentumot az igazgató jelenlétében íratta alá az áldozattal.

K. posztja szerint azonban a vallomást nem ő szövegezte meg, ő csak gépelte, amit az áldozat és annak – szintén a bicskei gyermekotthonban élő – hozzátartozója diktáltak neki. K. szerint ő arról sem tudott, hogy ez a vallomás kényszerítés hatására született. Azt írta, az igazgató már korábban rávette az áldozatot arra, hogy vonja vissza a pedofilvádakat, és csak ezután rendelte be K. Endrét mint igazgatóhelyettest, hogy készítse el a vádakat visszavonó vallomást.

„Tehát tanúja voltam a nyilatkozat megírásának, anélkül, hogy annak közvetlen előzményéről (az igazgatói kényszerítő ráhatásról) tudomásom lett volna” – írja Facebook-posztjában K. Endre, aki szerint az is furcsa, hogy miután ő legépelte ezt a vallomást, ugyanilyen tartalmú vallomást vett fel az áldozattal az otthon másik igazgatóhelyettese, valamint az áldozat gyámja is, mégis csak K. ellen emeltek vádat.

„Meggyőződésem, hogy az ellenem felhozott vádak koncepciósak, az eljárás tisztességtelen, az ítéletek pedig megalapozatlanok és törvénytelenek voltak” – áll a Facebook-posztban.

K. szerint az egész ügyet a gyermekotthon egyik korábbi nevelője irányította, aki azért haragudott rá, mert K.-nak is köze volt ahhoz, hogy korábban elküldték a bicskei gyermekotthonból. K. azt írja: „Az ellenem elkövetett karaktergyilkosság hátterében mindvégig egy bosszúálló, felsőfokú végzettség nélküli volt munkatárs, egy budapesti székhelyű alapítvány »trénereként« tevékenykedő személy állhatott, akinek munkája sok kívánnivalót hagyott maga után, amit közvetlen feletteseként többször szóvá tettem, mulasztásairól jegyzőkönyvet készítettem. Több reményt fűztünk a munkájához. Munkaviszonya a gyermekotthonban nem az általa kívánt módon szűnt meg, aminek én is részese voltam.” K. szerint ez a személy nyilatkozott a médiának az ügyről, és ez a személy karolta fel az áldozatok ügyét is.

K. disszonánsan nyilatkozik az ügy áldozatairól, egyrészt nem vitatja, hogy valóban az igazgató áldozatai voltak, másrészt viszont néhol megkérdőjelezi a szavahihetőségüket, és arra utalgat, hogy később busás kártérítést kaptak. „[…] szeretném elmondani, hogy a sértettek, akik 2016 őszén az RTL Klub műsorában arcukat vállalva számoltak be az őket ért sérelmekről sok millió forint kártérítést vettek fel. Tudomásom szerint eredetileg fejenként 50 millió forint kártérítést követeltek polgári peres úton a fenntartótól és az igazgatótól. Mivel peren kívül sikerült megegyezni, az ügy fő sértettje intézte a kifizetéseket egy ügyvédi irodán keresztül. A kártérítés során olyan mesés összegekhez jutottak hozza a sértettek, amikről egy pedagógus pályán megöregedett magunkfajta álmodni sem mer. Van, aki Rolex karórájával pózol a Facebook-on, van, aki már elköltötte a kapott kártérítést, és sajnálatos módon megint az utcán él.”

K.-nak a fentieken kívül egy nagy sérelme van még, az, hogy ügyének tárgyalásán szerinte nem hallgatták meg a védelem tanúit, nem vették figyelembe a rá nézve pozitív vallomásokat, ellenben az ítéletben hivatkoztak egy olyan nevelt vallomására, akiről K. szerint még volt nevelője is azt mondta, „szavahihetősége, értelmi képessége átlag alatti, fenntartással kezelte az ember, amit mondott, befolyásolható volt”. Ráadásul, amikor meghallgatták ezt a fiatalt, K. nem lehetett benn a tárgyalóteremben. Ez még önmagában nem is lenne furcsa, K. szerint azonban az eljárás során nem küldték el neki a tárgyalási jegyzőkönyveket, ezért nem tudott érdemben reagálni sem arra, amit ez a fiatal mondott, a vallomásával lényegében csak az ítéletben szembesült.

K. Endre posztját érdemes összehasonlítani a bírósági ítéletekben foglaltakkal. A Kúria ítélete szerint K. mindenképp tudott arról, hogy az igazgató által vallomásának visszavonására kényszerített fiatal korábban az igazgatóra nézve terhelő vallomást tett, és hogy pedofília ügyében büntetőeljárás indult az igazgató ellen. A Kúria szerint ráadásul a megállapított tényállás alapján az is világos, hogy az igazgató elmondta K. Endrének, hogy azért kell bejönnie, és felvennie az áldozat vádjait visszavonó vallomását, hogy az áldozat visszakerülhessen a gyermekotthonba, ezáltal ő jobb helyzetbe kerüljön.

A Kúria ítélete szerint K. Endre „tisztában volt azzal, hogy az általa a kiskorú sértettel megíratott visszavonó nyilatkozatban foglaltak valótlanok, annak tartalma a kiskorú
sértett érdekeivel ellentétes”. És a tényállás „egyértelműen rögzíti azt is, hogy (K. Endre) tisztában volt azzal, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorú sértett fenyegetés hatása alatt tett valótlan tartalmú visszavonó nyilatkozatot előtte, azt a látszatot keltve, mintha azt saját elhatározásából tette volna.

Következésképpen a II. rendű terhelt (K. Endre) intézményvezető-helyettesként hatalmi befolyását felhasználva a kiszolgáltatott kiskorúval szemben az I. rendű terhelt (az igazgató) által elkövetett szexuális bűncselekmény miatti felelősségre vonás elkerülését akarta segíteni, éspedig oly módon, hogy egyúttal leplezze a visszavonás I. rendű terhelt által kényszerített voltát.”

A Kúria szerint semmi gond nem volt azzal sem, hogy a vádlottak távollétében hallgatták meg a K. posztjában említett tanút, ehhez hasonló ügyekben van erre lehetősége a bíróságnak. Ebben az esetben is „egyértelmű, hogy a terheltek hatalmukkal, tekintélyükkel, befolyásukkal visszaéltek”, így pedig jelenlétük is befolyásolhatta volna a tanút.

A Kúria ítéletében rögzíti azt is, hogy annak valóban nincs nyoma, hogy a tárgyalási jegyzőkönyveket K. Endre megkapta volna, a védőjének viszont elküldték ezeket. Ez valóban eljárási szabálysértés, hiszen a hatályos jogszabályok alapján K.-nak is meg kellett volna kapnia a távollétében tett tanúvallomásokról szóló jegyzőkönyveket, de ez „csupán relatív eljárási szabálysértés”, így emiatt nem kell felülvizsgálni az eljárást. Emellett a védőjének küldött jegyzőkönyvekből K. is megismerhette volna a vallomás tartalmát.

Nem akarta, hogy bárki rosszat mondjon a gyermekotthonról

Vasárnap este az RTL Házon kívül című műsorában Bárnai Árpád, a bicskei gyermekotthon egyik volt alkalmazottja, Pop Mert egykori áldozat és a korábban szintén az otthonban dolgozó Schmidt Erika beszélt K. Endre szerepéről. Bárnai szerint K.-t szerették a gyerekek, az igazgatóhelyettes sok sportprogramot és utazást szervezett. Viszont közben nagyon közel állt az igazgatóhoz, és igyekezett minden elvárásának megfelelni. Nem akarta azt sem, hogy kifelé bárki rosszat mondjon az intézményről vagy az igazgatóról. Bárnai már 2010-ben megtudta, hogy az igazgató molesztálta az egyik gyereket. Akkor ő ezt szóvá tette K. Endrének, akivel a beszélgetésük veszekedéssé fajult. K. Endre ugyanis azt akarta elérni, hogy senkinek ne mondja el, amit hallott. Egy ott dolgozó pszichológussal és egy irodai dolgozóval megpróbáltak segíteni az áldozatoknak, de később az igazgató és K. Endre ellenük hangolta a gyerekeket.

A molesztálás gyanúja miatt már 2011-ben rendőrségi vizsgálat indult az igazgató ellen. Ilyenkor eseti gyámot szokás kijelölni, aki a hatósági eljárásban a szülőt helyettesíti a nevelőintézeti gyermekeknél. Itt azonban teljesen összeférhetetlen módon K. Endre képviselte a saját főnöke ellen terhelő vallomást tévő gyerekeket – mondta a Hit Rádiónak Gál András ügyvéd, a nevelőintézeti gyerekek későbbi ügyvédje. Ezt az eljárást akkor lezárták, az ügyből nem lett semmi. Bárnai magától ment el a gyermekotthonból, segítő kolléganőjét kirúgták, az áldozatokon szintén segítő Schmidt Erika élménypedagógust pedig nem hívták többször dolgozni.

Az ügy öt év múlva, 2016-ban indult újra, mert a pedofil igazgató egyik áldozata öngyilkos lett. Egy másik áldozat, Pop Mert másnap bement a rendőrségre feljelenteni az igazgatót. Szerinte K. Endre ennek hírére az egyik, az intézményben élő barátnőjének azt mondta: rossz vizeken eveznek. Schmidt Erika szerint K. Endre ekkor is sokat dolgozott azon, hogy ne derüljön ki az igazság. A gyerekek arról beszéltek neki, hogy K. Endre megkereste őket, és van, akit meg is fenyegetett, hogy ne merészeljen beleállni a pedofilügybe.